Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
iga Színházi levél Dabas környékiek találkozója Úrhatnámék Ügy tartja a drámatörténet: egyenesen a Napkirály, XIV. Lajos rendelte meg Jean-Baptiste Poquelin mestertől — ismertebb nevén: Moliére — a he Bourgeois gentilhomme, azaz A polgár nemesember című komédiát, 1670 őszén, amikor az ebben az évszakban szokásos udvari nagyvadászatokat tartották a királyi vadaskertekben, Chambord-ban. a király szívesen látott volna a vad- űzés szórakozásától eltérő, másfajta szórakozást. Hangot adott abbéli véleményének, hogy valamiféle keleties, törökös, zenés, ba- lettes vígjátékhoz lenne kedve. Akkoriban épp divatos volt a török (keleti) téma. Moliére nekilátott a munkának, és — az udvari zeneszerző, Jean-Baptiste Lully által írt kísérőzene felhasználásával — megszületett a nálunk 1831 óta Az úrhatnám polgár címmel ismert vígjáték. (Ekkor fordította újra, s adta neki e máig használt, remek címet Csiky Gergely). Az urakhoz dörgölődő, arisztokratamajmoló, ostoba, műveletlen, szűkagyú, ámde dúsgazdag polgár, Jourdain úr alakja tehát a királyi mecénás óhajára született meg. Csakhogy a Napkirály azt már nem írta elő, milyen is legyen az általa kért darab hőse, és miről is szóljon valójában. Moliére — mint annyian, akik főúri, királyi, pápai mecénás megrendelésére készítettek színdarabot, A ngoln yelv-tanárok képzése Bővülő együttműködés Dr. John Grote kulturális attasé, a British Council budapesti irodájának új igazgatója mutatkozott be tegnap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajtótájékoztatóján. Húsz éve dolgozik a British Councilnál, képviselte már hazáját Lengyelországban, Németországban és Japánban is. A napokban költöznek a nagykövetségről a Benczúr utca 26.-ba, új irodájukba. Előreláthatóan március végétől tudják fogadni a látogatókat. Az új irodában fel kívánják váltani a régi, hagyományos könyvtárat egy információs irodával, ahol az érdeklődők bővebb tájékoztatást kapnak például az angol államigazgatási gyakorlatiéi, vezetési stílusról és elképzelésekről. A mainál sokkal tágabb együttműködést terveznek hazánkkal, melyben a jogi ismeretek, menedzserképzés és a pénzügyek szerepelnek döntően. Az angol—magyar kapcsolatokban — a mi szempontunkból — pillanatnyilag az angolnyelv-tanárok képzése áll az első helyen. Mióta megszűnt a kötelező orosznyelv-oktatás. megnövekedett az angolnyelv-tanárok iránti igény az iskolákban. A képzést segíti az a 37 angol lektor, akik a British Council közreműködésével érkeztek hazánkba. Az 1991—92-es tanévben oly mértékben megnőtt az angol nyelv szakos hallgatók létszáma, hogy azóta további 30 lektor tevékenykedik felsőfokú iskoláinkban. A British Council oly módon is bővíteni kívánja az együttműködést, hogy angliai nyelvgyakorlási lehetőségeket is próbál szervezni, ahol nemcsak a nyelvet gyakorolják a résztvevők, hanem Anglia kulturális értékeivel is megismerkedhetnek. P. Karácsonyra megjelenik Változások a Nagy Világatlaszban A karácsonyra megjelenő Nagy Világatlaszban megpróbáljuk ábrázolni a világban lezajlott politikai változásokat. Az „időcenzúra” miatt a január 15-i állapotokat dolgozzuk fel. (Mint emlékezetes, ezen a napon ismerte el a Magyar Köztársaság Horvátországot és Szlovéniát) — mondta Hőnyi Ede, a Kartográfiai Vállalat kiadói osztályának vezetője. A Nagy Világatlaszt 1989-ben adták ki legutóbb, azóta egyesült a két Németország, Észak- és Dél- Jemen, felbomlott a Szovjetunió és Jugoszlávia. Németország esetében új térképet kellett rajzolni, mert a világatlasz az NSZK-t a Benelux államokkal. az NDK-t pedig Csehszlovákiával és Lengyelországgal ábrázolta egy lapon. Az Izrael iránt megnövekedett érdeklődés és a közel-keleti változások újabb, részletesebb térképeket sürgetnek. Az új kiadásban a Benelux országok és Európa miniállamai is külön lapon kapnak helyet. „A Független Államok Közössége”, mint térképészeti objektum, nem ábrázolható. A kartográfiában azt az országot tekintjük önálló államnak, amelynek határai, fővárosa, elnöke van, és elismerte az ENSZ. A Független Államok Közössége ennél lazább szervezetnek tekinthető jelenleg — hangoztatta Hőnyi Ede. Az új világatlaszban a volt Szovjetunió tagállamai a címszavakban, felsorolásokban már külön, önálló országként szerepelnek majd. Jugoszlávia ábrázolásával volt a legtöbb probléma, ugyanis egyelőre három önálló állam: Horvátország, Szlovénia és Jugoszlávia létezik. festményt, freskót, szobrot, épületet — a megbízást is teljesítette, s a maga alkotói elképzeléseit is megvalósította. Így lett Az úrhatnám ftolgár — egy bohó- zatos, keleties balett- vagy pantőmimbetét, a mama- musivá avatás szertartása révén — a királyi kívánalmaknak is eleget tevő mű. Ugyanakkor Jourdain úr ájult úrhatnámkodása, pénzt nem kímélő törtetése a „magasabb körökhöz tartozás" érdekében szintúgy megkapta a maga gúnyos fricskáit. Moilére nem állhatta ezeket a felkapaszkodott parvenüket (ma újgazdagoknak mondanánk őket). Bosszantotta e már akkor is elég feltűnő és elég népes réteg hencegése a vagyonával, bosszantotta, hogy lenézik derék és becsületes polgárőseiket, akik tulajdonképpen megszerezték a vagyont. De ugyanígy bosszantotta az elszegényedett. már csak a címükkel dicsekedhető arisztokraták gátlástalan „tarhálása” is, az a törekvés, hogy gazdag polgári családokba nősüljenek be. így szerezve ismét vagyont. Moliére mindkét oldal felé vágott. Az úrhatnám polgárban, s oly ügyesen, hogy a polgárok az arisztokratákon nevettek, az arisztokraták meg a polgárokon. Ez a vígjáték ma is tartogat aktuálisan érvényes (bár nem erőltetetten aktualizált) gondolatokat. Újgazdagok, a ,.jobb körökhöz" bármi módon tartozni akarók ma is vannak bőven. A József Attila Színház felújítása, Szinetár Miklós rendezésében, közvetíti ezt a gondolatot, de nem csinál progratndarabot a komédiából. Moliére szövege elegendő ahhoz, hogy elgondolkodjunk: miért szinte népbetegség nálunk az úrhatnámkodás? Takács István Vakolat alatt Üj kapcsolatokat a közművelődésben! A kapcsolatok szorosabbra fűzése volt az elsődleges célja annak a találkozónak, melyre január 28-án került sor, az ócsai Egrcssy Gábor Szabadidő Központban. Népművelők, könyvtárosok jöttek el szép számban Dabas környékéről, hogy tapasztalatcserével, a gondok, elképzelések megbeszélésével felvázolják egyúttal az együtlműködés további lehetőségeit. — Bizonyos szakmai kérdéseket meg kellett vitatnunk — mondta Földiné Hajdú Anna. az ócsai intézmény vezetője. — Ha így együtt vagyunk, közművelődéssel foglalkozó szakemberek, s hírt adunk egymásnak munkáinkról, sikereinkről, kudarcainkról, sokkal konkrétabbak lehetnek kapcsolataink. A lényeg az, s azt hiszem, ezt valamennyien érezzük, hogy tudjunk arról, mi történik a szomszédos település hasonló intézményében. S ha lehet, segítsük a másikat. Tudunk programokat kínálni. Itt adott a lehetőség színházi előadások, koncertek szervezésére. Jöjjenek el a környéken élők, hiszen £z nekik is egyszerűbb, és kedvezőbb, mintha a fővárosba utaznának egy előadás kedvéért. A'.sóné- mediben megszűnt a filmvetítés nem is oly régen. Ezért az ottani általános iskolásoknak is szervezünk olyan programot, ahol a gyerekek jól szórakozhatnak egy kedves rajzfilmen. Autóbuszt is biztosítunk, s a mozijeggyel együtt mindössze ötven forintért nézhetik meg a diákok a filmet. Ez nekünk is jó, miRomán kori műemlék Hazánkban már csak négy román kori templom található, ezek közül is csak kettő épségben. Egyik a jáki, másik az ócsai templom. A református imaházat az 1200-as években építették, majd a történelem viharaiban a belső teret bevakolták, miáltal eltűntek az eredeti mészkő falak. Most a Műemléki Felügyelet visegrádi szakemberei munkája nyomán az óvatosan eltávolított vakolatok alatt az eredeti fa) szépsége már látszik, s az előzetes becslések szerint az cv végére teljes egészében feltárul az egykori mesterek munkája. (Vimola Károly felvétele) vei telt házban vetítünk, S ez csak egy lehetőség a sok közül. Ezek megbeszélése, egyeztetése további ötleteket adhat, amit azután átültethetünk majd a gyakorlatba. Jelenlegi gondjaink jó része abból adódik, hogy hiányzanak a szakmai támpontok. Nem érezhető igazán, voltaképpen hová is tartozunk. Az önkormányzatokhoz, természetesen, de most a szakmai hovatartozásra gondolok. Ez még nem elég egyértelmű, egyelőre. Ügy vélem, ha munkánkkal hívjuk fel magunkra a figyelmet, tevékenységünk megítélése is a helyére kerülhet. A lényeg az, szerelnénk új, más alapokra helyezni kapcsolatainkat. Azt hiszem, ez sikerül majd. Az igény megvan. A többit meglátjuk ... —jisz— Ezeréves a magyar oktatás Közelgő jubileum Az első hivatalos évszám: 996. Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán ekkor vetette meg lábát az első nyugati típusú magyarországi kolostor. Fontos dátum ez, jelzi annak a folyamatnak sarkalatos pontját, amikor a magyarság beilleszkedett Európa iskolaügyi hagyományaiba. Az egyetemes, európai és keresztény műveltség közvetítése volt a fő cél és feladat. Ez persze hozzájárult a sajátos, ősi hagyományokban gyökerező kultúra megőrzéséhez, sőt terjesztéséhez is. A közelgő jubileum alkalmából alapítványt hoztak létre az „Ezeréves a magyarországi iskola" néven. A célok közt szerepel a pedagógiai múzeum fejlesztése, állandó magyar iskolatörténeti kiállítás létrehozása, valamint a témával kapcsolatos gyűjtemények, tárlatok, konferenciák és kiadványok ösztönzése, támogatása. Az alapítvány kuratóriuma — melynek elnöke Kelemen Elemér — a kitűzött célok megvalósítása érdekében évente pályázatot hirdet. Az első pályázat benyújtásának halárideje: 1992. február 15. A feldolgozandó témák a kővetkezők: az egyes nevelési-oktatási intézmények és szervezetek, települések, köz- és egyházigazgatási területek, egyházi szervezetek, valamint a nemzetiségek, etnikai kisebbségek iskolaügyének történetére vonatkozó neveléstörténeti források feltárása és kiadása; a magyar iskola nemzetközi kapcsolatainak feltárása és feldolgozása; az évforduló alkalmából szerveződő intézményi, helyi, regionális vagy országos iskolatörténeti gyűjtemények, kiállításúk létesítése, bővítése; pedagógia- történeti jelentőségű, muzeális értékű tárgyak gyűjtése, restaurálása. A kuratórium 1992. június 30-ig dönt a díjakról és a támogatások odaítéléséről. Akik pedig hozzájárulnának az alapítvány- pénzalapjához, azok a következő bankszámlára tehetik, az alapítvány nevének feltüntetésével: Kul- lűrbank Rt. 219-98 894. 1). A. Bodnár Ede képei V állomás Zsámbékról Bodnár Ede festőművész gyűjteményes kiállítása a Csepeli Munkásotthonban látható február 9-ig. Bodnár Ede önarcképét Odüsz- szeusz alakjában tárja föl. Valóban örök utazó, szüntelenül mozdul képzelete úgy, hogy az ő világtenge- ra a Pestszenterzsébet— Soroksár—Csepel háromszög: az itteni látvány és emberi sors a globális lépték. Elhagyott fákat látta- moz képein, összedőlni készülő külvárosi házakat, bennük mégis az emberi melegséget. Egyáltalán Bodnár Ede mélyen szolidáris nemcsak a humánus, hanem az emberen kívüli tárgyi környezettel. Nem elégszik meg az ábrázolással. A már Vá- sárhelyi Győző által központi erővel megszólaltatott zebraformát folytatja azzal, hogy a csíkos állat alakzatát a háttér környezetére is kiterjeszti —, zeb- rás csíkozottságú a légtér. Azon ritka festőink közé tartozik, aki képi vallomásban tarja fel a zsámbéki és ráckevei gótika, az ócsai román stílusú katedrái is rejtett esztétikumát. Zsám- békkal kapcsolatban azt idézi, hogy a romjaira vetkőzött templom éppen ebben a romállapotban érte el szépségének teljességét — Ráckeve görögkeleti templomában a gótika ött- honiasságát igazolja, a stílus ritkán látható falusi jellegét —, Ócsát meg a nádtetejű házak egyszerűségével béleli, hogy a dóm magasztos formái még tün- döklőbben felragyogjanak. Rajzzal hajt fejet 1956 mártírja, Sörös Imre emléke előtt, hiszen egykor cellatársa volt. Bodnár Edét mély szenvedések érték —■ sorsát művészetével enyhíti, gyógyítja —, a fájdalmat szépséggel. L. M.
