Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

NAGYKŐRÖSI A mi kis ügyeink Biztos zsarolnom kellene XXXVI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1992. JANUÁR 27., FIÉTFÖ Stúdió a minőségért Égi tányérok Mégiscsak azoknak van igazuk, akik a minőségre tesz­nek. Akik úgy gondolkodnak, érdemes kitartással dol­gozni, azzal a fajta makacssággal, amely csak kevesek sajátja: mert a munka beérik, s megtérül a — szellemi — befektetés is. Ma már alighanem elfe­lejtette azt is, miért nem érte be a kényelmes gim­náziumi tanári állással. Ta­lán, mert kísérletező kedvű lévén, ki akarta próbálni ötleteit — magát. A város több pontján kísérletezge- • tett tehát. Egy olyan üzlet volt az álma, ahol a high ■ technic kapható; s igényes ■ vásárlóközönség, amely szívesen betér akár csak beszélgetni is az elekt­ronika rejtelmeiről, s nem vállvonogatásra, de apró, szakmai részletkérdésekre is kíváncsi, s éppen az ilyen boltban kapott válasz alapján dönt. Ősszel robbantott Sat-Elit. Bagl Elek stúdiója rövid idő alatt va­lóságos fogalommá vált a környéken, tehát már nem­csak Nagykőrösön ismerik ezt az üzletet, hanem szerte az országból elzarándokol­nak ide a hifirajongók, a műholdas tévénézésre rá­hangolódok, vagy csak azok, akik tanácsot akar­nak kérni a fiatal üzletem­bertől. A Sat-Elit az idén ősszel robbantott. Szinte reklám­árakat alkalmazva egyfelől széles választékot, másfelől valóban kiváló minőséget nyújt vásárlóinak. Bitrhol a világon — Van egy hasonlatom, amit szívesen elmondok sokszor, mert hiszek az iga­zában. Az elektronika egé­szen más mentalitást igé­nyel, mint mondjuk, a gép­kocsi. Egy Mercedes és egy Trabant között árban, mi­nőségben szinte fényévek vannak, az egyik milliókat ér, a másik legföljebb tíz­ezreket. Az elektronikai termékek között ma már nincs ilyen nagy különb­ség, sőt ezek a cuccok re­latíve olcsóbbá váltak. Egy műholdvevő berendezés úgy három esztendeje 150-180 ezer forint volt. Most alig 28 ezer forintért elég jó mi­nőségűt lehet vásárolni. De már ötezer forinttal többért még egy fokkal többet tu- dót ajánlhatok. Ekkora ösz- szegnél ez már nem lénye­ges különbség, s persze az olcsóbb is jó. A lényeg, hogy az árak meredeken zuhantak, a minőség meg jobb lett: Most olyan gyárt­mányokat ajánlhatok, ame­lyek bárhol a világon meg­állják a helyüket. Szeren­csére, sikerült komoly kap­csolatot kialakítanom a mű­fCsütörlökön Kutyások Január 30-án, csütörtö­kön délután fél 5-kor az Arany János Művelődési Központ emeleti termében rendkívüli taggyűlést tar­tanak a nagykőrösi kutyá­sok. Ezen vendégként meg­hallgatják a Magyar Ku­tyások Szövetsége egyik képviselőjét is, aki előadást tart aktuális kérdésekről. Minden nagykőrösi ku­tyabarátot szívesen várnak a rendezvényre. NYARSAPATON Közmeghallgatás Január 31-én, pénteken, 16 órai kezdettel tartják Nyársapáton a polgármes­teri hivatalban a közmeg­hallgatást, amelyre elvár­ják a község érdeklődő la­kosságát. Napirenden fontos kér­dések szerepelnek: az idei költségvetési rendeletterve­zet koncepciója, valamint a napközis étkeztetés hely­zete, lehetőségei. Ezúttal is lehet majd egyebekről is szót ejteni. Piaci jelentés Vevők nélkül A hétvégi, meglehetősen fagyos időben 8 óra előtt néhány perccel szinte nem volt vevő a nagykőrösi piacon. Alighanem meg­érezték ezt az eladók is, hiszen a törzsárusok közül sokan ki sem nyitottak. Ér­dekes módon megszaporod­tak azonban a piactér túl- végén a vágott tűzifát áruló maszek kisteherautósok. Ezt a legolcsóbb tüzelni- valót 300 forintos 100 ki­logrammonkénti áron kínál­ták. A tojásmizéria csök­kenőben, már a lassan bé­kebelinek móndható 7 fo­rint alatti áron is kínálták. A zöldségpiacon végered­ményben semmivel sem volt nagyobbi-kínálat, - mint egyetlen jó zöldségesbódé­ban. A kelkáposzta 30, a fehér káposzta 15, a vörös káposzta 28-30 forintot ért. A krumplit 18, a gyökeret 30, á vöröshagymát 20, a lilahagymút 30, a karalá­bét 30, a feketeretket 25, a zellert 40, a gombát 180, a répát 20 forintért árulták. Fantasztikus magasságokba emelkedik a fokhagyma: az egyik elárusítónál 200 forintot kértek érte. Másutt volt 130-ért is. A póréhagy­ma szála 30, az erőspaprika darabja 15 forint volt. A gyümölcspiacon a ha­zai gyümölcsök közül almát 25—50, a körtét 60 forintra mondták, a dióbél 400 fo­rint volt. holdas tévézésben megha­tározó jelentőségű KT Electronic céggel,. így teljes választékukat forgalmazom, sőt lehet, hogy rövid időn belül még tovább lépünk ... — Egy-egy ilyen műhold­vevő ma már igazán elér­hető árú, hiszen olcsóbb, mint egy színes tévé, vagy egy video. Van-e még ke­reslet a hagyományos, föl­di antennákra? — Hogyne, - hiszen pél­dául a Kecskeméti Televí­zió nagyon népszerű: Véte­léhez speciális antennát tartunk: egyszerűen ez a legjobb. A legtöbbször erő­sítő nélkül is jó képet ad. Nem érdemes mostanában a Jávolabbi adókkal kísér­letezni, a jugoszláv esemé­nyek miatt bizonyára rheg- változtak az adók teljesít­ményei. Persze, senkit sem akarok lebeszélni.,. A siker titka — Mi a titka a látható sikernek? — Ezt a vásárlók biztos, hogy jobban tudják. Az egyik azért nyilvánvalóan az, hogy áraink alacso­nyabbak, mint bárhol a környéken. Azt gondolom, mégis inkább az emberi té­nyező lehet az igazi ok. Igen sokan ismernek, tud­ják, hogy a műszaki, elekt­ronikai dolgok mindig ér­dekeltek, én még soha sen­kire bóvlit nem beszéltem rá. Vagyis a minőség nem lebecsülendő erény, sőt. De hát, amikkel én foglalko­zom, az mind csúcstechni­ka. Ezekhez ez illik. Ennyi az egész... B. O. Tapasztalom, nyilván másokkal együtt, hogy egyre gyakrabban kapnak helyet a tömegtájékoztatásban a biztosítási „ügyek”. Olyanok, amelyeknek általában si­mán kellene elintéződniük, a dolog természetéből adó­dóan. Ugyanis a dolog természete — szerintem — egy­szerű: a két fél megegyezik valamiben. Az egyik fél, a biztosító felajánl valamiféle szolgáltatást valamennyiért. Ha ezt a másik fél — titulusa: „kedves ügyiéi” — elfo­gadja, a felek szerződéses viszonyba kerülnek. Tehát a képlet: valamit valamiért. Így enyhén szólva furcsa, miért kell ahhoz, nyilvánosság, hogy egy szerződés pontjai érvé­nyesüljenek. Az is érde­kes, hogy sohasem a bizto­sító a panaszos! Mindig a „kedves ügyfél’’. Csak váriam, vártam Még 1990.(!) december 14-én Kecskeméten jártam. Késő délutáni szürkület, ködös, nyirkos idő, csúszós burkolat. Mögöttem jött két német autó. Az utolsó nekem lökte a köztünk lé­vőt. Rendőrségi helyszíne­lés, jegyzőkönyvezés, mely­nek során rögzítették, hogy a leghátsó járművezető nem á körülményeknek megfelelően vezetett. Hely­színi bírság stb. A követkéző héten á Hungária Biztosító helyi fiókjában jelentettem az eseményt, s mellékeltem a helyszínelési jegyzőköny­vet. A tételes kárfelvétel során nem sok jóval biztat­tak, mert tudomásomra hozták, hogy tekintettel a károkozó külföldi voltára, „kis időbe’’ kerül, míg az ügy rendeződik. Vagyis míg a javítási költséget megkapom. Megvallom, nem vagyok türelmetlen ember, így csak 1991. április 10-én za­vartam meg soraimmal a Hungária központját, ér­deklődvén a dolgok állása felől. Már május 9-én érte­sítettek, hogy milyen szá­mon tartanak nyilván (90­12-14-29 137-3—BR—8). Gyanakvóvá tett a szám.' Részben azért, hogy majd fél év alatt csak ennyire jutottak, másrészt, hogy annak elolvasása, leírása is éppen elég gondot okozhat az ügyintézőnek! Várha­tom-e, hogy valóban és ér­demben is intézzen vala­mit? Következő levelemben már a fenti számra hivat­kozva próbálkoztam tájé­kozódni a számlarendezés állapota felől. Eredményte­lenül. Választ nem kaptam. Erre várva jutottam a kö­vetkeztetésre, hogy bennem van a hiba. Hiszen kapcsolatunk — a szerződő felek között — teljesen személytelen. Én ott csak egy ügydarab va­gyok. Egy a sok közül. Hiá­ba a könyörgés, fenyegető­zés, a papír mindent kibír. Én a biztosítóval hadako­zom, Pedig meglehet, hogy az alkalmazott a hibás. Nem ügyintéz, hanem ká­vét főz a főnökének, és munkaidőben is hangosán aggódik anyósa állapo­táért. Semmi kétség, ezen a helyzeten változtatni kell, meg kell hogy mutassam magam! (Világos, hogy ol­csóbb lett volna, ha az il­letékest hívom meg, de ez akkor még eszembe sem jutott!) Nosza, föl a fővá­rosba! Ott is a Magna Hun­gáriába ! Eligazodván a ménkű nagy épületben, rá­találtam az én emberemre, kit első látásra jó tündér­nek néztem. Végül -az is volt, bár eléggé megdöb­bentő tényeket közölt ve­lem. Például azt, hogy már régen fizettek volna, de irataim sajnálatosan elkal­lódtak! Az a buta számí­tógép rossz iktatószámot adott nekik, így azután itt vannak, házon belül, de ki tudja, hol? A szenzációs ötlet Mindezt oly kedvesen és együttérzően mondta, hogy még a haragom is elszállt. Sporthírek Teremfoci három helyen Kettős hétvégi forduló volt a kispályás terem- labdarúgó FITT Kupa­mérkőzéssorozaton. A 4. játéknapra a Petőíi-torna- csarnokban került sor. Lendületes, sokmozgásos volt a játék, s a hat talál­kozóból- öt szoros ered­ményt hozott. Sorrendben: Inter FC—Kocsér 4-4 (2-2), Turbó FC—Konzum 4-3 (2-1), Kék Nefelejcs Szer­viz—Valhat Kft. 15-2 (9-0), Ipartestület—Ede SC 5-5 (3-2), Ouagadougou—Szalon 4-2 (3-0) és Grund SC—Pe­dagógus junior 5-3 (3-2). Nagy meglepetés a jó ké­pességű Valhat súlyos ve­resége, de ellenfele reme­kelt, A nap 56 gólját 36-an szerezték. A Toldi-tornacsarnokbeli 5. játéknapra a jó védeke­zés volt a jellemző. Ezt mutatja a 3 döntetlen és a fordulónkénti legkevesebb „góltermés”! Szalon—Ipar­testület 3-3 (2-0), Kék Ne­felejcs Szerviz—Ede SC 4-2 (1-1), Turbó FC—Valhat Kft. 6-2 (3-0), Konzum— Inter FC 5-3 (2-0), Pedagó­gus junior—Kocsér 3-3 (2-0), Grund SC—Favorit 3-3 (3-1). Az élmezőny: 1. KNSZ 5 mérkőzésből 9; 2. Ipartestület 5-ből 8 (33-19 gólkülönbség); 3. Turbó FC 5-ből 8 (29-24); 4. Grund SC 5-ből 7 és 5. Ouagadou­gou 3-ból 6 ponttal. A Fetőfi-tornacsarnokban folyó városi kispályás öreg­fiúk teremlabdarúgó-torna ötödik játéknapján a kö­vetkezők történtek. Peda­gógus-Vertikum Kft. 6-3 (5-2), PIK Kőrös Kft.—Tra­fó 4-3 (1-1), Konzervgyár— Petőfi' 2-2 (1-0), PyCSV— Kőröstetétlen 7-0 (3-0). Az élcsoport: 1. Pedagógus 10; 2. PIK-Kőrös Kft. 8; 3. PVCSV 6 ponttal. Nyársapáton, a közel másfél éve avatott iskolai (de községi feladatokat is ellátó) tornateremben 9 ceglédi és 1 helyi csapattal kispályás teremlabdarúgó Nyársapát Kupa-mérkőzés- sorozat kezdődött. A ha­zaiak a Bede csapata el­leni 5-4-es győzelemmel rajtoltak, majd a Közgépet is legyőzték, 10-3 arányi; ban. TOLLASLABDÁZÓK A Patay utcai tornate­remben rendezték a városi nyílt Andi Ajándék Kupa amatőr pénzdíjas tollaslab­daversenyt. Mivel a nők­nél és a párosban kevés je­lentkező miatt nem verse­nyeztek, és a férfi egyénire is csak a jobbak neveztek, csak az utóbbiak játszot­tak, és igaz, hogy reggeltől estig, de a tervezett kettő helyett egy nap el tudták dönteni a végső sorrendet. A 13 indulós mezőnyben az első fordulóban voltak ki­emelések, majd kieséses rendszerben vetélkedtek, mérkőzésenként kért nyert játszmáig. A döntőben: Sz. Tóth László—Szilágyi Lajos 2-1 és a 3. helyért: Parázs György—Kis József 2-0 volt. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Asztalitenisz. Petőfi-isko- lai aula, 16.30: a Nafisz-- Robot Kupa városi csapat- verseny 2. fordulója. Teke: Temetőhegyi pálya, 15 óra: Gépgyártó Kisszö­vetkezet—Mészáros Tsz SK ifi, 16.30: Konzervgyár— Platánfa Büfé A; 18: Tol- di-kollégium—Platánfa Bü­fé B, városi Téli Kupa- csapatmérkőzés. Torna. Gimnáziumi tor­naterem, 14 óra: a középis­kolás fiú C kategóriás baj­nokság megyei 2. fordulója. s. z. Mielőtt én is így tettem volna, tanácsolta, hogy so­kat segíthetnék, ha meg­próbálnám a másolatokat beszerezni. Szívélyesen el­búcsúztunk, majd megre- parált Daciámba vágtam magam. Hazafelé autókáz- va jutott eszembe a kapott jó tanácsban rejlő ötlet szenzációja. Tudniillik, sok­kal egyszerűbb a dolog, ha az ember nem reklamál! Egyszerűen ügyintéz a biz­tosító helyett. Beszerzem az iratokat saját magamnak, és a kóromat is én fize­tem ki nekem! A továb­biakban nincs dühöngés, többletköltség, időhúzás stb. Ennek ellenére kötött az adott szavam, és 1991, no­vember 2-án elküldtem az időközben beszerzett iratok másolatát. Talán nem ne­héz kitalálni, erre sem jött semmi. Nemhogy a pénz, de még válasz sem! A hó­nap vége felé már aggód­ni kezdtem, hogy lassan ju­bilálnom kellene, és nem tudok koccintani a biztosí­tó egészségére. Nincs rá- való! Ez az érzés arra késztetett, hogy átértékel­jem az eddigi stratégiát: Nem a lábhoz kell fordul­ni, hanem a fejhez! A fohász foganatja Nos, így írtam levelet a vezérigazgató úrnak! En­nek a fohászomnak lett fo­ganatja! December 12-én felhívott egy úr telefonon, és elmondta, hogy már ő is tud rólam. Sőt arról' is, hogy némi pénzre számí­tok, s körülbelül mennyire. Megígérte, két héten belül már számolhatom is. Mit mondjak? Olyan aranyo­san beszélt, hogy szinte el- érzékenyültem. Megértette felháborodottságomat, és szintén egyetértett. Ezután jött a végkifejlet. Nemhogy két héten belül, hanem egy hónap múltán sem a „zsozsót” számo­lom, hanem a vérnyomáso­mat! Esetleg megzsarolom őket. Ha nem fizetnek, én sem fizetek!" S akkor kvit­tek vagyunk? — tóba — Január 27-én a nagyte­remben: Leszámolás kis Tokióban. Színes amerikai akcióíilm. Előadás 6 és 8 órakor. KÖZLEMÉNY Köszön etünket fejezzük ki mindazoknak a közeli és távoli rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik a szeretett férj, édesapa, nagyapa, Tóth Balázs temeté­sén megjelentek, utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és táviratban fejezték ki együttérzésüket. Köszönjük a nagykőrösi kór­ház orvosainak, ápolóinak, hogy hosszú betegségében fáj­dalmát enyhíteni igyekeztek. Felesége, özv. Tóth Balázsné és családja. (94 745/1K) NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség ve­zetője: JBallai Ottó. Mun­katárs: Mtklay Jenő. # Postacím: 2750 Nagykörös, Pl. 23. Telefax és telefon: (20)-51-398. O Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents