Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

C E GLÉDI wíiía Öregeket istápolna Lesz-e vajon megoldás? XXXVI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1992. JANUÁR 15., SZERDA Akik nem tapsolnak Torgyánnak Ha úgy tetszik, engedetlenek vagyunk Szombaton tartotta az FKGP nagyválasztmányát, ame­lyen elfogadták a párt új alkotmányát. Ezzel dr. Tor- gyán József teljhatalmat kapott. A hétvégén történtek kapcsán beszélgettünk Farkas Albertiéi, a Kisgazdapárt helybéli elnökével és a Nagygyőr Árpád alclnökkel. — A múlt év márciusá­ban a ceglédi kisgazdák nagygyűlésének az akkori főtitkár, Oláh Sándor volt a vendége. Erre az ese­ményre más települések szervezeteinek képviselői is eljöttek. Torgyán-képet raktak ki. Nem kis vita ke­rekedett abból, mert a ceg­lédiek befelé fordították ezt a táblát, hogy ne a kö­zönségre nézzen. A nagy- választmány után arccal a hallgatóság felé helyezik-e a pártelnök képét? Farkas Albert: — A helybéli Kisgazdapárt el­nöksége, válsztmánya úgy döntött, hogy a Torgyán- képet nem fordítjuk meg. A pártelnök politizáló stí­lusút nem tudjuk elfogad­ni. Azt nem vitatjuk, hogy alapgondolatában lehetnek részri gazságok. Az MDF és a KDNP vezetőjével ér­tünk egyet: elnökünknek más hangnemben kell po­litizálni. — Az önök ülésén de­cemberben miféle állás- foglalást fogalmaztak meg? Nagygyőr Árpád: — A kisgazdák ceglédi választ­mánya, vezetősége — tizen­kilencen voltunk — meg­hívta Lados lAszló megyei elnököt. Tizenheten elutasí­tották a Torgyán-féle stí­lust. Az állásfoglalást írás­ban rögzítettük; kértük, hogy Lados úr továbbítsa a párt elnökének. A témát ezután vitatta meg a tag­ság, amelynek kilencvenki­lenc százaléka hasonlóan vélekedett, mint a vezető­ség. — Végül is a pártelnök tudomására hozták-e, hogy nem kedvelik a stílusát? Farkas Albert: — Sze­rintünk a megyei vezető a decemberi kongresszuson nem olvasta fel az állásfog­lalásunkat. Azt mondta. Pest megye száz százalékig Torgyán úr mellett áll. .. — ... ez viszont ugye ... hazugság volt, mert önök kilógtak a sorból. Fark,as Albert: — Én nem beszélnék hazugság­ról. Lados űr megfeledke­zett a levelünkről, nem ol­vasta fel. Ott, abban a lég­Csafí beutalt ■ betegekask Mától előreláthatólag március 31-ig a ceglédi kádfürdő csak a reumato­lógiai szakrendelés beutalt betegeit tudja fogadni. Ezt az intézkedést a termálkút mielőbbi gyógyvízzé minő­sítése tette indokolttá. A cél érdekében kérik a la­kosság türelmét és megér­tését. körben és hangulatban szó sem lehetett volna egy af­féle megjegyzésről, ami el­marasztalja Torgyán dok­tort. — Állítólag a helybéli szervezet kapott egy leve­let a pártelnöktől, ameny- nyiben nyilvános ülésére meghívja az FKGP perso­na non grata személyisé­geit; kapcsolatot tart fenn a kisgazda-33-akkal, akkor a ceglédieknek is megérke­zik az elbocsátó szép üze­net. Mi igaz ebből? Farkas Albert: — Jött levél, aminek tulajdonkép­pen az volt a tartalma, hogy megtilt mindenféle kapcsolatot a 33-akkal. Ha a szervezet közülük bárkit meghív egy-egy előadásra, tagjait kizárják a pártból. — Demokráciában meg­engedhető ez a diktatúra? Nagygyőr Árpád: — Sem­miképpen nem. Demokrá­ciában joga van mindenki­nek kapcsolatot tartani kormánypártiakkal, ellenzé­kiekkel. Sőt a saját párton belül kialakuló különböző irányzatok képviselőivel. Torgyán József kijelentése számunkra elfogadhatatlan. — Miután a pártelnök szombat óta bármit megte­het: elképzelhető, hogy a renitenskedő ceglédieket kitessékeli a pártból.. Farkas Albert: — Mi bízunk abban, hogy ez nem következik be. S előbb- utóbb felülkerekedik a jó­zan ész . . . — A józan ész aligha. Oláh Sándorék is kizárat­tak. önök miért lennének szerencsésebbek? Nagygyőr Árpád: — Döntsön bárhogy Torgyán József, Cegléden akkor is lesz Kisgazdapárt. Azt sen­ki nem tilthatja meg, hogy ne nevezzük a későbbiek­ben is FKGP-nak magun­kat. Esetleg előfordulhat, hogy még inkább a 33-akat támogatjuk majd. — Amennyiben minden kötél szakad, önök is köny- nyen megkaphatják — ahogy szombaton néhányon —, „árulók", és üljenek át az MSZP-be ... Nagygyőr Árpád: — Én úgy érzem, a mi szerveze­tünk nem lesz „áruló”. Akkor lenne az, ha megta­gadná önmagát. Nem har­sányan, csendben végzi munkáját. Nem veri nagy­dobra a dolgait. Hála isten­nek, belső viszályok sem borzolják a kedélyünket.. Ha netán Torgyán doktor bennünket is „árulónak” nevezne, az idő majd bebi­zonyítja, hogy azok voltunk vagy sem. Egyébként egy szervezetet nem zárhat ki teljhatalmúan. Az más kérdés, hogy kijelentheti: veletek nem tárgyalok. Mi tovább tudunk működni a városban. _ Eddig sem kap­tunk a megyei és az or­szágos szervezettől egy fil­lért se, programot és szak­mai támogatást szintén nem. Mindenesetre a ceglé­di tagságnak van önálló véleménye. Ha úgy tetszik, nem tapsolunk lelkesen: engedetlenek vagyunk. S ennek vállaljuk a? ódiu­mát. Noha vágyainknak sólyom- szárnya támad, és nekiira­modik velünk a képzelet. Ki nem dédelgetett magá­ban olyan ideát, hogy vala­mi vén kúriába maga köré gyűjti idősödő atyafiságát, hogy együtt gondoskodhas­son szeretteiről? Lehet, hogy ez csupán egy szép álom, mégis, van aki komolyan gondol valami ilyesfélét. Bodóczki Józsefné már lé­péseket is tett a megvalósí­tás rögös útján. — Almaimban megjele­nik előttem a tévébeli filmsorozat, és a Dallas milliomoscsaládjának haj­léka tűnik fel. Ébren ter­mészetesen a földön jár­nak a vágyaim. Képzele­temben felvillan egy vidéki ház, amelynek boltíves be­járata fölött ez a felirat áll: Csendes alkony. Pontosan tudom, hogy mit szeretnék, csak a hogyannál akadok el, mert nincsen pénzem az induláshoz. KÉN) SZER HE L IZET A középkorú hölgy a ceg­lédi kórház ápolónője. Két lánya az ő foglalkozását vá­lasztotta, és az egyik veje is segédápoló. Hosszú kór­házi tapasztalata erősítette meg benne az elhatározást, valamiféle magán szociális otthont kellene nyitnia. Szomorúan látta, hogy ka­rácsony táján mindig öre­gekkel népesednek be a kórtermek, meg szabadsá­Holnap délután Testületi ülés Január 16-án, csütörtö­kön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az önkor­mányzati testület. Egyebek mellett napirendre tűzik a Dózsa-kollégium igazgatói állására pályázók meghall­gatását és az igazgató meg­választását ; intézményveze­tői állásokra pályázatok ki­írását; megtárgyalják a fi­zetőparkoló előírásairól szóló rendelettervezetet. Befejezésül időszerű kérdé­sek hangoznak el. Fehér Ferenc A búza várja a tavaszt Az aratástól szilveszterig folyamatosan érkezeit a búza a Budapesti és Pest Megyei Gabojiaforgalmi és Malomipari Vállalat ceglédi tárházába. Jó minőségű, elegendő mennyiségű gabonát tárolnak a telepen: a ceglédi malom biztonságos ellátásán kí­vül tudnak szállítani Budapestre is. A fóliával bélelt és fedett szabadtéri tárolóban 200 vagon búza várja a tavaszt (Apáti-TóíU Sándor felvétele) gok idején is megpróbálja a rokonság néhány hétre bedugni ellátásra szoruló hozzátartozóit. Ez ugyanis kényszerhelyzet. A megol­dás már formálódik, csak még hiányzik hozzá a fo­rintokban is mérhető vál­lalkozó kedv. GAZDAGON ÍS — Kellene egy nagy ház — adja elő terveit Bo- dóczkiné —, amelyet vala­melyik velem szerződést kötő öreg ajánlana fel. Sajnos, nincs tőkém, hogy vegyek vagy építsek. Jár­tam már a polgármesternél is, mert legfeljebb bérbe vehetnék valamely alkal­mas épületet, de nincs. Ki­néztem magamnak az egy­kori szovjet laktanya egyik csücskét, az pont jó lenne. Megpróbálok kapcsolatba lépni az Állami Vagyon­ügynökséggel, bár nem bí­zom túlságosan a sikerben. — Azt gondoltam ki, hogy a jelentkezőket az in­gatlanukért ellátnám koszt­tal, kvártéllyal, és illő mó­don gondoskodnék az elte­metésükről. A nyugdíjukat meghagynám nekik, ne le­gyenek fillér nélkül. Ha öt-hat személlyel sikerülne megállapodni, akkor bele­vágnék. Később talán har­minc személyt is el tudna látni a család. — Ez más lenne, mint a szociális otthon, én úgy bánnék mindenkivel, mint­ha a nagyanyám lenne. Családias légkört teremte­nék, nem kellene egész nap egy szobában üldögélni és várni a halált. Azt sem bánnám, ha az illető né­hány kedvenc bútorát, hoz­zánőtt holmiját elhozná magával. Kétágyas szobák lennének' meg egy tágas ebédlő, ahol étkezéskor, té­vénézéskor együtt lehet­nénk. Természetesen orvos­ról is gondoskodnom kel­lene. aki rendszeresen vi­zitel. — Tudom, hogy sok el­hagyatott, idős ember él a városban és a tanyákon. Nekik talán nem is lenne mit felajánlaniuk a gon­doskodásért cserébe. Ké­sőbb, ha már egyenesbe kerülök, néhányat önzet­lenül is befogadnék, csu­pán a nyugdíjáért. De az még messze van. — Játszom a gondolattal, mi lenne, ha ötösöm lenne a lottón. Akkor bőven vol­na pénzem, s talán nem is lennék ráútalva a Csen­des alkonyra. Addig töp­rengek, hogy oda lyukadok ki. akkor is megcsinálnám. Azért, mert szeretem az öregeket, az elesett embe­reket. KILINCSELNI A vállalkozó szellemű ápo­lónőnek egyetlen kincse az ötlete. Nem szeretné adós­ságokba verni magát, a maga erejéből próbál zöld ágra vergődni. Lesi a lot­tót, mert ha az bejönne, akkor nem kellene kalapol- ni, kilincselni. További megoldásokon töri a fejét, drukkolok, hogy sikerüljön neki. Tamási Tamás Kertkultúránk régen és ma Tankönyv lesz a Magyar gyümölcs A szakkönyvírásban és a tudományos ismeretterjesz­tésben jeleskedő Surányi Dezső tudományos kutató részt vesz az egyetemi ok­tatásban is. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem gyümölcstermesztési tan­székének felkérésére Ma­gyar gyümölcs címmel vas­kos egyetemi jegyzetet írt, amelyet most sokszorosí­tanak, és várhatóan később könyv alakban is kiadnak. A ceglédi tudós kultúr- történetileg is figyelemre­méltó, olvasmányos mun­kát állított össze. Messzi századokra visszanyúlva idézi fel a hazai gyümölcs- termesztés múltját. A tör­ténettudomány és a régé­szet segítségével tárja az olvasó elé azokat a ter­mesztett, kapott és talált gyümölcsféléket, amelyek kertkultúránkat megala­pozták. Sok mindent megtudha­tunk a termesztőkörzetek kialakulásával, az ártéri gyümölcsösökkel, a kétszin­tes termesztéssel, a tech­nikai fejlődéssel, a fajta­gyűjteményekkel és minta­kertekkel, továbbá a ha­zai gyümölcspiacokkal és a -kivitellel kapcsolatban. A szerző ismét visszaka­nyarodik kedvelt kutatási területéhez, és a magyar gyümölcs évszázadait vizs­gálja. '1‘eret szentel mun­kájában a temetőkertek­nek, a középkori gyümölcs- fajtáknak, a királyi. Ma­gyarország nevezetes kert­jeinek és a kertbarát szer­zeteseknek. A gyümölcsfajok és -faj­ták számbavétele után a tartósítás, feldolgozás kér­déskörére is kitér, a külön­féle tárolási módszerekre, az aszalványokra, liktáriu- mokra és koníektumokra, lekvárokra és dzsemekre. A témakör teljes körül­járásához tartozik a gyü­mölcsnek a szellemi élet­ben betöltött szerepe. A népköltészet, s a költők gyümölcsei után szellemi néprajzunkból felmutatja a boszorkányos gyümölcsö­ket. A népművészet és a képzőművészet ábrázolásá­nak szemszögéből is kifej­ti. végül a tudomány olda­láról közelíti meg és zár­ja le a témát. Bőséges forrásanyagot jelöl meg a függelékben, amely alkalmas arra, hogy az elmélyültebb érdeklődé­sű hallgatók további isme­retekhez jussanak. A több mint kétszáz oldalas jegy­zetet dr. Gyúró Ferenc tan­székvezető egyetemi tanár lektorálta. Nemcsak a hol­nap kertészeti szakemberei forgathatják haszonnal, minden érdeklődőnek ajánljuk. (tamási) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér- 1. © A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. © Munka­társak: Tamasi Tamás és Rozgcsiyi István. © Posta­cím: Cegléd, rí. 19. 27ul. 'te­lefax és telefon: (20) 11-409, ® Telex: 23-6353. © Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közöiuség szolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents