Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1902. JANUÁÍl 21., PÉNTEK .,Aranya a háromezret megközelítette.. Hol wam a váci kiír ima? iaouáflé! kommunális kft. írásom aktualitását az teszi, hogy a rádió Vasár­napi újság című műsorá­ban felolvasták dr. Ádám Sándor levelét. Ezek a so­rok .tisztáztak egy régi vá­ci nézetet, hiszen Tragor ügy tudta: 1005. novembe­rében itt adták át Bocskai István erdélyi fejedelem­nek Ahmed szultán koro­náját. Ilyen messziről kellett indulnom, hogy az olvasó kíváncsiságát megnyerjem. Ádám professzor arról írt, hogy a régi és újabb ma­gyar kincsek nyomát ne csak keleten keressük. Egyetlen példaként éppen a Bocskai-féle koronát emlí­tette ... A gyönyörű-gyötrelmes XVII. századból hely hiá­nyában nem szólhatok, pe­dig az említett korona sor­sa évtizedek óta foglalkoz­tatott. Addig, míg több év­vel ezelőtt meg nem vet­tem egy antikvár könyvet, Siklóssy László: Műkin­cseink vándorút ja Becsbe címen. (Megjegyzem, 1919- ben jelent meg.) A könyv­ben is olvasható a „váci’’ korona sorsa. Bocskai 1605. november 11-én, Rákos mezején vette át a szultán koronáját, az ajándékozó olyan óhajával, hogy azzal avassa fel ma­gát magyar királlyá. Reál- politikus volt a fejedelem — nem tett a kérésnek ele­get. Nem királyi klenódi- umként, csak ajándék fe­jében fogadta el a koronát. S itt a váci félreértés, mert volt egy másik koro­na, melyet háromnapos vá­ci tartózkodása során, no­vember 12-én kapott a fe­jedelem Brassó küldöttei­től, az erdélyi rendek aján­dékaként. Ez volt a sokat említett váci, az ún. erdé­lyi korona, melynek későb­bi sorsa ismeretlen. (Ere­detileg Heraklides moldovai despota tulajdona volt.) Ésszerűen és bölcsen gazdálkodni A pálya el van vetve A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén (az elsőn az új évben) eldöntötte a Kás­ái úti ifjúsági sporttelep sorsát. Visszaadta régi tu­lajdonosának, a váci püs­pökségnek. A volt egyházi ingatla­nok visszaadását, ha az riem vitatott, és akadályta­lanul megoldható, termé­szetesen mindenki támo­gatja. A pálya átadását mégsem támogattuk mi, Fi- desz-képviselők, mert kéte­lyek merültek fel bennünk. Jelen pillanatban igen sok intézmény veszi igény­be a létesítményt: az Izzó MTE utánpótláscsapatai 41 százalékban, a különböző iskolák testnevelési órák­ra, alkalomszerűen 31 szá­zalékban, a Reménység Egyesület 16 százalékban, a „focigimi” 11 százaléka ban a hét minden napján. A hétvégén általában mér­kőzéseket játszanak az egyesületek. Ez a rövid számvetés is azt mutatja, hogy a pálya maximálisan kihasznált. Sajnos a város nem bő­velkedik hasonló komple­xumokban. A városban öőz- szesen három ehhez ha­sonló létesítmény van. De a többi létesítmény is telje­sen kihasznált, hiszen a vá­rosi diák- és szabadidős rendezvények is ott foly­nak. Az átadással a város kézéből minden lehetőség kikerült, hiszen a többi pá­lyával már nem rendelkez­hetünk önállóan. Mehetünk kérni, fizetünk bérleti dí­jat stb. Ugyan ma még megígér­ték. hogy minden marad a régiben, és azok használ­hatják a létesítményt, akik eddig, de erre a távoli jö­vőben mi a biztosíték?! A másik probléma az, hogy lényegében a város tulajdonában levő intéz­ményről mondtunk le, hi­szen 1976-ban dr. Endrey Mihály püspök úr átadta („ajándékozta") a sportpá­lyát a városi tanácsnak, (Erről dokumentum is ta­núskodik, persze, hogy ez mennyire volt önkéntes át­adás, az vitatható.) De ez, a mai jogállás szerint, nem visszaigényelhető ingatlan. A város nemes gesztusa nem lehet elítélendő, csak­hogy ilyen esetben mérle­gelni kell a jövőt is! A mi alapállásunk ebberi a kérdésben az volt, hogy vagy közvetlenül a Re­ménység kapja meg a pá­lyát tulajdonba, vagy — és a többségünk azon a véle­ményen volt — legyen a használója, és kössön szer­ződéseket a többi egyesület­tel, az igények szerint. A város a Reménységgel térítésmentes bérleti