Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

A BANKGK ÉS AZ AGBÁBGAZDASAG Amikor váltókkal űzetnek 9 Az Agrobankot a ne­vén kívül mi kotta magyar mezőgazdasághoz? — kér­dezte a Falütévé riportere Márton András ügyvezető igazgatót. — Elsősorban a tulajdo­nosok kötnek minket egy­máshoz. Márpedig részvé­nyeink ötven százaléka a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelők kezében van. 9 Hogyan tervezik? To­vábbra is főleg a mezőgaz­dasággal fog összekapcso­lódni a tevékenységük, vagy a kapcsolat ezután egyre inkább csak a tulajdonosi viszonyukra korlátozódik? — Mint ahogy eddig, ez­után is szektor- és ágazat­semlegesen kíván működni az Agrobank. Természete­sen a hitel-portf oltónkban az agrárágazatoknak na­gyon nagy szerepük van: a mezőgazdaság mintegy húsz, az élelmiszeripar pedig kö­rülbelül tizenkét százalék­kal részesedik a kintlevősé­geinkből. 0 A következő években bizonyára sok új, induló mezőgazdasági vállalkozás­sal kell számolni. Az élel­miszeriparban talán még ennél is többel, s ezek bi­zony beruházásigényesek. Hogyan látja: miként fi­nanszírozhatók e vállalko­zások a bank részéről? — Nem tudom, hogy a magyar pénzügyi közvéle­ményben változott-e, vett-e föl új vonásokat az agrár- fi nartszírozásról kialakult kép. De az Agrobank lát­ja. hogy a népgazdaság egy nagyon ígéretes és perspek­tivikus területéről van ez esetben szó, s ezért, ha si­kerül a jőve d e! me «őség i vi- szonyokkail összhangba n lévő forrásokat találni, ak­kor továbbra is feltétlenül támogatni fogjuk a beruhá­zásokat — hitellel is — a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban. Jelenleg ez az egyik olyan üzletágunk, ahová a pénzünket tartósan is kihelyezzük, hosszú távú hiteleket is nyújtunk. Ilyes­mire a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházók és a szolgáltatásokat nyúj­tani akarók számíthattak, leginkább idáig. 0 A bankot minden szem­pontból köti a titoktartás, de azért talán elárulhat va­lamit egy-két nagyobb sza­bású vállalkozásukról.., ■— Érdekes módon az Ag- robanknak nincsenek na­gyon nagy vállalkozásai. Mi elsősorban a kis- és közép­méretű vállalkozásokat tá­mogatjuk, s azok gazdáit tartjuk első számú ügyfe­leinknek. 0 Tulajdonképpen mi­lyen tulajdonságokat vár­nak el mezőgazdaságunk­tól? — Mi azt szeretjük, ha az ágazat kellőképpen ru­galmas, vagyis gyorsan és megfelelően alkalmazkodik a piachoz. Ügy érezzük, hogy jelen és jövendő part­nereink egyaránt akkor le­hetnek sikeresek, ha képe­sek termelési szerkezetüket folyamatosan a bel- és kül­földi igényekhez igazítani. Arra törekszünk, hogy eh­hez pénzügyi eszközöket, szolgáltatásokat tudjunk ezután is számukra nyújta­ni. @ Hogyan látja a Mező­bank Rt. vezérigazgatója az 1991-es gazdasági évei a mezőgazdaság szemszögé­ből? Kábái Gyulának ez a megállapítása: — Az étn szemüvegemen keresztül ez rettenetesen nehéz évnek látszott. Amennyire az elő­zetes számokat ismerem, tapasztalataim, miniszté­riumi és más információk tükrében feltűnik, hogy a mezőgazdasági munka nye­resége rendkívül alacsony volt 1991-ben. Egészen biz­tos, hogy még a 10 mil- linrdot sem éri majd el, mások szerint csupán 8 milliárd forint körül fog alakulni a nyereség. És persze ebből levonandók a hatalmas veszteségek, ame­lyek — az érintett egysé­geknél összesen — elérhe­tik ugyanezt a nagyságren­det. Ez pedig azt jelenti, hogy az ágazat egésze kö­rülbelül nullszaldós lesz, vagy ahhoz közeli állapot­ban zár. Ez egy bank szá­mára viszont nem jelenthet mást, mint hogy a partne­reinek a fizetőképessége sú­lyosan romlott. Ez a mi helyzetünkön és a banknál nyilvántartott adatokban világosan tükröződik! Há­rom hónap alatt — június­tól szeptemberig — több mint kétszeresére nőtt a lejárt követelési állomá­nyunk. s ebben benne van a betakarítása idő utáni ér­tékesítési probléma. Azaz: a felvásárló vállalatok egész egyszerűen nem voltak ké­pesek finanszírozni a saját üzletleötéseiket. # A különféle „háborúk­ra" — hús, tojás, bor és a többi — gondol, ugye? — Igen. Hosszú lejáratú váltókkal fizetnek, amelyek­kel nem lehet sem adót, sem pedig bért fizetni, amint az bizonyára köztu­dott. Mivel a váltók leszá­mítolása sem egyszerű do­log, a beszerzések elé is nagy akadályok tornyosul­nak. Nem lehet beszerezni az őszi munkálatokhoz szükséges eszközöket, mű­trágyát és a többi szüksé­ges dolgot, tehát ilyen te­kintetben érződik a bank pozíciójában is, hogy nem volt ok nélkül sötét a szem­üvegen át látott kép a me­zőgazdaság helyzetét ille­tően. 0 Milyen kiutat lát a Mezőbank vezérigazgatója? — Csak visszafogott op­timizmussal szólhatok — mondta Kaibai Gyula és magyarázókig hozzátette: — Nagyon jó lenne látni vég­re, hogy a mezőgazdaság átalakulási folyamata ho­gyan fog lezajlani. Mi tör­ténik akkor, ha a szövet­kezeti törvény elfogadását követően megkezdődik a szövetkezetek átalakulása, átrendeződése, mert azt hiszem, hogy az teljesen vi­lágos és természetes, hogy az a szövetkezeti modell, amely az elmúlt húsz-har­minc évet uralta, az ellent­mondásai miatt feltétlenül változtatásra szorul. Ez persze nem mostani köve­telmény, s ne vegyék di­csekvésnek, de magam is azok közé tartoztam, akik már a nyolcvanas évek ele­jétől a valódi tulajdonosok szövetkezetét szerettük vol­na megteremteni. Most lát­szik, hogy ez mennyire nem egyszerű feladat. ORIENTAL ES INFORMÁL Partneri segítséggel A piacgazdaság ma még csak formálódó viszonyai között a megye ipari szö­vetkezetei is új követekné- nyekkei kerültek szembe. A gazdálkodás eddigi ha­tásos módszereiről sorra ki­derültek, hogy' erőtlenek; a megújuláshoz mindenkép­pen. Ehhez járult hozzá a volt szovjet és szocialista piacok elveszítése, mindez együtt a gazdálkodók egy része számára csődöt je­lentett. Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége (OKISZ), érzékelve a válsághelyze­tet, átszervezést határozott el, mégpedig az ügyintéző szervezet korszerűsítésére. Szándéka szerint ezzel a jelenlegi viszonyokhoz iga­zodó érdekképviseleti stra­tégiát kívánt megvalósíta­ni. A megyei szövetkezete­ket is jelentősen érintő vál­tozásokról Bittó Zoltán piacszervezési igazgatótól kértünk tájékoztatást. Külkap cső la to k — A november—decem­berben. pály'ázati rendszer útján megvalósult átala­kulás — hangzik a váiasz — az új piacgazdasági vi­szonyoknak megfelelő, s egyben a társaságokká ala­kult gazdálkodók igényei szerint működő érdekkép­viseletet hivatott biztosíta­ni. A létrejövő három igazgatóság a fő feladatok szerint szerveződött: jogi és titkársági, gazdaságsza­bályozási és piacszervezési igazgatóság néven kezdett tevékenykedni. Nyitott úgy a szövetkezetek, mint az egyéb társaságok iránt, s az eddiginél jóval erőteljesebb jogi, pénzügyi, közgazdasá­gi tanácsadással, illetve egy karakterisztikusabb piacszervező tevékenység­gel któán segíteni. Egy­formán jelentős mindhá­rom szolgáltatási kör, s mi­vel a régi és új munkatár­sak megfelelő felkészült­séggel rendelkeznek, adot­ECY ÉVEN BELÜL TEUES PRIVATIZÁCIÓ Az első lépcsőben tőhét emelnek (Folytatás az 1. oldalról) Az írek — az igazgató szavait használva — nagy tőkerővel robbannának be a magyar piacra, s ezen be­lül is a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalat part­nerhálózatába. Minden re­mény adott arra, hogy akár két hónapon belül 50 szá­zalékos tőkerészesedés mel­lett a már jelzett rt. he­lyébe az Avonmore—Hun­gária Kft. elnevezésű cég lépjen. Az írek által beho­zandó tőke a szécsényt, pásztói, váci és gyöngyösi üzemekbe kerülne. Elindít­va ezzel egy termékszerke­zet- és technológia-korsze­rűsítést, mint ahogyan la­punkban is szó esett az Al- sónémedin működő Sváb Tejről és a már említett Kőrös Tej Kft.-kről, ame­lyek keresett és kedvelt sajtféleségeket állítanak elő. Egyébként egy hazai cég, a KMTV-t felértékelte. En­nek értelmében a vállalat vagyona 733 millió forintot tesz ki. Tervek szerint az összvagyon 40 százalékára a tulajdonosok tartanak igényt, tíz százaléknyi tőke­nagyságot a dolgozóknak különítenek el. Jelentős ál­lami vagyonrészt kívánnak felvásárolni az írek is. Sőt, akik kárpótlási jegy tulaj­donában szándékoznak tő­késtársakká válni, számuk­ra is adottak a lehetőségek. A beszélgetés során óha­tatlanul is felvetődött az a kérdés, hogy a vállalat mi­kor fogja emelni és milyen nagyságrendben termékei árát!? A KMTV igazgatója elmondotta, hogy 30 száza­lékkal emelik a 2,8 száza­lékos zsírtartalmú tej árát. Ez a maximum. Ehhez iga­zodnak a további, a válla­lat által gyártott tejtermé­kek árai, illetve az azok­ban bekövetkezett változá­sok. A fogyasztók január 13-ától kezdődően találkoz­hatnak az új, a módosult árakon forgalmazott közép­magyarországi tejipari ter­mékekkel. Tóth Zsigmond Miklós, nem tagadja, ez az áreme­lés kemény és a fogyasztók számára kellemetlen, zseb­be vágó dolog. Arra a fel­dolgozóknak is tekintettel kell lenniük, hogy a felvá­sárlási árakat az illetékes szaktárca 20 százalékban maximálja. Ez ösztönzést, tak a feltételek, hogy nap­rakész információkkal szol­gáljunk. Az átszervezés soirán a piacszervezési igazgatóság­ra új munkatársak is ke­rüllek: speciális feladato­kat ellátó külkereskedelmi szakreferens, illetve angol— német nyelvtudással ren­delkező piacszervezési szak­emberek. Az ő feladatuk a külkapcsolatok kiépítése, a piaci lehetőségek feltárása, illetve a szükséges informá­ciók továbbítása és közve­títése. Láncszemkén t — Az OKISZ eddig is kiterjedt relációkkal bírt — folytatja az igazgató —, rendszeres kapcsolatokat tartottunk a Budapesten működő külföldi kereske­delmi képviseletekkel, s a külföldön működő magyar intézményekkel, s együtt­működési formákat keres­tünk a külföldi kamarák­kal és iparszövetségekkel is. Elsősorban — a föld­rajzi közelség és a tradíciók miatt -- az osztrák, német, s újabban az olasz part­nerekkel szélesedtek kap- csalataink; s ezt az utat kö­vetjük a jövőben is. Azzal kiegészítve, hogy minden­ben igyekszünk a felénk jelzett szövetkezeti igények­nek eleget tenni. Ügy ítél­jük meg, manapság rendr kívül fontos, hogy a ma már önálló külkereskedel­mi tevékenységet is folyta­tó gazdálkodók megfelelő ismeretekhez jussanak a bonyolítást, a vámszabályo­zást, avagy az export-im­port ügyeket illetően — ml ebben szeretnénk partneri segítséget nyújtani. Mint­egy közvetítő láncszemként óhajtunk funkcionálni, munkalehetőségeket is köz­vetítve: most például az MTA kutatóintézeteivel tárgyalunk, hogy a külön­féle kiviteli témákban szö­vetkezeti közreműködést ke­ressünk. Utána különösen Mindezekre a szolgálta­tásokra már az átszervezés előtt is megfogalmazódott az igény. Ebben az eszten­dőben azonban minden bi­zonnyal erőteljesebben je­lentkezik majd, mégpedig a második félévben. Ami­kor — a szövetkezeti tör­vény elfogadását követő át­alakulások után — az ú] társaságok, s szövetkeze­tek ismét a piac felé for­dulnak. Ekkor és ebben a folyamatban feltétlen ér­demes az OKISZ orientáló, informáló, piacszervező se­gítségére támaszkodniuk. Va. e. biztatást ad a termelőknek, a kis- és nagygazdaságok­nak a mennyiségi és minő­ségi tejtermelésre. Arat^ egyébként csak addig és‘ olyan mértékben szabad és ildomos emelni, jegyezte meg Tóth Zsigmond Mik­lós, amennyit a piac, a fo­gyasztók elbírnak. Gyócsi László VIOLA M ÓFÉNY ELFOGY Egyszerre vannak jelen a gazdálkodó szerveze­tek körében biztató és aggasztó jelenségek. Gyak­ran ugyanannál a cégnél észlelhető ez a kettősség, azaz kevés olyan hely akad, ahol egyértelmű a si­ker, avagy annak az ellentéte, a kudarc. Van azonban valami, ami a megye bármely helyén le­gyen is a gazdálkodó, azonos gond, ez pedig a be­ruházásoknak a mennyisége. Az ilyen célra be­fektetett pénz a cégek egyre nagyobb részénél már az amortizáció ellensúlyozására sem elég. azaz az eddigi technikai-technológiai színvonal megtartá­sára sem futja. Ilyen helyzetben reális veszéllyé lesz a vagyon­felélés! Ami azzal egyenlő, hogy a -gazdálkodó meglévő vagyona egy részének az értékesítésével, készletei teljes felhasználásával próbál meg talpon maradni. A gazdálkodóknál a jobbak közé tartoz­nak azok, amelyeknél csak 10-15 százalékos a be­ruházási befektetések visszaesése, hiszen nem cse­kély a száma azoknak a szervezeteknek, amelyek egyharmados csökkenést mutatnak ki. Az infláció ott is érezteti a hatását, ahol a folyó áron mért ki­adások ugyan növekedtek — az importból szárma­zó gépek, berendezések esetében például tízszáza­lékos ez a gyarapodás — a tavalyi időszakban HJ90-hez képest, ám a valóságban, az ún. meny- nyiségi mutatók alapján ez a több 18-25 százalék­kal kevesebb. A különbség az infláció szedte vám. Nyomatékos figyelmeztetés a gazdálkodóknak, ha már a szinten tartásra sem futja a pénzből, mert hiszen akkor elfogy még az is, ami ma az életben maradásnak a minimális alapja, amint ennél is nyomatékosabb figyelmeztetés a vagyonfelélés megkezdése. Ez utóbbi ugyanis lavinává válhat: maga alá temeti a céget. Kivéve azt az esetet, ami­kor a vagyon egy részének értékesítése a kibonta­kozási stratégia fedezete lesz. Akkor jó helyre jut a pénz. <M) Karcsúsodott a Csepel Autó Még az óév utolsó nap­jaiban iis történt egy fon­tos esemény a Csepel Autó­gyárban : ülést tartott ugyanis az a hattagú bi­zottság, amely a létszám- leépítésekről tárgyalt. Már hónapokkal ezelőtt ismert volt, hogy több mint ezer ember munkája válik feles­legessé Szigetszentmiklóson, s össze! csak kétszáz em­ber elbocsátására került sor Az év végi döntés értel­mében még közel hétszáz­nyolcvan ember kapta meg szilveszter előtt az elbo­csátásáról szóló értesítést. A listára főként fizikai dol­gozók kerültek fel, köztük akadtak szakmunkások is, akik a járműgyárban az al­vázszerelésnél, illetve az 5 sz. gyárban az alkatrész- gyártásnál dolgoztak. Az ér­tesítést követő harminc nap múlva kapják majd kézhez az érintettek a felmondó­levelüket, s majdan a kol­lektív szerződésben rögzí­tett végkielégítés is megil­leti őket. A Csepel Autógyárban január hatodikán indul új­ra a termelés, de valószínű­síthető, hogy az év első hó­napjában még csak keve­seknek lesz munkájuk, hi­szen a Csepel Autó Rt. ala­pító okiratának aláírására — mint arról lapunkban is írtunk már —, várhatóan februárban kerül sor. H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents