Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-03 / 2. szám
ŐFELSÉGE, II. BOSNYÁK A banánbáróknak jól megy a dolguk Metálszínű autócsoda blokkol, az ablak nesztelenül legördül, bentről ki- nyúl egy kesztyűs kéz, és leszámol kilenc darab egyforintost a parkőr markába. Se többet, se kevesebbet. A nagybani zöldségpiac parkolójában ennyi a helyfoglalás díja. A kocsicsoda után egy Trabant-matuzsálem érkezik, szakadt külsejű, középkorú férfi a volánnál. — Hideg van — mondja párálló szájjal az őrnek, s kiad egy húszast. — A többi a magáé. Jönnie kell az asszonynak is. Ha látja, mondja neki, hogy a büfénél várom. A fal mellett állok, itt nem vág úgy a szél. Az őr is mellém lép, meg egy borostás arcú alkalmi munkás. Munkanélküli. Ide jár ki trógerolni. Vékony a gönce, fázik. Az orra vörös a hidegtől. És csepeg. Mint a jégcsap, ha karcsúsítja a tavasz. De hol van még a tavasz ? EGY FlíRT EGY KELŐ A borostás arcú mondja, az a mesekocsi megér egy milcsit. Az egyik banánbáróé. Merthogy van több is. Banánbárónak hívják a déligyümölcs-kereskedőket. Nem a kicsiket, a nagyokat. Akik kamiontétel- ben vesziik-adják a narancsot, banánt, citromot, mandarint, meg a Kanári- szigetekről importált szőlőt. Egy fiirt egy kiló. Egy kiló 130 forint. Ennyiért adják a pesti kiskereskedőknek. Azok még hozzácsapnak 50-80 forintot. Hogy a bárók mennyiért veszik? Titok. Csupán any- nyi szivárgott ki a napokban, egy kamion banánon 600 ezer forint a tiszta nyereség. Itt, most, 65 forint kilója. A kartonokon Nicaragua van feltüntetve mint importőr. De ez (sem) nem jelent semmit. Bécsből érkezett, ott rakták kartonba. Állítólag a nicaraguai banánnak a legmagasabb a cukortartalma, ez a legkeresettebb a nemzetközi piacokon. Az viszont aligha gond, hogy néhány ezer Nicaragua feliratú kartont legyártsanak. Mondjuk Linzben. Aztán átküldik Becsbe. Csináltak már ennél nagyobb stiklit is. (A kartontrükk nem állítás, nekem is mondták.) Bent az irdatlan placc akár egy keleti piac. Kiwi-, ananász-, mangó-, narancs-, citrom- és banánhegyek. A spanyol narancs 70 forint, az izraeli mandarin 90. Ciprusi citrom 65-ért, marokkói paradicsom 200-ért. A casabiancai zöldpaprika a rang- és árelső, 300 forint kilója. Mesésen gyönyörű, bronzvörös színű. Egy biztos, nem lecsóba veszik, s nem is a"z átlagpolgár. Szemben, egy szentesi kocsiról, úgyszintén paprikát, paradicsomot kínálnak. A paradicsom 120 forint, a paprika 80. A szentesi portéka nem kell senkinek. — Folyjon ki » szemem, ha az én paradicsomomban nem" kétszer annyi a vitamin! — eskü- dözik a tulaj. — Megkóstoltam a múltkor is. Se íze, se bűze. Csak szép. Meg délről hozták. Az enyém még most, télen is édes. Oszt még sem kell. Kár volt felfurikázni Pestre, megb ... ta Demeter! A DINASZTIÁK MARADTAK Soha nem tudom meg, hogy ki az a Demeter, nyilván valami szentesi szent. És azt sem fogom megtudni, hogy kik és honnan manipulálják a nagybani zöldségpiac áralakulását.. Mert dőreség volna azt hinni, hogy a volt Bosnyák koronázatlan királyai Zuglóban ragadtak. Csak új honfoglalás volt, a dinasztiák maradtak. S a háttérből diktálják, irányítják egy kétmilliós világváros zöldség- és gyümölcsárait. Két furgon, mindkettő Némediből. Répát, zellert, káposztát, kelt, babot kínálnak. Ha volna kinek. Végre jön egy asszonyság. Fitymálva nézi, tapogatja a portékát. És alámegy öt forinttal az áraknak. A répát 10-ért, a kelt 13-ért, a zellert 17-ért. a káposztát 8 forintért veszi meg. Viszonteladó, a kocsiján egy budai embléma. — Minimum 200 százalékot, keres rajta — mondja az, idősebbik gazda. — A keze olyan, mint a föld. Fekete, repedezett. Busa szemöldökén dupla a dér. Az évektől meg a hidegtől. — ötven éve termelek zöldséget, de ilyen mélyponton még Rákosi ..pajtás” idejében sem voltam. Az elmúlt szezonban (1990-ről van szó) 30 százalékkal olcsóbban termeltem és 60 százalékkal jobb árakon értékesítettem. Az ok? Egyszerű. A sok munkanélküli visszafanyalodott a kapanyél mellé. Manapság már az is zöldséget termel, aki azelőtt a piacról vette. Túlkínálat van, egymásnak alákínálnak. És egymást fojtják meg. Nézze meg, mi lesz itt a nyáron! Ránk rothad majd az áru. ÁLTÁLUNK TOLLASODNAK Kis sziget, a vecsésiek placca. Patentfedeles műanyag vedrekben vár vevőre a halvány, vajsárga, cérnavékonyra gyalult savanyú káposzta, vegyes savanyúság. A portéka fogy, vagy inkább csak fogyogat. A káposzta 15, a savanyúság 19 forint. — Egy évvel ezelőtt az udvaromról vitték el 25 forintért. Mázsás tételben. Most — látja — 10 forinttal olcsóbb, még sincs rá vevő. Hazai vevő, Nem szívesen mondom ki, de az az igazság, a Pest környéki káposztatermelés és savanyúságkészítés a ruszkiikra épült rá. A megyében állomásozó katonai alakulatok rengeteg káposztát megvettek. Most, egy része Nyugatra megy. A vecsési téesz dobozolja, jó pénzért eladja. Azt a savanyított káposztát, amit tőlünk hét forintért vesznek át kilónként, azt a káposztát, amit lábon vettem meg hatért, én szedtem le, én szállítottam be az udvarra. Legyalultam, dézsába raktam, cígöltem. Megérte? Elmenőben még szétváltok a parkőrrel. — Papa, kik vannak többségben, akik kiszámolják, vagy ráadást is adnak a taxához? — Minél tehetősebb, annál sz .. .rágóbb. Van olyan mazdás, aki kint hagyja a kocsiját az útpadkán, hogy megspóroljon kilenc forintot. Közben annyi a pénze, hogy nem tudja összecsukni a bríftasniját. A' világ semmit sem változott — legyint bölcs belenyugvással. — A gazdagok mindig is ilyenek voltak. Poniosítsunk. öreg barátom az újgazdagokra gondolt. Akik rajtunk, általunk totlasodtak meg. A kisember pénzén. Matnla Gy. Oszkár TÉLI DÓBEN TAVASZT VÁRVA Mesterség az a javából Hajdanán a parasztember számára a téli időszak szolgálta a pihenést, s egyúttal a tavaszi munkákra történő felkészülést. Utóbbi abból állt, hogy a padláson vagy a kukoricagórékban tárolt terményt többször is átforgatta, elősegítve ezáltal a kenyérgabona, vagy éppenséggel a tengeri egészséges száradását, vagy az azokból nyert vetőmagvak megfelelő minőségét. Esténként összejártak a gazdák. Az újbor kortyol- gatása mellett ki-ki kifejtette véleményét, józan paraszti meglátását a világ viselt dolgairól, s természetesen szó esett arról is, hogy mit adott a birtok, s bogy a jövőben, az új esztendőben esetleg mód nyílhat-e arra, hogy azt egykét kataszterivel, vagy ahogyan néhány évtizeddel ezelőtt mondották, magyar holddal gyarapítsák. Eközben az asszonyoknak a tollfosztás adott munkát. A levágott libák eme melléktermékét válogatták, hogy minél többet és jó minőségűt adhassanak el. Természetesen gondoltak az eladósorban lévő lányokra, s azok staférungolására is. A dunnákba és párnákba is jócskán jutott a puha pihe toliakból. Azóta a világ nagyot változott. A televízió, s mind több helyütt a video és egyéb vívmányai a szórakoztató technikáknak vették át az esti elfoglaltságok, kötetlen beszélgetések falusi -gazdajárások helyét. Bár, amióta sínre került a kárrendezés, a kárpótlás ügye és ismét az égy koron elveszített vagy azokhoz, hasonló aranykorona értékű földeken gazdálkodhatnak majd a földművelésből. vagy divatos szóhasználattal a „farmereskedésből” megélni szándékozó parasztemberek, nyüzsgőbbek lettek a vidéki porták. Igaz jobbára az idősebbek, sokszor a hetven éven felüliek ülnek asztalhoz és próbálják átélni az egykori össze- járások és tavaszvárások hangulatát. Lelkesedésük, érthető, hiszen, aki egyszer belekóstolt a paraszti munkába és érezte a frissen szántott föld, a növények illatát, abban mindezek egy életre nyomot hagytak, kitörölhetetlenül. Szeretnék átadni tapasztalataikat, jótanácsaikat a fiataloknak, az unokáknak, a vállalkozó szelleműeknek. Pest megyében is mind több jel mutat arra, hogy megkezdik majd működésüket a gazdaképzők. Ez utóbbiakat szorgalmazza a megyei földművelésügyi hivatal éppen úgy, mint például a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem. A mai magyar agrárgazdaságnak érthetően számolnia kell azzal, hogy csak akkor tud többszektorúsága mellett is sikerrel jelen lenni a hazai és nemzetközi piacon, ha az előállított és megtermelt termékek nemcsak választékban, de minőségben is állják a sarat, tehát, versenyképesek. A magyar falvak leendő és remélhetően lelkes, a paraszti és kistermelői munkában tevékenykedő polgárai minden bizonnyál még számos nehézséggel találják szembe magukat mira számításaik, reményeik 'valóra válhatnak. Akik a gyors meggazdagodásban, a vagyon gyarapításában bíznak, azok akár hozzá se fogjanak ehhez a nehéz, de szép mesterséghez; mert a paraszti munka mesterség a javából. Évek kemény munkája során derül majd ugyanis ki az, hogy mira futotta a kétkezi munkából. a leleményességből, aa elődök öröklött szorgalmából. (gyócsl) Megtanulhatja a citrustermesztést Kibücnézében az Mgmimnsm! Ízléses, a szemnek is tetszetős az Agrotours Utazási Iroda Rt. 1992. évi programfüzete. Aki szereti az egzotikus tájakat, aki ügy érzi, hogy megengedhet magának egy rövidebb- hosszabb külföldi utazást, az lapozza csak át figyelmesen a színes kiadványt, mert biztosan talál majd kedvére való ajánlatot. A programfüzet tartalmazza a téli, tavaszi és nyári utazási ajánlatokat, de a külföldi programok mellett színvonalas belföldit is összeállítottak az Agrotours Utazási Iroda munkatársai. Akinek elegendő pénze van, az megismerkedhet Portugália, Skócia, Egyiptom, Katalónia és a Szentföld turisztikai látványosságaival, de igazi turisztikai csemegét jelentenek a Szlovákiába és Ausztriába meghirdetett kirándulások is. Szakmai utazások szervezésére is vállalkozik az utazási iroda. A tehetősebbek szakmai látogatásra mehetnek egy Tel-Aviv környéki kibucfarmra, és amennyiben valamilyen csoda folytán a citrustermesztésre adná a fejét valamelyik hazai mezőgazdasági szakember, akkor minden további nélkül, megtanulhatja a grépfrút kultivációs módszereit. Hollandiában a tejtermelés holland sajátosságaival ismerkedhetnek meg a hazai szakemberek, ha kipengetik a 48 000 forint részvételi díjat. Borivóknak pedig azt ajánljuk, hogy iratkozzanak fel arra a kirándulólistára. amely biztosítani fogja a franciaországi borászati szakmai körutazást. A program keretében borkóstolókat tartanak Saint Emi- lión, Burgundon, de a részvevőknek alkalmuk lesz megtekinteni a XIV. századi híres pincék világát is. Az Agrotours Utazást Iroda Rt. tevékenységéről azt is tudni kell, hogy 1990-ben meghonosították a belföldi fizetővendéglátó szolgálatot, és jelenleg színvonalas szobákkal, lar* kásokkal és családi házakkal állnak a vendégek rendelkezésére Budapesten, a Balaton partján és az ország egész területén. Szóval, akinek kedve és pénze van, az forduljon bizalommal az Agrotours Utazási Iroda munkatársaihoz ebben az esztendőben is. Papp János A jó gazdasági információ: fél siker. Csodát nem jelent, az eredményes működést önmagában nem garantálja, elleniben segít az eligazodásban, abban, hogy a vállalkozó — gazdálkodó — hasznosítható ismeretekhez jusson. Látszatra ez okoz a legkevesebb gondot, hiszen manapság óriási méretekben zúdul az információtömeg, csakhogy ez akadály is egyben : a szelektálásban jelent nehézséget. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Tájékoztatási Ügynöksége — amely az informatikai főosztály keretében működik — pontosan ezt az ellentmondást kívánja feloldani: összegyűjtött és feldolgozott információkat továbbit. Dr. Söjtöri Piroska főosztályvezető-helyettest a szolgáltatás tapasztalatairól kérdeztük. — Több körülmény indokolja az ügynökség munkáját — mondja —, többek között az a nagyon is élő tapasztalat, hogy a vállalkozás „betájolása", a piaci környezet, s a konkurencia felmérése nélkül bár lehet, de nem érdemes egy LEHET, CSAK WEM ÉRDEMES Csodára nem képes, de segít vállalkozást elindítani. Tudni kell, hogy az adott tevékenységi kömben és régióban van-e az illető termékre, vagy szolgáltatásra kereslet, mennyire telített a piac, azaz: van-e esély a megmaradásra. S noha az ügynökség nem foglalkozik piackutatással, s az üzleti titkot sem eérti meg soha, e tárgykörben mégis kézzelfogható adatokkal szolgál. • Bárki hozzáférhet ezekhez az információkhoz? — Aki megfizeti, igen. Szeretném azonban hozzátenni, elfogadható árakon, tehát nem nyugati tarifa szerint kínáljuk a szolgáltatásokat, s a legkülönbözőbb aspektusok szerint feldolgozva. A nemzetgazdaság adatairól éppúgy tájékozódhatnak az érdeklődők. mint az ágazati és szakágazati összefüggésekről, de a vállalatvezetők nevét és címét is továbbítani tudjuk. Az Állami Vagyonügynökség és a minisztérium által.megjelentetett közös kiadvány a privatizálás lehetőségeiről ad információt, a gyártókról és termékeikről pedig szintén biztosítunk ismereteket: s nemcsak a háromszáz főt foglalkoztató cégek, de az ötvenfős gazdálkodó szervezetek esetében is. Nyilvántartjuk az exportálókat és importálókat, s még sok egyéb gazdasági mutató áll rendelkezésre. Ezek az adatok természetesen nem pótolják a jó koncepciót és a jó döntést, viszont hozzásegítenek ezekhez. 0 Üj törvények jelentek meg, s vannak készülőben — statisztikai törvény tervezete, számviteli törvény —, ezek miként befolyásolják az ügynökség adatfeldolgozását? — Jelentősen, ugyanis az adatokhoz az elkövetkezőkben másként juthatunk. E/ idáig döntően a KSH-tói vesszük át az információkat, a statisztikai törvény tervezete szerint viszont ezek egy részét nem továbbíthatja. A számviteli törvény változása pedig —■ miután a tulajdonos szemszögéből vizsgálja a profitot — ugyancsak jóval kevesebb információ megszerzését teszi lehetővé. Bizonyos szempontból érthetőek e változások, hiszen átalakult a pénzügyi-gazdasági rendszer, s ez az információáramlásban is új metodikát követel. Mi magunk is az új módszereken dolgozunk. # Szolgáltatásuk iránt mekkora az érdeklődés? — Egyre nagyobb, de csak bizonyos körben. Abban a rétegben, amely tudja, hogy egyetlen eszközt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amely lehetőséget ad a korszerű tájékozódásra, s az ebből származó előnyökre. Va. É. kMítinn 5
