Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
A reménység hangja Jézus nyomában Életünkben sokszor kell szembesülnünk megoldatlan problémákkal, megkérdőjelezhető reménységekkel és megalapozott félelmekkel. Ilyenkor mint váratlan vendég lep meg a kérdés: kik vagyunk, és mire rendeltettünk? Keresztény hitünk egyszerű válasza az, hogy Isten alkotásai vagyunk. S ez egyszerre jelenti alárendeltségünket, kicsinységünket, függő helyzetünket és ugyanakkor méltóságunkat is. Igaz, Isten teremtő hatalmával felettünk áll, de hozzá tartozunk, övéi vagyunk és nem a Sors hányt-vetettjei. Alázattal és biztonsággal tölthet el tehát, a tudat: Istené vagyok! — A bibliai ember- értelmezéshez az is - hozzátartozik, hogy Isten jó cselekedetekre teremtett minket. Rendeltetésünket, az új célt ebben találhatjuk meg. De nem naivság-e azt gondolni, hogy annyi kudarc, sikertelen próbálkozás után éppen most sikerülne valami újat és jót kihozni magunkból? Ez valóban naivság lenne. Az viszont egyenesen balgaság volna, ha nem számolnánk Isten újjáteremtő hatalmával és szeretetével. Aki megteremtett, újjá is teremthet minket. Isten új teremtését Jézus Krisztusban elkezdte. Ö a második Ádám, aki jót cselekedve Isten jóakaratát megvalósította. Az újat tehát nem önmaguktól, nem emberektől, nem körülményeink változásától, nem is a jövőtől kell várni, hanem Jézus Krisztustól, akiben az új elkezdődött, s aki minket is elindít a jó cselekedetek egyszerű, de boldogító útján. Ez az indulás nem varázslatos módon történik, nem is mámoros élmények útján, hanem úgy, hogy a hit személyes döntésével követjük Jézust, Isten jóakaratának megvalósításában. Egyszerű, gyakorlati feladat ez, de nem könnyű mulatság. Energiabeíektetést igényel, lemondással, áldozattal jár. Mert mindig könnyebb nekikeseredve szabad- utat engedni a rossznak, mint megvalósítani a jót. De aki elindul ezen az úton, csodákkal találkozik. Isten maga jár előtte, elkészíti a jó cselekvésének alapjait, és segít azok megvalósításában. Félre hát minden szorongással, önklnzó tépe- lődéssel! Isten alkotásai vagyunk, jó cselekedetre teremtve. Induljunk hát bátran a kitaposott úton Jézus nyomában! Madocsai Miklós Keresztényüldözés Kínában Római kori lidérc? Az Asia Watch emberjogi szervezet jelentése szerint Kínában az elmúlt években fokozódtak a hatóságok elnyomó intézkedései a keresztényekkel, különösen a római katolikusokkal szemben. Papok és Világi hívők tucatjait tartóztatták le. A hatóságok az 1989-es Tienanmen téri események óta fokozott szigorral lépnek fel valamennyi vallással szemben. . A letartóztatottak ellen Vádat emelhetnek ellenforradalmi tevékenység címén, és 10 évtől életfogytiglan tartó börtönbüntetéssel sújthatók. A pekingi kormányzat attól tart, hogy a földalattinak nevezett keresztény egyházak — amelyek elutasítják az állami ellenőrzést — a kommunistaellenesség központjaivá válhatnak. Ráadásul — mutat rá a jelentés — Peking attól is fél, a kínai római katolikus egyházra lelkesítőén hat az a szerep, amelyet a katolikus egyház a kommunizmus megdöntésében játszott Lengyelországban és másutt Kelet- Európában. Ezért 1989 óta több tucat püspököt, papot és hívőt letartóztattak. Sokan közülük nyomtalanul eltűntek. A kommunizmusból való kiábrándulással párhuzamosan virágzik Kínában a kereszténység. Az engedélyezett egyházakhoz tartozó római katolikus hívek száma 3 és fél millió, de legalább ennyien tagjai a földalatti katolikus mozgalomnak is. Magyar egyházi vezetők nyilatkozata t .................... ■‘■i...........■ ,..i El fogadhatatlan a vallási adások új műsorideje a televízióban és a Magyar Rádióban Mi a magyarországi egyházak vezetői hiába tettük közzé 1992. január 15-én megfogalmazott nyilatkozatunkat, fi Magyar Televízió elnökének az MTI által 1992. január 21-én nyilvánosságra hozott válasza újbóli közös nyilatkozat meghozatalát tette szükségessé. A Magyar Televízió elnöke válaszának ismeretében a következőket nyilvánítjuk ki: 1. Ellentmondásosnak tartjuk az elnök úr „készségkinyilvánítását”, a „megbeszélésekre, az elképzelések egymáshoz igazítására”, amikor egyidejűleg leszögezi: „a műsorstruktúrát illetően önállóan dönt”. Pontosan azt kértük, hogy ne döntsön önállóan — meghosszabbítván 40 év rossz gyakorlatát —, hanem végre üljön le egyeztetni, tárgyalni azonnal, a legelső lehetséges időpontban. 2. „Tény”-kéht állapítja meg azt, amit mi nyilatkozatunkban már közöltünk vele: „a műsor adásideje megváltozott”. Az elnök úr lényegében itt sem válaszolt, mert megkerülte az új tényt: az egyházak számára ez a „megváltoztatott műsoradásidő” elfogadhatatlan. Hivatkozási alapját az „ugyanannyi” műsorpercre vonatkozólag: „mint korábban”, elvileg vitatjuk. Ugyan miért megingathatatlan etalon a most éppen kétesztendős, 1990. január 23-i. Nemeskürty István tv-elnök és a vallásfelekezetek közötti ideiglenes és átmeneti megegyezés? Hiszen még a Né- meth-kormány alatt, a rendszerváltás előtt írták alá! 3. Az elnök úr állításával ellentétben nem „néhány vallási műsor adásideje változott”, hanem az összes heti műsoré: mind a 4 katolikus műsort, a protestáns gyerekhittant és az izraelita Utódok reménysége című adást olv hátrányosan változtatták meg, hogy gyakorlatilag az időbeli hozzáférhetetlenség miatt elveszett a tv-néző számára. (A 10 perces Katolikus krónika a szerződésben előirányzott 18.00—19.30 idősávból kikerülve, tavaly 17.50-kor indult, az új struktúrában 16:35—17.20 között ingadozik. Az Engedjétek hozzám katolikus gyermekhittan csütörtök 19.00-ról vasárnap alternatív ebédidőre, a pénteki Maradjatok meg szerete- temben ifjúsági, felnőtt katolikus adás 19.00-ról 16.35—17.00-ra, a szombati Jó reggelt adj, Istenem protestáns gyermekhittan 9.05-ről 7.55-re, az izraelita Utódok reménysége a minden második keddi. 18.45-ről 17.00-ra változott. Hásonlóképpen ingadoziíí a vasárnapi így szól az Ür katolikus bibliamagyarázat és protestáns Örömhír adás is.) 4. Az elnök úr szerint az MTV felekezeti műsorará- . nj’a „jóval meghaladja a német, osztrák vagy spanyol közszolgálati tv-mű- sorarányokat”. Ez szerin- . tünk helytelen állítás, cáfoljuk is majd egy a napokban közzéteendő részletes dokumentációval. Addig is előzetesként: (A német ZDF nemzeti televízió heti vallásos műsora 1990-ben: 30 perc vallásos krónika, plusz 50 perc istentiszteleti közvetítés élőben [összesen 80 perc!], plusz évi tízszer 45 perc éiettanácsadás, plusz 13- szor 45 perces vallásos játékfilm, plusz 12-szer ünnepnapi meditációs közvetítés, plusz vallásos gyerekfilméit a gyermekszerkcsz- tőségtől. A francia Antenne—2 minden vasárnap 180 percet [három órát] szentel vallási műsorok számára. Az MTV—1 és az MTV—2 összes heti vallásos műsora ezzel szemben [25 perc katolikus, 20 perc protestáns, 7,5 perc izraelita] összesen 52,5 perc [azaz ötvenkettő és fél perc!].) 5. „Az új műsorszerkezet nem ártalmas a befogadók- : nak” — írja az elnök úr. Valóban, az így peremre szorított műsorok ártalmatlanok, azaz használhatatlanok, mert az adásidő miatt elérhetetlenek. 6. Kéréseinket nemcsak a „nézettségi index” ismeretében kívánjuk megtárgyalni, hanem egy számunkra fontosabb elvi síkon, a vallások egyetemes, történelmi jellege miatt. 7. Nyilatkozatunk politikai vetülete nem egyházi ügy. A mi feladatunk az, hogy egy demokratikus jogállamban a hívő emberek vallási, lelki igényeit a közszolgálati média által is kielégítsük. Mindazonáltal kéréseinket Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök egyértelműen és kifejezetten támogatják számos más társadalmi szervezettel" együtt.. A Magyar Rádió elnöke következőket nyilvánítjuk ki: 1. A Magyar Rádió elnöke noha átmenetileg rá- kényszeíítette az egyházakra a jelenlegi műsorstruktúrát — azok megkérdezése nélkül —, a magyarországi egyházak vezetői nem fogadják el azt a három hó- • napos „türelmi idő”-javas- latot, miszerint március második felében tárgyalja újra az ügyet, mert — az egyház kérésének indoka elsősorban elvi jellegű: a vallás egyetemes és történelmi jellege miatt; — ugyanakkor az egyházak készek arra, hogy — ha kell — a Kárpát-medence magyar ajkú hívői aláírásainak százezreivel dokumentálják kérésük jogosságát. 2. Az URH-sáv a Magyar Rádió elnöke által jelzett célt, tudniillik a „legszélesebb érdeklődés” kielégítését. — technikailag nem tudja megvalósítani (a műsorvétel-lehetőség éppen nem széles, hanem szűk) ; — tartalmilag nem tudja kielégíteni (körzeti stúdiók, kisebbségi adások ...). 3. Semmi indoka nincs annak, hogy a Magyar Rádió . elnöke az URH-t a vallási műsorok sávjának predesz- ' tinálja — immáron az egyházak kifejezett és egységes tiltakozása ellenére. 4. A Hitéletet mint fölkínált vallási műsort nem tekintjük egyházi műsor- ' nak. mert nélkülöz mindenféle hivatalos egyházi szerkesztői közreműködést. 5. A Magyar Rádió elnöke a kért bizalmat maga nyirbálja meg, amikor nyilatkozatunkra érdemben . nem válaszol, következésképpen cgvre kisebb bizalommal tekinthetünk a párbeszéd ilyen időhúzó formáiénak eredményessége felé. 6. Á legfontosabb kérésről, a 2-szer 60 perces isten- tisztelet közvetítéséről — a Kossuth rádió közéohullá- tuí sávján — említés sem őrténik. Ha elfogadja az űnök úr a kérést, miért EGY HÉT ESEMÉNYEI Elfogadhatatlan számunkra az ilyen sértő értetlenség a Magyar Televízió vezetője részéről. Az aláírók a legelső lehetséges egyeztetett időpontban tárgyalást kérnek. Budapest, 1992. január 23. Dr. Seregély István érsek, a magyar katolikus püspöki konferencia elnöke sk. Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a magyar református egyház zsinatának elnöke sk. Dr. Harmati Béla püspök-elnök, magyarországi evangélikus egyház sk. Dr. Víezián János baptista egyházelnök, a magyarországi ökumenikus tanács elnöke sk. Dr. Ileckker Frigyes metodista szuperintendens sk. Zoltai Gusztáv, a magyarországi zsidó hitközségek szövetségének ügyvezető igazgatója sk. Benczc Márton, a magyarországi unitárius egyház helyettes püspöke, egyházfő sk. Landcszman György budapesti Vezető főrabbi sk. válaszának ismeretében a nem közli velünk, ha nem, miért hallgatja el elölünk?7. Nyilatkozatunk politikai vetülete nem egyházi ügy. A mi feladatunk az, hogy egy demokratikus jogállamban a hívő emberek vallási, lelki igényeit a köz- szolgálati médiák által is kielégítsük. Mindazonáltal kéréseinket Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök egyértelműen és kifejezetten támogatják számos más társadalmi szervezettel együtt. Elfogadhatatlan számunkra az ilyen sértő értetlenség a Magyar Rádió vezetője részéről. 8. E nyilatkozat aláírói a Magyar Rádió elnökétől azonnali — a legelső lehetséges egyeztetett időpontban — tárgyalást kérnek. Budapest, 1992. január 23. Dr. Seregély István érsek, a magyar katolikus püspöki konferencia elnöke sk. Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a magyar református egyház zsinatának elnöke sic. Dr. Harmati Béla püspökelnök, magyarországi evangélikus egyház sk. Dr. Víezián János baptista egyházelnük, a magyarországi ökumenikus tanács elnöke sk. Dr. Ileckker Frigyes metodista szuperintendens sk. Zoltai Gusztáv'. a magyarországi zsidó hitközségek szövetségének ügyvezető igazgatója sk. Bencze Márton, a magyarországi unitárius egyház helyettes püspöke, egyházfő sk. Landcszman György budapesti vezető főrabbi sk. Elhalkult az Isten szava a rádióban is A megbékélés textusa Máté evangéliumának 8. fejezetében olvasható az a rész, amikor Jézus megdorgálja a szelet, a tengert, és lecsendesíti a vihart. Ezt választotta textusként Gyón plébánosa arra az imaestre, mely befejező aktusa volt az idei ökumenikus világhétnek a földkerekség e parányi pontján, Dabason és környékén. A három imaest házigazdája az evangélikus egyház volt, igét hirdetett Koczor Tamás evangélikus és Csontos József református lelki- pásztor, valamint Bisztrói László katolikus plébános. • Plébános úr, egy lelkész soha nem találomra üti fel a Bibliát, hanem az alkalomhoz keresi ki a megfelelő textust. Miért pont Mátét választotta? — kérdeztük a záró imaest előtt László atyától. — Kezdjük talán azzal, hogy az idei ökumenikus hét eszmeiségét II. János Pál pápa debreceni beszéde adta. Őszentsége arra figyelmeztetett ott bennünket, próbáljunk meg ne a szétszóródottsúg állapotában élni, hanem olyan közeli kontaktusban, mint az egymást szerető nagy családok. Az egyházak életében a jézusi szeretet dominál, egységbe szeretnék hozni az emberiséget, függetlenül, hogy keresztény, zsidó vagy buddhista. Ebben az egységteremtésben a jézusi testvérszeretetnek kell érvényesülnie, s ez elképzelhetetlen béke és megértés nélkül. 0 Tehát ön a vihar le- csendesítésének példázatával az emberi indulatok visszafogására int bennünket. De vajon hol van manapság egy olyan ember, akire a többség rácsodálkozik, mondván: kicsoda ez, hogy mind a szelek, mind a tenger engednek néki? — A bajban az ember mindig az Istenhez fordul segítségért, noha a baj okát én mindenekelőtt abban látom, hogy Jézus manapság nem tényező az emberek életében. Emiatt veszélybe kerülnek a családok, a társadalom, a népek és az országok. Nos. úgy a világpolitikában, mint a hazai politikai életben, vagy csupán egy kis családban meg kell találni azokat az arra érdemes személyeket, akik képesek a szeleket lecsendesíteni, s bölcsen elkormányozzák egy nép hajóját, vagy egy kis család lélekvesztőjét. 0 önt sokszor megalázták az elmúlt évtizedekben. A jézusi megbocsátást azokra is kiterjeszti, akik valamikor bántották? — Feltétlenül. Én még arra sem szórok átkot, aki a közelmúltban rám tört, megvert, megpróbált kifosztani. Ha elfognák, azt mondanám neki: bánd meg bűneidet, gyarló ember, és eredj békével. Ugyanezt ja- vallom a politikusoknak is. Kezdjük meg végre tiszta lapra írni a holnap történelmét, egy olyan lapra, melyre nem vet árnyékot a gyűlölködés és bosszúállás szándéka. 0 Túl ezen, mit üzen még a politikusoknak tisztelendő séged? — Tegyenek valamit a vallási témájú programok sugárzásának érdekében. Tudják ott a rádiónál egyáltalán, hogy milyen sok beteg, nyomorék, templomból távol élő ember van, akinek a rádió az egyetlen kapcsolata az egyházzal, s rajtunk keresztül az Istennel? Nem is kell, valaki túl távol lakjon Pesttől, hogy kiessen a műsorszórásból. Az én híveim közt is van jó néhány, akinek a rádióján nincs URH-sáv. A szikrát, melyből kipattant a rádió gondolata, az isteni kegyelem gyújtotta az emberben. És most pont az Istennek nem jut egy-egy félóra középhullámon és fő műsoridőben? Nem mi vagyunk hivatottak László atya kérdését megválaszolni, a kérdést csak leírjuk. Hátha felfigyelnek rá azok, akiknek módjában áll megválaszolni, netán ésszerűbben is dönteni. Matula Gy. Oszkár Hitélet A Deák téri templomban orgonazenés áhítat lesz január 26-án, vasárnap 13 órától. Sebestyén János Bach-, Mozart-, Beethoven- és Bartók-műveket orgonái. •Ar Szintén vasárnap 10 órakor a Kossuth rádió URH- sávján az újpesti evangélikus- templomból közvetített istentiszteletet hallhatjuk. Igét hirdet Blázy Lajos lelkész. ★ A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület pedagógiai szakosztályának legutóbbi összejövetelén Kozma Tamás, az oktatás- kutató intézet igazgatója tartott előadást Egyházi szerepváltás a közoktatásban címmel.
