Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
A tudásszint felmérésének eredményei Nehezen olvasnak a gyerekek Az Országos Közoktatási Intézet értékelési központja tegnap sajtótájékoztatót tartott a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. A tájékoztatón az 1991-ben végzett országos tudásszintfelmérés tapasztalataival ismerkedhettek meg a résztvevők. öt év alatt, a korábbi negatív tendenciát követve, tovább romlott az általános iskolások teljesítménye olvasásból és matematikából. Az olvasás helyzete drámai. Míg a negyedikeseknél csak kisebb mértékben, a nyolcadikosoknál nyolc százalékkal csökkent a teljesítmény. Kádárné Fü lop Judit, aki az olvasástelje- sítmény-vizsgálatot végezte, hangsúlyozta, hogy itt nem elsősorban a tantárgyról van szó, hanem arról, hogy minden tanulásnak az olvasás az alapja. Matematikából — melyet Hajdú Sándor vizsgált — kevésbé rossz a helyzet, mutatják ezt a tanulmányi versenyek eredményei, de oda kell figyelni a hanyatlás okaira. A számítástechnika az egyetlen tantárgy, ahol javulás mutatkozik. Biztatóak az eredmények, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy öt évvel ezelőtt még nem volt olyan fokú az iskolák eszközellátottsága, mint 1991-ben. A javulás oka lehet az is, hogy ma már minden negyedik általános iskolás gyerek családjának háztartásában ott a számítógép. A tudásszintfelmérést többféle szempontból értékelték, ezekről az eredményekről később számolunk be. Pachner Edit Báthory Zoltán, az értékelési központ igazgatója elmondta, hogy a nyugati országokban már régóta végeznek hasonló vizsgálatokat. Nálunk 7 éve vetődött fel egy olyan országos szintű felmérés gondolata, mely nemcsak az adott pillanatban vizsgálja a tanulók tudásszintjét, hanem hosz- szabb időszakot ölel fel. Száznegyvennégy iskolát választottak ki, ahol harmadikosok, negyedikesek és nyolcadikosok teljesítményét mérték fel olvasásból, matematikából és számítástechnikából. Az első vizsgálat 1986ban, a második 1991-ben készült. Báthory Zoltán megjegyezte, bogy amikor 1985-ben tervezni kezdték ezt a felmérést, még nem sejtették, milyen változásoknak néz elébe az ország! Csak annyit gyanítottak, hogy fokozatosan háttérbe szorul a centralizált vezetés, és nagyobb önállóságot kapnak a pedagógusok. Tapasztalataik nemcsak az iskolák és a szülők, hanem a pedagógiai intézmények új tulajdonosai számára is felszólító jellegűek! A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az eltelt 23. magyar filmszemle februárban Nyugdíjasoknak ingyen rültek, mert filmjeiket a szakma jónak ítélte. A legtermékenyebb magyar filmrendező azonban Sára Sándor, aki Könyörtelen idők című, szintén nagy érdeklődéssel várt játékfilmjével és három dokumentumfilmjével lesz jelen. A szemle legérdekesebb bemutatói közé tartozik Zsig- mond Vilmos Tékozló apa című magyar—izraeli koprodukcióban készült játékfilmje, amelyben Liv Ulmann és Michael York személyében két világsztár is közreműködött. Bár a filmszemle alkotásainak túlnyomó része állami támogatással jött létre, a vállalkozói film, vagy legalábbis a vállalkozói szemlélet ott van a magyar filmgyártás kapujában. A Tékozló apa mellett magánvállalkozásban készült Bujtor István Hamis a baba című filmje is, mely szintén szerepel a szemle műsorán. Ugyancsak a vállalkozói érdeklődés jele, hogy szponzorként támogatják ennek a filmszemlének a megrendezését olyan magyar és világcégek, mint a Novofilm, a Béke-Radisson Szálló, az amerikai Kodak, és a HBO mozicsatorna. A rendezvény finanszírozását alapvetően mégis a Közoktatási és Művelődésügyi Minisztérium, illetve a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Fővárosi önkormányzat biztosítja. Díjakat ezen a filmszemlén nem osztanak. A kritikusok díjait a szemle előtt pénteken ítélik oda a legjobb magyar filmeknek. Egyetlen díj átadására azonban mégis csak a szemle idején kerül sor. Ez pedig a rövid idő alatt népszerűvé vált nyakkendődíj, melyet Szabó István javaslatára ítéltek oda, először 1989-ben. A filmszemle Igazgatósága úgy döntött, hogy a magyar filmművészet iránt újból fokozódó érdeklődés további növelése érdekében egységesen 25 forintban állapítja meg a mozijegyek árát a szemle mozijaiban. És hogy a nyugdíjasok, akiket a legfontosabb közönségrétegek közé sorolnak, szintén jelen lehessenek, a jegyek tíz százalékát számukra tartják fenn — térítésmentesen. D. A. A 23. magyar filmszemle február 7-én kezdődik a Metró filmszínházban, amelyen 23 játékfilm és 20 dokumentumfilm ősbemutatóját tartják meg egyetlen hét alatt, úgy tűnik, a hazai filmművészetnek nemcsak művészi, hanem az ismert problémák ellenére, gazdasági tartalékai is vannak. A megnyitó díszelőadáson Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című diák Oscar-díjas dokumentumfilmjét és Ja- misch Attila Árnyék a havon című filmjét mutatják be. A három szemlemoziban, a Metróban, a Művészben és a Szindbádban összesen mintegy nyolcvan előadást tartanak. Ezeken kívül a Művész mozi kistermeiben folyamatosan láthatók lesznek a Fiatal Művészek Stúdiója, a Fekete Doboz, a Balázs Béla Stúdió, valamint a Magyar Független Film és Video Szövetség filmjei. A szemle zárónapján mutatják be Szabó István Édes Emma, drága Böbe című filmjét. Ugyanezen a napon retrospektív vetítéssorozatot Is rendeznek a Művész mozi kistermeiben; a Magyar film múltja és jövője elnevezésű alapítvány által restaurált régi magyar filmeket vetítik. Az alapítvány segítségével az elmúlt három évben 107 magyar játékfilmet és több mint 400 híradófilmet sikerült megmenteni. A 23. magyar filmszemle egy új filmes nemzedék bemutatkozásának is teret ad. Janisch Attila, Salamon András, Can Togay és más első filmesek már a szemlét megelőző hetekben a figyelem középpontjába keKÖZTAKSASAG Képes hetilap Űj képes hetilappal gazdagodik a magyar sajtópiac. Áprilisban jelenik meg először a Köztársaság, Thurzó Tibor főszerkesztésében. A lap, amely bevallottan a német Der Spiegelhez hasonló formátummal jelentkezik, pártoktól független újság lesz. A Köztársaság elsősorban az értelmiséghez kíván szólni. A lapindításhoz szükséges pénzt magánemberek és bankok adták össze. Hadiiparos erőlködés A szuper Robin Hood Derű, kedély, kamaszos hetykeség, lendület, izgalom, szerelem, romantika! Vajon mindezt, ami mindmáig frissen maradt meg bennünk az 1938-ban készült, Kertész Mihály rendezte, és Errol Flynn játszotta Robin Hood-film emlékeként — képes-e pótolni a nagyot akarás, a pénz? Tulajdonképpen erre a kérdésre ad választ a legújabb szuperprodukció, a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című amerikai film. A válasz egyértelműen: nem, a pénz és a nagyot akarás nem pótolja a tehetséget és a szellemet. Ez az új szupererőlködés mindenben alatta marad a réginek. A filmnek nincs angol levegője, nincs igényesen fényképezve, a főhős iránt nem támad a nézőben cinkos rokonszenv, nincs a filmben se derű, se humor, sem feszültség, sem báj, se bravúr, mert a bravúrok olyan technikai hadiiparral vannak túlszerkesztve, hogy az egyéni hősiesség végképp elvész bennük. Mi van hát ebben a bő két órán át tartó filmben? Vannak vérszomjas sza- racénok, szőrös fejű, ördög- szarvú, eszelősen hadakozó kelta hordák, van ezer rán- cú vén szipirtyó, aki serpenyőbe köpésből mondja meg a jövendőt a nottin- ghami városbírónaik, aki viszont operettfiguraként vicsorogja végig a filmet, s van erdei gyerekszülés, amit a mór lovag vezet le Heti filmiegyzet Zsötem Mi ez a — fentebb mondottak szerint a debütáns- ra bizonyára jellemző — téma? Röviden: két kis magyar buta csaj egy dörzsölt strici segítségével kimegy Bécsbe, hogy ott a peep- show és a hasonló „műintézetek” világában megcsinálja a maga karrierjét. A strici átveri őket, a két lány kiszolgáltatott neki, a tulajoknak, az egész. alvilági műfajnak, ráadásul az egyik lány szereti a link, piti stricit, s féltékenységből lelöki az emeletről a másik lányt, aki szintén lefekszik a stricivel. Ez tehát a nagy, talált téma. Ami persze lehetne nagyon érdekes is, hiszen itt mégiscsak arról van szó, hogy sokan a Nyugat csodáitól várják a nagy jólétet, boldogságot, aztán kiderül: ez a csillogó, csodás világ közelről nagyon csúf tud lenni, legalábbis a peep-show-k környékén. S ráadásul ott sem ájulnak el, ha két magyar liba feltűnik. Szóval lehetne ez a Barbie-babák értelmi szintjén megfogalmazott vágyak kritikája, egy életforma, egy stílus, egy szellemi szint kritikája is. Ám erről csak nyomokban van szó. A filmben több az erotika (értelemszerűen, hisz erről van szó), mint a gondolat (nem érté- lemszerűen, mert a szépen fényképezett szép női idomok nem zárják ki az agyműködés lehetőségét). Salamon megelégszik egy elég szabvány kurvaromantika- striciromantika történet elmondásával, és úgy véli, ezzel nagy témát ragadott meg. Sajnos nem. No de hát az első filmes első filmes akar lenni, és ez legalább olyan fontos, mint a világ- megváltás. (Takács István Ilyen magyar szó persze nincsen, ez a francia je t’aime kiejtés szerinti formája. Szeretlek — azt jelenti. Ha egy film címe ez, azt gondolhatjuk: szerelmes filmről lesz szó. Vagy legalábbis a szerelem a film fontos témája. Az új magyar film, mely ezt a .címet viseli, egyáltalán nem szerelmes film, noha szerelemről, legalábbis annak pusztán testi oldaláról bőven esik benne szó és kép. Salamon András, aki a filmet írta és rendezte, első nagyjátékfilmjével jelentkezik, s ez már magában is figyelmet érdemel. Egy debütáns esetében mindig érdekes, mit tart fontosnak elmondani első megszólalásakor. Illetve hát normális filmművészeti viszonyok közepette ez lenne a helyzet. Csakhogy ma Magyarországon nincsenek normális filmművészeti viszonyok, a szakma a legsúlyosabb gondokkal küzd, s ezeknek csak egyik — bár nagyon fontos — része m filmkészítéshez szükséges anyagiak erősen korlátozott volta. Ma már szinte lehetetlen magyar filmet elkészíteni negyvenmilliós költség alatt. Salamon valami csoda folytán ennek feléből csinálta ezt a filmet; talán a sok külső helyszín, a szolidabb körülmények és valamiféle okos és ügyes gyártásszervezés tette ezt lehetővé. A szerénynek mondható költségek azonban nem látszanak meg a filmen. Ami meglátszik rajta, az az, hogy Salamon beleszeretett egy témába (amelyet, saját nyilatkozatai szerint, valósággal úgy talált egy bécsi peep-showban járva), és ezt a témát annyira fontosnak tartotta, hogy filmmé kerekítette. császármetszéssel (???), van fák tetejére épített és felgyújtott Tarzan-város, kötélindákon himbálódzó szabadságharcos családanyákkal — szintén Tarzan-mód- ra —, vannak tűzokádó üstökösbombák és levegőbe repülő puskaporos hordók (puskapor az 1100-as években !! ? ?) egyszóval van minden, ami látvány, és semmi sincs, amit szellem és tehetség néven ismerünk. Ez a tendencia sajnos kezd általánossá válni a filmiparban. Legyen az akár Robin Hood, akár Cyrano, a nézőtéren az a benyomásunk támad, hogy nem is filmet, hanem lefilmezett hadjáratokat látunk. Csak úgy röpködnek a levágott végtagok és kilógó belek, s a mozivásznon patakokban folyik a vér. Ügy tűnik, hogy a filmgyártás átadta helyét a hadiiparnak, s a Művészet, a Múzsa behúzott farokkal kullog el a méregdrágán berendezett* csataterekről. Egyébként nem is olyan biztos, hogy annyira közszükségletté vált volna a Robin Hood-film, hogy évenként egy-egy újabbal kelljen kirukkolni. Tavaly is volt egy, a megelőző években is, eddig összesen hetet láttunk (három amerikait, két angolt, egy szovjetet és egy olaszt), nem sok ez egy kicsit? Lesz-e jövőre egy még újabb, még szuperebb? Lehet-e még szuperizálni a szupert? Esetleg tengeralatti lovasütközet, idomított cápákkal — ilyen még nem volt idáig —, vagy pedig seregei élén, repülő csészealjakon hazatérő Schwarze- negger-Oroszlánszívű Richard, amint mágikus szemeiből előpattanó lézernyilakat lövöldöz a nóttingha- mi városbíró fenekébe. Ki tudja, mi jöhet még ... ? Remsey András Erdélyi magyar művészet Valódi arculat Sokféle publikáció jelent már meg Erdélyről, de mind ez idáig senki sem vállalkozott arra, hogy a századunkban itt született művészek és. művek ismeretében, a folyamatok, stílustörekvések számbavételével hiteles áttekintést adjon az erdélyi művészetről. Több évtizedes kutatómunka, több alkotóról megjelent monográfia után ezt a rendszerező feladatot végezte el a Kolozsvárról áttelepült Banner Zoltán. Az erdélyi művészet nyolc évtizedes története a magyar művészettörténet elválaszthatatlan része, elidegeníthetetlen eleme. Magyarországon inkább a nevesebb képviselőket; Koós Károlyt, Zsörgödi Nagy Imrét, Gy. Szabó Bélát ismerjük. A kötetből a legújabb- kori erdélyi művészet valódi arculata: festészet, szobrászat rajzolódik ki a grafika és az iparművészet műfajain keresztül. Felsorakoznak mindazok, akik egy sajátos művészeti kultúrát hoztak és hoznak létre, bár sokan közülük szülőföldjüket egy másik országra kényszerültek cserélni. A kötet több mint hatvan színes képpel és kereken száz fekete-fehér reprodukcióval jelent meg. A függelék a művészekre vonatkozó lexikális adatokat is tartalmaz, így kézikönyvként is használható. A Képzőművészeti Kiadó külön érdeme, hogy a színes képek felhasználásával — rövidített szöveggel — a könyvet angol és német nyelven is megjelentette. — d — Magyar Horizont Levél a kormányfőhöz volt. A Magyar Horizont teljes terjedelmében közöl több levelet is. Az egyikben Bőd Péter Ákos beszámol arról, hogy a magyar kőolajipar már eddig is jelentős lépéseket tett és további erőfeszítéseket tesz a benzinek ólomtartalmának csökkentésére. A tisztétől azóta megvált Bőd Péter Ákos emlékeztet arra. hogy 1992 elejétől 50 százalékkal csökken az ólomadagolás a százhalombattai finomítóban történő környezetvédelmi fejlesztés jóvoltából. Lipták Béla a pesti levegő rendkívül magas ólomtartalma ügyében levelet küldött Göncz Árpád köztársasági elnöknek is. Az Egyesült Államokban élő környezetvédelmi szakember szerint meg kell valósítani azt a négyéves tervet, amelyet Demszky Gábor főpolgármester számára dolgozott* ki. és alkalmas arra. hogy csökkentse a magyar fővárosban az ólomveszélyt, amely elsősorban az ifjúság idegrendszerét, agysejtjeinek fejlődését veszélyezteti. A Magyar Horizontban egyébként képes beszámoló is van a magyar főnemesek I. világtalálkozójáról, amelyet 1991 novemberének végén rendeztek a budapesti Atrium Hyatt Szállodában. Lipták Bélának, a környezetvédelem Egyesült Államokban élő kitűnő szakemberének Antall József miniszterelnökhöz intézett levelét közli a Magyar Horizont legújabb száma. — Mint a Magyar Környezet- védelmi Alap elnöke jelentkezem önnél. Az ólomtól mérgezett pesti levegőt szívó gyermekek érdekében kérem a segítségét — írja Lipták Béla, majd így folytatja : — Magyarországon nem mérik az iskolás gyermekek vérének ólomtartalmát, ezért a már bekövetkezett mérgezés méreteire vonatkozó adataink nincsenek. Az Egyesült Államokban élő környezetvédelmi szakember arra kéri a magyar miniszterelnököt, hogy utasítsa az illetékes hatóságokat, mérjék meg az iskolás gyermekek vérének ólom- tartalmát, és ezeket a méréseket évente ismételjék meg. Lipták Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy szükséges lenne, a százhalombattai és más olajfinomítók átálljanak az ólommentes benzin termelésére. Antall . József miniszterelnök a hozzá intézett kérdésekre Bőd Péter Ákostól kért választ, aki Liptáik Béla levelének írásakor ipari és kereskedelmi miniszter J
