Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

Kötés négy ütemben Telefonra is társulnak (Folytatás az 1. oldalról.) gyasztót kapcsolnak be a vezetékes gáz hálózatába. Elsőként a Fő utcát és a környező kilenc utcát kötik be, majd a Deák Ferenc utca és a Vágóhíd utca kör­nyéke következik. Örvendetes hír, hogy Pi- lisvörösvárt a megyei és az országos átlagnál eddig job­ban megkímélte a munka- nélküliség. A tájékoztatón erről is hallhattunk adato­kat a meghívottként részt­vevő Pest Megyei Munka­ügyi Központ munkatársá­tól, aki elmondta, hogy míg az országban tíz szá­zalékot meghaladó a mun­Parlamenti sajtótájékoztató r r // RENDELKEZÉSRE ALLO ELŐLEG (Folytatás az 1. oldalról.) zetője és Istvá it József FKGP-képviselő tartotta. A pártelnök „,meglepetésként” beszámolt múlt heti tajvani útjának eredményeiről: be­jelentette, hogy az őt Taj­vanra meghívó volt anti- kommunista liga, amely je­lenleg a Világszövetség a Szabadságért és a Demok­ráciáért nevet viseli, kö­vetkező konferenciáját ha­zánkban kívánja megren­dezni. István József, a rá­dió és a televízió vallási műsorai körül kialakult vi­tával kapcsolatban leszö­gezte: pártja érdekelt a tár­gyalásokban és a feszült­ségek mielőbbi megoldásá­ban. Ugrin Emese a munka világára vonatkozó három törvényjavaslathoz be­nyújtott FKGP-módosító indítványokat elemezte. Az MDF nevében Kónya Imre frakcióvezető a tör­ténelmi igazságtétel kérdé­seivel foglalkozva rámuta­tott: rendkívül sok a félre­értés és a félremagyarázás, pedig ez a téma szorosan összefügg a rendszerválto­zás egyéb kérdéseivel. Zi- mányi Tibor (MDF) a sze­mélyi kárpótlásról szólva kijelentette: frakciója meg­ítélése szerint a kárpótlás alapösszegét konkrétan meg kell határozni. Az életjáradék kiszámításának alapja a 11 ezer forintos havi átlagkereset lesz, de ez nem azt jelenti, hogy ezt az érdekeltek azonnal meg­kapják. Idén a költségve­tésből 5,4 milliárd forint áll előlegként rendelkezés­re, és a gazdaság teherbíró képességétől függően ez az összeg az MDF reményei szerint évente a nyugdíj növekedésének mértékével együtt emelkedik. ELŐKÉSZÍTETLEN világkiállítás (Folytatás az 1. oldalról) közlekedésfejlesztési kon­cepciója is. Még a vasút vagy autópálya kérdésére sincs megfelelő válasz. Ez esetben sem lehet csak a vállalkozói szempontok sze­rint határozni. Nem készült megfelelő környezeti hatás- tanulmány. Budapest csatornázottsá­ga, szennyvíztisztítása te­rén igen nagy az elmara­dás, a környezetvédők sze­rint nehezen hihető, hogy koncessziós módon ez meg­oldható. Ha mégis jelent­keznek erre vállalkozók, akkor így megfizethetetlen lesz a csatornadíj. A tö­megközlekedést csak úgy tehetnék alkalmassá a vi­lágkiállításra, ha megolda­nák a budapesti autóbusz­park cseréjét. Ennek költ­ségeire még becslések sem készültek. A nagy mennyi­ségű szemét elhelyezésére sincs - megfelelő terv — fi­gyelmeztetnek rá a környe­zetvédő csoportok. Észrevé­teleiket eljuttatták a BIE szakembereinek is. kanélküliek aránya és Pest megyében is kilencszáza­lékos, addig Vörösváron mindössze 3,7, Pilisszent- ivánon 2,7, Pilisborosjenőn 3,0, Solymáron 2,7 és Ürö­mön 3,9 százaléknyi, s ez kifejezetten jónak számít. A pilisvörösvári önkor­mányzat ennek ellenére szorgalmazta, hogy ebben a térségben munkaügyi iro­da nyíljon az övezet mun­kanélküliségének kézben tartása, kezelése, ésszerű irányítása végett. A törek­vés eredményeképp január 7-étől Pilisvörösvaron iroda nyílt az önkormányzat épületében, ahol már eddig is több mint négyszázan fordultak meg. Az iroda azonban csak a munkaadók adataival képes haté­kony munkaerő-közvetítés­re, ezért nyomatékosan ké­ri az övezet valamennyi munkaadóját, hogy munka­erőfeleslegét, elbocsátásait, kilépéseit és. az új munka­erő Iránti igényét jelentse be a vörösvári irodán. Ez­zel nemcsak a munkanél­küliek esélyeit növelik, ha­nem az ország munkaerő­gazdálkodásának hatékony­ságát is segítik. A megbeszélésen számos kulturális téma is szóba ke­rült. Ezek közül néhányról csak távirati stílusban szól­hatunk. Ez év január 1-jé- től megszűnt a kultúyház intézménye, helyette nem önálló gazdálkodási feltéte­lekkel az önkormányzat létrehozta a Pilis.vörösvár Közösségi Házat, amely a korábbinál sokrétűbb sze­repet tölt be majd á köz­ség kulturális életében. Változások várhatók a né­met nemzetiségi központ ügyében is, ugyanis az eredményes német nyelvű gimnáziumi oktatás érde­kében az 1992 93-as tanév­től itt bevezetik az úgyne­vezett nulladik, előkészítő osztályt. Végezetül egy egészségügyi újdonság: kedvező eredményekkel be­fejezés előtt áll a szakorvo­si rendelővel kapcsolatos vizsgálat. Megállapították, hogy a rendelőben kielégí­tő az orvosi ellátás. A min­denre kiterjedő felmérés hamarosan szakmai vizsgá­lattal fejeződik be. — kk — Az Országgyűlés keddi munkanapja Közalkalmazottak jogállása Két törvény — a közal­kalmazottak jogállásáról rendelkező jogszabály és a második kárpótlási törvény — előterjesztésének általá­nos vitáját kezdte meg kedden a T. Ház. A közalkalmazottak jog­állásáról szóló törvényja­vaslat expozéjában Scham- schula György munkaügyi minisztériumi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat több mint félmillió munkavállalót érint, és nemcsak jogállá­sukat szabályozza, hanem egzisztenciális helyzetüket is rendezi. A frakciók ve­zérszónokai közül többen rámutattak, hogy először a munka törvénykönyvét szükséges elfogadni, csak azután kellene megalkotni a közalkalmazotti törvényt. Sok kifogás hangzott el azzal kapcsolatban is, hogy a tervezet nem elég konk­rét. A tulajdonviszonyok ren­dezése érdekében az állam által az állampolgárok tu­lajdonában az 1939. május 1-jétől 1949; június 8-ig terjedő időben alkotott jog­szabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott ká­rok részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat mi­niszteri expozéjában Balsai István igazságügy-minisz­ter rámutatott: a tervezet „folytatása” az elmúlt év­ben elfogadott kárpótlási törvénynek, ennek előírásai alkalmazandók az új igé­nyek esetében. Összevonva A tervezet a zsidók­tól és a magyarországi németektől elvett va­gyon, valamint az államo­sított nagybirtok után járó kárpótlásról rendelkezik. A miniszter kiemelte, hogy a javaslat kissé továbblép elődjénél, ugyanis megkísé­rel az elvett ingóságokért, sőt az ingó letétekért is kárpótlást nyújtani. Nem kíván azonban foglalkozni — tekintettel a nemzetközi jogi vonatkozásokra — az egykori magyar, de ma más ’államban élő állam­polgárok igényeivel. Balsai István kitért azokra is, akiknek mindkét jogsza­bály alapján járna kárpót­lás. Nekik összevonva kell benyújtaniuk kérelmeiket. Hat frakció vezérszóno­ka mondta el véleményét a tervezetről. Választoltak A szokásos interpelláció­kat kisebb közjáték zavar­ta meg. Ügyrendi vita ala­kult ki arról: lehet-e kor­látozni a miniszterek jo­gát, hogy az interpellációk­ra írásban, 30 napon belül adjanak választ. A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásá­ról szóló törvény előírásai­nak megfelelően a TB-ala- pokat felügyelő két bizott­ság tagjait is megválasztot­ták a honatyák. Az egész­ségügyi és a nyugdíjbiztosí­tást felügyelő bizottság tíz­tíz tagból áll, ezek közül hatot javasolhatott a par­lament szociális bizottsága, A testületek feladata: a TB-önkormányzatok létre­hozása és — az Országgyű­lés szociális bizottsága he­lyett — a társadalombizto­sítás felügyelete. A meg­választott tagok a terület szakértői. Szótáshiány A TB-alap idei költsége vetéséről folyó vitában kedden csak egy képviseld kért szót, aki TB-alapols vagyonhoz juttatásának fontosságát taglalta. Továb­bi hozzászólások hiányában az elnöklő Dörnbach Alajos a vitát 18 órakor elnapolta, és az ülést berekesztette. Ésszerű határidőn belül Az Alkotmánybíróság határozata Á köztársasági elnök a kinevezési jogkörébe tar­tozó döntést olyan ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmá­nyos feltételei fennállnak-e. A határidő túllépése al­kotmányellenes — állapí­totta meg az Alkotmány- bíróság a miniszterelnök indítványával kapcsolatban a keddi teljes ülésen két bíró különvéleményével hozott határozatában. Mint ismeretes, a minisz­terelnök annak megállapí­tását kérte a testülettől, hogy a köztársasági elnö­köt kinevezési jogköre gyakorlásában köti-e határ­idő. Az indítvány szerint „az elnöki döntés akárcsak hozzávetőleges időbeli kor­látainak meghatározása nélkül adott esetben lehe­tetlenülhet a kormány szándéka”, az elnök hallga­tása révén ugyanolyan helyzet keletkezik, mintha A minap Szemnyitogató címmel megjelentetett írá­sunkat követően több olva­sónk érdeklődött, akik köz­vetlenül érintettek a témá­ban, illetve ők sem egészen értik, milyen változásokkal jár rájuk nézve a szövet­kezeti törvény helyes vagy helytelen applikálása. Mivel tudomásunk szerint ilyen jellegű felvilágosító körutat egyedül dr. Fodor István országgyűlési képvi­selő szervezett a megyében, a kérdéskör teljesebb meg- világosítása céljából őt ke­restük fel a Parlamentben. — A felhangokat sem nélkülöző kommentálások­kal ellentétben nemcsak an­nak a szövetkezetnek a mű­ködési területén tartok tá­jékoztatókat, melynek ma­gam is tagja vagyok, ha­nem a választókerületem valamennyi települését fel­keresem február folyamán ugyanezzel a céllal. Eddigi tapasztalataim alapján óriási az érdeklődés. Mind­azonáltal szeretném leszö­gezni, hogy ez a körút nem agitáóiós vagy propagan- disztikus jellegű. Egyszerű­en csak információt viszek a választóimnak, olyan le­hetőségekre kívánom fel­hívni a figyelmet, amelye­ket csupán a törvény elol­vasásával az emberek nem értének meg teljesen. — Netán a törvény túl MIT KELL TUDNI A SZÖVETKEZETI TAGOKNAK A buktatókat seui óit ismerni bonyolult vagy kidolgozat­lan'/ — Fogalmazzunk talán úgy, még a törvényben jár­tas ember számára is meg­lehetősen bonyolult. És itt gondolok mindenekelőtt azokra a jelentős kiegészí­tésekre, melyek a kárpótlá­si törvénynek a föld tulaj­donba adására vonatkozó szabályait érintik az átala­kulásról szóló törvényben. — Kezdjük talán az ele­jén, a tulajdonosi érdekelt­ség kérdésének tisztázásá­val. — A falusi ember több szálon kapcsolódik a terme­lőszövetkezethez, mely munkahelyet, megélhetést, vállalkozási lehetőséget biz­tosít a számára, ám a leg­lényegesebb, a tulajdonosi érdekeltség mindig és 'min­denütt csak formálisan,, pa­píron létezett. A szövetke­zeti átalakulási törvénynek pont ez a lényege; a for­mális tulajdonosi érdekelt­séget tartalommal tölti meg. Azáltal, hogy a tagok­ra jutó tulajdonrészt névre szóló értékpapírban osztja szét elsődlegesen. Ezek há­rom formában hasznosítha­tók. Megtarthatók részvény­ként (ez szavazati jogot biz­tosít és osztalék jár utána), forgalomképes, tehát elide­geníthető, és végül — ez a leglényegesebb — velük, általuk megváltható az eddig közös használatban levő vagyontárgyak, vala­melyike. Például meg lehet venni egy traktort, s ehhez többen is összeállhatnak. Ez óriási lehetőség, de vele jár a vállalkozói kockázat- vállalás, egyben azt is tud­ni kell, hogy . a vagyon­tárgyhoz a szövetkezetei terhelő tartozások, hitelek, kamatok is hozzátartoznak a tárgy értékarányának megfelelően (vagyis ennyi­vel nő a tárgy reálértéke). Mindezeket azért mon­dom el ilyen részletesen, mert ahhoz, hogy a kérdé­sekben felelős és megala­pozott döntések születhes­senek, az érdekelteknek nemcsak a lehetőségeket, de a buktatókat is ismerniük keil. Sajnos a törvény egyik hibája éppen az, hogy nem tartalmaz garanciákat a te­kintetben, hogy a szövetke­zeti tagok miként jussanak az alapvető információkhoz. Magyarán: a szabályozás nem zárja ki annak a le­hetőségét, hogy a tagság csak a vagyon értékelését és a vagyon megosztását el­döntő közgyűlésen, csak szóbeli tájékoztatás alapján szerez ismereteket arról, hogy mi a szövetkezet- va­gyonának értéke, és a va- gyoncsoportosítás lehetősé­ge. Ugyanakkor elvárják tőle, hogy mindezen isme­retek nélkül jelentse be a szervezeti változásra vagy kiválásra vonatkozó igé­nyét. Meggyőződésem, hogy megalapozott döntést a va­gyonmegosztás tekintetében csak ott tudnak hozni, ahol a nevesítést elhatározó köz­gyűlés egyúttal intézkedik a vagyonértékelésről, vala­mint arról, hogy a szerve­zeti változásra, kiválásra vonatkozó határidők lejár­tát jóval megelőzően a ta­gok megkapják az ehhez szükséges információitat. — Kérem, mondjon né­hány szót a vagyonjegyre vonatkozó jogcímekről is. — Az automatikus va­gyonnevesítés csak azokra vonatkozik, akik 1991-ben szövetkezeti tagok voltak, és ma is azok, ám ez nem zár­ja ki annak a lehetőségét, hogy mások is igényelhes­senek vagyonjegyet. Erre négy jogcím van, amit írásban kell jelezni a szö­vetkezetnél. Itt hívom fel erre a lehetőségre azoknak a figyelmét, akiket az ÁFÉSZ-ek a közelmúltban egy ügyes adminisztratív intézkedéssel kizártak a ta­gok sorából. Mindenki jo­gosult vagyonjegyre, aki ko­rábban — bármikor! —leg­alább öt évig tagja volt a szövetkezetnek. Bármilyen szövetkezetnek! Ennek kü­lönösen akkor lesz jelentő­sége, ha az ÁFÉSZ-ek ese­tében a községek le akar­nak válni a központtól. (—matula gy. Oszkár—) megtagadta volna a kinn­vezést. A határozat hangsúlyos« za, hogy az ésszerű határ­idő meghatározásánál két szempontot kell figyelembe venni: egyrészt biztosítani kell az államszervezet fo-. lyamatos működését, más-j részt elegendő időt kell ad­ni az elnöknek arra, hogy megalapozottan dönthessen; Az alkotmányban kifejezet« ten meg nem határozott határidő értelmezése révén napok szerint nem határoz­hatók meg. Az elnöknek te­hát kinevezési jogkörét az előterjesztéstől számított ésszerű határidőn belül gyakorolnia kell: vagy alá­írja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkoznia kell a kinevezés megtagadásáról. Az Alkotmánybíróság ko­rábbi határozata értelmé­ben az elnöknek akkor kell megtagadnia a kinevezést, ha a jogszabályi feltételek hiányát észleli, illetve ak­kor tagadhatja meg, ha a kinevezés súlyosan megza­varná az államszervezet demokratikus működését. A köztársasági elnök ki­nevezési aktusa nem puszta formalitás. Nem vonható azonban az „ésszerű határ­idő” fogalmába az az idő, amely alatt nem folyik vizsgálat, vagy olyan tárgy­ban folyik, amely nem tar­tozik sem a kinevezés jogi feltételeihez, sem a sze­mélyre tett javaslat tartal­mához. A kinevezés cél­szerűsége, esedékessége, * betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosítványok vizs­gálata kívül esik a köztár­sasági elnök kinevezési jogkörén. Az indokolatlan késlekedés — ideértve az elnök hatáskörén kívüli kö­rülmények vizsgálatára fordított időt is — az ész­szerű határidőn belüli dön­tésre vonatkozó kötelezett­ség megszegésének minő­sül. ★ Antall József miniszter- elnök az Alkotmánybíróság keddi döntésének megisme­rése után — ahogyan arról Juhász Judit szóvivő tájé­koztatta a Magyar Távirati Irodát — tudomásul vette a testület határozatát és ki­nyilvánította, hogy miként eddig is minden alkalom­mal, ezután is annak szelle­mében kíván eljárni. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents