Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

Magyar—amerikai oktatási csereprogramok MEGKÉRDEZTÜK A PEDAGÓGUSOKAT V élemény ek a törvénytervezetről Kölcsönös megértés alapján Az új közoktatási törvény tervezetét e hónap végéig vi­tathatja meg, véleményezheti a pedagógustársadalom, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek. Korábban már tudakozódtunk aziránt egyes települések intézményi vezetőjénél, milyen véleményt fogalmaztak meg a testü­letben a koncepcióról. Most a szigetszentmiklósi gimná­zium és szakközépiskola igazgatójától, dr. Koós Ferenc­iéi érdeklődtünk erről. Magyar Pedagógus Kama­ráét is. Folynak viták a nemzeti alaptan tervről. Vannak mellette, ellene szó­lók, saját nézetem szerint, ha megszületik egy vagy két központi tanterv, kevés változtatással e mögé sora­koznak majd fel az isko­lák. Nem a tanterv készíté­sére képezték ki a pedagó­gusokat. Ügy tudom, az idei évtől emelni kívánják a felsőoktatási intézmények­ben tanulók számát. Ez jó irány, de ehhez a középis­Az InterCom felvette a kesztyűt Ellenfél a feketepiac! A hazai filmforgalmazás 40 százalékát birtokló In­tercom számára egyetlen veszélyes ellenfél van — mint sajtótájékoztatójukon elmondták —, és ez a feke­tepiac. Amikor meg tudták oldani, hogy az általuk for­galmazott hímeket a vetí­tőhelyeken fegyveres őr Védje, bizonyítottan meg- Sgrott a bevételük... A fekete videokereskede- lem ugyancsak súlyos ká­rokat okoz a nagy amerikai filmgyártó cégek szuper­produkcióit forgalmazó In- terComnak. Ezért döntöt­tek úgy, hogy február 13- An beindítják önálló video­Dobozi Eszter: Látó Egy verseskötet margójára Az elmúlt hetekben je­lent meg Dobozi Eszter új verseskötete, a Látó. Az egyik ciklus mottónak szá­mító verse adta a címbeli elnevezést. Mikor a ceglédi születésű költőnővel a vá­rosi könyvtárban beszél­gettünk a Kárpáti Aurél- asztaltársaság rendezvé­nyén — elmondta, hogy mindig szereti a kötetnyi munkáját kulcsszóba ren­dezni. A korábbi kötetének az egy volt a mottója. A talányoldó költői meg­szólalások azért is jók, hogy a „földi halandók” értsék az alkotót befolyáso­ló titkos erőket, hangulato­kat is. A második kötet ad­ta a' kivételt, hisz a versek valóban egy jövőbelátó, szuverén ember alkotásá­nak eredményeit mutatják be, innen a látó megjelölés — az olvasó viszont a fényt érzi domináns élménynek. Csak találomra néhány jelző arra az éltető elemre, amelyet anyagi és hullám- jellegű valaminek isme­6 ■—MWisniiis—mii ni ii rünk: zöld, barnássárga, vö­röslő, aranyló, sőt olykor ellenfény, szórt is lehet. Dobozi Esztert olyan köz­napi evidenciák foglalkoz­tatják, amelyeknek más- kénti interpretálása zavar­ba ejthet bennünket... „Hálót fon az est” (az est vagyok én?) vagy a pók? ... Mintha Juhász Gyula vagy József Attila verse gördülne a sorok ele­jén, de mássága rögvest Dobozi sajátjává varázsol­ja. Az olvasó akkor jön za­varba, ha újra meg újra eszébe jut: verset olvas, mégis filozófiai mélységek­re kalandozik közben. Kö­zönyösen nehéz olvasgatni az új verseket, amelyek az aktuális gondjainktól telje­sen mentesek, illetve a benne megfogalmazott fé­lelmek, aggódások, keser­vek — történelmi koroktól, történésektől konkrét for­mában könnyen elszakítha­tok. Az élet drámai (hétköz­napi) eseményein