Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1902. JANUÁÍl 21., PÉNTEK .,Aranya a háromezret megközelítette.. Hol wam a váci kiír ima? iaouáflé! kommunális kft. írásom aktualitását az teszi, hogy a rádió Vasárnapi újság című műsorában felolvasták dr. Ádám Sándor levelét. Ezek a sorok .tisztáztak egy régi váci nézetet, hiszen Tragor ügy tudta: 1005. novemberében itt adták át Bocskai István erdélyi fejedelemnek Ahmed szultán koronáját. Ilyen messziről kellett indulnom, hogy az olvasó kíváncsiságát megnyerjem. Ádám professzor arról írt, hogy a régi és újabb magyar kincsek nyomát ne csak keleten keressük. Egyetlen példaként éppen a Bocskai-féle koronát említette ... A gyönyörű-gyötrelmes XVII. századból hely hiányában nem szólhatok, pedig az említett korona sorsa évtizedek óta foglalkoztatott. Addig, míg több évvel ezelőtt meg nem vettem egy antikvár könyvet, Siklóssy László: Műkincseink vándorút ja Becsbe címen. (Megjegyzem, 1919- ben jelent meg.) A könyvben is olvasható a „váci’’ korona sorsa. Bocskai 1605. november 11-én, Rákos mezején vette át a szultán koronáját, az ajándékozó olyan óhajával, hogy azzal avassa fel magát magyar királlyá. Reál- politikus volt a fejedelem — nem tett a kérésnek eleget. Nem királyi klenódi- umként, csak ajándék fejében fogadta el a koronát. S itt a váci félreértés, mert volt egy másik korona, melyet háromnapos váci tartózkodása során, november 12-én kapott a fejedelem Brassó küldötteitől, az erdélyi rendek ajándékaként. Ez volt a sokat említett váci, az ún. erdélyi korona, melynek későbbi sorsa ismeretlen. (Eredetileg Heraklides moldovai despota tulajdona volt.) Ésszerűen és bölcsen gazdálkodni A pálya el van vetve A képviselő-testület legutóbbi ülésén (az elsőn az új évben) eldöntötte a Kásái úti ifjúsági sporttelep sorsát. Visszaadta régi tulajdonosának, a váci püspökségnek. A volt egyházi ingatlanok visszaadását, ha az riem vitatott, és akadálytalanul megoldható, természetesen mindenki támogatja. A pálya átadását mégsem támogattuk mi, Fi- desz-képviselők, mert kételyek merültek fel bennünk. Jelen pillanatban igen sok intézmény veszi igénybe a létesítményt: az Izzó MTE utánpótláscsapatai 41 százalékban, a különböző iskolák testnevelési órákra, alkalomszerűen 31 százalékban, a Reménység Egyesület 16 százalékban, a „focigimi” 11 százaléka ban a hét minden napján. A hétvégén általában mérkőzéseket játszanak az egyesületek. Ez a rövid számvetés is azt mutatja, hogy a pálya maximálisan kihasznált. Sajnos a város nem bővelkedik hasonló komplexumokban. A városban öőz- szesen három ehhez hasonló létesítmény van. De a többi létesítmény is teljesen kihasznált, hiszen a városi diák- és szabadidős rendezvények is ott folynak. Az átadással a város kézéből minden lehetőség kikerült, hiszen a többi pályával már nem rendelkezhetünk önállóan. Mehetünk kérni, fizetünk bérleti díjat stb. Ugyan ma még megígérték. hogy minden marad a régiben, és azok használhatják a létesítményt, akik eddig, de erre a távoli jövőben mi a biztosíték?! A másik probléma az, hogy lényegében a város tulajdonában levő intézményről mondtunk le, hiszen 1976-ban dr. Endrey Mihály püspök úr átadta („ajándékozta") a sportpályát a városi tanácsnak, (Erről dokumentum is tanúskodik, persze, hogy ez mennyire volt önkéntes átadás, az vitatható.) De ez, a mai jogállás szerint, nem visszaigényelhető ingatlan. A város nemes gesztusa nem lehet elítélendő, csakhogy ilyen esetben mérlegelni kell a jövőt is! A mi alapállásunk ebberi a kérdésben az volt, hogy vagy közvetlenül a Reménység kapja meg a pályát tulajdonba, vagy — és a többségünk azon a véleményen volt — legyen a használója, és kössön szerződéseket a többi egyesülettel, az igények szerint. A város a Reménységgel térítésmentes bérleti szerződést kötött volna, az egyesület pedig a pálya bevételeit a fenntartására fordíthatná. Javaslatainkat a testület elutasította, pedig a kompromisszumkészség megvolt bennünk. Mi a történtekből azt a következtetést vontuk le, hogy ez a döntés egyértelműen politikai jellegű, ami megkérdőjelezi a szakma elsődlegességet. A város legnagyobb vagyona, ami mobilizálható, az ingatlanokból tevődik össze, azzal pedig ésszerűen és bölcsen kell gazdálkodni. Nem szabad, hogy az érzelmek és a politika eszközeivé váljanak, mert ha ez bekövelke-. zik, akkor eltékozoljuk az egyetlen lehetőségünket a gazdasági helj/Setünk rend- behozatalára. Vízhányó Károly Eidesz-képviselő Csak a negyedév végén emelik a szolgáltatások díjait /V valamikori tanács által alapított kommunális üzem sem maradt ki az átalakulásból. Az önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében, január 1-jéíól kft.-vé alakult, Vác Városi Kommunális Kft. néven. Bár az új társasági formában gazdálkodásukban a nyereségérdekeltség áll a középpontban, mégis — ha a város érdekeiről van szó —, akkor ezt az elvet nem helyezhetik előtérbe. így, ha rendkívüli esetekben rendel meg nálunk munkát a polgármesteri hivatal, akkor nem mérlegelik, nyereséges-e az vagy sem. így Mire tanít az etikett? Amikor az asszony mellé értem, éppen felegyenesedett. Ez nem ment könnyen, igénybe kellett vennie a pad támláját, de sikerült. Kezében egy ágdarabot tartott, amit aztán ■ óvatosan reklám- szatyrába tett. A többi közé. Kicsit megállt, terepszemlét tartott. Próbáltam arcába nézni de a nagykendő csaknem teljesen eltakarta. Foltos ballonkabátja is egészen az állóig volt gombolva. Alul viszont kilátszott a bélés.- Vagy talán egy másik kabát. Még azt sem lehetett megállapítani, hogy mennyire sovány ... Mielőtt folytatta volna a munkát, még megigazította a pad támlájához támasztott botját. Aztán újra lehajolt egy ágdarabért. Amelyet még a múltkori szélvihar tört le. A védett helyen lévő, házakkal körülvett postapark fáit sem kímélte. Néztem a fél kézzel a pad támlájába kapaszkodó asszonyt. Mentem volna tovább, hisz megalázó lehet számára bá- mészkodásom, mégsem mozdultam. Tudván, nekem könnyebben menne a hajolgatás. Határozatlan voltam. Talán azért, mert semmiféle etikett nem ad útbaigazítást, hogy ha egy férfi a város közepén rőzsét szedegető öregasszonnyal találkozik, mit illik tennie ... — nos. adódhatnak olyan munkák, mint árvíz, belvíz, vagy a közművek meghibásodásából eredő útbeszakadások. Monti János megbízott ügyvezető igazgatótót megtudtuk: a kft. 100 százalékos önkormányzati vagyonnal alakult. Az átszervezés következtében, bizonyos létszámcsökkentést végre kell hajtani, az igényeknek s az új pénzügyi (és takarékos) gazdálkodásnak megfelelően. A megbízott ügyvezető igazgató elmondta azt is: az eddigi tevékenységi körből a kft. egy ágazatot sem akar megszüntetni, esetleg átcsoportosításokkal, az igénj'ek megfelelően mozgatják az állományt. Persze nyilván lesznek elbocsátások, ám elsősorban azok . válnak munkanélkülivé, akik hanyag munkájukkal hátráltatják a gazdálkodást. — Melyik az az ágazat, ahol csökkentik a létszámot? — kérdeztük Ilonti Jánoát. — .Egyelőre úgy néz ki, leépítés várható egy bizonyos határig az építőipari ágazatnál és a gépjavító műhelynél, valamint az építőipari tevékenységhez kötődő szállításnál. Nagyon nem akarjuk itt a létszámot csökkenteni, a 40-50 fős gárdát negyvennél nagyon alább nem visszük, mert akkor egyéb területen is drasztikus csökkentéseket kell végrehajtani, s nem tudunk a városban lévő feladatoknak eleget tenni. A tavalyi átlaglétszámunk háromszáz körül volt, most 240-250-nel számolunk. — Ami a lakosságot érinti, az a szolgáltatások díja. Itt várható-e áremelés? Szolgáltatásainknál január 1-jétől nem tervezünk díjemelést, erre valószínűleg az első negyedév vége felé kerül sor. Magas emeléseket nem akarunk végrehajtani, előbb azonban konkrétan kell látnunk, hogy a most megjelent és megjelenő rendeletekben a pluszüzemanyagköltség hogyan játszik szerepet, milyen mértékű a gépjárművekkel kapcsolatos adó. Ha az általános inflációt vesszük figyelembe. akkor mintegy 25 százalékkal kellene emelni szolgáltatásaink díjait, valószínű, ilyen mértékű emelést nem hajtunk végre. Előre nem akarok számokat, említeni, ám emelni fogunk a szemétfuvar lerakási díjain, az eddigi gyakorlatnak megfelelően differenciáltan, a legalacsonyabb díjtételt a lakosságnál, a legmagasabbat az iparvállalatoknál alkalmazzuk. Halász Erzsébet Orvosi ügyelet Az orvosi ügyelet « váci egészségügyi alapellátás központjában - található (Vác, dr. Csányi körút 47.). Az. ügyeleti szolgálatokat a 11-525 és a 10-079-es telefonszámon lehet hívni. Orvosok a- városiak számára mindennap tartanak ügyeleti szolgálatot. A városkörzetiek számára pénteken, szombaton és vasárnap van ügyelet. Gyermekorvosi ügyelet szombaton és vasárnap van. Az ügyelet helye szintén az egészségügyi alapellátás épülete. Fogászati ügyelet: szombaton és vasárnap réggel 8-tól 12-ig tart, szombaton Kismaros (Síntár Antal felvétele) dr. Haracsi Judit, vasárnap ‘ dr. Branyiczki László rendel. Helye Cházár András utca 17. Állatorvosi ügyelet: az északi körzetben szombatvasárnap dr. Fekete Nándor Vámosmikola, telefon: 79-015. A déli körzetben szombat-vasárnap dr. Pajor Csaba Váchartyún, Halászi K. u. 6. Váci;apróhirdetések Redőnyös, Bordás Géza. Oöcf, Kodály utca 18. Teicfűnszám: 43-181. (34 G31/1K) Eladó Vácon, a ,Csányi. körúton 82 rvm-es< 4 szobás, garázsom, második emeleti lakás. Érdeklődni : 13-399, 19-es mellók. ~ (9-i 634/1K) KÖZLEMÉNY Pályázat! Penct Község Kép- viselő-tcstű-laté pályázatot ír ki művelőílósihá-z-vezeto állásra. A pályázat benyújtásának batárideje: 1992. február 29. Bővebb felvilágosítás: polgármesteri hivatal, Peitc. Xíákóczi utca 18. Telefon: 06-27-64-050. — (92 952/3K) VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. # A szerkesztőség vezetője; Borgó János. • Munkatársak: Dudás Zoltán és Halász Erzsébet. 0 Postacím: Vác, Pf. 32.2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex; 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, valamint a váci hirdetőirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután H-töl 17 óráig. firtat) U Milyen volt a szultán koronája? Riimy Károly írta le 1816-ban a Monumenta Hungariaeben. (Olyan még ma is, hogy értéke megoldaná a kisnyugdíjasok gondját!) „...van rajta 32 kicsiny és nagy tiirkiz, 89 rubin, 61 smaragd, 22 ru- binpallasz, 281 gyöngy. A tetején egy nagy smaragd ...” Ali Pecsevi török történetíró tanúsága sze- rint: „ ... Ahmed szultán parancsára Mohamed nagy- vezír csináltatta. A korona aranya a háromezret megközelítette . ..” Ez a korona van a valamikori kincstár után a mai bécsi történeti múzeum tárlójában ezernyi más, magvar kinccsel együtt! Koruk a nagyszentmikló- si lelettől kezdve, egészen századunk negyvenes éveinek az ún. zsidó műkincsek eredetéig terjed. Bennünket most Bocskai koronája érdekel, csak arról beszélünk. Azért, mert úgy tetszik, mintha Siklóssy László említett könyve bevezetőjében sosem írta volna le az alábbi sorokat: .......az Osztrák—Magyar Mo narchia likvidáltatott. Likvidálnunk kell ezt a kincstárt is. Kapja meg mindenki a maga részét...” 1919-ben írta ezt Siklóssy, akkor, amikor csak előjele volt a későbbi párizsi békekötésnek, ahol nem a magyar műkincsekről, hanem á 'magyarság kitaszítottságáról döntöttek... Témám fő vonalához visz- szatérve: Bocskai végrendeletében is megemlítette a szultáni koronát. így akarta: ,,... az koronát, kit nekünk török császár adott, hagyjuk az ország tárházába, úgy fejedelmekről fejedelmekre maradjon.. Csankó Lajos
