Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

TÁPIÓSZELÉN, FARMOSOM ELKÉSZÜLT A 92-ES PÉNZÜGYI TERVEZET Mencvenmillióval kevesebb Jóval szűkebbre szabták az idei állami támogatást, amelyet a megyei önkor­mányzatok különböző cé­lokra eddig fendszeresen évente kaptak. Ezt a hírt természetesen annak fé­nyében kell értékelnünk, hogy az állami pénzforrá­sok csökkentésével párhu­zamosan alaposan megvál­tozott a megyei önkormány­zatok feladat- és jogköre Is. A Pest megyei önkor­mányzat a tavalyinál 90 millió 684 ezer forinttal ke­vesebb állami pénzhez jut ebben az évben. A meg­nyirbált költségvetés fő­ként három területen je­lentkezik. Körülbelül 400 millió forinttal csökken az illetékre szánt összeg, mi­vel a valamennyi megyét összefogó központi illeték- hivatal a korábbi százszá­zalékoshoz képest csak har­mincszázaléknyit hagy meg a megyei önkormányzatok, Így a Pest megyei kezében is. További 50 millióval is meg­rövidül a megyei önkor­mányzat, amelyet addig ál­lami költségvetési támoga­tás gyanánt szokott kapni. Végezetül az előző évről át­húzódó különféle beruhá­zásokra és az úgynevezett térségi feladatokra szánt összeg is elmarad, amelyre lakosonként négyszáz fo­rint pluszpénz jutott eddig. A karcsúsított állami jut­tatás ellenére, a megyének idén 47 intézmény fenntar­tásáról, állagának megóvá­sáról és fejlesztéséről kell gondoskodnia. A megyei kézben levő csaknem öt­ven oktatási, szociális és egészségügyi intézményre ezért, ha nem is várnak ne­hezebb napok, mint koráb­ban, ha nem is kell a nad- rágszíjpolitikát alkalmazni velük szemben, ám az min­denképpen létkérdés, hogy a stabil megyei bevétel el­lenére, a hiányzó összege­ket idén a korábbinál ész­szerűbb, új, jövedelmezőbb közgazdasági szemlélet és módszer szerint teremtsék elő Idejében felismerték a módszer- és szemléletvál­tás szükségét a megyehá­zán is, ezért a most elkészült 92-es megyei költségvetési tervet már eszerint állítot­ták össze. A módszertani és szemléletbeli váltás lénye­ge, hogy míg korábban a fentről kapott összegekhez választották meg a fejlesz­tendő feladatokat, mostan­tól éppen fordítva van, az elvégzendő feladatokhoz, a konkrét teendőkhöz készí­tettek költségvetést. Még­hozzá a lehető leggazdasá­NEM ZSÍROS ÜZLET Tisztes nyereség Ma már az érdekeltek közül is kevesen emlékez­nek rá, mit is foglalt ma­gában a 118/1983-as Pm. és MüM rendelet. Emlékezte­tőül: szabad kezet adott a kultúrintézményeknek, bár­milyen nem kultúr szférá­ba tartozó szolgáltatást fel­vállalhatnak, ha az bese­gít önmaguk eltartásába. Földiné Ilajdu Anna, az óesai Egressy Gábor Sza­badidő Központ igazgatója elsők közt élt a lehetőség­gel, beszerzett néhány ré­gi és új nyomdaipari gépet és beindította a házi nyom­dát. Mindent elvállaltak, mindenbe belekezdtek. eleinte attól sem riadtak vissza, hogy áron alul szál­lítsanak. Viszont így ala­kult ki az állandó klientú­ra. Hat év alatt 40 millió forint volt a bevétel, ami­ből 12 millió a tiszta nye­reség. Ennek egy részéből fejlesztették a gépparkot, másrészt besegítettek az új művelődési központ beru­házási költségeibe. Tavaly decemberben a nyomda kivált a művelő­dési központtól — és mégis ott maradt. A szervezeti formabontás csupán azt je­lenti, hogy az önkormány­zat 520 ezer forint értékű géppel (apportként), a mű­velődési központ dolgozói pedig 500 ezer forint kész­pénzzel magalapították a Sansz Nyomdai és Kul­turális Kft.-t. (Ehhez tudni kell, hogy a művelődési in­tézmények ingó és ingatlan vagyona az önkormányza­tok tulajdonát képezi.) A cégbíróság visszajelzése ja­nuár 5-én érkezett Öcsá­ra, a kft.-t hivatalosan visszamenőleg bejegyezték. Ez azért lényeges, mert mint hírlik, ez évben emel­kedik az alapítótőke kötele­ző értéke. — Nem jelent ez a közös- ködés egyfajta alárendelt­séget? — kérdeztük Föl­dinétől. — Eddig senki nem szólt bele a nyomdai \-ál- lalkozásaikba. — Abba ezután sem igen fognak beleszólni, a part­nernek nem a módszer, ha­nem az eredmény a fontos. Nagyon kedvező, hogy a munkatársaim merték vál­lalni a rizikót, s a nehezen megspórolt pénzüket a kft.- be fektették. Ez egyben egyfajta sikerbiztoslték is. Akinek benne van a pénze egy vállalkozásban, az hat­ványozottabban odafigyel a munkára. Amiből a nyere­ség keletkezik, tehát az 6 haszna is. A Sansz indító vállalko­zása egy 10 ezer példány­számos ingyenes hirdető újság. Mármint az olvasó­nak ingyenes. A hirdetők fizetnek. Mint a köles! — A térség majd mind­egyik helyi újságja is ná­lunk készül. Nem zsíros üz­let, de tisztes nyereség. (Az ócsai önkormányzat lapját is a Sansz nyomja.) Tudomásunk szerint ez az első ilyen vállalkozás a megyében — vagy talán az egész országban — ahol az önkormányzat és a helyi művelődési ház közös vál­lalkozásba kezd azonos jo­gú partnerként. —tuia— 4 ÉMríoB gosabb és alternatív költ­ségvetést, a pénzügyi és a műszaki bizottságok előké­szítő munkája alapján. Az új költségvetési módszer nemcsak a sorrendet for­dította meg a pénzügyi ke­ret és a beruházás között, hanem még egy komoly ne­hézséget is megpróbált le­győzni. Az újfajta költség- vetés készítésekor ugyanis kiderült, hogy számtalan esetben sokluil nagyobbak voltak az egyes beruházá­sok pénzigényei között a különbségek, mint a koráb­bi, a régi, egyenlösdi típu­sú költségvetésben.' Ez ért­hető, hiszen régen nem a konkrét feladatokhoz pró­bálták igazítani a beruhá­zási összegeket. Azért, hogy a mostani tervkészítéskor ne irreális számadatókhoz jussanak, előzetesen igen gondosan és alaposan■ fel kellett mérni a beruházá­sok tényleges, valós anyagi igényeit. Ebben a koránt­sem könnyű előkészítő sza­kaszban hatalmas és súlyos feladat hárult a megyei pénzügyi bizottságra. Az új szemléletű és mód­szerű költségvetési tervet — bár alapos előkészítés előzte meg —, egyelőre nem fogadta el a január 13-ára összehívott megyei közgyű­lés. Nem is ez volt a fel­adata. Ezen az ülésen min­den részvevő kézhez kapta a tervet, azzal, hogy olvas­sa el, ismerkedjen vele, és ha a különböző bizottsági tagoknak okos, ésszerű vál­toztatási indítványai Van­nak, azokat érvényesítse a következő közgyűlésig. A január 13-i közgyűlést néhány héten belül újabb követi, s azon már a mó­dosított, végleges tervet szeretné elfogadtatni a me­gyei önkormányzat. Ez a közgyűlés várhatóan január 24-én lesz, bár a módosí­tásokra szánt idő rövidsége miatt az időpont erősen kétséges. — kk — ISKOLÁKNAK Újabb pályázat A Pest Megyei Gyer­mek- és Ifjúsági Alapít­vány, amely a múlt évben is nagyfokú felelősségtu­dattal — pályázatokkal, egyesületek és közösségek támogatásával — teljesí­tette kötelezettségét, az idei esztendőben is akciót indít. E .sajátos pályázat sorén könyvekhez, s a nyelvtanu­lást segítő szakirodalom­hoz juthatnak az iskolai közösségek — az anyagok bizománybán történő át­vételével. A közösségek majd maguk árusítják a könyveket, ámde a bevé­telnek csupán huszonöt százalékát kötelesek az ala­pítványhoz visszaküldeni, a többivel maguk gazdál­kodnak. A pályázható irodalom: Peterdi Pál: Hopp, mái- ér­tem!, Tiszai Erzsébet: A róka meg a ló, s a Balta­leves angol—magyar nyelv­könyvek, Mrázik Katalin: Énekelj velem, Ez hallatlan iktatási segédanyag), Pri- rnalex kártyajáték angol— német kifejezésekkel, végül Focilex memória-kártya­játék. Részletes tájékozta­tás és igénybejelentés: Ne­mo da Istvánnál, a megyei önkormányzat művelődési irodája főmunkatársánál. Időközi vál készülnek Időközi választást ren­deznek a polgármesteri tisztség betöltésére a Tápiő- vidék két szomszédos tele­pülésén. Mint arról már hírt ad­tunk, Tápiószelén tavaly november közepén betegség miatt mondott le Molnár János polgármester. Az ügyek intézését távolléte miatt már hónapokkal előbb Majoros Tibor alpol­gármester, helybéli vállal­kozó vette át. Aki termé­szetesen jelöltette magát a választási bizottság által ja­nuár 28-ra kiírt közvetlen választásra. A december 22-én kezdődött és január 8-án lezárult jelöltajánlá­si időszakban 120 ajánló­szelvény (kopogtatócédula) begyűjtésére volt szüksége annak, aki Tápiószele pol­gármestere kíván lenni. Ez­zel szemben Majoros Tibor közel 2100-at adott le a megadott határidőig. Ellen­fele Dusek l.ászló lesz. Ö 132 ajánlószelvény kitöltő­jének támogatását tudhat­ja maga mögött. A tele­pülésen jelenleg javában tart a választási kampány, amely azonban jóval csen­desebb, mint az 1990-es helyhatósági választás volt. Különösebben nem tapasz­talható a helyi pártok tevé­kenységének felgyorsulá­sa, noha azok többsége to­vábbra is létezik. A hírek szerint valamennyi Majo­ros Tibort támogatja, aki egyben mint pártalapító, a tápiószelei központtal mű­ködő, több mint két éve be­jegyzett Magyar Dolgozók Demokratikus Centrum Pártjának az elnöke. A pol­gármesterválasztás pikan­tériája, hogy a másik je­lölt, Dusek László szintén „saját”, cégbíróság által hi­vatalosan bejegyzett, or­szágos szervezkedési am­bícióval fellépő pártnak az alapítója, egyben elnöke. A Szabad Független Magyar Nemzeti Párt Nagykátát jelzi központjaként. A szomszédos Farmoson ugyancsak lemondás miatt üresedett meg a polgármes­teri szék: dr. Bencze József Budapest V. kerületében megbízott rendőrkapitány lett. Tőle átmenetileg Bo fos Zoltán frissen válasz- tott alpolgármester vette át az ügyek intézését. Itt már­cius elsején rendezik meg az időközi — szintén köz­vetlen — választást. Jelöl­tet állítani január 28. — február 13. között lehet. Farmoson megkezdték a választók nyilvántartásba vételét, amely február 15- vel zárul. A polgárok há­rom, már kijelölt és közzé­tett szavazókörben adhat­ják le voksaikat. Az eddigi mozgolódásból, hangulatból az már most látható; hogy ezúttal alig­ha lesz öt polgármester-je­lölt Farmoson. Nyilván so­kan rájöttek az utóbbi másfél évben: a falu első közjogi emberének sem fe­nékig tejfel az élete . . . (tőtb) Múltai adományok Újszerű kapcsolat A Máltai Szeretetszolgá­lat újszerű kapcsolatok ki­építését kezdeményezte Pest megyével: segítséget kínál a megyei egészségügyi s szociális intézményeknek. A kapcsolatteremtés e jel nljgi, kezdeti szakaszá­ban — a megyei önkor­mányzat segítségével — egyelőre a rászorulók kö­rének felmérése történik, annak megállapítása, hová kerüljön a küldemény, hol lesz a legcélszerűbb fel­használási helye. A kül­földről érkező adományok többnyire használt kórházi berendezések, bútorzat, ágy­nemű, s esetenként orvosi műszerek: olyan felszerelé­sek tehát, amelyekkel ki­egészíthetek a meglévő, ese­tenként hiányos készletek. VALAMI MEGMOZDULT Korszerűt, kedvező áron A modern piacgazdaság kialakulását megyénkben változatlanul fékezi a nyo­masztó telefonhiány. Ám legutóbb valami mégis megmozdult... Fóton az öregfalu egyik épülete előtt több tucat em­ber álldogál pénztárcával a kézben. Híre ment ugyanis, hogy bárki igényelhet tele­font, viszonylag szerény összeg befizetése ellenében, mégpedig az önkormány­zati kezdeményezésre létre­jött Digital Telekommuni­kációs és Informatikai Rt. jóvoltából. A részletekről az új társaság ügyvezető igaz­gatója, Székely Lajos tájé­koztatja lapunkat, aki má­sodállásban a község alpol­gármesteri teendőit is el­látja. Színes térképet lo­bogtat, miközben beszélge­tünk. A térképen Pest me­gye északkeleti települései találhatók: ceruzával beka­rikázva azok, amelyek ön- kormányzata eddig csatla­kozott az új részvénytársa­sághoz, kipontozva, ame­lyek helyzete függőben van. — Tavaly december 20- án alakultunk — kezdi a bemutatkozást az ügyvezető —, a Műszertechnika Rt. és 17 községi önkormányzat részvételével, 10 millió fo­rint alaptőkével. További mintegy 20 település ön- kormányzatával folynak csatlakozási tárgyalások, így a Galga menti közös­séggel. Célunk, hogy annyi évi feszült várakozás után o lakosság telefon iránti igényének végre elébe men­jen a piaci kínálat!!) © Mikor határozta el az önkormányzat önálló kom­munikációs hálózat létesí­tését? — A gyökerek még az elmúlt tavaszig nyúlnak vissza. A fóti önkormány­zat hónapokig tárgyalt párhuzamosan, egyrészt a Matávval, másrészt a Mű­szertechnikával. A tár­gyalópartnerek feltételei eléggé eltértek egymástól. A Matáo korlátozott száj- mú és a régi, korszerűtlen hálózat bővítésével építen­dő rendszert ajánlott. Mindezt váci kapcsolódási lehetőséggel, ahol idén el­készül egy, a mai igények­nek megfelelő digitális köz­pont. Egy-egy új vonal lé­tesítése magánszemélyek­nek 30 ezer forintba, közü- leteknek 120 ezer forintba kerülne. Végül az egész hálózat is a Matáv tulaj­dona maradna. Ezzel szem­ben a Műszertechnika Rt. egy korszerű digitális háló­zat kiépítését optikai üveg­szálas hálózattal ajánlotta. Ilyen műszaki feltétel mel­lett a településeken a vo­nalak korlátlan mennyiség­ben létesíthetők, ráadásul jóval kedvezőbb áron: sze­mélyenként 15, míg közü- leteknek 30 ezerért. A há­lózat a részvényesek tulaj­dona marad, így a majdani üzemeltetés bevételeiből a részvények arányában az önkormányzatok is része­sedni fognak. Közben a tárgyalások nyomán a szer­ződés mindkét partnerrel aláírásra kész. © Ha ennyire eltérőek a partnerek ajánlatai, miért kellett két céggel is tár­gyalni? — Ennek oka, hogy idő­be telt, amíg a Műszertech­nika be tudta mutatni meg­állapodását a Matávval, hogy az új hálózat is csat­lakozhat az országoshoz. Az optikai üvegszálas háló­zat a telefonbeszélgetése­ken kívül más műszaki le­hetőségeket is nyújt: az új vonalakra ráleöthetök a betörés elleni házi riasztó­készülékek, amelyek jelzé­sei a közeli rendőrállomás­ra futnak be. Üzemeltethe­tő rajta kábeltelevíziós hálózat, többcsatornás mű­holdvételi lehetőséggel. Mód nyílik helyi televíziós adásra is, ami igen fontos a lakosság gyors tájékozta­tására. Persze az igénylőn­ként befizetendő 15 ezer forint csak töredéke a költ­ségeknek. A további részt más befektetők révén kí­vánjuk fedezni. A beszélge­tések díja sem lesz maga­sabb a postai tarifánál. Szeretnénk, ha a Matáv is beállna a részvényeseink sorába a meglévő — kor­szerűtlen — vonalak cseré­jének finanszírozásával. © Mikorra várható az üzembe helyezés? — Előreláthatólag 1993 nyarára. Addig ezer kilo­méteres nagyságrendű, földbe fektetett hálózatnak kell elkészülnie. Várjuk a tervezőket és szakkivitele­zőket, akik a munkánkban részt kívánnak venni. Boronkay Péter

Next

/
Thumbnails
Contents