túl tör­ténelmi problémák ugyan­csak érdeklik a költőnőt — szinte a vándorló ember kiskátéja a kötet. Surányi Dezső kóláknak igazodniuk kell. Ha a gyerekeket úgy tanít­ják, bekerülhetnek. Na­gyobb hangsúlyt kapott az idegennyelv-oktatás. Nem is oly régen beszélgettem egy egyetemi oktató bará­tommal, aki elmondta, olyan jelentkezők közül vá­laszthatnak, akik két-há- rom középfokú nyelvvizs­gával rendelkeznek. Tehát a középiskoláknak a nyelv- tanításra valamilyen meg­oldást kell találniuk. Ná­lunk heti tíz órában tanul­hatnak nyelvet a diákok. Az oktatási törvényterve­zet hiányossága az, hogy míg mindenki az iskolái* önállóságát hirdeti, addig lényegében az önkormány­zathoz tartoznak az intéz­mények. Régen volt közsé­gi, egyházi, alapítványi is­kola. Ma az intézmények jó része az önkormányzato­ké. Az iskolák nem vá­laszthatnak. A középis­kolák helyzete talán annyi­ban más, hogy a megyéhez is tartozhatnak. De ezt sem az iskolák dönthetik el. E téren érzem a tervezet­ben foglaltak azon részét, ami a későbbiekben talán gondokat is jelenthet. Ne­vezetesen azt, hogy nehéz úgy színvonalas munkát adni, hogy évente tárgyal­nak az iskola költségvetésé­ről, felhasználható pénzéről. Ügy vélem, a törvényterve­zetet megszövegező társaság a lehetőségekhez mérten igyekezett egy jót csinálni. Több mint húsz éve foglal­kozom neveléstörténettel. Tudom, az oktatással, a ta­nári fizetésekkel mindig, a múlt században is voltak problémák. Igaz, akkor leg­alább a tudást megbecsül­ték. Bár ez a téma messzire vezetne, s nem is tartozik közvetlenül ide. Ami még pozitívum a tervezetben, az az, hogy a pedagógusok közszolgálati alkalmazot­tak lesznek. A lényeg: a beérkezett véleményeken, ha olyanok, el kell gondol­kodni, s lehetőség szerint bele kell foglalni a terve­zetbe. Kialakul mindez, hi­szen ma a vélemények ösz- szegzése kezdődött meg. J. Szabó Irén — Jelenleg nyolcvanöt magyar tanár és diák tanul és dolgozik a Fulbright- program keretében az Egye­sült Államokban, de ameri­kai tanárok, kutatók és diá­kok Budapesten kívül szá­mos magyar városban* így Egerben, Pécsett, Szegeden is tevékenykednek — hang­zott el azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar—Amerikai Okta­tási Csereprogramok Irodá­ja (Fulbright Iroda) önálló működésének megkezdése alkalmából tartottak. — Van annak szimbolikus je­lentősége is — hangsúlyoz­ta az Amerikai Egyesült Ál­lamok részéről Charles Thomas nagykövet dr. And~ rásfalvy Bertalan művelő­dési és közoktatási minisz­ter jelenlétében —, hogy az iroda elnevezésében a ma­gyar a hangsúlyos, az került előtérbe. A kölcsönös meg­értés, segítségnyújtás alap­ján szeretne az iroda Ma­gyarországon a jövőben működni, az emberi kapcso­latokat erősítve a tudomány művelői között. De mi is valójában a Fulb­right Iroda működésének alapja? Az Egyesült Álla­mok kormányának Fulb- right-program néven széles körben ismertté vált nem­zetközi oktatási programjá­nak az 1901-ben megújított jogi megfogalmazása értel­mében célja „az Egyesült Államok és a többi ország népei közötti kölcsönös megértés elmélyítése ...” Amerikai diákok, taná~ rok, kutatók részesülhetnek olyan ösztöndíjakban, me­lyek révén lehetőségük nyí­lik arra, hogy külföldön ta­nuljanak, tanítsanak, s leu­talásokat folytassanak, s ugyanígy más nemzetiségű állampolgárok is hasonló tevékenységet folytathat­nak az Egyesült Államok­ban. Az egyéni jelentkezőket tudományos és szakmai képzettségük és képességeik alapján válogatják ki, fi­gyelembe véve azon készsé­güket és szándékukat, hogy megosszák elképzeléseiket és tapasztalataikat a külön­böző kulturális háttérrel rendelkezőkkel. A Fulbright-program be­indításának jogi kereteit Arkansas állam akkori sze­nátora, J. William Fulb­right teremtette meg 1946- ban. A program beindítása óta, vagyis az elmúlt 42 év során összesen több mint 167 ezer ember részesült Fulbright-ösztöndíjban. Évente megközelítően öt­ezer ösztöndíj kerül fel­ajánlásra. A Külföldi Ösztöndíj Bi­zottság politikai irányelvei­nek figyelembevételével és a szövetségi szervezetekkel, valamint számos magánin­tézménnyel együttműködve' a Fulbright-prógramot az Egyesült Államok Tájékoz­tatási Hivatala irányítja. Az úgynevezett „Meghí­vásos program” keretében biztosítják a külföldi szak­emberek számára, hogy in­tézményi meghívásos ala­pon egy-egy tanév időtar­tamára előadóként oktat­hassanak. Évente mintegy ezer szakember érkezik az Egyesült Államokba, hogy a Fulbright-program meghí­vásos vagy egyéb lehetősé­geivel élve előadásokat tart­hasson, illetve posztdoktori kutatásokat folytasson. A Fulbright tanárcsere- program évi 400 általános és középiskolai tanár cseré­Azt szeretnék elérni, hogy mielőbb működhessen az új iskolarendszer. A munka­helyek, ezzel együtt a tan- és gyakorlóműhelyek meg­szűnésével az általános is­kolából kikerülő tizenéve­sek szakképző intézmé­nyekben való továbbtanu­lási esélyei csökkennek. Az új közoktatási és szakkép­zési törvény erre megol­dást jelenthetne; a 0. és 10. osztály elvégzésével-, a szak­maválasztás későbbre toló­dásával. jére kínál lehetőséget ame­rikai és külföldi tanárok számára a világ 24 orszá­gában. A Hubert Humphrey ösz­töndíjprogram, amely 1979- ben indult be, a fejlődő or­szágok középszintű szakem­bereinek nyújt lehetőséget arra, hogy az Egyesült Ál­lamokban egy évig egyete­mi tanulmányokat és eh­hez kötődő szakmai gya­korlatot folytassanak. Az érintett szakterületek a me­zőgazdaság, a közegészség- ügy, a vezetéstudomány, va­lamint tervezés és pénz­ügyi irányítás. A program beindítása óta a fejlődő or­szágokból több mint ezer ösztöndíjast fogadtak, és az 1987—88-as tanév során 69 országból 147 Humphrey- ösztöndíjas járt az USA- ban. Dr. Andrásfálvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a sajtótájékozta­tón egyebek közt hangsú­lyozta, hogy a kétnyelvű is­kolák csereprogramja kere­tében sok pedagógus szá­mára nyílik lehetőség az angol nyelvtudás tökélete­sítésére. Az oktatók köré­ben az idei tanévben foko­zott érdeklődés mutatkozik az angol nyelv iránt, így igen nagy jelentősége van a csereprogramoknak. Deák Attila Az eddigieknél korsze­rűbb és gazdaságosabb idő­beosztás, s a gyakorlat- orientált szakképzés fel­gyorsítaná a középfokú in­tézmények átalakulását. Akik csatlakozni kívánnak a felhívás megfogalmazói­hoz, s maguk is sürgetni kívánják a törvény életbe lépését, jelezzék szándéku­kat február 15-ig az iskola levélcímén: 1253. Budapest, Pf. 32. Pályázhatnak az amatőrök is Példaképek, ideálok kellenek Felhíi ás pedagógiisokna k Szakmai vita a gyerekekért Felhívással fordultak a 12. Számú Dallos Ida Ipari és Kereskedelmi Szakmunlcásképző Iskola pedagógusai kol­légáikhoz, a szülőkhöz, az oktatás irányítóihoz, a parla­menti képviselőkhöz, azért, hogy az új oktatási törvény- tervezet megvitatásakor csak szakmai szempontokat es ne pártérdekeket érvényesítsenek. Megyénkben számtalan jobbnál jobb színjátszó cso­port működik, s vezetőik­nek bizony nem kis fejtö­rést okoz a darabok megvá- logatása. Nem mindegy, hogy a gyerekekkel mit és milyen terjedelemben ta­nítsanak be, s akkor a dísz­letekről, kellékekről még nem is beszéltünk. Ügy tű­nik, ezeken a gondokon is enyhít majd a Széchenyi Társaság most kiírt pályá­zata. A társaság ugyanis egy- felvonásos, még be nem mutatott, iskolai ünnepé­lyeken és ifjúsági rendez­vényeken előadható dara­bokat kér. A művek témá­ja lehet jelenkori, vagy tör­ténelmi. Jó, ha a darab pél­dát és ideálokat állít az ifjúságnak, erősíti a nem­zeti öntudatot, felkelti az örök emberi értékek iránti vonzódást, például szere­lem, család, barátság, hű­ség, becsület, hazaszeretet. Az egyíelvonásos színmű­vekkel 1992. június 30-ig le­het pályázni a Széchenyi Társaságnál, a 1096 Buda­pest, Sobieski János u. 40. szárn alatt. Az eredményhir- . detésre gróf Széchenyi Ist­ván 201'. születésnapján, szeptember 21-én kerül sor,. a díjak odaítéléséről pedig a társaság éves közgyűlésén dönt. Az I. díj 75, a II. 50, a III. pedig 40 ezer forint. A társa­ság fenntartja magának a jogot és a lehetőséget, hogy meghatározatlan számú kü- löndíjjal jutalmazza a be­érkezett munkákat. Ha va­laki a szerzők közül inkog­nitóban kíván maradni, a pályamunkája mellé zárt borítékban helyezze el a ne­vét és címét, valamint jel­igéjét. —á— A Matrica udvarán Oltárkő A százhalombattai Mat­rica Múzeum udvarán né­hány sír- és oltárkő lát­ható. Az időszámítás utáni I—II. századból származ­nak ezek az alakos, felira­tos kávék, abból a korból, amikor rám.vi település volt ezen a helyen, Matrica néven. A régészeti ásatások eddig feltárt adatai szerint a településről kivezető há­rom út mentén voltak az egykori temetők. Az egyik, a nyugati még feltáratlan, sok oltárkő kerülhet majd elő a leletmentés során. Ér­dekességnek a sírkőláda számít, ugyanis a régi te­metőből elhordták a köve­ket, s ezekből építettek újabb sírokat az itt elő ró­maiak (Fotó: Ilancsovszki János) — A tervezet — válaszolt — folyamatosan finomodik. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium szak­értőkkel dolgoztatja fel a beérkezett javaslatokat, módosításokat, véleménye­ket. Magam is kaptam né­hányat. Ezek alapján készül él egy új törvénytervvál­tozat. Január végén vagy akkortájt ül majd össze a teljes létszámú közoktatási tanács, melyben többen szélesebb társaság vélemé­nyét képviselik, például a forgalmazó tevékenységü­ket. Ezentúl tehát — szemben a feketepiac gyenge minő­ségű kazettáival — garan­táltan kitűnő minőségben, szinkronizálva lehet majd ezekhez a filmsikerekhez hozzájutni a kölcsönzők­ben. Hét filmmel indulnak, valamennyi nagy siker volt a mozikban (Ártatlan­ságra ítélve, Tortúra, Ter­minator 2, Rendőrakadémia VI. stb.). Később havi tíz-ti- zenkét, nagyobbrészt mo­zifilmmel jelentkeznek, hat-nyolc hónappal a mozi­premier után.

Next

/
Thumbnails
Contents