szer­ződést kötött volna, az egyesület pedig a pálya be­vételeit a fenntartására for­díthatná. Javaslatainkat a testület elutasította, pedig a komp­romisszumkészség megvolt bennünk. Mi a történtekből azt a következtetést vontuk le, hogy ez a döntés egyértel­műen politikai jellegű, ami megkérdőjelezi a szakma elsődlegességet. A város legnagyobb vagyona, ami mobilizálható, az ingatla­nokból tevődik össze, azzal pedig ésszerűen és bölcsen kell gazdálkodni. Nem sza­bad, hogy az érzelmek és a politika eszközeivé válja­nak, mert ha ez bekövelke-. zik, akkor eltékozoljuk az egyetlen lehetőségünket a gazdasági helj/Setünk rend- behozatalára. Vízhányó Károly Eidesz-képviselő Csak a negyedév végén emelik a szolgáltatások díjait /V valamikori tanács által alapított kommunális üzem sem maradt ki az átalakulásból. Az önkormányzat kép­viselő-testületének döntése értelmében, január 1-jéíól kft.-vé alakult, Vác Városi Kommunális Kft. néven. Bár az új társasági for­mában gazdálkodásukban a nyereségérdekeltség áll a középpontban, mégis — ha a város érdekeiről van szó —, akkor ezt az elvet nem helyezhetik előtérbe. így, ha rendkívüli esetekben rendel meg nálunk munkát a polgármesteri hivatal, ak­kor nem mérlegelik, nye­reséges-e az vagy sem. így Mire tanít az etikett? Amikor az asszony mel­lé értem, éppen felegye­nesedett. Ez nem ment könnyen, igénybe kellett vennie a pad támláját, de sikerült. Kezében egy ágdarabot tartott, amit aztán ■ óvatosan reklám- szatyrába tett. A többi közé. Kicsit megállt, te­repszemlét tartott. Próbáltam arcába néz­ni de a nagykendő csaknem teljesen elta­karta. Foltos ballonka­bátja is egészen az ál­lóig volt gombolva. Alul viszont kilátszott a bé­lés.- Vagy talán egy má­sik kabát. Még azt sem lehetett megállapíta­ni, hogy mennyire so­vány ... Mielőtt folytatta vol­na a munkát, még meg­igazította a pad támlá­jához támasztott botját. Aztán újra lehajolt egy ágdarabért. Amelyet még a múltkori szélvihar tört le. A védett helyen lé­vő, házakkal körülvett postapark fáit sem kí­mélte. Néztem a fél kézzel a pad támlájába kapasz­kodó asszonyt. Mentem volna tovább, hisz meg­alázó lehet számára bá- mészkodásom, mégsem mozdultam. Tudván, ne­kem könnyebben menne a hajolgatás. Határozatlan voltam. Talán azért, mert sem­miféle etikett nem ad útbaigazítást, hogy ha egy férfi a város kö­zepén rőzsét szedegető öregasszonnyal találko­zik, mit illik tennie ... — nos. adódhatnak olyan munkák, mint árvíz, belvíz, vagy a közművek meghibásodásá­ból eredő útbeszakadások. Monti János megbízott ügyvezető igazgatótót meg­tudtuk: a kft. 100 százalé­kos önkormányzati vagyon­nal alakult. Az átszervezés következtében, bizonyos létszámcsökkentést végre kell hajtani, az igényeknek s az új pénzügyi (és taka­rékos) gazdálkodásnak megfelelően. A megbízott ügyvezető igazgató elmond­ta azt is: az eddigi tevé­kenységi körből a kft. egy ágazatot sem akar meg­szüntetni, esetleg átcsopor­tosításokkal, az igénj'ek megfelelően mozgatják az állományt. Persze nyilván lesznek elbocsátások, ám elsősorban azok . válnak munkanélkülivé, akik ha­nyag munkájukkal hátrál­tatják a gazdálkodást. — Melyik az az ágazat, ahol csökkentik a létszá­mot? — kérdeztük Ilonti Jánoát. — .Egyelőre úgy néz ki, leépítés várható egy bizo­nyos határig az építőipari ágazatnál és a gépjavító műhelynél, valamint az építőipari tevékenységhez kötődő szállításnál. Nagyon nem akarjuk itt a létszá­mot csökkenteni, a 40-50 fős gárdát negyvennél na­gyon alább nem visszük, mert akkor egyéb terüle­ten is drasztikus csökken­téseket kell végrehajtani, s nem tudunk a városban lévő feladatoknak eleget tenni. A tavalyi átlaglét­számunk háromszáz körül volt, most 240-250-nel szá­molunk. — Ami a lakosságot érinti, az a szolgáltatások díja. Itt várható-e áreme­lés? Szolgáltatásainknál január 1-jétől nem terve­zünk díjemelést, erre való­színűleg az első negyedév vége felé kerül sor. Magas emeléseket nem akarunk végrehajtani, előbb azon­ban konkrétan kell lát­nunk, hogy a most megje­lent és megjelenő rendele­tekben a pluszüzemanyag­költség hogyan játszik sze­repet, milyen mértékű a gépjárművekkel kapcsola­tos adó. Ha az általános inflációt vesszük figyelem­be. akkor mintegy 25 szá­zalékkal kellene emelni szolgáltatásaink díjait, valószínű, ilyen mértékű emelést nem hajtunk vég­re. Előre nem akarok szá­mokat, említeni, ám emel­ni fogunk a szemétfuvar lerakási díjain, az eddigi gyakorlatnak megfelelően differenciáltan, a legala­csonyabb díjtételt a lakos­ságnál, a legmagasabbat az iparvállalatoknál alkal­mazzuk. Halász Erzsébet Orvosi ügyelet Az orvosi ügyelet « váci egészségügyi alapellátás központjában - található (Vác, dr. Csányi körút 47.). Az. ügyeleti szolgálatokat a 11-525 és a 10-079-es tele­fonszámon lehet hívni. Orvosok a- városiak szá­mára mindennap tartanak ügyeleti szolgálatot. A városkörzetiek számá­ra pénteken, szombaton és vasárnap van ügyelet. Gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap van. Az ügyelet helye szintén az egészségügyi alapellátás épülete. Fogászati ügyelet: szom­baton és vasárnap réggel 8-tól 12-ig tart, szombaton Kismaros (Síntár Antal felvétele) dr. Haracsi Judit, vasárnap ‘ dr. Branyiczki László ren­del. Helye Cházár András utca 17. Állatorvosi ügyelet: az északi körzetben szombat­vasárnap dr. Fekete Nán­dor Vámosmikola, telefon: 79-015. A déli körzetben szom­bat-vasárnap dr. Pajor Csa­ba Váchartyún, Halászi K. u. 6. Váci;apróhirdetések Redőnyös, Bordás Géza. Oöcf, Kodály utca 18. Teicfűnszám: 43-181. (34 G31/1K) Eladó Vácon, a ,Csányi. körúton 82 rvm-es< 4 szobás, garázsom, második emeleti lakás. Érdek­lődni : 13-399, 19-es mellók. ~ (9-i 634/1K) KÖZLEMÉNY Pályázat! Penct Község Kép- viselő-tcstű-laté pályázatot ír ki művelőílósihá-z-vezeto állásra. A pályázat benyújtásának ba­tárideje: 1992. február 29. Bő­vebb felvilágosítás: polgármes­teri hivatal, Peitc. Xíákóczi ut­ca 18. Telefon: 06-27-64-050. — (92 952/3K) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. # A szerkesztőség ve­zetője; Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. 0 Postacím: Vác, Pf. 32.2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex; 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután H-töl 17 óráig. firtat) U Milyen volt a szultán ko­ronája? Riimy Károly írta le 1816-ban a Monumenta Hungariaeben. (Olyan még ma is, hogy értéke megol­daná a kisnyugdíjasok gondját!) „...van rajta 32 kicsiny és nagy tiirkiz, 89 rubin, 61 smaragd, 22 ru- binpallasz, 281 gyöngy. A tetején egy nagy sma­ragd ...” Ali Pecsevi török történetíró tanúsága sze- rint: „ ... Ahmed szultán parancsára Mohamed nagy- vezír csináltatta. A korona aranya a háromezret meg­közelítette . ..” Ez a korona van a vala­mikori kincstár után a mai bécsi történeti múzeum tárlójában ezernyi más, magvar kinccsel együtt! Koruk a nagyszentmikló- si lelettől kezdve, egészen századunk negyvenes évei­nek az ún. zsidó műkincsek eredetéig terjed. Bennünket most Bocskai koronája érdekel, csak ar­ról beszélünk. Azért, mert úgy tetszik, mintha Sik­lóssy László említett köny­ve bevezetőjében sosem írta volna le az alábbi sorokat: .......az Osztrák—Magyar Mo narchia likvidáltatott. Likvidálnunk kell ezt a kincstárt is. Kapja meg mindenki a maga részét...” 1919-ben írta ezt Siklóssy, akkor, amikor csak előjele volt a későbbi párizsi béke­kötésnek, ahol nem a ma­gyar műkincsekről, hanem á 'magyarság kitaszítottsá­gáról döntöttek... Témám fő vonalához visz- szatérve: Bocskai végren­deletében is megemlítette a szultáni koronát. így akar­ta: ,,... az koronát, kit ne­künk török császár adott, hagyjuk az ország tárhá­zába, úgy fejedelmekről fe­jedelmekre maradjon.. Csankó Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents