Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
Es&SeEES&®g&s disz.mák és ímf0é vakondok PRIVATIZÁLT GÁZSZOLGÁLTATÁS? Vannak furcsa dolgok... Csak az igazat Küszöbön áll a magyar- országi gázszolgáltató vállalatok privatizációja, érdemes tehát megvizsgálni más országok tapasztalatait. Nagy-Britanniában köz- megelégedésre működik az 1986-ban magánkézbe adott Brit Gázművek (British Gas), amely ugrásra készen várja, hogy befektethessen a privatizáció előtt álló kelet-európai gáziparba. Magyarországon az öt — a cég képviselői által jó állapotban lévőnek, jól irányítottnak talált — regionális gáz- szolgáltató valamelyikében szeretne részesedést vásárolni. A Brit Gázművek a világ egyetlen olyan nagy gázipari cége, amelynek tevékenysége a földgázmezők felkutatásától a gáztűzhelyek értékesítéséig a gázipar teljes vertikumát felöleli. A Brit Gázművek esetét szakemberek a szolgáltatószektoron belüli privatizáció sikeres példájának tartják, amely a brit szakemberek szerint részben Magyarországon is alkalmazható. Az állami megkötöttségektől szabadult vállalat az eltelt viszonylag kis idő alatt nemzetközivé vált, s ma már a világ 20 országában van üzlet érdekeltsége. Piaci értéke a privatizáció előtti 10 milliárd dollárról 18 milliárdra emelkedett; évi 17 milliárd dollárnyi árbevétele után mintegy 3 milliárd dollár nyeresége képződik. Privatizációjának jellemzője volt, hogy a részvények óriási többségét kisbefektetőknek adták el, olyanoknak, akik javarészt maguk is a cég kliensei közé tartoznak és a részvények átvételekor kedvezményes gázvásárlásra jogosító bonokat kaptak. Magyarországon azt várnánk egy-egy állami vállalat privatizációjától, hogy látványosan javuljon a termékek vagy szolgáltatások színvonala, nőjön a vállalat hatékonysága. A brit fogyasztók számára azonban a privatizációkor alig akad— Viharos ütemben növekszik a bűnözés Albániában: rendőrségi adatok szerint 1991-ben több mint háromszor annyi súlyos bűn- cselekményt — gyilkosságot, rablást és lopást — követtek el az országban, mint 1990-ben. Ezen belül gyiikossági rekord született, kétszázan vesztették életüket erőszakos módon. Mindennapossá vált az üzletek kifosztása, a külföldi gépkocsik elleni támadások, virágzik a korrupció. Ellenzéki körök a vezetést hibáztatják; véleményük szerint a hatalmon maradt kommunisták semmit sem tesznek a helyzet javítására, s a rendőrség állománya és felfogása is változatlan. A Rilindja De- mokratike című ellenzéki lap szerint tavaly 154 rendtak ilyen konkrét. előnyök. A British Gas ugyanis már magánkézbe adása előtt is a mostanihoz hasonló magas színvonalon és hatékonysággal működött. Egy közvéleménykutatás szerint a szolgáltatóvállalatok közül a' brit fogyasztók legjobban e gázmüvekkel vannak megelégedve, más szektorokat is beszámítva csupán az olcsó árukat forgalmazó Marks and Spencer áruházi lánc előzi meg. Mit várhatnak a magyar fogyasztók a gázszolgáltatók privatizációjától, a világszerte 18 millió fogyasztót kiszolgáló, 80 ezer főt foglalkoztató British Gas esetleges részvételétől ? A külföldi részesedés egy-egy gázszolgáltatóban a tervek szerint nem haladhatja majd meg a 35 százalékot. így a brit partner beleszólása is korlátozott lesz, de Londonban azt ígérik: igyekeznek majd oda hatni, hogy Magyarországon is elterjedjen a korszerű technológia és a fogyasztók színvonalas kiszolgálása. Bár a magyarországi gázárakat a britek a világpiacinál lényegesen alacsonyabbnak találják, áremelést a külföldi tőke jelenléte önmagában aligha hozhat magával, mivel a gáz ára várhatóan központi szabályozás alatt marad. (Nagy-Britanniában a privatizáció óta a gáz drágulása 14 százalékkal maradt el az infláció általános mértékétől). Ám a privatizációtól függetlenül is szükségessé válhat annak az elavult árstruktúrának a megváltoztatása, amelyben az ipari nag}'fogyasztók magasabb árat fizetnek, mint a háztartások. Vajon kíméletlen lesz-e egy külföldi érdekeltségű vállalat a díjbeszedésben? A munkanélküliség miatt Nagy-Britanniában is gyakori a fizetési késedelem, de a British Gas csak a legvégső esetben folyamodik a gázcsap elzárásához, hiszen nem akar elveszíteni egyetlen fogyasztót sem. Bevett őrtisztet és 517 közrendőrt bocsátottak el korrupció miatt. A rendőrök ezzel szemben szörnyű leterheltségre és létszámhiányra pa-* naszkodnak — ennek egyik oka, hogy az állománynak mintegy 60 százaléka az üzleteket és közintézményeket őrzi. Vilson Ahmeti miniszter- elnök egy Tiranában a héten megrendezett rendőr- tiszti gyűlésen figyelmeztetett: a közelgő, március 1- jére kiírt választások még sürgetőbbé teszik a bűnözés elleni harc erősítését. Fadil Canaj közbiztonsági miniszterhelyettes szerint az országban kialakult labilis politikai és gazdasági helyzet a szervezett bűnözés megjelenésével fenyeget, sőt a választások közeledtével politikai gyilkosságoktól is tartani kell. gyakorlat, hogy súlyos fizetésképtelenség esetén a vállalat embere személyes beszélgetést folytat az ügyféllel, így próbál tanácsot adni a gondok megoldásához. Végső esetben tantu- szos gázórát szerelnek fel. Nyugdíjasok gázóráját a téli időszakban tartós nemfizetés esetén sem kapcsolják ki. A gáz bekötéséhez Nagy- Britanniában is hozzá kell járulniuk a lakóknak, de arányaiban lényegesen kisebb összeggel, mint teszik ezt Magyarországon. A kutatásra és fejlesztésre fordított évi 150 millió dollárnak köszönhetően a brit vállalatóriás számos csúcstechnológiai megoldást dolgozott ki, olyanokat, amelyek Magyarországon is jó szolgálatot tehetnek. Nagy-Britanniában már kizárólag műanyag csövéket fektetnek le, a régi fémcsöveket is ezekkel cserélik le. A műanyag csőnek egy sor előnye van az acél- vagy öntöttvas-csövekhez képest. A sárga polietilén gázvezetékek jól megkülönböztethetők a kék vízvezetékektől. Ez hasznos lehet baleseteknél, -útféltöréseknél. Vezetékfektetésnél a forgó vakond nevű, irányítható fúróberendezést használják olyankor, amikor nem lehet árkot ásni, például úttest, park vagy egyéb objektum alatt kell alugutat fúrni a vezetéknek. Intelligens disznónak neVéres-, kapcsolat címmel jelent meg a The Washington Postban Les Gapay, kaliforniai iró terjedelmes, megrázó beszámolója. A szerző apját még Gyapaynak hívták és fia, mint megírta, nem sokat tudott a barátságtalan, állandóan nyugtalan, egyik cigarettáról a másikra gyújtó férfiról, akivel gyermekkorában egy Montana állambeli kisvárosban élt. Csak annyit, hogy a család Magyarországról származik, ahonnan a jó családból származó, polgármester apának a kommunisták miatt kellett elmenekülnie családjával 1945-ben. Les Gapay — még ifj. Gyapay Lászlóként — Magyarországon született, másfél éves korában került a szülőkkel és testvérével egy németországi menekülttáborba, ahol öt teljes évig éltek. Itt született a harmadik testvér, majd Gyapayék 1951-ben vándorolhattak tovább az Egyesült Államokba, ahol a jogi doktorátussal rendelkező apa röntgentechnikusként, azf anya kórházi laboratóriumban dolgozott. Szerényen éltek, s a kisfiú nem értette, miért laknak a távoli, nyugati államban, ahelyett, hogy vp’jgpelyik nagyvárosba mente A_.olna, ahol ezrével él a töőtíi magyar. Az apa 1964-ben, az anya hat éve meghalt, és Les ezvezik a brit szakemberek a Magyarországon leginkább csőgörényként ismert berendezést, amely a csövek belső felületének ellenőrzésére szolgál. A régi vezetékek cseréjére kétféle módszert is alkalmaznak a British Gas szakemberei. Ha nem akarják megtartani az elrozsdásodott öntöttvas csövet, akkor úgynevezett vezeték- repesztő géppel szétzúzzák és mindjárt a helyére behúzzák az új (polietilén) vezetéket. Az eljárás nem igényel árokásást. A módszer használható vadonatúj vezetékszakaszok lefektetéséhez is. A legszenzációsabb találmány az úgynevezett csőbélelés, amelyet a hazai vezetékrendszerek állapotát Ismerve, Magyarországon is széles körűen lehetne alkalmazni — így vélik az angol szakemberek. A lefektetendő, korszerű polietilén vezetéket előbb szűkítőgyűrűn húzzák át, majd csörlő segítségével átvezetik a felújítandó, korhadóban lévő fémvezetéken. Az összepréselt cső idővel kitágul és szorosan hozzátapad a kibélelt csőhöz. Két munkagödör kiásásával maximum 500 méteres vezetékszakasz újítható fel így, árokásás nélkül. A csőbéléses vezetékfelújítási módszer gyakorlati alkalmazását tavasszal Magyarországon is bemutatják az éreklődő szakembereknek. után még kevesebbet gondolt Magyarországgal. Amíg pár éve otthonról két unokatestvére meg nem látogatta és fel nem keltette az érdeklődését. Végül tavaly hazautazott, hogy — a divatos amerikai kifejezéssel — „keresse a gyökereit”. Megbánta, hiszen nem számítolt a lesújtó valóságra* Annyit korábban is tudott, hogy apja Győr, majd Nagyvárad helyettes polgár- mestere volt. Arra, hogy utóbbi posztján 1944-ben tevékenyen irányította a zsidók deportálását és kifosztását, s ezért háborús bűnösként életfogytiglanra ítélték, csak most, csaknem félszázaddal később szerzett tudomást a máig Budapesten és Győrött élő rokonoktól. Azután elment Nagyváradra is, hogy megnézze a városházát, ahol apja annak idején dolgozott, bár a rokonok óvták attól, hogy betegye a városba a lábát és figyelmeztették: legalább a nevét ne árulja el senkinek. Az első megrázkódtatás után Les Gapay nem elégedett meg á családi közlésekkel, hanem utánanézett a történteknek. Először a budapesti Zsidó Múzeumban, ahol egy 1944-es újságcikkben megtalálta apja nevét: az írás arról számolt be, hogy a polgármester- helyettes bizottságot állított fel a 30 000 váradi zsidó — Ki haűilott a csökkent látású autósról, aki megtanította vakvezető kutyáját, hogy ugasson, ha a gépkocsi veszélyes helyzetbe kerül? S lei hallott arról az emberről, aki nem tudta, hogy az arcába lőttek, míg három nappal később röntgenképen meg nem pillantotta a pisztoly golyót? A rendőrség szerint álmában érte a lövés. A konyhában találtak egy cédulát, ezzel a szöveggel: „Bili, beléd lőttek. Hívd a 911-et.” (Az Egyesült Államokban a rendőrség telefonszáma.) Ezek ugyebár furcsa dolgok. De Chuck Shepherd számára minél rosszabb valami, annál jobb. A 46 éves jogászprofesszor, aki a fővárosi George Washington Egyetemen tanít, gyűjti és közli a tudomására jutó furcsa eseteket, hogy bebizonyítsa: a valóság sokszor túlszárnyalja a fantáziát. Shepherd 10 évvel ezelőtt kezdte gyűjteni a furcsa, de igaz ügyeket. A legérdekesebb esetekről beszámolt barátainak, akik viszonzásképpen megírták neki az’ általuk tapasztalt különös történeteket. A Washington City Paper című hetilap 1988-ban leközölt néhány „problémájának” megoldására, elrendelve a gettó felállítását. A fiú még reménykedett: hátha apja — balszerencséjére — csak éppen rossz időben, rossz helyen volt és nem terheli bűn. Kaliforniai lévén, a holocaust dokumentumait gyűjtő Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központhoz fordult — és immár nem maradt kétség. Az adatok szerint a Gyapay utasítására felállított gettóban az első héten csaknem 20 000 embert zsúfoltak össze, akik éheztek, a hatóságok még a vizet és az áramot is elzárták. A csendőrök vallatták, kínozták a foglyokat, hogy elrejtett értékeikhez jussanak — majd június 3-ra üres volt a gettó, lakóit az auschwitzi haláltáborba szállították. A Váradon történtekről, Gyapay szerepéről beszámol Randolph Braham ismert, a magyar holocaustról szóló könyve is. A fiút ő tájékoztatta arról, hogy apját a kolozsvári népbíróság 1946 májusában háborús bűnösként — távollétében — életfogytiglanra ítélte. Gyapay László minderről soha, semmit nem mondott gyerekeinek. Fia a váradi -templomban imádkozott a haláltáborokban elpusztított zsidókért, s most könyvet ír a történetről. Heltai András Washington esetet Shepherd gyűjteményéből. Egy Kansas Cityben működő sajtóügynökség, az Universal Press Syndicate hamarosan felfigyelt a furcsa hírekre, s ma a Hírek Furcsa Dolgokról című rovat 150 amerikai lapban jelenik meg hetenként. Az esetek néha a butaságot, máskor az okosságot illusztrálják. Az előbbire példa az a tizenéves fiú, aki saját magába lőtt, hogy „megtudja, milyen érzés az”. Az okosságot példázza annak a rabnak az esete, aki floridai börtönéből felhívta saját börtönparancsnokát. Alaszkai börtönigazgatónak mondva magát, meggyőzte floridai „kollégáját”, mennyi bonyadalom- mal járna kiadatása Alaszka állam büntetés-végrehajtási hatóságainak. A meggyőzött igazgató szabadon bocsátotta a rabot. Shepherd professzor, aki egyébként a rágalmazási ügyek specialistája, csak olyan esetekről tudósát, amelyek valóban megtörténtek. Ezt bizonyítja, hogy még egyetlenegyszer sem perelték be rágalmazásért. „Az újságíró kötelessége, hogy csak az igazat írja” — mondotta az AP tudósítójának. „Nem arról van szó, hogy rághatunk-e gumit vagy sem. A polgári szabadság- jogokról van szó. Ma a rágógumi van soron. És hoL- nap mi következik?” A hatóságok azzal indokolták a népszerűtlen rendelkezést. hogy o gondatlanul kiköpött rágógumi a közelmúltban két kisebb fennakadást öltözött a földalattin (beragadt egy-egy ajtó). A rendelkezés megszegőit nagy összegű pénzbüntetéssel sújtják. Szingapúrban már eddig iis pénzbüntetést szabhattak ki azokra, akik nyilvános helyen köptek, liftekbe vizeltek, vonaton és éttermekben dohányoztak, használat után nem húzták le a toalettet, vagy az emeletekről különösen súlyos tárgyakat, esetleg „gyilkos szemetet” szórtak le. A rágógumi-tilalom életbelépésének előestéjén az árusok féláron adták portékájukat, sok szülő pedig óriási mennyiséget vásárolt belőle, mondván, „nem akarom, hogy a gyermekeim úgy nőjenek fel, hogy nem tudják, milyen ízű a rágógumi”. Az immár politikai kérdéssé vált rendelkezés mozgósította az ellenzéket, amelynek egyíik vezetője szerint a kormány elsiette a tilalom kibocsátását és helyette felvilágosító kampányt kellene folytatnia. A Straits Times című tekintélyes lap kolumnistája pedig azt firtatja, vajon nemcsak erőfitogtatásról van-e szó a kormányzat részéről. Korrupi rendőrok Nem osztogatnak — fosztogatnak Demokrácia és rágógumi Gyilkos szemétszórók büntetése A szingapúriak, jóllehet hosszú időn át megszokták kormányzatuk paternalisz- tikus gondoskodását, most nehezen nyelik le a rágógumi gyártásának, forgalmazásának és élvezetének január 3-án bevezetett ti- lalmát. Egy magát megnevezni nem óhajtó polgár méltatlankodva jelentette ki a Reuter tudósítójának: Kereste a gyökereket Véres kapcsolói v
