Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

iga Színházi levél Dabas környékiek találkozója Úrhatnámék Ügy tartja a drámatörté­net: egyenesen a Nap­király, XIV. Lajos rendel­te meg Jean-Baptiste Po­quelin mestertől — ismer­tebb nevén: Moliére — a he Bourgeois gentilhomme, azaz A polgár nemesember című komédiát, 1670 őszén, amikor az ebben az évszak­ban szokásos udvari nagy­vadászatokat tartották a királyi vadaskertekben, Chambord-ban. a király szí­vesen látott volna a vad- űzés szórakozásától elté­rő, másfajta szórakozást. Hangot adott abbéli véle­ményének, hogy valamiféle keleties, törökös, zenés, ba- lettes vígjátékhoz lenne kedve. Akkoriban épp di­vatos volt a török (keleti) téma. Moliére nekilátott a mun­kának, és — az udvari ze­neszerző, Jean-Baptiste Lully által írt kísérőzene felhasználásával — meg­született a nálunk 1831 óta Az úrhatnám polgár cím­mel ismert vígjáték. (Ek­kor fordította újra, s adta neki e máig használt, re­mek címet Csiky Gergely). Az urakhoz dörgölődő, arisztokratamajmoló, osto­ba, műveletlen, szűkagyú, ámde dúsgazdag polgár, Jourdain úr alakja tehát a királyi mecénás óhajára született meg. Csakhogy a Napkirály azt már nem ír­ta elő, milyen is legyen az általa kért darab hőse, és miről is szóljon valójában. Moliére — mint annyian, akik főúri, királyi, pápai mecénás megrendelésére készítettek színdarabot, A ngoln yelv-tanárok képzése Bővülő együttműködés Dr. John Grote kulturá­lis attasé, a British Council budapesti irodájának új igazgatója mutatkozott be tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján. Húsz éve dolgozik a British Councilnál, képviselte már hazáját Lengyelországban, Németországban és Japán­ban is. A napokban költöznek a nagykövetségről a Benczúr utca 26.-ba, új irodájukba. Előreláthatóan március vé­gétől tudják fogadni a lá­togatókat. Az új irodában fel kívánják váltani a régi, hagyományos könyvtárat egy információs irodával, ahol az érdeklődők bővebb tájékoztatást kapnak pél­dául az angol államigazga­tási gyakorlatiéi, vezetési stílusról és elképzelések­ről. A mainál sokkal tágabb együttműködést terveznek hazánkkal, melyben a jogi ismeretek, menedzserképzés és a pénzügyek szerepelnek döntően. Az angol—magyar kap­csolatokban — a mi szem­pontunkból — pillanatnyi­lag az angolnyelv-tanárok képzése áll az első helyen. Mióta megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás. megnö­vekedett az angolnyelv-ta­nárok iránti igény az isko­lákban. A képzést segíti az a 37 angol lektor, akik a British Council közreműködésével érkeztek hazánkba. Az 1991—92-es tanévben oly mértékben megnőtt az an­gol nyelv szakos hallgatók létszáma, hogy azóta to­vábbi 30 lektor tevékeny­kedik felsőfokú iskoláink­ban. A British Council oly mó­don is bővíteni kívánja az együttműködést, hogy ang­liai nyelvgyakorlási lehető­ségeket is próbál szervez­ni, ahol nemcsak a nyelvet gyakorolják a résztvevők, hanem Anglia kulturális ér­tékeivel is megismerked­hetnek. P. Karácsonyra megjelenik Változások a Nagy Világatlaszban A karácsonyra megjelenő Nagy Világatlaszban meg­próbáljuk ábrázolni a vi­lágban lezajlott politikai változásokat. Az „időcen­zúra” miatt a január 15-i állapotokat dolgozzuk fel. (Mint emlékezetes, ezen a napon ismerte el a Magyar Köztársaság Horvátorszá­got és Szlovéniát) — mond­ta Hőnyi Ede, a Kartográ­fiai Vállalat kiadói osztá­lyának vezetője. A Nagy Világatlaszt 1989-ben adták ki legutóbb, azóta egyesült a két Né­metország, Észak- és Dél- Jemen, felbomlott a Szov­jetunió és Jugoszlávia. Né­metország esetében új tér­képet kellett rajzolni, mert a világatlasz az NSZK-t a Benelux államokkal. az NDK-t pedig Csehszlová­kiával és Lengyelországgal ábrázolta egy lapon. Az Izrael iránt megnövekedett érdeklődés és a közel-keleti változások újabb, részlete­sebb térképeket sürgetnek. Az új kiadásban a Bene­lux országok és Európa mi­niállamai is külön lapon kapnak helyet. „A Független Államok Közössége”, mint térképé­szeti objektum, nem ábrá­zolható. A kartográfiában azt az országot tekintjük önálló államnak, amelynek határai, fővárosa, elnöke van, és elismerte az ENSZ. A Független Államok Kö­zössége ennél lazább szer­vezetnek tekinthető jelen­leg — hangoztatta Hőnyi Ede. Az új világatlaszban a volt Szovjetunió tagálla­mai a címszavakban, fel­sorolásokban már külön, önálló országként szerepel­nek majd. Jugoszlávia áb­rázolásával volt a legtöbb probléma, ugyanis egyelőre három önálló állam: Hor­vátország, Szlovénia és Ju­goszlávia létezik. festményt, freskót, szobrot, épületet — a megbízást is teljesítette, s a maga alko­tói elképzeléseit is megva­lósította. Így lett Az úr­hatnám ftolgár — egy bohó- zatos, keleties balett- vagy pantőmimbetét, a mama- musivá avatás szertartása révén — a királyi kívánal­maknak is eleget tevő mű. Ugyanakkor Jourdain úr ájult úrhatnámkodása, pénzt nem kímélő törtetése a „magasabb körökhöz tar­tozás" érdekében szintúgy megkapta a maga gúnyos fricskáit. Moilére nem áll­hatta ezeket a felkapaszko­dott parvenüket (ma új­gazdagoknak mondanánk őket). Bosszantotta e már akkor is elég feltűnő és elég népes réteg hencegése a va­gyonával, bosszantotta, hogy lenézik derék és be­csületes polgárőseiket, akik tulajdonképpen megszerez­ték a vagyont. De ugyanígy bosszantotta az elszegénye­dett. már csak a címükkel dicsekedhető arisztokraták gátlástalan „tarhálása” is, az a törekvés, hogy gazdag polgári családokba nősülje­nek be. így szerezve ismét vagyont. Moliére mindkét oldal felé vágott. Az úrhat­nám polgárban, s oly ügye­sen, hogy a polgárok az arisztokratákon nevettek, az arisztokraták meg a polgá­rokon. Ez a vígjáték ma is tar­togat aktuálisan érvényes (bár nem erőltetetten ak­tualizált) gondolatokat. Új­gazdagok, a ,.jobb körök­höz" bármi módon tartozni akarók ma is vannak bő­ven. A József Attila Szín­ház felújítása, Szinetár Miklós rendezésében, köz­vetíti ezt a gondolatot, de nem csinál progratndarabot a komédiából. Moliére szö­vege elegendő ahhoz, hogy elgondolkodjunk: miért szinte népbetegség nálunk az úrhatnámkodás? Takács István Vakolat alatt Üj kapcsolatokat a közművelődésben! A kapcsolatok szorosabb­ra fűzése volt az elsődleges célja annak a találkozónak, melyre január 28-án került sor, az ócsai Egrcssy Gá­bor Szabadidő Központban. Népművelők, könyvtárosok jöttek el szép számban Dabas környékéről, hogy ta­pasztalatcserével, a gondok, elképzelések megbeszélésé­vel felvázolják egyúttal az együtlműködés további le­hetőségeit. — Bizonyos szakmai kér­déseket meg kellett vitat­nunk — mondta Földiné Hajdú Anna. az ócsai intéz­mény vezetője. — Ha így együtt vagyunk, közművelő­déssel foglalkozó szakem­berek, s hírt adunk egy­másnak munkáinkról, sike­reinkről, kudarcainkról, sokkal konkrétabbak lehet­nek kapcsolataink. A lé­nyeg az, s azt hiszem, ezt valamennyien érezzük, hogy tudjunk arról, mi tör­ténik a szomszédos tele­pülés hasonló intézményé­ben. S ha lehet, segítsük a másikat. Tudunk programo­kat kínálni. Itt adott a le­hetőség színházi előadások, koncertek szervezésére. Jöj­jenek el a környéken élők, hiszen £z nekik is egysze­rűbb, és kedvezőbb, mintha a fővárosba utaznának egy előadás kedvéért. A'.sóné- mediben megszűnt a film­vetítés nem is oly régen. Ezért az ottani általános is­kolásoknak is szervezünk olyan programot, ahol a gyerekek jól szórakozhat­nak egy kedves rajzfilmen. Autóbuszt is biztosítunk, s a mozijeggyel együtt mindössze ötven forintért nézhetik meg a diákok a filmet. Ez nekünk is jó, mi­Román kori műemlék Hazánkban már csak négy román kori templom talál­ható, ezek közül is csak kettő épségben. Egyik a jáki, másik az ócsai temp­lom. A református imahá­zat az 1200-as években épí­tették, majd a történelem viharaiban a belső teret bevakolták, miáltal eltűn­tek az eredeti mészkő fa­lak. Most a Műemléki Fel­ügyelet visegrádi szakem­berei munkája nyomán az óvatosan eltávolított vako­latok alatt az eredeti fa) szépsége már látszik, s az előzetes becslések szerint az cv végére teljes egészé­ben feltárul az egykori mesterek munkája. (Vimola Károly felvétele) vei telt házban vetítünk, S ez csak egy lehetőség a sok közül. Ezek megbeszélése, egyeztetése további ötlete­ket adhat, amit azután át­ültethetünk majd a gya­korlatba. Jelenlegi gondjaink jó része abból adódik, hogy hiányzanak a szakmai tám­pontok. Nem érezhető iga­zán, voltaképpen hová is tartozunk. Az önkormány­zatokhoz, természetesen, de most a szakmai hovatarto­zásra gondolok. Ez még nem elég egyértelmű, egye­lőre. Ügy vélem, ha mun­kánkkal hívjuk fel magunk­ra a figyelmet, tevékenysé­günk megítélése is a helyé­re kerülhet. A lényeg az, szerelnénk új, más alapok­ra helyezni kapcsolatain­kat. Azt hiszem, ez sikerül majd. Az igény megvan. A többit meglátjuk ... —jisz— Ezeréves a magyar oktatás Közelgő jubileum Az első hivatalos évszám: 996. Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán ekkor vetette meg lábát az első nyugati típusú magyaror­szági kolostor. Fontos dá­tum ez, jelzi annak a fo­lyamatnak sarkalatos pont­ját, amikor a magyarság beilleszkedett Európa isko­laügyi hagyományaiba. Az egyetemes, európai és ke­resztény műveltség közvetí­tése volt a fő cél és fel­adat. Ez persze hozzájá­rult a sajátos, ősi hagyo­mányokban gyökerező kul­túra megőrzéséhez, sőt terjesztéséhez is. A közelgő jubileum al­kalmából alapítványt hoz­tak létre az „Ezeréves a magyarországi iskola" né­ven. A célok közt szerepel a pedagógiai múzeum fej­lesztése, állandó magyar iskolatörténeti kiállítás létrehozása, valamint a té­mával kapcsolatos gyűjte­mények, tárlatok, konfe­renciák és kiadványok ösz­tönzése, támogatása. Az alapítvány kuratóriuma — melynek elnöke Kelemen Elemér — a kitűzött cé­lok megvalósítása érdeké­ben évente pályázatot hir­det. Az első pályázat be­nyújtásának halárideje: 1992. február 15. A feldol­gozandó témák a kővetke­zők: az egyes nevelési-ok­tatási intézmények és szervezetek, települések, köz- és egyházigazgatási te­rületek, egyházi szerveze­tek, valamint a nemzetisé­gek, etnikai kisebbségek iskolaügyének történetére vonatkozó neveléstörténeti források feltárása és ki­adása; a magyar iskola nemzetközi kapcsolatainak feltárása és feldolgozása; az évforduló alkalmából szerveződő intézményi, he­lyi, regionális vagy orszá­gos iskolatörténeti gyűjte­mények, kiállításúk létesí­tése, bővítése; pedagógia- történeti jelentőségű, mu­zeális értékű tárgyak gyűj­tése, restaurálása. A kuratórium 1992. jú­nius 30-ig dönt a díjakról és a támogatások odaítélé­séről. Akik pedig hozzájá­rulnának az alapítvány- pénzalapjához, azok a kö­vetkező bankszámlára te­hetik, az alapítvány nevé­nek feltüntetésével: Kul- lűrbank Rt. 219-98 894. 1). A. Bodnár Ede képei V állomás Zsámbékról Bodnár Ede festőművész gyűjteményes kiállítása a Csepeli Munkásotthonban látható február 9-ig. Bod­nár Ede önarcképét Odüsz- szeusz alakjában tárja föl. Valóban örök utazó, szün­telenül mozdul képzelete úgy, hogy az ő világtenge- ra a Pestszenterzsébet— Soroksár—Csepel három­szög: az itteni látvány és emberi sors a globális lép­ték. Elhagyott fákat látta- moz képein, összedőlni ké­szülő külvárosi házakat, bennük mégis az emberi melegséget. Egyáltalán Bodnár Ede mélyen szolidáris nemcsak a humánus, hanem az em­beren kívüli tárgyi környe­zettel. Nem elégszik meg az ábrázolással. A már Vá- sárhelyi Győző által köz­ponti erővel megszólaltatott zebraformát folytatja az­zal, hogy a csíkos állat alakzatát a háttér környe­zetére is kiterjeszti —, zeb- rás csíkozottságú a légtér. Azon ritka festőink közé tartozik, aki képi vallomás­ban tarja fel a zsámbéki és ráckevei gótika, az ócsai román stílusú katedrái is rejtett esztétikumát. Zsám- békkal kapcsolatban azt idézi, hogy a romjaira vet­kőzött templom éppen eb­ben a romállapotban érte el szépségének teljességét — Ráckeve görögkeleti templomában a gótika ött- honiasságát igazolja, a stí­lus ritkán látható falusi jel­legét —, Ócsát meg a nád­tetejű házak egyszerűségé­vel béleli, hogy a dóm ma­gasztos formái még tün- döklőbben felragyogjanak. Rajzzal hajt fejet 1956 mártírja, Sörös Imre emlé­ke előtt, hiszen egykor cel­latársa volt. Bodnár Edét mély szenvedések érték —■ sorsát művészetével enyhí­ti, gyógyítja —, a fájdalmat szépséggel. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents