Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
KONFERENCIÁRA KÉSZÜLNEK Közvetíteni az értékeket (Folytatás az 1. oldalról.) időszakot elbír ez az ágazat. A magyar mezőgazdaság súlyponti kérdése változatlanul az, hogy termékei mennyire lesznek a jövőben verseny-, illetve piacképesek. Elhangzott a tájékoztatón az is, hogy a Biológiai alapok a növénytermesztésben címmel tartandó I. országos konferenciára eddig több, mint 200 szakember jelezte részvételi szándékát. Többségük a nagyüzemekben dolgozik. Jelen lesznek az alakuló kisgazdaságok, a farmerbirtokosok képviselői is. A cukorrépa, a kalászos gabona, a napraforgó, valamint a kukorica termesztési, fajtane- mesítési és vetőmagminősítési eljárásokkal kapcsolatos témakörök adják az előadások tematikáját. A szervezők a konferencia védnökéül dr. Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert kérték fel. A sajtótájékoztatót követően a jelenlévők megtekintették azt a termékbemutatót, amely jól reprezentálta a magyar mező- gazdaság, s ezen belül is a növénytermesztési kultúra jelenlétét, s a korszerű gazdálkodásban i-ejlő tartalékokat. Gy. L. Egy tanfolyam tanulsága/ A szövetkezetek készek ez átalakulásra A napokban fejeződött be Gyulán, a szövetkezeti üdülőben a Pest Megyei TESZÖV által szervezett Nyitott tanfolyam. A rendezvényen részt vettek a Pest megyei mezőgazdasági nagyüzemek vezetői mellett az alakuló farmergazdaságok és vállalkozók képviselői is. Az előadásokból kiderült, hogy soha nem látott szervezeti átalakulás előtt, alatt áll a magyar mezőgazdaság, s azon belül Is elsődlegesen a szövetkezeti szektor. Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke is megerősítette, hogy a magyar agrárágazat számára a német típusú munkaszövetkezetek szolgálhatnak modellként, amelyek fő jellemzője, hogy feldolgozási, értékesítési, pénzügyi, oktatási tevékenységet helyeznek működésük előterébe. Az előadásokat követő konzultációkon, a viták során azért az is elhangzott, hogy legalább még fél évtizeden át a termelő típusú szövetkezetek lesznek többségben hazánkban. Mocsai János szigetmonostori polgármester, gazdálkodó, a Független Kisgazdapárt tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad elveszni hagyni az agrárértelmiséget, hiszen tudásukra a munkaszövetkezetekben, éppúgy, mint a farmergazdaságokban, szükség lesz. Többen is úgy ítélték meg, hogy a megszületett új szövetkezeti törvény megnyugtatta végre a kétkedőket, s a közelgő tavaszon már úgymond, „szirmot” bonthat az új tulajdonformák szerint tagozódó magyar agrárgazdaság. A szakmai előadásokat követő vitákban az is előtérbe került, s talán ők voltak a tájékozottabbak, hogy mintha kevesebb lenne a gazdasági és szélesebb ívű * Átalakuló termelőszövetkezetek (I.) Vagyonnevesítés A szövetkezeti törvényhez 'kapcsolódó átmeneti szabályok előírják, hogy a szövetkezet — a termőfölddel és részjegytőkével csökkentett — vagyonát nem természetben, hanem szövetkezeti üzletrész formájában kell felosztani. A vagyon nevesítését — amely egyébként adó- és illeték- mentes — a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30-ig kell befejezni. A vagyonnevesítés során nem osztható fel az általános fogyasztási szövetkezet vagyonának 30 százaléka és a lakás-, a takarék-, valamint az iskolai szövetkezet vagyona. Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni, aki 1991. január 1-jén, és a törvény hatályba lépésének napján is tagja volt a szövetkezetnek. Bejelentés alapján ugyancsak vagyonnevesítésben részesülnek a következők: aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította, és legalább 5 évig tagja volt a szövetkezetnek, akinek 1987. december 31. után tagsági viszonya megszűnt, de 1991. január 1-jén és a törvény hatályba lépésekor a szövetkezettel munkaviszonyban állt; akinek tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló törvény végrehajtása következtében szűnt meg; akinek tagsága föld-visszaigénylés következtében szűnt meg. A jogosultnak, illetve örökösének a bejelentést a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kell megtenni. Az említetteken kívül a közgyűlés szövetkezeti üzletrészt juttathat a szövetkezet alkalmazottainak, volt tagjainak (azok örököseinek) és a szövetkezetnek rendszeres munkát űző segítő családtagoknak. Ezen túl. a közgyűlés köteles vagyonnevesítésben részesíteni azt a volt tagot, akinek legalább 5 éves tagsági viszonya átlépéssel szűnt meg. A tagok szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. Az átalakulás után az üzletrésszel rendelkezők a szövetkezet adózott eredményéből évente részesedésre jogosultak. A termőföld vagyonnevesítéséről sajátos szabályok rendelkeznek. (Ezekkel sorozatunk következő része külön foglalkozik.) H. Ä, a politikai arculata az új szövetkezeti törvénynek. Az évenkénti többszöri közgyűlések összehívása, a vagyonnevesítés, a vagyonmegosztás, vezetőségválasztás, no és nem is beszélve a licitálásról és az árverésekről, még előidézhetnek parázs hangulatokat, indulatokkal telített vitákat. Az előadók között T'oltak a Földművelésügyi, az Igazságügyi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumából érkezett szakemberek is. A hallgatók a privatizációval, a többségi tulajdonnal, a kárpótlási jegyek célszerű felhasználásával kapcsolatos feladatokról érdeklődtek. Ahogy az egyik vitázó megjegyezte, nem mindennapi kavalkád lesz, amikor sor kerül például a magán- tulajdonon alapuló szövetkezeti formára való átállásra, vagy éppenséggel, amikor az örökösök megjelennek a birtokukban levő kárpótlási jegyekkel, hogy úgymond követeljék az üzletrészüket. Ezen a négynapos gyulai nyitott tanfolyamon végül is summázat- ként megerősítették, hogy Pest megye több mint 70 mezőgazdasági nagyüzemének 70 százaléka nyugati típusú munkaszövetkezetként funkcionál majd, a többi pedig a társasági és átalakulási törvény adta lehetőségek keretében részvénytársasággá vagy kft.-vé alakul át. Gyócsi László MEZŐGÉPÉSZ TANÁCSKOZÁS Töredék rendelés (Folytatás az 1. oldalról.) Megvalósítás előtt áll az állami mezőgazdasági szaktanácsadó-hálózat terve. Ez az intézmény segíteni fogja a gazdálkodók döntéseit, és a kormányzatot is informálja az ágazat működéséről. A miniszter a felolvasott előadásában arra is kitért, hogy a tárca támogatni fogja a felsőoktatás intézményeit az oktatás színvonalának emelése érdekében. Dr. Szendrő Péter, a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karának dékánja ezek után arról számolt be, hogy az 1984-es, összességében sikeres tanterv néhány éves tapasztalatai alapján vállalkoztak egy lényegesen radikálisabb fejlesztésre. A változásokat — melyeket az első évfolyamon már bevezettek —. a hazai átalakulás mellett a nemzetközi felsőoktatási együttműködésekhez való csatlakozás igénye is motiválta. Ennek érdekében hozták létre a kétfokozatú mérnökképzést (4+1 év), és a szakirányok új rendszerét. Arra. törekednek, hogy a Gödöllőn végzettek jó eséllyel induljanak a munkaerővásárra. — A gödöllői tanácskozás módszerében nem tér el számottevően az elmúlt években megszokottaktól. Tavaly hosszabb távú kutatási programok eredményeiről számoltak be a kutatók, és ezért mondanivalójuk talán konkrétabb volt, mint ami jelenleg fellelhető — mondta a harmadik előadó, dr. Tóth László, az agrár-műszaki bizottság elnökhelyettese, a gödöllői FM Műszaki Intézet főigazgatója. — Tavaly jelentős változások következtek be a műszaki fejlesztés irányításában. Az FM- en belül a kutatások szakmai irányítását a 'szakkollégiumi rendszer vette át, ezek fogadták el az intézetek pályázatait. A költség- vetésben a tárca kutatási alapja jelentős mértékben csökkent, ezért 1991-ben több kutatóhely kritikus helyzetbe került. — A gépesítési kutatásoknál a forráscsökkenést nem csak ez okozta. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is új pályázati rendszert alakított ki, melynek céljaival egyet kell érteni. Elsősorban azokat a kutatásokat kívánják támogatni, amelyek rövid távon is eredményeket hoznak, s ez az ország jelen helyzetében helyes is. A kutatás felelősségének növelése céljából alkalmanként százÉrvényben: 1992. január 21-tő! VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban angol font 137,65 140,45 ausztrál dollár 57,20 58,44 belga frank (100) 233,71 238,37 dán korona 12,41 12,67 finn márka 17.66 18,06 francia frank 14,11 14,39 görög drachma (100) 41,67 42,51 holland forint 42,74 43,60 ír font 127,39 129,99 japán yen (100) 61,90 63,10 kanadai dollár 66,27 67,67 kuvaiti dinár 264,24 269,74 német márka 48,14 49,10 norvég korona 12,26 12,50 olasz líra (1000) 63,96 65,24 osztrák schilling (100) 684,13 697,73 portugál escudo (100) 55.75 56,85 spanyol peseta (100) 76,07 77,59 svájci frank 54,33 55,41 svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 76,38 77,94 ECU (Közös Piac) 98,20 100,16 százalékos visszatérítést követelnek néhány éves moratórium adásával. Ez a szabály is elfogadható, a költségvetési kutatóhelyeknél ez a forma ellentmondásos, mivel a pénzügyi rendszerük az ilyen konstrukciókra nincs felkészülve, törvényekben szabályozva — mutatott rá az előadó. Dr. Tóth László nehezményezte, hogy az OMFB pályázatai későn indultak, a szerződések kötése körülményes és hosszadalmas, százszázalékos vagy annál mérsékeltebb visszatérítésnél is a költségvetési intézetek csak fizetőképes alvállalkozók bevonásával tudnak megfelelő komoly- ságú szerződéseket kötni, ilyenek viszont mind kevesebben vannak. A gépesítéstechnológiai fejlesztéseknél végül is a fő gondot a vállalati megbízások drasztikus csökkenése okozza. Konkrét példa: az FM Műszaki Intézetben 1988-hoz képest 1991-ben a vállalati megbízás 700 százalékkal volt kevesebb, de 1990-ről 1991-re is 200 százalékos volt a csökkenés. A mezőgépgyártó vállalatok jelentős része az elmúlt évet veszteséggel zárta, tehát nem rendelkeznek megfelelő alappal a fejlesztések támogatására. A szekcióülésekkel folytatódó tanácskozás ma fejeződik be. Balázs Gusztáv Népszerű az MDF-piac Pilis vörös váron JM II II .«T-.l—llll.llll.., I I | | WWJ. Ili » Szombati sokadalom Pilisvörösváron szombat reggelenként mindig nagy a mozgolódás a háziasszonyok körében. Igyekeznek az MDF-piacra olcsóbban beszerezni a friss zöldséget, műszaki cikkeket, ruhaneműt. Megkérdeztük az ebben mindenki által illetékesnek tartott R. Perényi Máriát, hogyan és miért hozták létre a piacot. — Még 1989 őszén nyitottunk, úgyszólván ketten, természetesen a helyi MDF-szervezet támogatásával. Mindig segítőkész társam Fenyössi Árpád volt, a falu kántora, nyolc, illetve hamarosan kilenc gyermek édesapja. Az első nyolc hónap volt igazán kemény, hajnali ötkor nyitottunk, késő estig dolgoztunk, a bevásárlást pedig éjjel intéztük. Két teherautó krumplival kezdtünk, 8 forintos egységáron mértük ki a falu lakosainak. Szerződést kötöttünk azután a gyermelyi tésztagyárral, valamint a hozzá tartozó farmmal, amely a tésztán kívül ellát bennünket tyúkhússal és tojással isi Mintegy 25 százalékos ár- kedvezményt tudtunk és tudunk biztosítani. Múlt hónapban például 6,50-7,50 közötti áron adtuk a tojást, a maszeknál ugyanez akkor 10 forint volt. — Kik segítenek önnek? — Sajnos nekem már nincs annyi időm a piacra, mint régen, de Fenyössi Árpád a mai napig szállít gépkocsiján. Meg ott vannak a többiek is. Vörösváron nagyon sok a segítőkész ember. — Nem zavarók az esetlegesen idetévedő külföldi árusok? — Kérem, ez nem lengyel piac. Voltak ugyan próbálkozások, de az emberek, hogy úgy mondjam, elkerülték őket. Kis falu vagyunk, nem a nagy piacra vágyunk, nem a nyereség hajt bennünket. A polgárokat igyekszünk szolgálni. I*. A. TARTÓII@3Ó KÜLFÖLDIEK Pártában az ISG Napjainkban egyre több magyar vállalat keres külföldi tőkebefektetőket, olyan üzletembereket, akik hajlandóak lennének pénzt invesztálva privatizálni régüket. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a külföldiek meglehetősen tartózkodóak, ha magyarországi befektetésről van szó. Ezt példázza a budaörsi ISG esete is. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár vezetése még az elmúlt évben közel hetven levelet küldött szét Nyugat- Európába és Japánba, a határidő leteltével azonban, január 16-án, csali azt regisztrálhatták, hogy a privatizációs tenderre egyetlenegy üzleti ajánlat sem érkezett. Válasz is csak egy jött, a japánoktól, de az is csak udvariassági levél volt, a távol-keletiek ugyanis jelezték, nem érdekli őket a dolog. A nyugateurópaiak viszont még csak nem is reagáltak, választ sem küldtek. Az ISG további sorsa immár az Állami Vagyonügynökség kezében van, s a valószínű az, hogy az ÁVÜ majd a részvénytársasággá alakulás mellett teszi le a voksot. Várható, hogy kilencven százalékban a Vagyonügynökség lesz a tulajdonos, a részvények tíz százalékát pedig a dolgozók vennék meg. Konrád Anselm vezér- igazgató hozzátette, hogy a külföldi tőkebefektető azért lett volna számukra kedvezőbb, mert a privatizációs partner piacot is hozott volna, s az ISG-nek erre lenne a legnagyobb szüksége. Gépeik, területük van, s ha megfelelő piaci lehetőségekhez jutnának, akkor háromszor annyit is tudnának termelni, mint manapság. A külföldi befektetők hiányában azonban egyelőre a budaörsiek sem tehetnek mást, mint várnak az ÁVÜ döntésére. H. É.
