Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

PEST MEGYEI XXXVI. ÉVFOLYAM, 12. S2AM Ára: 11,50 forint 1992. JANÜÄR 15„ SZERDA MAI SZAMUNKBAN Építési terv Pomázon (4. oldal) Tojás van, mégis drága (5. oldal) Akik nem tapsolnak Torgy annak (7. oldal) Kaleidoszkóp (13. oldal) A nap HÍRE Az Alkotmánybíróság ha­tározata szerint nem alkot­mányellenes az a rendelke­zés, hogy a fegyveres erők hivatásos állományának szolgálati viszonyát a hon­védelmi miniszter polgári munkakörré minősítheti át. A testület döntése szerint a jogszabály lehetővé teszi a választást arra az esetre, ha a hivatásos tag szolgá­lati viszonyát átminősítik. Amennyiben az érintett személy nem Jogadja el át­minősítését, akkor át kell helyezni a felkészültségé­nek megfelelő beosztásba, vagy kérheti szolgálati vi­szonyának megszüntetését, amit teljesíteni kell. Az in­tézkedés ellen a hivatásos állomány tagja panasszal élhet, tehát a kifogásolt jogszabály nem zárja ki a jogorvoslathoz való alkot­mányos jogot. VALLÁSOS FÉLÓRA, URH-RA A hívők több mint bosszúsok Mint ahogy valameny- nyien tapasztalhattuk, a Magyar Rádió műsorszer­kezete átalakult. A január hatodikéval kezdődő héten sokat kellett csavargatni a készülékek gombját, míg ráakadhattunk kedvenc műsorainkra. Sajnálatosan a vallási műsorokat nem­csak más időben sugároz­zák ezután, de már nem is a Kárbejelentő nyomtatványok Továbbra is árusítják Továbbra is árusítják a kárpótlási törvény alapján benyújtható — földdel, vál­lalkozással és házingatlan­nal összefüggő — kárigé­nyek közlésére szolgáló Munkanélküli-járulék Lij­............................................................................... a' Am ikor a sok is kevés nyomtatványokat — tájé­koztatta az MTI-t kedden a kárpótlási hivatal. A nyomtatványokon nem új igényeket lehet benyúj­tani, hiszen annak határ­ideje egy hónapja lejárt, hanem a hiánypótlással összefüggő adatokat kell közölni. A különböző íveket Bu­dapesten öt nagy postahi­vatal, illetve a megyei központi posták árusítják. Petőfi középhullámú sáv- ján, hanem az URH-n ve­hetők. Mint ahogy Szalag Zsolt­tól, a Kossuth rádió meg­bízott igazgatójától meg­tudtuk, a vallási jellegű műsorok száma az új struktúrával jelentősen megnövekedett, és heti 30- ról 120 percre emelkedett a műsoridejük. A rádiók pro­filtisztítása miatt változta­tásokra volt szükség. A döntés értelmében a Kos­suthon ezután politikai mű­sorokat sugároznak, a Pe­tőfi hullámhosszai a szóra­koztatást szolgálják ezután. A közszolgálati műsorok, komolyzenei, irodalmi, magas kultúrát közvetítő adások átkerültek a Bartók VRH-sávjaira. Szalag Zsolt úgy véli, egyfajta hallgatói szokáson keú vál­toztatni, mindeddig sokunk számára automatikus volt a rádió bekapcsolása. Ezután meg kell szoknunk azt, hogy a keresett műsorért el­(Folytatás a 3. oldalon.) Várhatóan márciusban tartja alakuló közgyűlését a hazai energiafogyasztók érdekvédelmi szervezete. A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ) célja, hogy védje és képviselje a hazai energiafogyasztók ér­dekeit, ösztönözze az ener­giaszolgáltatás biztonságá­nak és minőségének javí­ÉLNI KELL. Leleményes a magyar. Ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon — tartja a szólás-mondás. S ha már az aluljárókból a rend kedvéért ki­szorultak, újabb terepet kell keresniük. „Föld alatt” nem megy? Megteszi a felszín is. Még akkor is, ha írva vagyon, tábla tiltja, „ezen a területen árusítani nem lehet”. S mégis megkísérlik túladni a kiskertből begyűjtött terményeken, mondván, élni kell... (Erdösi Agnes felvétele) tását, továbbá helyes fo­gyasztási szerkezetet kiala­kítson. E célkitűzésének ér­dekében az érdekvédelmi szervezet egyeztető szerepet kíván játszani a termelők és a felhasználók között az energiagazdálkodás vala­mennyi területén. A szö­vetség szakértői véleményt nyilvánítanak a fogyasztó­kat érintő kérdésekben, ál­lást foglalnak az energia­ügyi szabályozással össze­függő kormányzati és ha­tósági rendelettervezetek­ről. Ám mindez csak úgy valósulhat meg, ha a fel­használók és a szolgáltatók között konszenzus jön létre az árak tekintetében — el­sősorban a jelenlegi átme­neti időszakban — figye­lembe véve a különböző szociális körülményeket is. Washingtoni konferencia Magyar delegáció Jeszenszky Géza külügy­miniszter vezeti a magyar delegációt a január 22-én megnyíló washingtoni nemzetközi konferencián, amelynek résztvevői a volt Szovjetunió utódállamai­nak nyújtandó támogatás módozatait körvonalazzák. A delegáció az élelmiszer­ellátástól a know-hova-át-, adásig mind az öt munka- bizottságban képviselteti magát. A magyar diplomá­cia irányítója január 21-én New Yorkban találkozik Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárraL Milliókkal tartoznak Ahol már kopogtatott a csőd A Fővárosi Bírósághoz január 8-áig összesen 16 cég nyújtotta be kötelező csődindítási kérelmét, ame­lyek közül a szakemberek 14-et tudtak értékelni. A 14 gazdálkodó szervezet 90 napon túli tartozása 1,13 milliárd forint, és az egy vállalatra eső átlagos tar­tozás mértéke megközelíti a 80 millió forintot — mondotta Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnök- helyettese hétfőn, a Ma­gyar Gazdasági Kamará­ban tartott sajtótájékozta­tón. Január 9-én és 10-én to­vábbi 34 csődindítvány ér­kezett még a Fővárosi Bí­róságra. A tájékoztatóra egyéb­ként azért került sor, mert a január 1-jén életbe lé­pett csődtörvény értelme­zésében számos vállalat kért a Magyar Gazdasági Kamarától segítséget. Az egyik vitatott kérdésre Pia- kolti Sándor elmondotta: a törvény értelmében, ha a gazdálkodó szervezet ja­nuár elsejétől visszaszámít­va több mint 90 napig nem tudta tartozásait kiegyenlí­teni, köteles volt január 8-áig öncsődöt jelenteni. Nem vonják felelősségre azonban azt a vállalatve­zetőt, aki nem ezt tette, hanem él az indoklásban megfogalmazott további 90 nap haladékkal. Ez a cég viszont azt kockáztatja, hogy hitelezői a védelmet biztosító öncsőd előtt, meg­indítják ellene a felszámo­lási eljárást. Hangsúlyoz­ták: a törvény hatálybalé­pése előtt megkezdett ügyek esetében a régi el­járás szerint történik a fel- számolási eljárás, ám van öt módosító rendelkezés. (Miként vélekednek Pest megyében a csődtörvényről? — írásunk lapunk 3. olda­lán.) Magyar—jugoszláv határállomások Egyoldalú építkezés Jugoszláv oldalon egyol­dalúan kezdték meg két új határállomás építését — Kalapács alatt az élehniszerhaltok Kelendőbbek az üzletek A napokban került nyil­vánosságra az Állami Va­gyonügynökség tájékoztató­ja, amely tartalmazza, hogy az előprivatizációs program -keretében az értékesíthető több mint hatezer kereske­delmi egységből eddig 2120 került privatizálásra, mint­egy 3,6 milliárd forint ér­tékben. A Nyugat-Pest Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnál — a központból kapott tájékoztatás szerint — tavaly negyvenhárom boltot hirdettek meg, s az első árverés után 27 bolt került magánkézbe. Kettőt az ÁVÜ utólag törölt a privatizációs jegyzékből, a többiek pedig újra kala­pács alá kerültek. A de- (Folytatás az 5. oldalon.) közölte az MTI érdeklődé­sére Krisán Attila határőr­ségi szóvivő a belgrádi Po­litika círrtű lap jelentésével kapcsolatban, amely sze­rint Magyarország ismeret­len okok miatt nem teljesí­ti építési feladatait. A szóvivő rámutatott: va­lóban szó van a Bácsalmás —Bajmok és a Tiszasziget— Djála határállomás létesíté­séről, miután azt az élénk forgalom igényli. Ugyanak­kor új határátkelők létesí­téséről a külügyminisztéri­umoknak kell megállapod­niuk, s csak azt követhetik az alsóbb szintű egyezmé­nyek. Egyelőre azonban még semmilyen megállapo­dás sincs az említett két határállomás megépítésé­ről. Csínján az árral, az energiával műm 580 ezer munkanél­külivel számolnak év vé­gére a Munkaügyi Minisz­tériumban, s ellátásukra az alapnak legalább 48 mil­liárd forintot kell fordíta­ni. Csökkentették az idén a járadékfizetés időtarta­mát. A járadék továbbra is az első időszakban az átlagkereset 70, a második időszakban 50 százaléka. Változás viszont, hogy felé­re csökkent a második idő­szak időtartama. Nagyobb munkanélküli­járulékot fizetnek a dolgo­zók és a munkáltatók feb­ruár elején a januári mun­kabérek után. A munka- vállalók 0,5 és a munka­adók 1,5 százalék helyett 1, illetve 5 százalékos járulé­kot fizetnek a Szolidaritási Alapba. Ez — 90 százalé­kos teljesítés esetén — mintegy 40 milliárd forint bevételt jelent az alapnak. Ehhez adható hozzá a költ­ségvetés 10.2 milliárd fo­rintos támogatása. Mini-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents