Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

Megfogni a láthatatlant Kiskapui nélkül Az óév utolsó napjaiban elfogadott adótörvényben .egy új fogalommal, a va­gyonnyilatkozattal találkoz­hattunk. Ezzel kapcsolat­ban már — mint általában minden újdonsággal szokás — sok mendemonda, tév­hit kering az emberek kö­zött. A tisztánlátás érdeké­ben úgy gondoljuk, nem árt, ha erről egy szakem­ber véleményét is megkér­dezzük. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságán Papp Albert igazgatótól érdeklődtünk, miért volt szükség a va­gyonnyilatkozat bevezetésé­re? — A vagyonnyilatkozat egy valósabb, reálisabb jö­vedelem megállapítására szolgál. Ennek az adórend­szernek a legnagyobb el­lentmondása, hogy a látha­tatlan jövedelmet mintegy 250 milliárd forintra be­csülik. Ha a megfelelő esz­közök rendelkezésre áll­nak, akkor egészen biztos, hogy ennek rövid távon legalább az egyötödét be le­hetne hajtani. Ez 50 mil­liárd forint, s ha arra gon­dolunk, hogy az államkasz- sza hiánya 100 milliárd- ra rúg, akkor érzékelhet­jük, ha a láthatatlan jöve­delmek legalább egy há­nyadát láthatóvá tesszük, azonnal enyhülni fognak a költségvetés gondjai. A va­gyonnyilatkozat pontosan azt a célt szolgálja, hogy az adózatlan jövedelem minél kevesebb legyen. Az adóhatóságoknak eddig is volt lehetőségük vagyon­nyilatkozatot kérni, de en­nek általánossá tételét csak a kormány rendelhette el. ® Kiknek kell majd va­gyonnyilatkozatot tenniük? — A tervek szerint azok­nak, akik az elmúlt három évben — 1988-tól — beval­lást tettek, illetve adóköte­les jövedelmük volt. Erre még az idén sor kerülhet, de nem az első félévben. A jogszabály arról rendelke­zik, hogy a vagyon nyilat­kozatnak mire — ingatlan­ra, értékesebb ingóságra, értékpapírra — kell kiter­jednie. Nagy a valószínűsé­ge annak — mivel a terve­zetet még ki kell dolgozni, így feltételes módot kell használni —, hogy csalá­donként, közös háztartás­ban élő családtagoknak együttesen kell majd va­gyonnyilatkozatot adni, de a férj-feleségnek is le­hetősége lesz arra, hogy az esetleges különvagyonról nyilatkozzon. Hangsúlyo­zom, ennek a menete még kidolgozás alatt van. Min­denesetre arra kell töreked­ni, hogy a legegyszerűbb, legzártabb rendszert dol­gozzák ki, hiszen csak úgy érhető el, hogy ne legyen meg a lehetőség a kibúvók megtalálására. Ha a rend­szer nem lesz zárt, akkor lehetőség lesz a kiskapuk megkeresésére, s akkor csak az ügyes ügyvédek, il­letve azok az állampolgá­rok járnak jól, akik szere­tik a jövedelmüket eltit­kolni. © Pontosan mit ért azon, hogy a rendszer zárt le­gyen? — Később se lehessen ar­ra hivatkozni, hogy ez a jövedelem régebben már megvolt, csak akkor nem úgy kérték számon, mint most, ne lehessen például 2-3 tanút hozni, hogy ők már láttak annál az em­bernél évekkel ezelőtt 5-6 millió forintot. © Nyugaton is létezik vagyonnyilatkozat, ott is ezzel a módszerrel akarják növelni az adózott jövedel­met? — Ismereteim szerint ott van egy alapnyilatkozat, s évente nyomon követik a vagyon változását. Egy biz­tos, hogy az idén nálunk nem. az adóbevallással együtt kell nyilatkozatot K&hpms alatt űz élelmiszerboltok Kelendőbbek az üzletek (Folytatás az 1. oldalról.) cemberi árverésen tíz üzle­tet sikerült értékesíteni, s végeredményben csak négy boltuk nem talált még új gazdára. Ez nem egy rossz arány, főleg ha arra gon­dolunk, hogy elég nehéz­kesen indult az értékesítés. A vállalat vezetői úgy vé­lik, elsősorban a növekvő munkanélküliség az oka, hogy többen boltvásárlásra adják a fejüket. A tapasz­talat szerint az értékesítés­re kerülő üzletek dolgozói nem licitáltak, s az új tu­lajdonosok pedig nem min­denhol tartották meg a ré­gi embereket, inkább saját munkatársaikat alkalmaz­ták. Az így felszabadult dolgozókat egyelőre még a vállalat más üzleteibe el tudták helyezni, s emiatt még nem került sor lét­számleépítésre. Január vé­gén a megmaradt üzleteket ismét megpróbálják eladni. E hónapban már a 92-es program is elindul, s első­ként 15 bolt kerül árverés­re. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, közülük első­sorban az üdülőövezetek­ben fekvők kelhetnek el a leggyorsabban, Vácott az Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat­nál dr. Kautz Annamária jogtanácsos szintén arról számolt be, hogy az utób­bi hónapokban megnőtt az érdeklődés a meghirdetett boltjaik iránt, összesen ti­zenhét üzletüket fogják ér­tékesíteni, s tavaly ebbőí már hatot — megközelítő­leg húszmillió forint ér­tékben — eladtak, s csu­pán egyre nem akadt vevő. Ezt, és még további négy üzletüket januárban árve­rezik majd el. A fellendü­lést jelzi, hogy a hirdet­ményekre a tavalyinál jó­val többen jelentkeztek, s — mint a jogtanácsos el­mondta —, négy bolt árve­résénél az előzetes jelent­kezések alapján verseny, licitálás is várható. Kautz Annamária tájékoztatása szerint, elsősorban a fővá­ros környéki — Kerepes- tarcsa, Gödöllő, Dunakeszi — üzleteik kapósabbak; míg a kismarosi, nagyma­rosi, sződligeti boltokra ed­dig még nem volt jelentke­ző. A jogtanácsos úgy gon­dolja, a vállalkozók egy részének egy-két év alatt már sikerült komolyabb tő­kére szert tenniük, s ezt néhányan most ismét be­fektetik. Már akadnak olyan vevők is, akik jelez­ték, hogy nem hitelből, ha­nem készpénzért akarnak vásárolni. Vácott is az a tapasztalat, hogy az üzle­tek alkalmazottai licitáltak, így nekik majd helyet kell keresniük, ami egyre in­kább nem ígérkezik köny- nyű feladatnak, hiszen a privatizációval a vállalat kezelésében maradó boltok száma is egyre csökken. II. É. adni. Milliós nagyságren­dekkel kell számolni, s en­nek kezeléséhez átgondolt munkafolyamatra van szük­ség, s ehhez idő kell. © Sokan félnek attól, ha vagyonnyilatkozatot kell adni, akor a vagyonadót is bevezetik. . — Erről annyit tudok mondani, az elkövetkezen­dő 2-3 évben biztos hogy nem lesz vagyonadó, ez a nyilatkozat nem arra szol­gál, hogy vagyonadót vesse­nek ki. Azt azonban hozzá­tenném, hogy a vagyon­adótól sem kell megriadni, hiszen például Ausztriában — erről pontos adatom van — az összes adótömeg egy százalékát sem teszi ki ez az adófajta. A nyilatkozat kizárólag a vagyonszaporu- lat ellenőrzésére szól. Sze­rintem preventív hatása mindenképpen lesz, s ön­magában már a puszta be­vezetése is érződik majd a költségvetési bevételen. Ügy vélem, mindenki vé­giggondolja majd, pár év múlva a megnövekedett va­gyonát csak úgy .igazolhat­ja, ha annak megfelelő jö­vedelmet vall be. A nyilat­kozat általánossá tétele mellett nem elhanyagolha­tó továbbra sem az adóha­tóságok ellenőrző szerepe, fontos, hogy ezek a hivata­lok mozgó apparátussá vál­janak. © Az új adótörvény sze­rint január elsejétől a léte­sített alapítványok auto­matikusan már nem von­hatók le az adóalapból, ha­nem azt előzetesen az adó­hatósággal igazoltatni kell. Miért volt szükség a vál­toztatásra. — Sokan talán nem is gondolják, de az alapítvá­nyok körül is sok volt a visszaélés. Például valaki létesített egy alapítványt, hogy magyar gyerekek ta­nulhassanak nyelvet Ja­pánban, aztán elküldte a saját csemetéjét, s a befi­zetett összeget levonta az adóalapjából. Az adóható­sági vizsgálat miatt nem kell attól tartani, hogy a nemes cél érdekében, jó ügyért létesített alapítvá­nyok veszélybe kerülnének. —hargitai— KERESETT A 1,6 ÉS A MALAC Ott vannak 3 farmerek Amint arra számitáni le­hetett, már az esztendő ele­jén megnőtt az érdeklődés a malacok iránt. A kister­melők , a farmergazdák ugyanis nem csüggednek, nem félnek attól, hogy a nyakukon maradnak a hí­zók, hiszen ha az állami •vállalat keveset ígér, meg­keresik a maszek vágóhi­dat, s máris megköthetik az üzletet. Az állatvásárokon a malacok mellett talán a legkeresettebb áru a ló. A kistermelést, a farmergaz­dálkodást folytatók, köztük is azok, akiknek nincs ele­gendő tőkéjük, a kisgazda­ságok gépesítésére, számuk­ra még mindig megteszik a hűséges igavonók. Bár, mint hírlik, áruk mahol­nap vetekedik egy használt, de még mindig jó állapot­ban lévő traktorral. Értesülések szerint az ál­lat- és kirakodóvásárokon mind több az olyan ló, ame­lyet úgymond kerülő úton, a zöldhatáron át Romániá­ból hoznak be. Ezzel kap­csolatban érdekességként egy ismert megyei agrár szakember, elmondta, hogy még a diktatúra idején ál­lami programként írták elő a lótenyésztés felvirágozta­tását, alkalmazásukat igavo­násra. Ügy tűnik, ez a prog­ram ott is, itt is aktuális, sőt a hazai piac is részese­dik az ottani állatokból. Vasárnap Pásztón tartot­tak országos állat- és kira­kodóvásárt, majd a héten kedden Cegléden kínálják portékájukat, és várják a vastag pénztárcájú vevőket az árusok. Ezeken a vásá­rokon a Pest Megyei Föld­művelésügyi Hivatal mun­katársai is jelen vannak, hogy tájékozódjanak a pia­cok, a vásárok kínálatáról, s a kurrensnek számító ter­mékekről. Dr. Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelés- ügyi Hivatal vezetője ép­pen az említett vásárokkal VILlAHÓréMY CSODAVEGYSZER Néhány esztendeje még elképzelhetetlen lett vol­na az, ami 1991-ben bekövetkezett. A sokáig ki­emeltnek számító, a büszkélkedéshez kellő példá­kat szállító vegyiparban is fogyatkozni kezdett a létszám ... Eddig minden évben — különböző mér­tékben — gyarapodott a foglalkoztatottaknak a tá­bora, tavaly azonban soványodni kezdett. A fogyás a fizikaiak körében majdnem tíz százalék, a mun­kavállalók egészét tekintve valamivel kevesebb. Ami arra figyelmeztet, hogy miközben kevesebb a munkás, az ügyvitelben-adminisztrációban nehe­zebben formálódik ki a karcsúbb szervezeti rend, a célszerűbb foglalkoztatás. Ami a célszerűséget illeti, a jó irányba történő elmozdulásnak tarthatjuk, hogy a teljesített mun­kaóráknak a száma valamivel kevésbé csökkent, mint a munkásoké, azaz akik maradtak, némileg többet teljesítettek. Időben legalábbis... A tény­leges, azaz jövedelmezőségi többletek világos érzé­keléséhez világos piaci viszonyok kellenének, de ilyenek nincsenek, sőt termékek sokasága esetében változatlanul érvényesül a vegyiparban is a mono­polhelyzet. Ez utóbbinak természetes következmé­nye a költségáthárítás a felhasználóra, a vásárlóra. Érzékeltetésül annyit, hogy a vegyipar belföldi ér­tékesítési árai — részben kormányzati, illetve or­szággyűlési határozatok következményeként is, de csak is — több, mint negyven százalékkal haladták meg tavaly az 1990. évi árakat. Érdekes ellentét. Az egyik oldalon — a foglal­koztatásban — már mozdul valami, a másikon vi­szont (a termelésben és az értékesítésben) kevés a jele az új követelmények érvényesülésének. Arra mutat ez, hogy egyszerűbb elbocsátani embereket, mint a tényleges változtatásokat megkezdeni. Hol­ott ez az utóbbi az a csodafegyver, mely a vegy­iparban is megindíthatja a kellő reakciókat. (M) kapcsolatban elmondta, hogy most már a saját föld­jeiken gazdálkodóknak kell rátalálniuk a piacra, s szert tenniük olyan állatokra, amelyekkel akár hosszú tá­von fellendíthetik gazdasá­gukat. Pest megye mezőgazdasá­gi nagyüzemei, de szeren­csére mind több kistermelő egyre erőteljesebben érdek­lődik a kárpátaljai, az orosz és a román piacok iránt. Ungváron, de még inkább Munkácson egyre-másra szaporodnak azok a kereske­delmi irodák, amelyek pél­dául örmény, kazah,' netán tatár érdekeltségek. Me­gyénkből a Szobi Szörp Rt., a vecsési Ferihegy Terme­lőszövetkezet káposzta-fel­dolgozó üzeme, s még tu­catnyi gazdaság vett fel kapcsolatot az említett te­rületen gazdálkodó vállala­tokkal, szövetkezetekkel. Adott tehát a piaci .mozgás, s remélhetően nemcsak bar- terüzletek születnek és köt­tetnek, hanem kemény de­vizát hozók is. Gy. L. Tojás van, mégis drága A tojóházból veszik, viszik Az elmúlt év végén nagy vihart kavart a fogyasztók körében, hogy az üzletek­ben és a piacokon méreg­drágán lehetett csak hoz­zájutni a tojáshoz. Holott ez a kedvelt népélelmezési termék még az elmúlt év első felében is átlagosan 3 forint 60, és legrosszabb esetekben is 4 forint 50, maximum 5 forintért kelt el. Az ügyben számos nyi­latkozat hangzott el. Az emelkedő árakról kifejtette véleményét a földművelés- ügyi tárca, a tojástermelők érdekképviselete, s maguk­nak a tojástermelő gazda­ságok, vegyes vállalatok képviselői is, hangsúlyozva, hogy a tojás drágulásának oka a takarmány- és ener­giaköltségek emelkedésé­ben keresendő. No és az ügyeskedő kereskedők mesterkedéseiben. Ugyanis tudván azt, hogy közeled­nek a karácsonyi ünnepek, mind több rém- és álhír terjedt el arról, hogy nem lesz elegendő tojás. Mint­egy megmagyarázva ezzel, hogy amiből kevés van, ah­hoz csak drágán lehet hoz­zájutni, ha már annyira keresikI A higgadtan, mondhatni mértéktartóan nyilatkozók egyike volt a lapunkban is megjelent összeállításokban Szalui László, a Rákosme­zeje Tojástermelő és Érté­kesítő Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondta, a to­jás szabadáras, s így egy­szerűen képtelenség meg­gátolni, hogy a kereskedők annyiért kínálják, ameny- nyit nem szégyellnek rajta keresni. LEHETNE OLCSÓBB Több olyan nyilatkozat is napvilágot látott a hazai sajtóban, miszerint majd december végén, január elején visszaáll a normális ár. Ez, amint már köztu­dott, nem a prognózisok szerint történt: változatla­nul hét és 8,50 forint kö­zött kínálják az árut. És bizony, érthetően a kispén­zűek látják kárát, hiszen maholnap már ezt az élel­miszert sem tudják megvá­sárolni. Hiába érkeztek be az országba a bábolnaiak által közreadott informá­ciók alapján a Lembergben tojó, de bábolnai tyúkok által termelt tojások, a pia­ci árak szinte dermesztőén mozdulatlanok. Kérdésünkre Szalai Lász­ló ismét elmondta, az el­múlt év decemberében tett észrevételeit. Mondván, amíg 1300 forintért jutnak hozzá a baromfitartók a táphoz, holott a búzának, amiből készítik, mázsán- kénti ára 500, a kukoricáé pedig 600 forint, lényege­sen olcsóbb takarmányféle­séget is lehetne nyerni. ök mindenesetre jelenleg is hat forintért kínálják helyben a tojásokat. Sót, akik nagy tételekben vásá­rolnak tőlük, azoknak to­vábbi kedvezményt is ad­nak. A másodosztályú for­mákért öt forintot kérnek. A termelt áru szinte tel­jes egészében helyben, a Pesti úton levő gazdasági épületükben gazdákra, ve­vőkre talál. A- téli időjárás ellenére, naponta átlago­san 40 ezer darab tojást tojnak a tyúkok. KÜLFÖLDI VEVŐ Mind több tojástermelő gazdaság ment tönkre az utóbbi egy-két hónapban. Jelezve azt, hogy a fo­gyasztók számára előnyte­len árak mellett nem képe­sek haszonnal termelni. Bezárta kapuit a Kerepes- tárcsán levő Szilasmenti Téesz tojáságazata és a gyáli Szabadság Termelő- szövetkezet két tojóháza is. Több termelő számára már magának a két-há- rom éves tojóállomány se­lejtezése is gondokat okoz. A piac pedig újabb kihívá­sokkal riogatja a termelő­ket és a fogyasztókat. És bármilyen meglepő, a for­galmazók, a felvásárlók, a gomba módra szaporodó ve­gyes vállalatok még mindig talpon vannak, mondván: amire nincs vevő itthon, arra akad külföldön. A hazai fogyasztók pedig reménykednek. Bíznak a tavaszban, a jó időben, s abban, hogy majd csak ol­csóbbak lesznek azok a fránya takarmányárak. Ak­kor ugyanis talán a tyú­kok kifulladásig tojnak. Csak a pénztárcák laposod­nak tovább... (gyócsi) oa.5 j

Next

/
Thumbnails
Contents