Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
EGY ÁLOM VALÓRA VÁLHAT ' A KAUKÁZUS MAGYAR KUTATÓI Egyetemi központ Piliscsabán? Világjárók útját követve Nemrég látott napvilágot egy átfogó tanulmány a Magyar Katolikus Egyetem létrehozásának terveiről, amely már nemcsak a piliscsabai campus szellemi hátterét mutatja be, de a megvalósítási tervek műszakigazdasági feltételrendszeréről is áttekintést ad. Az önkormányzat kezdeményez Még tavaly tavasszal alapítvány jött létre a tudományok keresztény szellemű oktatásának azonnali és minél szélesebb körű elindítása érdekében. Az alapítványtevők konkrét célként egy katolikus egyetem létrehozását jelölték meg, amelynek keretében a hagyományos európai értékek tiszteletén alapuló képzést kaphatnak elsősorban a hazai, de a környező országok fiataljai is. A Magyar Katolikus Egyetem — amely három ciklusban működne, s fokozatonként főiskolai, majd egyetemi diplomát s végül doktori oklevelet adna — tantervét és alapszabályzatát az iskola alapítói engedélyeztetés céljából már megküldték az illetékes minisztériumnak. Kezdetben a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egészségtudományi karon indulna meg az oktatás. Kisebb kitérők után korábban egy, a fővárosban megüresedett szovjet laktanya átadásáról volt szó — de végül is sikerült megtalálni az universitas létrehozásához alkalmas területet. A Skrabski Gyöngyi és munkatársai által összeállított anyag tömören ösz- szefoglalja a helyszín kijelölésével, megszerzésével kapcsolatos történéseket, valamint azt, hogy milyen munkálatokat kell végrehajtani a rendelkezésre bocsátott területen. A magyar katolikus püspöki kar konferenciáján hagyták jóvá az egyetem alapítását, s a kormány — a piliscsabai önkormányzat és a Katolikus Egyetemi Alapítvány kezdeményezé- eére már át is adott a megvalósításhoz egy 19 hektáros területet Piliscsaba határában. Az egykori szovjet laktanya, a fővárostól 30 kilométerre, a 10-es számú út és az esztergomi vasút mentén helyezkedik el. Az egyetem létrehozása együtt jár azzal, hogy a legtöbb épületet lebontják, vagy jelentős mértékben átalakítják. A föld egykor a Klarisz- sza-rendi apácák birtoka volt. Az utóbbi években, évtizedekben méltatlanul kezelt természetvédelmi terület minden bizonnyal visszakapja majd a neki járó tiszteletet, Minthogy az egyetem beindítását fokozatosan képzelik el a szervezők, az építészek is ütemezési terveket készítettek. Az első ütemben 250 hallgató beiskolázásával számolnak, ami olykor átmeneti megoldások elfogadását igényli. Az egyik katonai szálláshelyből például ideiglenesen oktatási épület lesz. Segítséget várnak Jóllehet a tervezők igyekeztek takarékos megoldásokhoz folyamodni, már az első ütem beruházási költsége is igen magas. 1991-es árakon számolva 640 millió forintra lenne szükség az egyetemváros első részének kiépítéséhez, de a végső összesítésben már az ötmil- liárd forinthoz közeli kiadást regisztráljak. Nem kétséges, hogy az egyetem megvalósításához külföldi segítségre is szükség lesz. Ám ha sikerül elérni a kitűzött célokat, az nemcsak a katolikus társadalom, de az egész hazai felsőoktatás szempontjából döntő jelentőségű lesz. Ma ugyanis a 20—25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat a főiskolákon, egyetemeken, szemben a 30 százalékos nyugat-európai aránynyal. Az egyetemi városnak két központi bejárata lesz, mindkettő mellett nagyméretű gépkocsiparkoló kap helyet. A kerítésen belül egy körforgalmi utat alakítanak Jci, amely lehetővé teszi, hogy az egyes épületek szükség esetén járművekkel is megközelíthetők legyenek. Természetesen Szóvátai tárlat Látogatókat várnak az erdélyi művészek A százhalombattai Matrica Múzeumban január 6-án, 18 órai kezdettel kerül sor a szovátai képzőművészek kiállításának megnyitójára. A tárlat február 9-ig fogadja a látogatókat. A bemutatkozó művészek szobrokat, festményeket, grafikákat hoztak, hogy megismertessék a battai közönséggel az erdélyi képzőművészet mai alkotásait. S hogyan, miért kerültek e városba Bocskai 6 vMírínn Vince, Fülöp Mária Magdolna, Kusztos Endre, Kuti Dénes. Megyés Anna, Orbán Fülöp Irma, Siklódi Zsolt, Tóth Ferenc és Vass Sándor munkái? A válasz egyszerű. Szonáta és Százhalombatta testvérváros már egy ideje. Akkor határozták el, amikor megszületett erről a megállapodás, hogy kultúrából, művészetből, közösségi élményekből, hitből, jó szándékból fűzik egybe a barátság szálait. Ennek egyik „állomása” ez a kiállítás, melyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. ). Sz. 1. számtalan hangulatos gyalogos utcácska nyílik majd, ami összeköti a tantermeket magukba foglaló központi épületeket, a könyvtárat, a kápolnát, az étkezőt, az uszodát, a diákszállókat és a többi gazdasági épületet. Költségkímélő építkezés Az egyetemhez tartozó létesítmények a völgy középtengelyében helyezkednek el, s külső megjelenésükben a klasszikus építészet rendjéhez igazodnak oly módon, hogy a modern architektúra értékeit is ötvözni próbálják. Az épületek domináns színe a piros és a fehér, de a tégla és a kő harmonizál majd a megkomponált parkkal, a természet zöldjével, a dísz- kertek szökőkútjaival, medencéivel is. A Katolikus Egyetem épületeinek alapterülete összességében 26 ezer négyzetmétert tesz ki. A legnagyobb épületben — 4900 négyzetméter — a bölcsészettudományi kar kap helyet majd. Nem sokkal kisebb területet foglal el a másik karnak otthont, adó épület s az egyetem központi létesítménye, ahol a rektorátus, a dékáni hivatalok és az aula kialakítására kell megfelelő teret biztosítani. A 300 fős diákotthon négy épületet foglalna magába, ebből három a meglevő laktanyai házak átalakításával költségkímélő módon kivitelezhető. n. a. Az 1991. esztendő egyik kiemelkedő tudományos eseménye volt, amikor Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban sor került az immár hagyományos tudománytörténeti előadóülésre. A konferencia sikerében nem kis része volt Ku- bassek János geográfusnak, a Földrajzi Múzeum igazgatójának, aki már több mint egy évtizede régi magyar utazók, földrajzi felfedezőik, világjárók nyomát követte. Mint a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok felelős kiadója, számos, külföldön is nagy visszhangot és elismerést kiváltott publikációt tett közzé. A tudománytörténeti előadóülésre Budapestről, Debrecenből, Zircről, Zalaegerszegről, Pécsről, Szombathelyről, Százhalombattáról gyűltek össze a kutatók, geográfusok, geológusok, muzeológusok, történészek, hogy beszámoljanak a Kaukázus magyar feltáróinak tevékenységéről. BEJÁRÁS Krizsán László bevezető előadásában utalt a XIX. századi elfeledett világjáró, Orlay János és titkára, Jak- sics Gergely utazásaira, majd a kalocsai érseki levéltárban fellelt, Déchy Mórtól származó levelet ismertette. Déchy 1887-ben egy kaukázusi konzulátus felállítása ügyében fordult Haynald Lajos érsekhez. Balázs Dénes részletes és áttekintő térképen mutatta be a Kaukázus világviszonylatban is legelismertebb kutatója, Déchy Mór expedíciójának útvonalait. Déchy Mór 1851. november 4-én született Budapesten. Egyetemi évei során az Alpokban tett hegymászó túrái keltették fel érdeklődését a magas hegységek, majd a geográfia iránt. Hunfalvy János előadásait hallgatva kapott ösztönzést a Pireneusok, az Atlasz, a Spitzbergák, majd a Himalája és a Kaukázus bejárására. SAJÁT VAGYON Első expedícióját 1884- ben vezette az akkoriban tudományos szempontból még szinte teljesen ismeretlennek számító Kaukázusba. Ezt követően hat alkalommal kereste fel a fenséges hegycsúcsok, szikrázó gleccserek, kiterjedt hómezők birodalmát. A jégárakra vonatkozó úttörő megfigyeléseit Szabó József egyetemi docens elemezte, s táblázatban összefoglalva bizonyította be, hogy Déchy kora szakembereit felülmúlva a legreálisabb képet adta a Kaukázus eljegesedett területeiről. Déchy saját vagyonából áldozott arra a célra, hogy magyar természettudósok, geológusok, botanikus, zoológus és antropológus is részt vehessen nagyszabású expedíciói munkájában: Üíi- társai Schafarzik Ferenc, Laczkó Dezső és Papp Károly geológusok, valamint Hollós László és Lőj ka Hugó botanikusok alapvető felismerésekkel, leírásokkal gazdagították a tudományt. Az előadók, Bidló Gábor, Futó János és Farkas Zoltán korabeli feljegyzéseikből, naplókból, levelekből idézve elevenítették fel a viszontagságokban, veszélyekben bővelkedő utazásokat. Déchy Mór, az Elbrusz első magyar megmászó ja életét kockáztatva küzdötte fel magát az örök hó és jég borította csúcsra, ahol a magyar zászlót tűzte ki. Ütjai során gyakran végzett műszeres méréseket, s gazdag gyűjteményeit hazai közintézményeknek ajándékozta. Három évtizedet felölelő kutatásait háromkötetes német és díszes kiállítású magyar nyelvű monográfiában adta közre, nagy megbecsülést szerezve, nemzetének, tudományának és nem utolsósorban önmagának. A franciául, németül, angolul és oroszul anyanyelvi szinten beszélő tudós négy külföldi akadémiának, illetve tudományos társaságnak lett tiszteletbeli tagja. Számos konferencián, kiállításon képviselte a magyar geográfiát, a kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén számos befolyásos külföldi tudóst nyert meg. Jeles felfedezőket látott vendégül pesti otthonában. Barátai közé tartozott a híres svéd Ázsia-ku- tató, Sven Hédin, és a sarkkutató Nordenskjöld, valamint a norvég Fridtjof Nansen, az Északi sarkvidék feltárója. KÖZKINCS Gábris Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára a tanácskozás zárszavában önismeretünk fájó pontjaként emelte ki, hogy Déchy munkásságát határainkon túl jobban ismerik, mint saját szülőföldjén. Reményét fejezte ki, hogy az előadáson elhangzottak a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain is köz- kinccsé válhatnak. Deák Attila GÁBOR ZSAZSA EMLÉKÍR A TAI Madame Pompadour Tudd meg, ha magyar vagy, Attila, a hun és Dzsingisz kán vére folyik benned — s Gáborként győznöd kell... ezzel biztatta magát, legalábbis most megjelent önéletírása szerint Gábor Zsazsa Sarolta, az egykor volt budapesti gyémántház tulajdonosának, a dúsgazdag Gábor Vilmosnak, s 20 évvel ifjabb nejének, Joli asszonynak szemrevaló lánya. Vili bácsi rég meghalt, szegényen, Budapesten, Zsazsa viszont, bár a hun és a tatár vér vitatható, kétségkívül győzött: tizenéves korától járja a nagyvilágot, gazdag, hollywoodi szirupfilmekben sem volt sikertelen. Egyúttal kilencedik férjénél tart, ami Amerikában is valami. Jóllehet hetvenes éveiben jár, ru- bensivé vált termete ellenére vonzó, eszes és dinamikus teremtés, aminek élő bizonysága, a legutóbbi, évtizedekkel ifjabb férj: német fényképész, akit szerencséjére örökbe fogadott egy agg herceg, még nem is sejtve, hogy ily módon Gábor Zsazsa egykoron Szász-Anhalt hercegnének titulálhatja magát... Igaz, a rangos élet Zsazsa számára, amint „Egy emberöltő nem elég” című opuszában írja, aligha újdonság: Pesten 17 alkalmazottjuk volt, a Ritzbe jártak még manikűrre is, és a svájci intézetben nevelkedett leányzó — állítása szerint — nemcsak Miss Magyarország, hanem ifjúsági vívóbajnoknő is volt. Ám hamarosan más rekordokra váltott: 15 évesen lett egy idős török diplomata felesége, majd az újabb drámai fordulat szerint, a serdülő pesti kislányt nem más tanította meg a testi szerelem művészetére Konstantinápolyban, mint Kemál Atatürk, a török újjászületés atyja ... Ez már nehezebben ellenőrizhető, mint a bajnokságok, de kövessük a merészen tovább ívelő pályát: a 3 Gábor lány, s a mama a háború után Amerikába megy. Zsázsát a papa Hollywoodban a család régi barátjához, Korda Sándorhoz küldi, aki csakany- nyit morog: vetkőzz.,. ezúttal nem vetkőzik, utóbb viszont megszámlálhatatlan alkalommal — s lényegében erről szól a könyv. Ami nem puszta kitalá- ció, hisz a pletykasajtó annak idején nyomón követte a látványos viszonyokat, például Rubirosával, a dominikai playboyjal, no meg a házasságokat, az öreg szállodatulajdonos, Conrad Hiltonnal, és egy sor egyéb, nem kevésbé tehetős üzletemberrel. Az inkább mo- solyogtató, hogy az elnyü- hetetlen díva jó 250 oldalas memoárját olvasva úgy tűnik: a világ szép, fontos, és gazdag férfiai két csoportra oszthatók, az egyikbe azok, akiket Zsazsa Sári kegyeire méltatott, a másikba azok, akiket kegyetlenül elutasított. A határeset Frank Sinatra, akinek ugyan egyszer sikerült, de csak azért, mert nagy lármát csapott. Sikerűit viszont (3 álló napon át) Richard ' Burtonnek, Gary Coopernek, Tony Curtis- nek, Mick Jaggernek, továbbá az USA két, egykor leggazdagabb emberének, Paul Gettynek és Howard Huntnak, nemkülönben Sean Connérynek, akiről végre megtudjuk, hogy selymes a bőre. Nem sikerült viszont John Kennedy- nek — viszont kitudódik, hogy Zsazsa nemcsak kebleivel, hanem eszével is sikert aratott: tanácsot kért tőle magyar és török ügyekben (lásd: Isztambul) Nixon elnök, s természetesen jó barátja, Henry Kissinger, egykori külügyminiszter. Egyébként mindenki jó barát volt: Orson Wellestől Fülöp hercegig, Greta Garbótól, aki annak idején leszbikus ajánlatot tett neki, Rotschild báróig. Jó barátnők voltak, írja Zsazsa (pontosabban a könyvgyáros hölgy, aki nevében a művét megalkotta), Grace Kelly, Marylin Monroe és Ingrid Bergman is. Mindenesetre kolléganőjük nem mulasztja el megemlíteni, hogy mindhárman mindenkivel, állandóan, a kollégáktól a diszletmun- kásokig és a világosítókig... Hogy ilyesfajta dolgok Zsazsa vonatkozásában is felmerülhettek, arra maga is utal a könyvben, idézve egy ismert törvényhozót, aki a szenátusban kijelentette: „Gábor Zsazsa a legdrágább kurtizán Madame Pompadour óta” ... Zsazsa a meghatározást természetesen nem vállalja, annyit igen, hogy a gyémántok a mindene — de lám, a jelenlegi férj is szegény. Szerencsére a többi 8 közül 7 jómódú volt, így ott vannak az ékszerek, van egy háza Palm Beachen („imádom a lovas pólót”), egy Los Angelesben, amelyet most szeretne eladni 15 millióért —, hogy kifizethesse a kölcsönt, amiből a birtokát vette, a hegyekben. A Gábor lányok kétségkívül életrevalóak. Nemcsak virulnak, de a kozmetikai csodaműtétekkel elpalástolt nagymamái korban viszik még magukkal a partikra Zsoli mamát — aki idén múlt 95. ö már vállalja a korát. Heltai András
