Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

MONORI OxíHai? XXXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Maglód! pályadíj 1992. JANUÁR 11., SZOMBAT A ház hiánya öreg parasztházat vásá­rolt, felújította, majd 1990 kora tavaszán költözött Maglódra Zalavári Béla és Poór Mária színész, mű­vész házaspár. A feleség Maglódon született így hát valójában hazajöttek. — Ideérkezésünkkor lát­tuk: bizony nagyon sze­rény, szegényes Maglód kulturális programja, mű­velődési-szórakozási lehető­sége. Így, a kedvező válto­zás reményében, felesé­gemmel azonnal megalakí­tottuk a maglódi alkotó- művész kulturális egye­sületet művészbarát isme­rőseink, s néhány helybéli értelmiségi megnyerésével. Nos, ezen egyesületnek el­nöki tisztét feleségem. Poor Mária látja el, jómagam a helyi Petőfi Sándor Műve­lődési Ház igazgatója let­tem 1990 augusztusában — mondja Zalavári Béla, aki­vel természetesen elsősor­ban művelődési házbeli te­vékenységéről beszélget­tünk KISCSOPORT, SZAKKÖR — Az eltelt idő túl rö­vid valamiféle számadásra. Mégis, hogyan értékeli maglódi ittlétének bő egy esztendejét? — Idejövetelünkkor a helyi kulturális életet fel­lendítendő, újszerű, akár merésznek is mondható el­képzeléseket, terveket fog- galmaztunk meg. Rövid Időn belül kedvező válto­zásra aligha számítottunk, néhány évnek el kell tel­nie ahhoz, hogy munkánk eredménye mérhető legyen, értékelhető legyen. Miköz­ben persze mindent meg­teszünk azért, hogy színes, változatos programot ad­junk, elsősorban a gyere­keknek, fiataloknak. — ön többes számban be­szél, fogalmaz... — Igen, mert intézmény­beli munkatársként ©okát Az iskolában MONORI HÍRLAP IVtonor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munka­társak: Gér József és Kob- lenez Zsuzsa. 0 Postacím: Monor. Pf. 51. 2201. Tele­fon : 157. 0 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig 8-töl 11-ig. segít Szegedi Mária álta­lános iskolai pedagógus, s valójában szorosan együtt­működve dolgozunk a mag­lódi kulturális egyesület­tel... A gyerekeket, ifjú­ságot említve: a helyi ha­gyományokat felelevenítő, s folytató ovis néptánccso­portunk mellett az iskolai színjátszó csoportnak és a kézimunka szakkörnek ad helyet a ház. Rendszeresek a társastánctánfolyamaink, s művészi torna, és karate . tanulása mellett van faze­kas szakkörünk, ismétlődőek a nyelvtanfolyamok. A ti­zenévesek pedig tinidisz­kón szórakozhatnak. A FELNŐTTEKKEL NEHÉZ — S vannak a község egészét — olykor a környé­két is — megmozgató ren­dezvények. — Idesorolandó sokféle programjával a március közepi maglódi ifjúsági napok rendezvénysorozata, a május, végi gyermeknapi majális. Méretét, program­ját tekintve legszínesebbek azonban az augusztus 20-i Szent István napi rendez­vényeink amelyeket a he­lyi kulturális egyesülettel közösen tartunk, s amelyek­re ismert és kedvelt mű­vészek sorát hívjuk meg rendszeresen. A tavalyi Szent István-napi program­ban például fellépett Var­ga Miklós, Metal Lady (Bí­ró Ica), Deák Bili Gyula, a Kormoran és a győri Ma­dam együttes. Voitak gye­rekműsorok, a felnőtteket Kabos László szórakoztatta, s egy sor más program kö­zül válogathatott ki-ki ked­ve szerint... Művelődési otthonunkba év közben is számos fővárosi báb-, és gyermekszínházi előadást s a könnyű műfaj ismert sze­mélyiségeit, együtteseit hoztuk le Maglódra ... A felnőttekre gondolva — akiket mint Zalavári Bé­la igazgató mondja, már nehezebb megnyerni a mű­velődési házbeli rendezvé­nyekre — tartottak s tar­tanak évente több „élő ze­nés” hagyományos bált. Miközben eredmények­ről, tervekről beszélgetünk, azért tudni kell; a helyi kulturális életet fellendí­teni akaró művészházas­pár ambiciózus elképzelé­seinek, terveinek — sok más egyéb mellett — ha­tárt szab az a tény, mi­szerint a nyolc és fél ezer lakosú Maglódnak a szün­telen felújítása, átalakítása ellenére nincs a nagyköz­ségi ranghoz méltó műve­lődési háza... — A közeli évek égjük megvalósításra váró nagy terveként pályázatot írtam egy szabadidős közösségi hely kialakításáról. Esze­rint, a községközpontban a polgármesteri hivatal szom­szédságában lévő területen épülne meg a falumú­zeum. Színpadot, nézőteret kialakítva színháznak, mo­zinak, koncerteknek helyet adó szabadtéri rendezvé­nyeket tartanánk itt a nyári időszakban, s e hely más célú programok meg­tartására is kiválóan alkal­mas lenne. MÉG AZ IDÉN Örömmel mondhatom: több mint elképzelésről van immáron szó. A közművelődési pályázatért pénzt kapva, a helyi kultu­rális egyesülettől is anya­gi támogatást remélve, igen kedvező a helyi ön- kormányzatunk hozzáállása is, Jandó István Orvvadászok is A téli berekben Már csak itt-ott lepi fehér hóbunda a végtelen határt. A hó színes is piszkosszürké- - vé változott az utóbbi na­pok párás-ködös, nyirkos időjárása, no meg a levegő szennyezettsége következ­tében. Az erdőkben a vad ele­gendő élelmet talált a ko­rábbi hetek havas napjai­ban is — legalábbis a gyömrői székhelyű Túzbe- rek Vadásztársasághoz tar­tozó területen. A vadász- társaság tagjai ugyanis rendszeresen ellátják vad­csemegével, vízzel a kihe­lyezett etetőket. Hatókat. Tavaly nyáron csaknem másfél ezer fácánt neveltek a Bubik-tanyai vadásztele­pen, amelyből a kihelyezés után — legalább nyolcszá- zat kilőttek. A többi vagy még megvan, vagy már nincs. Az orvvadászok ugyanis — amint hallottuk — nem kímélték a szabad­ba kikerült színes tollú ma­darakat, s jó néhányat rabul ejtettek, illetve légpuská­val kilőtték. A vadászati szezon első fele a végéhez POSTAFIÓK 51. Gáz van.;; ... illetve nincs Mono- ron, azazhogy mégis van, csak nem ott,, ahol az em­ber keresi. Történt ugyanis kará­csony előtt, hogy az a frá­nya gázpalack már megint nem bírta szusszal. Sebaj, a szomszéd épp most jött meg egy teli palackkal, el­szaladok, s veszek gázt. Gondoltam én. Csak sajnos a cseretelep büszke vállal­kozója nem így gondolta. A kapun kedves kicsiny tábla; „Gáz nincs.” Gáz van! Most mitévő legyek? Kérdésem­re az iroda ajtajából kész­séges választ kaptam; „ott szemben még van!” Tán ott is nyílt egy gázos ? — hitet­lenkedtem. „Nem, de tudja, az üzlet az üzlet mindenki­nek. Ha nagyon kell, ne sajnálja a plusz ötven fo­rintot.” S én még az hittem, szemléletváltás volt! Hogy miért nem vettem gázt, és hogy kinek üzlet ez való­jában, nos az eldöntését Önökre bízom! (hágó) (Pantos név és cím a szerkesztőségben.) közeledik, e hónap utolsó napjáig tart. A gyömrőiek a tavaly szeptember óta zajló évadban is fogadtak külhoni turistákat, akik­nek hobbijuk a vadászat. A legtöbben még most is Né­metországból érkeznek, de volt osztrák, francia és spa­nyol vendége is a Túzberek Vadásztársaságnak. Persze ma már jól meg kell gondolniuk a nyugat­európaiaknak is, hogy hány napra érkézzenek hozzánk. A vadászat — amely amúgy sem olcsó mulatság — egy- re többe kerül a külföldiek­nek is, keményvalutával fizetnek az itt töltött na­pokért, a kilőtt vadért. így aztán a szokásos 9-10 nap helyett mindössze 5-6 nap­ra érkeznek, s nem tudni, hogy jönnek-e még egyszer. Mindenesetre a gyömrői fenyveserdőben lévő Bu- bik-tanyán szép vendég­szobák és társalgó áll ren­delkezésükre, így mindig elégedetten távozhatnak. Persze csak akkor, ha pus­kavégre kaphatnak néhány fácánt vagy őzet is. A gyömrői vadásztársaság vezetősége az idén is elké­szíti mérlegét a múlt év­ről. Erről közgyűlésen tá­jékoztatják majd a tago­kat. Erre a fontos tanács­kozásra még a téli hetek­ben sort kerítenek. (gér) PILLANATKÉP „Ü(álom az orvosokat, mert mindig várni kell rájuk.” Ez a felirat virít a monori rendelőinté­zet gyerekgyógyászatá­nak várójában, az egyik pelenkázóasztal bőrbe­vonatán. Nem pelenkás írta, az biztos. Inkább egy kisiskolás, aki sorá­ra várva már nem bírta ki, hogy ne hagyja az utókorra véleményét. Kár, hogy az ilyesmi­ből kinő az ember. Pe­dig micsoda megköny- nyebbülés lenne, ha fel­nőttkorba?i is kinyithat­nánk egy ilyen szelepet a dühünknek és a csa­lódottságunknak. Elvég­re nem lehet mindenki Beatrice együttes sem, hogy keservei csokrára rányomtathassa a fel­írást: „Utálom az egész XX. századot!” Na, de vannak viszont köztéri padok, falak, miegymás, amikre felvéshetnénk: Utálom, a ... ! — folyta­tás tetszés szerint. Igaz, hogy ez meg rongálás- nak minősül, és büntet­hető. Milyen rémes, ha felnőtté lesz az e?nber ... Mi mindent nem szabad neki... Csak némán, csendben utálhat... Meg legfeljebb nyomtatás­ban, képernyőn, rádió­ban... Milyen szeren­cse, hogy „legalább” ez jut neki! — ez — Rendőrségi krónika Kifosztott mackó Az új esztendő első hetében is számos bűncselekmény történt a Monori Rendőrkapitányság működési területén. A betörési sorozat ezúttal sem szakadt meg — s a leg­frissebb elkövetők ismét nagy értékű károkat okoztak hí­vatlan látogatásaikkal. Január 2-ára virradóra betörők jártak Pilisen a Kossuth Lajos utca 17. szám alatti diszkontáruházban. Az elkövetők ajtóbefeszítés módszerével jutottak a bel­ső térbe, ahonnan kizárólag márkás külföldi cigarettá­kat vittek el. Az eltűnt ci­garetták ára meghaladja a 400 ezer forintot. Ugyanezen az éjszakán betörtek a sülysápi Tápió- völgye Konfekció Kft. sű­rűpusztai üzemébe, ahol egyébként márkás ruhane­műket készítenek. Leverték A Monori 4. Számú (ökume­nikus) Általános Iskolában (Ady Endre utca) az új eszten­dőben is folytatódnak az aero- bic-tanfolyamok. A foglalko­zások az iskola tornatermében zajlanak hétfőn, szerdán és pénteken egyaránt este fél nyolc órai kezdettel, tlj jelent­kezőket is szívesen fogadnak u aerobic-tanfolyamra. KÖZLEMÉNY Hálás kös2:önetünket fejezzük ki mindazoknak, akik Holánsz- ki Imre temetésén Pilisen meg­jelentek. fájdalmunkban osz­toztak. Felesége, fia és menye. (93 195/1K) 8 A/t isztl úr egy ideje gyakori vendége szerkesztőségünknek. Igaz, hosszabb beszélge­tésre sokáig nem tud­tunk sort keríteni, de egy-egy epizóddal mind­annyiszor bővítette a monori ’56-os esemé­nyekről alkotott képün­ket. Persze, lévén, hogy mi életkorunknál fogva leg­feljebb halvány emléke­ket s az iskolában suly­kolt „hivatalos” ismere­teket sorakoztathatunk csak Misztl úr élményei mellé, kíváncsian hall­gattuk szavait. Gratulál­tunk, amikor október­ben büszkén mutatta a Horváth Balázs tárca nélküli minisztertől ka­pott kitüntetését. Szá­munkra úgy tűnt, hogy Misztl László, a volt monori nemzetőrök pa­rancsnoka elégedett em­berré vált... Biztattam, kértem ak­koriban, mesélje el él­ményeit, ossza meg má­sokkal is a történelem hétköznapi pillanatait... Majd egyszer, később! — halogatta, mondván, feleségében olyan mély és fájó sebeket ejtettek a történtek, hogy még ma is félti férjét a köz- szerepléstől. Pedig Misztl László fi­zikailag nem roggyant meg az élet súlya alatt. A hét évtized, a ke­mény munka, verések, a börtönévek meg sem látszanak rajta. Amióta godtan megírhatja, vál­lalom minden szavát. Még segítséget is hoz­tam, hogy jobban meg­értsük egymást.” És megmutatta a nagyot­halló-készülékét, amit hétköznapokon nem szí­vesen használ: 1957-ben történt letartóztatása bocóánat? — jó ideje már — nyug­díjba ment az Ikarus- ból, kisállattartással, „nyulazással” egészíti ki a család jövedelmét. Kettős haszna van en­nek az elfoglaltságnak, pénzt hoz a konyhára, és a sok fűkaszálás a sza­bad levegőn, karban­tartja a testet is. De Misztl úr mostaná­ban másra is gondol ka­szálás közben ... Ami­kor utoljára járt bent nálunk, szokatlanul ün­nepélyesnek tűnt. „Szerkesztő úr! Amit most mondok, azt nyu­után verte süketté val- latója — mondta. Róla — vagy róluk — pedig nem sokat beszélt eddig Misztl László. Most viszont azt mond­ja: nincs bocsánat! „Az én nevemben ne bocsás­son meg senki. Ha én a villamoson véletlenül valaki lábára taposok, nem várom, hogy más kérjen elnézést helyet­tem. De fordított eset­ben sem fogadom el mástól...” Hiába figyelem be­szélgetőtársam arcát, nyomát sem találom raj­ta a gyűlöletnek. Vagy kihunyt már, vagy most van feléledőben? Fogad- kozik: ha törvény előtt nem vonják felelősség­re az ő vallatóját, vagy az egykori körzeti orvos — általa ismertnek vélt — gyilkosát, maga ítél­kezik majd. S nem lehet késég es, hogyan... A bizalmát újra el­vesztette: az Alkot­mánybíróságban, a köz- társasági elnökben, egy­kori harcostársai jó ré­szében is. Misztl úr ma is kívül­ről fúj néhány ’56-os forradalmi verset. Olyankor bepárásodik a szeme. Ellágyul, utána megkeményedik. Hallga­tom és nézem — mint­ha viaskodna. Vajon emlékeivel, indulataival, vagy egy általa nem is­mert erővel birkózik? Azt látom, a lelke bé­kéje van veszélyben, pe­dig mi, fiatalabbak, mindig a hetvenesek, nyolcvanasok bölcsessé­gét szeretnék eltanulni. 1 ehet, hogy elmu- lasztjuk? S arra lesz bocsánat? De ki bocsásson meg érte, s kinek? Vereszki János a lakatot a bejárati ajtóról és az ablakrácsot is befe­szítették. Bőrdzsekiket és különböző farmerruhákat zsákmányoltak az egyelőre ismeretlen betörők — ösz- szesen 350 ezer forint ér­tékben. Lakossági bejelentés alapján kifosztott mackót talált a rendőrség január 3-án az Üllő—Ocsa közötti út mellett. A kisméretű páncélszekrényt feltörve ta­lálták, azonosítására a rendőrség intézkedett. Az akció eredménnj'el járt, már ami a mackó tulajdo­nosát illeti, hiszen az egy fővárosi kft. irodájából tűnt el néhány héttel ez­előtt. A trezorban 6 millió forintot tároltak, s termé­szetesen azzal együtt vitték el a betörők. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság illetékes osztálya folytatja, a nyomozást. Január 5-én vasárnapra virradóra betörtek a Gom­bai Polgármesteri Hivatal gazdasági irodájába. Az egyelőre ismeretlen tettes vagy tettesek ablakbetörés útján jutottak az irodába, ahol felfeszítették a lemez- kazettát, a benne lévő 104 ezer 786 forintot ellopták. Talán megnyugodhatnak egy darabig a monori-erdei hétvégiház-tulajdonosok. A monori rendőrőrs nyo­mozói ugyanis január 7-én kedden elfogták és őrizetbe vették G. János 23 éves büntetett előéletű és S. András 20 éves monori-er­dei lakosokat, akik az utóbbi hónapokban több hétvégiház-betöréssel gya­núsíthatok. Az elrendelt házkutatások során több — •a betörésekre utaló — tár­gyat és értéket találtak a nyomozók, akik intézked­tek a két delikvens előzetes letartóztatásáról. A rendőrség valamennyi ügyben folytatja a vizsgá­latot. G. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents