Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
GODQLLOI xJCítia XiX. tVi'OLYAM, 19. SZÁM 1992. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Gödöllői Monopoly Klub Erdeink és az arborétum A Gödöllői Polgármesteri Hivatalban tartotta ötödik gyűlését a helyi Monopoly Klub, amely a városban és környékén az elmúlt évtizedekben elkövetett törvénytelen, illetve törvényes, ám etikailag kifogásolható gazdasági törekvések megváltoztatásának lehetőségeivel ismerteti meg az érdeklődőket, A legutóbbi gyűlés témája az arborétum környezetébe nem illő gépműhely megszüntetése és a gödöllői központú erdészet visszaállítása volt. A fent említett tények ismeretében nem csoda, hogy. a gyűlésen megjelent mintegy félszáz fő többsége az ügyben érdekelt intézményeket — így a Földművelésügyi Minisztériumot, az Országos Erdészeti Egyesületet, a Pilisi Parkerdő Gazdaságot, az Erdészeti Tudományos Intézetet és a gödöllői önkormányzatot —• képviselte, y. A házigazda, Krassay László települési képviselő röviden ismertette'áz arborétum történetét, Az akkor 189 hektáros területét Darányi Ignác földművelés- ügyi miniszter kezdeményezésére 1902-ben kerekítették le a koronauradalomból. A József Főherceg Fe- nyökísérleti Telep (röviden Józsefi igét) hamarosan országszerte elismert név lett. CSIZMA AZ ASZTALON Az első világháború idején a kerítést lebontották, a vadak szétszéledtek — ennek ellenére Trianon után a diósgyőri és a gödöllői uradalom maradt épen az összezsugorodott országban, így a munka zavartalanul folytatódhatott a második világégésig. Ekkor katasztrofális károkat okozott a területen átvonuló negyvenezer katona: a fákat a tábori színpad érdekében derékban, lépcsőzetesen vágták ki. Későbbi források szerint a kétharmad részben elpusztított arborétum még így is óriási értéket képviselt, ám az utóbbi négy évtized viszonylagos békéje sem kedvezett a területnek, hiszen 1950-ben ötven hektárt vettek el belőle a gépgyár számára. A hatvanas évek beruházásai (a fácánkert és a szolgálati lakások megépítése) után 1976-ban az Erdészeti Tudományos Intézet ' (Érti) lett a terület kezelője. Az intézet által végrehajtott biológiai és gépészeti fejlesztés eredménye volt a gépkísérleti intézet 1989-es elhelyezése az arborétum területén. A felszólalók szinte kivétel nélkül az asztalra került téli lábbelihez hasonlítható létesítmény elköl- töztetését szorgalmazták. Dr. Gyürk István, a Földművelésügyi Minisztérium tudományszervezési és oktatási főosztályvezetője megnyugtatta a kétkedőket: az állami tulajdonban levő arborétumból semmilyen célra nem adható el további földterület. Bár e kijelentést a minisztérium jelenlegi vezetése nevében tette, reméljük, ebben a kérdésben az esetleges későbbi vezetés véleménye sem fog megváltozni. KULTÚRA ÉS FALOPÁS Szó esett még az arborétum hasznosítási lehetőségeiről a közép- és felsőfokú oktatásban és képzésben, valamint az ott megrendezett nyári koncertekről, amelyek látogatottsága viszonylag kicsi volt. Jelenleg körülbelül ötven hektár látogatható, itt 1991- ben pihenőhelyeket alakítottak ki. A létesítményt az elmúlt három évben csupán egy alkalommal kellett egy hónapra bezárni, mégpedig tavaly decemberben, az elszaporodott falopások miatt. Dr. Fábián Zsolt alpolgármester ismertette hivatala állásfoglalását, miszerint az önkormányzat támogatja az arborétum eredeti arculatának visszaállítását. Roszik Gábor országgyűlési képviselő a téma lezárásaként elmondta: az ügyben megkérdezte a földművelésügyi és a környezetvédelmi minisztert. Mindketten ismerik a gödöllőiek gondját, és egyetértenek abban, hogy a gépkísérleti intézetet el kell tüntetni a gödöllői arborétum területéről. RÁFIZETÉSES GAZDÁLKODÁS A második téma bevezetéseként ismét Krassay László, majd Kocsándi Károly nyugdíjas erdész beszélt a város erdészetének történetéről. A Grassalko- vich-birtok 1867-es megszűnése után a mintegy húszezer hektáros erdőterület a koronauradalom része lelt. és 1874-től 1920-ig a Vadászati Hivatal irányításával működött, majd az arborétummal egyetemben a Gödöllői Erdészeti Igazgatóság kezelésébe került. Területe az ötvenes évektől kezdve a gyakori átszervezések miatt hol csökkent, hol nőtt, míg 1976-ban központját Budakeszire helyezték; jelenleg a visegrádi központú Pilisi Parkerdőgazdaság irányítja. Mint azt az egyik szakember találóan megjegyezte, az átszervezésekkel sikerült egy áttekinthetetlen mamutcéget létrehozni, így az itt folyó ráfizetéses gazdálkodást az ország jóvédelmező erdeinek hasznából létrehozott erdőfenntartási alapból kénytelenek fedezni. Az olykor szenvedélyes hangú felszólalások nyomán kialakult vitákból kiderült: a leendő gödöllői erdészet ügyével csak kormányzati döntés, a tulajdonviszonyok rendezése és az új erdőtörvény életbelépése után lehet érdemben foglalkozni. (Ez utóbbi szerepel az idei parlamenti napirendben, de a földtörvénytől függően két-három évbe telhet, mire végleges formába kerül.) Dr. Gémest György polgármester zárszavában elmondta: továbbra is igyekeznek megakadályozni a Gödöllő környéki természet privatizálását. Az önkormányzat nem az erdők és tavak birtoklását, hanem a természet i értékeink sorsába történő beleszólás lehetőségét tartja fontosnak — mindezt a város és a környező települések lakói érdekének figyelembevételével. H. Ss. Huszonhét hálóing helyett Összehordott forintok Három lakodalomban voltam az elmúlt esztendő nyarán. Sok éve már, hogy megszűntek a farsangban kötött házasságok. Egyszerű a változás oka. Májustól szeptemberig az udvaron épített sátorban össze lehet hívni a napjainkban szokásos lakodalmas sereget, a 3-400 vendéget. Azt láttam — áhol vendégeskedtem —, hogy az örömszülők mindent megadnak a vendégeiknek (persze a vőlegény fiuknak és menyasszony lányuknak szintén) de a közeli rokonok, barátok is igyekeznek az ajándékozással segíteni az új életet kezdő ifjú párnak. Emlékszem, hogy a 30-as évek végén, a 40-es évek elején inkább csak természetbeni ajándékokkal próbálták a rokonok a lagzi terheit csökkenteni — tyúkot, bort, kalácsot vittek —, aminek az oka az akkori életszínvonalban keresendő. A 60-as években bővült az ajándékok köre, s egy lakodalomban sok tárgyat halmoztak fel, amelyeknek értékük ugyan volt, de hasznuk alig. Akadt menyasszony, aki huszonhét hálóinget kapott. Az elmúlt évtizedben alakult ki az a szokás, amikor már nem tárgyat, hanem pénzt adtak a fiataloknak. És ahol háromszáz vendég van, ott már olyan összeg gyűlik egybe, amit nem érdemes kétes értékű használati tárgyakra fordítani. És ez a felismerés tulajdonképpen megváltoztatta az ajándék funkcióját is, hiszen a kapott pénz nem emlék”, hanem hitel, amit fiatalok előre kapnak, visszafizetni pedig később és kamatostul illik. De van önfinanszírozó jellege is, mert a rokonság — közösság — adja annak a tagjának, akinek a legnagyobb szüksége van rá. Az egyik lakodalomban, amikor megszámolták az összehordott pénzt, s én elcsodálkoztam annak összegén, az örömanya megnyugtatott: „Apródonként odaadtam, észre sem vettem, fnost a lányom egy-, szerre visszakapta!” A keresztmama csak ennyit jegyzett meg: „Ha nem adtad eddig oda. ha valakinek tartozol, majd elhordod ezután, mert a lagzis tártozást úgy kell törleszteni, akár az OTP-adósságot.” Ez a „kölcsönbe megy” felfogás az utóbbi évtizéd terméké. Ki ne tudná, hogy azt a pénzt — ami átlagban 200— 400 ezer forint között mozog — „könyvelni kell”. Ennyi ember, ennyi pénz,, fejben már nem tárolható. Megszületett az „ajándékfüzet”, amibe beírják, ki mennyit hozott a borítékban. A boríték az alapbizonylat, mert annak a belső oldalára feljegyzi az ajándékozó a nevét, meg az átadott összeget is. És ez a „nyilvántartás” nem titkos, hanem egészen természetes dolog, a füzetről mindenki tud, minden család így tesz. Lehet, hogy a kedves olvasó, aki eddig eljut az írásommal való ismerkedéssel, most felháborodik: már mindennek a helyére a pénz lép? Még a sze- retetct, a rokoni összetartozást, figyelmességet szimbolizáló ajándékozás helyébe is? Tárgy helyett pénz? Ajándék helyett hitel? Ho- - vá lett a szeretet? Nem szabad így és ennyire kétségbeesve látni ezt a folyamatot, mert hiszen ennek az egész ceremóniának az alapja a bizalom, s ez az érték kristálytisztán jelen van az ajándékozók és á megajándékozottak viszonyában. Mindenki tudja és hiszi, hogy amit ma adnak, azt évek múltán visszakapják. Az évek és az életkor előrehaladtával az adós ,egyre inkább hitelezővé válik, olyan hitelezővé, aki maga soha,- hanem saját gyereke kapja majd. vissza az egykor nyújtott segítséget, vagyis valójában neki hitelez. Ebben a körben a pénz állandóan forog, és ezáltal mindenki jól jár. A teljes igazság az, hogy hallottam berzenkedést, de változás nincs. Hallottam ki- fakadást: Bolond volt, aki kitalálta, még nagyobb, aki rátett. De a szokás nemhogy kihalna, még inkább erősödik. Igen. A falu alkalmazkodik. Mindent magába olvaszt, ami az életben maradást segíti. A versengés, a mutatás, a pénzben történő ajándékozás a lakodalmas szokást is áthatja, de ez nem gyengíti, hanem erősíti a kapcsolatokat. Mert csak ott jöhet létre hitelrendszer, ahol van összetartó erő, s ahol ez működik, ott o közösség erősödik. A bizalom bizalmat szül. Akik adnak, s akik kapnak, hisznek egymásban, a jövőben, hisznek kapcsolatuk erejében, s talán abban is, hogy jöhet bármi, ha eddig megmaradtak, megmaradnak ezután is. Feresik Mihály A foci és az önkormányzat (1.) A bot mindkét vége fáj Kis pénz, kis foci, nagy pénz. nagy foci. Ilyen egyszerű a labdarúgás képlete. A „bagi foci” az idei első mérkőzését az önkormányzattal vívta. A Bagi Futball Club, amely a Bagi Sport Egyesülettől átveszi az NB II-es szereplés jogát, az első félévre 2,2 millió forintos támogatást kért a képviselő-testülettől. Három és fél órás vita után egymilliót kapott. Mondhatnánk azt is, hogy döntetlen az eredmény. Ilyen azonban csak a pályán van. És most azt sem láthatjuk pontosan, hogy ki a vesztes. Nem kizárt, hogy ez is, az is. A helyzet: a Bagi. Sport Egyesület a múltban úgy tudta táplálni a mind magasabb osztályba lépő csapatot, hogy kihasználva a kedvező adózási lehetőségeket, több vállalkozás hozzá csatlakozott. Ez a lehetőség mára megszűnt, az egyesület adósságai meghaladják a tízmillió forintot. Pedig — ahogy elmondták — nem zsebre játszottak! Hogy ne vesszenek kárba az elmúlt évtized focieredményei, létrehozták a Bag Sportjáért Alapítványt. (Mint az ötlet szülőatyja, dr. Perjést György képviselő elmondta, ez szeptemberben történt meg, s a januári testületi ülés napián kapta csak meg a csekkeket ... Közben a lelkesedés lelohadt.) A cégbíróságon bejegyezték a „cserét”, a Bagi Futball Clubot. Féléves költségvetése 5,7 miihó forint. A labdarúgók, edzők bére, az utazási költségek, a prémium, a társadalom- biztosítási járulék 3,1 millió forint. Az irányítás bér- és dologi költsége 1,1 millió forint. A labdarúgás dologi kiadásai 1,5 millió forintra rúgnak. A képviselő-testület rendkívüli ülésén — soron kívül — tárgyalt pályázati anyag szerint akkor van a csapatnak indulási esélye, ha sikerül összegyűjteni a fenti összeget. Ha az ember nem csak bagi, hanem szereti a bagi focit is, nehezen foglal állást. Hány mérkőzésen álltam én is a pálya szélén, nyakamban a fényképezőgéppel, esőben, napsütésben, szélben, hóban! És ujjongtam, ha betaláltak a hálóba a piros-fehérek! I.abáth Tibor képviselő- testületi tag éveken át rúgta is a labdát. Mégsem tudott szabadulni a község egésze iránti felelősségérzettől. A falunak még nincs elfogadott költségvetése. Nem tudni, mi az esélye annak, hogy' az alapítvány számlájára összegyűlik az első félévre tervezett 2,5 millió forint. A pályázat szerint a klub székházét és büféjét jobban kell kihasználni. De hogyan? Többek között ezeket a gondokat sorolta, s az utóbbira nem is kapott választ. — Lehef, hogy félév múlva megszűnik a klub, hiába adunk most pénzt — mondta. — Ha megszavazzuk a kért összeget, akkor bennünket keresztre feszítenek. Kötődünk a sporthoz Bagón, de nincs szennyvíz- csatorna, gáz- és telefon- hálózat. A bot mindkét vége fáj. Legjobb lett volna el sem jönnöm az ülésre. Dr. Perjési György szerint is volna helye a pénznek másutt, de nem tartotta kizártnak, hogy odaadják. Aszódi József a segítség mellett foglalt állást. Fodor Mihály viszont kifejtette: bármilyen keserű is, de ekkora összeget nem tud megszavazni. S ha párbeszédről van szó, akkor a sportbarátoknak is meg kell ismerniük a község gondjait. Fejletlen az infrastruktúra, tornaterem sincsen. — Évek óta nincs jelentősebb fejlesztés Bagón — mondta Balázs András —, a sportot tehát lehetőségeink keretei között kell segíteni. Tahik Andrásáé szerint arra is gondolni kell, hogy a község lakói járnak ki a meccsekre. Nagy János sokallta a 2,2 millió forintot, s megkérdezte, mekkora az az összeg, ami égetően szükséges a tavaszi folytatáshoz. Angyal Vendel, aki a klub vezetőivel és labdarúgóival érkezett, arra kérte a testületet, hogy felelősen döntsön. önkritikusan megjegyezte, hogy felelőtlenek voltak, amiért vállalták az NB Il-t, de ha most itt nem tud segíteni az önkormányzat, akkor a labdarúgásnak Bagón bedobják a törülközőt. B. G. (Folytatjuk) HÉVIZGYÖRK Fogadóóra Dr. Becker Pál, az aszódi választókerület ország- gyűlési képviselője fogadóórát tart Hévízgyörkön a művelődési házban január 24-én, pénteken 17 órától. Munkatársakat keresünk, godolloi munkahelyre A jogosítvány és az építőipari szakmunkásvizsga előnyt jelent. Munkaidő: 24 óra szolgálat, 48 óra szabad. Érdeklődni lehet Kövesdi István osztályvezetőnél, telefonon; (28)-20-367. KÖZLEMÉNYEK A Gödöllői Rt. Egyházközség értesíti sírbérlőit, hogy az 1967 előtt váltott sírok bérleti ideje lejárt. Aki sírbérletét szeretné meghosszabbítani, az egyházközség-irodában megteheti. — Gödöllő, Kossuth U. 76. (94 562/ 1K) GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. f) A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöllő, PL 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. ® Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. 9 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
