Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-25 / 21. szám

Busk üzenet — Jelcinnek Borisz Jelcin orosz ál­lamfő pénteken fogadta Ro­bert Strausst, az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetét, aki átadta neki George Bush amerikai el­nök személyes üzenetét. A diplomata egyben tájé­koztatást adott az amerikai kormányzat döntéséről, amelynek értelmében feb­ruárban gyógyszereket és élelmiszert szállítanak légi úton Oroszországba és az új államközösség más álla­mai ha. Ellentmondó híreS Fokozódó ellenállás Grúziában Ellentmondó hírek érkeztek pénteken a grúziai polgár- háborúról. Az AFP helyszí­nen tartózkodó munkatársa szerint semmi jele annak, hogy Zviad Gamszahurdia követői eleget tennének a Tbilisziben kormányzó ka­tonai tanács ultimátumá­nak, sőt, a jelek szerint fo­kozódik az ellenállás Grú­zia nyugati részén. A francia tudósító arról is Tettekkel segítenek Török-azerbajdzsáni barátsági egyezmény Törökország és a hozzá et­nikai és kulturális szálak­kal kötődő Azerbajdzsán képviselői pénteken Anka­rában barátsági és együtt­működési egyezményt írtak alá. A Reuter brit hírügy­nökség jelentése szerint Törökország és Azerbaj­dzsán együttműködése szá­mos területre fog kiter­jedni. Ezek közé tartozik a közép-ázsiai térség gazda­sági, kereskedelmi és táv­közlési kapcsolatainak szo­rosabbra fűzése, valamint «gy Azerbajdzsánt Törökor­szággal összekötő olajveze­ték közös megépítése. Tö­rökország kereskedelmi és jogi kérdésekben is segítsé­get nyújt majd Azerbaj­dzsánnak, és vállalta: évi ezer azeri szakembert ké­pez ki a bankügyek, a biz­tosítás, a valutakereskede­lem, a külügvek és a kül­kereskedelem területén. beszámolt, hogy a megbuk­tatott elnök hívei pénteken felrobbantották a Tbiliszi­ből a nyugati országrészbe vezető főút három fontos hídját, és felgyújtották Zug­didiben a televízió épüle­tét. Ugyanakkor a moszkvai tévéállomások arról adtak hírt, hogy tárgyalások kez­dődtek a szemben álló fe­lek között sőt megállapo­dás is született Zviad Gam- szahurdia összes híveinek lefegyverzésére. A TASZSZ szerint Ten­giz Szigua, az ideiglenes kormány vezetője Tbiliszi­ben tartott pénteki sajtóér­tekezletén közölte, hogy az elnök támogatói a megálla­podásnak megfelelően ki­vonultak Poti városából, és a fontos kikötő estére fel­újítja működését. A miniszterelnök elmond­ta azt is, hogy Zviad Gam­szahurdia vagy Szuhumi- ban, hogy Abháziában van. ENSZ-katOfwkat sürgetnek Eredményes tárgyalások Franjo Greguric horvát miniszterelnök eredményes­nek minősítette New York-i tárgyalásait. Greguric But- rosz Gáli ENSZ-íőtitkárral, Vance különmegbízottal, továbbá az Egyesült Álla­........................................................ Kü lföldi események * egy mondatban ü HbRVÁTORSZÁG ELISMERÉSE semmi esetre sem volt szerbeUeriés lépés — jelentette ki Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a The Times című brit lap munka­társának —, hiszen fontos gazdasági kapcsolataink van­nak Szerbiával is. A FÁK-SEGÉLYÉRTEKEZLET UTÁN Frans Andries- sen, az EK elnöke, történelminek nevezte a washingto­ni' konferenciát — amennyiben annak javaslatait meg­valósítjuk — tette hozzá. . _ HARCKÉSZÜLTSÉGBEN VANNAK továbbra Is a volt Szovjetunió területén állomásozó stratégiai atomfegy­verek közölte a Krásznaja Zvezda című lap. mok és Oroszország ENSZ- nagyköveteivel a békefenn­tartó erők küldetéséről és Horvátország ENSZ-tagsá- gáról folytatott megbeszé­léseket. Támogatásra talált az a kérelem, hogy a kék sisakosokat minél előbb Horvátországba rendeljék — mondta a horvát kor­mányfő. A frontszakaszokon vi­szonylagos nyugalom volt, csupán szórványos lövöldö­zésekről érkeztek hírek. A horvát fegyveres erők pa­rancsnoksága azonban jegy­zékben tiltakozott a ju­goszláv néphadsereg vezér­karánál, mert a szövetségi harci repülőgépek többször is megsértették a Független Horvát Köztársaság légi te­rét. Károly városi jelentések a már egy éve megszállott Plitvice környéki horvátok üldöztetéséről számolnak be. Se varét adze jóslatai Eduard Sevardnadze, a volt Szovjetunió utolsó külügyminisztere egy ame­rikai lapnak adott nyilat­kozatában figyelmeztetett: a volt Szovjetunióban egyre romló gazdasági körülmé­nyek miatt elkeseredett ál­lampolgárok államcsínyt hajthatnak végre. Az USA Todayben megjelent inter­júban Eduard Sevardnadze úgy vélekedett, hogy jelen esetben népfelkelés követ­kezhet be. Sevardnadze már 1990 decemberében előre jelez­te az 1991 augusztusi elve­télt államcsínyt, s novem­berben is egy újabb puccs lehetőségére figyelmezte­tett. — A nép már nem hisz a szavaknak, csupán a valós cselekedeteknek. Ha egyszer a néptömegek az utcára mennek, akkor an­nak tragikus vége lesz — jelentette ki. Magyar—ukrán határ Három új átkelő A Kárpátaljai Területi Tanács beadványa nyomán Kijevben a miniszteri kabi­net úgy határozott, hogy három új nemzetközi ha­tárátkelőhelyet létesítenek az ukrán—magyar határon. Ily módon az Uzsanka—Be- regsurány, Mezőkaszony— Barabás és Tiszaújlak—Ti- szabecs közötti, eddig csak a kishatárforgalomban használható határátkelőhe­lyeket nemzetközivé minő­sítették át, melyek éjjel- nappal nyitva tartanak. A mezőkaszony—barabási átkelőhelyen ezentúl teher­forgalmat is lebonyolíta­nak. A kabinet megbízta az ukrán külügyminisztert, hogy a magyar féllel együtt készítse elő az ez­zel kapcsolatos kormánykö­zi egyezményt. Arról is rendelkezett, hogy Kárpát­alja minden lakosa jogot kap az egyszerűsített ha­tárátlépésre valamennyi ha­táros országba. JÖ ESÉLYEK AZ ENSZ HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE. Alig ért vé­get Washingtonban a szov­jet utódállamok segélye­zésének koordinálására összehívott tanácskozás, aifielyen a 47 részt vevő’ orr szag nagy részét külügymi­niszterei képviselték, a diplomáciai vezetők ' máris készülhetnek az újabb nem­zetközi konferenciára. A legtöbben közülük január 28-án már Moszkvában lesznek, hogy áttekintsék a közél-keleti béketárgyalá­sok eddigi fordulóit. Ez azonban sokkal ingoványo­sabb talaj, mint a tizen­két szovjet utódállam meg­segítésének ügye, amikor is az EK és Washington kö­zötti nézeteltéréseket a ter­hek viselése problematiká­jában nagymértékben eny­híthette az a washingtoni megajánlás, amely újabb 64S millió dollárt irány­zott elő erre a célra és az, hogy a jövő hónap elejétől Amerilíáböl légihidat léte­sítenek katonai repülőgé­pekkel a FÁK 12 országá­val, hogy az annyira nél­külözhetetlen élelmiszer­es gyógyszerszállítmányok gyorsan eljussanak az egy­kori szovjetköztársaságok- ha. Ami viszont a közel- keleti problémát illeti, eb­ben aligha várható lénye­gesebb előrehaladás a moszkvai konferencián. Sokkal nagyobb érdek­lődés előzi meg a január 2 ”1.1« "O £)* w VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐI 'DIPLOMÁCIÁI HACYHÉr ELŐTT 31-én New Yorkban meg­kezdődő értekezletet, ame­lyen a Biztonsági Tanács tagjai legmagasabb' szintű vezetőikkel képviseltetik magukat. Bush, Jelcin és Mitterrand elnök mellett ott lesz Major brit és Lt Peng kínai miniszterelnök, s raj­tuk kívül a BT nem állan­dó . tagjainak kormányfői között Antall József mi­niszterelnök, tekintve, hogy hazánk ez év január 1-je óta részvevője e fontos vi­lágszervezeti testületnek. A megbeszélések tengelyében Majornek az a tervezete lesz, amely olyan gyakor­lati intézkedéseket javasol, amelyekkel fokozni lehetne az ENSZ békefenntartó jellegét a konfliktusok ren­dezésében. A brit kormány­fő azzal érvel, hogy a szu­perhatalmi versengés meg­szűnte jó esélyt.teremt ah-, hoz, hogy á korábbinál ha­tékonyabb világszervezet alakulhasson ki. NÖVEKVŐ FESZÜLT­SÉG MOSZKVA ÉS KI- JEV KÖZÖTT. A New York-i tanácskozáson egyéb­ként nagy súllyal szerepel a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító harci eszkö­zök ellenőrzésének problé­maköre is. Ez azzal az ag­godalommal függ össze el­sősorban, hogy négy szov­jet utódállam területén mintegy 27 ezer atomrob- banófej van hadrendbe ál­lítva, s az állandó harci ké­szültség ma sem szűnt meg. Bár e négy, FÁK-hoz tar­tozó állam demokratikusan megválasztott vezetői több­ször biztosították a világot, hogy megtartják a volt Szovjetunió által aláírt egyezményeket, s leszere­lik majd tömegpusztító ar­zenáljukat, a politikai és gazdasági bizonytalanság ezekben az államokban joggal nyugtalanítja a világ számos fővárosát. Azzal ér­velnek, hogy a volt szov­jet nukleáris hadiipar le­állítása nyomán munkanél­külivé válik kétezer szak­értő, aki tudja, hogyan kell atombombát előállítani, nem is beszélve arról a mint­egy 900 ezer emberről, akit eddig az atombomba gyár­tás foglalkoztatott a volt Szovjetunióban. Valamit sürgősén tenni kell — han­goztatja Major jelentése —, hogy ezeket a szakembere­ket ne csábíthassák el olyan országok, amelyek saját atombombájuk előállításán munkálkodnak. Növeli az aggodalmat, hogy Oroszország és Ukr aj­na között — amelyek te­rületén az atomfegyverek zöme van hadrendben —, éleződik a vita. Egyrészt a fekete-tengeri flotta feletti rendelkezés ügyében’, más­részt a Krím félsziget ho­vatartozása kérdésében van viszálykodás. Oroszország­ban megkérdőjelezik ugyan­is Hruscsov 1954-es dönté­sének alkotmányosságát, amellyel egyszerűen Ukraj­nához csatolta az addig Oroszországhoz tartozó fél­szigetet. BOSZNIÁBAN ROBBA­NÁS VÁRHATÓ? Miután Horvátország és Szlovénia független állami létét mind több ország ismeri el, s szórványos lövöldözésen kívül általában megtartják a tűzszünetet, további két jugoszláv tagállamban nép­szavazásra készülnek. Bosznia-Hercegovinában március elsején vagy nyol­cadikén kerül sor a refe­rendumra, amelyen eldön­tik, hogy szuverén állam­ként kfvánnak-e létezni, s Crna Gorában, — amely Szerbia jelenlegi egyetlen hű támogatója a „Kis-Ju­goszlávia” megteremtésé­ben —, valamikor tavasz- szal kerül sor a hovatarto­zásról szóló voksolásra. A feszültség most főleg Boszniára összpontosul, ahol a lakosság fegyverke­zik, s ahová Belgrád jelen­tős katonai erőket vont össze. Állítólag titkos alku­dozások folynak e szerbek, horvátok és muzulmánok által legkevertebben lakott állam felosztására. A terü­let negyven százalékán azonban mohamedánok él­nek, s így az etnikai fe­szültség könnyen véres fegyveres összecsapásokká fajulhat. Árkus István FEKETE ÜGY Bármi történjék kis hazánkban, annak azonnal politikai jelentőséget tulajdonítanak, és ki-ki párt­állása szerint igyekszik megideologizálni a történ­teket. Azt követően, hogy egy nigériai fiatalember ké­sével halálosan megsebesített egy magyar fiút, több fekete bőrű személyt ért támadás, főként Bu­dapesten. A hírközlő szervek természetesen kellő alapossággal közölték a hírt, de megjelentek a disszonáns hangok is, amelyek azt próbálták su­gallni, hogy tulajdonképpen az idegengyűlölet nem idegen a hazai kormányzó pártok szélsőséges kép­viselőitől, sőt a hisztériakeltés során attól sem riad tak vissza, hogy holmi fasiszta ideológiát vélje­nek felfedezni a sajnálatos esemény kapcsán. Felerősödtek azok a hangok, amelyek zajong- va igyekeznek felnagyítani a győri és a Lajtán- túli neonácik egyidejű megjelenését, noha tud­ható, hogy a náci ideológiában előkelő helyet fog­lalt el az idegengyűlölet, és ennek felnagyítása csak zavart kelthet a belpolitikai életben. Természetesen épelméjű ember nem állíthat ilyet, hiszen maga a történelem bizonyította be, hogy Magyarország mindig is nyitott volt az ide­gen kultúrák iránt, és szívesen befogadta a más gondolkodást, a más hagyományokat ápoló ide­geneket. Példák hosszú sorát idézhetnénk Szent Istvántól egészen napjaink horvát és szlovén me­nekültjeiig. Azonban a józan észérvek mit sem ér­nek, a mindig zavart és politikai vihart kavargók­kal (Szemben. A minap a Külügyminisztériumban is hangsú­lyozták, hogy nem fogadható el semmilyen általá­nosítás, s fel kell lépni az ilyen jelenségekkel szemben. Azt viszont mégiscsak tisztázni kell, hogy ha egy külföldi állampolgár bűncselekményt követ el hazánkban, azt felelősségre kell vonni az érvényes törvények szerint, de csak személyre szó­lóan és kizárólag az illetékes hatóságok által. Az is nyilvánvaló, hogy az újabb indulatok csak újabb indulatokat szülnek. Tudjuk, hogy Európa más régióiban is tüntetnek az idegenek je­lenléte ellen, de senki ne akarjon hangulatot kel­teni Magyarországon akkor, amikor mindenért az ország működését biztosító koalíciós pártok szel­lemiségével próbálja megmagyarázni a nehéz életkörülményeket, a növekvő munkanélküliséget vagy éppenséggel az idegengyűlöletet. P<»PP János „UNIKUM” A HORN-NAGY-TALÁLKOZO Nemzetközi tanácskozást szerveznek Tegnap délelőtt tanácsko- cynmel nemzetközi tanács­zott a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének elnöke. Nagy Sándor és- a Magyar Szocialista , Párt elnöke, Horn Gyula. A rendkívüli találkozóról saj­tótájékoztatón számoltak be. Megtudtuk, az MSZOSZ számol azzal, hogy az idén szakszervezeteket érintő vá­lasztásokra kerülhet sor. nevezetesen a társadalom­biztosítási-, önkormányzati és üzemi tanácsi választá­sokra gondolt. Hangsúlyoz­ta: az ezeken való részvé­teltől nem zárkóznak el, ey.- zel, kapcsolatos álláspontju­kat a közeljövőben kidol­gozzák. Kérte az MSZP-t, támogassák törekvéseiket, képviseljék a munkaválla­lók érdekeit. - ­Horn Gyula azzal kezdte tájékoztatóját, hogy pártja és az MSZOSZ március 12- én és 13-án A kelet-közép- európai gazdasági átmenet és á szociáldemokrácia kozást szervez, amelyre a Szocialista Internacionálé közel harminc pártját és több. európai szakszervezet ^vezetőjét hívták, még. Cél­juk., hogy ráirányítsák az európai baloldal figyelmét erre a régióra. Nagy Sándor hangsúlyoz­ta, hogy bár találkozójuk unikumnak számít, konkrét megállapodás nem, szüle­tett, az MSZOSZ az MSZP’ ismereteit é& parlamenti je­lenlétét hívja segítségül. Kérdésünkre, hogy az MSZP más szakszervezeti szövetségekkel is kíván-e hasonló megbeszéléseket folytatni, Horn Gyula el­mondta, hogy pártja nyitott, előítéleteik nincsenek, bár korábban kaptak durva el­utasító választ. Az MSZOSZ is úgy véli, hogy lehetne együtt dolgozni és harcolni a munkavállalók érdeké­ben, de eddig nem kaptak más pártoktól pozitív visz- szajelzést. Árvái Magdolna Fontos az ország stabilitása „Az ország stabilitása, gazdaságunk megszilárdítá­sa, a rendszerváltás to­vábbvitele szempontjából fontos, hogy a kormány- koalíció a következő vá­lasztásokig együtt marad­jon” — tartalmazza az MSZDP kormánykoalíció­val kapcsolatos állásfogla­lása, amelyet pénteken a Petrasovits Annához hű erők a párt Dohány utcai székhazában ismertettek a sajtó képviselőivel. Álláspontjuk szerint a koalíció esetleges felbom­lása beláthatatlan követ­kezményekkel járna. Ezért abban bíznak, hogy az MDF és a Független Kis­gazdapárt tárgyalások út­ján rendezni tudja a köz­tük fennálló vitás kérdése­ket. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: „a Bácskai— Baranyai-féle pártütő cso­port a párt szervezeti és működési szabályzatával ellentétesen, sőt törvény­sértő módon járt el, ami­kor Petrasovits Annát min­den tisztségétől megfosz­totta és kizárta a pártból, mivel — húzták alá — csak a kongresszus járhat el az elnökkel szemben.”

Next

/
Thumbnails
Contents