Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
LENNI VAGY NEM LENNI (II.) Csak hatalmi szóval nem lehet Gyálon nem vetnek ki adókat Miből él az önkormányzat i ? Bevezető írásunkban utaltunk arra, hogy a magyar orvostársadalom — nevezetesen a nőgyógyász és szülész szakorvosok — nem szívesen élnek az abortusszal, dr. Konczwald Lászlót aposztrofálva: munkaköri kötelességként végzik, de terhes kötelességként, amit törvény ír elő a számukra. Dr. Konczwald László az Országos Szülészeti, Nő- gyógyászati Intézet főorvosa, s mint ilyen, jó ismerője ennek a kérdésnek. A szakmai kollégium 1991- ben elkészített egy állás- foglalást az abortuszkérdésben, mely 1300 magyar szülész és nőgyógyász szakorvos véleményére épült. Nem tudni, miért, a médiák nem vállalták fel az állásfoglalás közlését, illetve csak kivonatosan, meghúzva kívánták közölni, amihez viszont a szerzői team nem járult hozzá. — Vég nélküli jogi viták folynak akörül, vajon egy nyolc-tízenkét hetes magzat élőlénynek tekinthető-e vagy sem. Az orvosi álláspont a férfi és női élő sejtek találkozásából kifejlődő embriót a fogamzás ei- *ő pillanatától élőlényként kezeli, s az abortuszt, mint olyat, az élet elleni beavatkozásnak tekinti. Eddigi pályafutásom alatt több abortusztörvényt megéltem, de számomra ma is az az orvosi morál a mérvadó, mely megvetette, kiközösítette az olyan pályatársakat, akik illegális abortuszt végeztek. Dr. Konczwaldról tudni kell, hogy Erdélyből került Magyarországra, ahol az abortusz erkölcsi megítélése súlyosabb az átlagosnál. Ennek okai az etnikumok különböző, de egyformán Szigorú — egymással rivalizáló — morálmércéje, a családcentrikus hagyományok s az egyház meghatározó szerepe. Társulásba tömörülnek a Budapest környéki községek, városok önkormányzatai, hogy alkalmanként kososén lépjenek fel a fővárossal szemben. Megítélésük szerint ugyanis a szomszédsággal járó közös ügyek jelentős részében rendre hátrányba kerülnek. Különösen most vált fontossá az érdekek megfelelő egyeztetése, hiszen a közeljövőben hosszabb időszakra szóló döntések születhetnek. A regionális vízművek például — amelyek részben a főváros ivóvízellátását szolgálják —, a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek, s várhatóan alku tárgya lesz, hogy milyen vízdíjakat állapítsanak meg, hogy az önkormányzatok megfelelő jövedelemhez juthassanak. Ugyanígy gyakran vita tárgya a tömegközlekedés is, a főváros hozzájárulást kér azoktól a községektől, ahová a BKV buszai kijárnak — a helyi önkormányzatok érvelése szerint azon4 Ma» — Főorvos iír következetes ellenzője az abortusznak, noha az 1974-es egészségi világkongresszus kimondta: mindem nő alapvető emberi joga arról dönteni, hogy vállalja-e a terhességet. — A kettőnek semmi köze egymáshoz, a terhesség nem vállalása nem feltétlenül azt jelenti, hogy abortusszal kell megszabadulni a nem kívánt terhességtől. A terhesség ellen védekezni kell, ám szerintem a mi társadalmunknak nincs meg a védekezési kultúrája, és lebecsüli az abortusz egészségre káros hatását. Megdöbbentő, milyen szemrebbenés nélkül, szemernyi lelkiisme- retfurdalás nélkül feküsz- nek fel a nők az asztalra, jóllehet elkerítnetnék, ha kellően védekeznének. Azt hiszem, nem túlzók", ha azt mondom, ennek a századnak egyik legnagyobb vívmánya a fogamzásgátlók felfedezése. Csak élni kéaie a felfedezéssel. Szerencsés a2 az egybeesés, hogy az AIDS-től való félelem némileg előtérbe hozta az óvszerek szerepét. Ez talán javít majd az abortuszstatisztikán is. — ön szerint mit kellene tenni a tudatos védekezés érdekében? — Ezt a médiák egyik képviselője kérdi tőlem? A sajtó, mely oldalakat szán ennél kevésbé fontos dolgok reklámozására? A cigarettásdobozra felírják: káros az egészségre! írják rá a szex- és pornólapok fejlécére is: védekezz a nem kívánt terhesség ellen! Hetekig, hónapokig legalább olyan intenzív felvilágosító kampányt kellene folytatni minden fórumon, mint amilyen a Malév-, a biztosító-, vagy a hajszesz- reklám a tv-ben. Ennek során megismertetnék az érdekeltekkel a leghatásosabb fogamzásgátló eljárásokat, szereket, de mindbán a viteldíjjal már megfizeti a lakosság a szolgáltatást. Gyakran ütköznek az érdekek a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban is. Budapest napi szemetét a közeli települések környékén rakják le, ami ellen a helybéliek gyakran tiltakoznak. A főváros érdeke egy újabb szemétégető mű felépítése lenne, az ezzel járó környezetkárosító hátrányokat viszont a kiválasztott, Budapest környéki terület lakosai szenvednék meg. Álláspontjuk szerint a hulladék másodlagos feldolgozása lenne a kívánatos, ehhez azonban a fővárosnak meg kellene szervezni a lakossági szemét szétválogatásos gyűjtését, hogy az üveg, a papír és a mérgező anyagok egymástól elkülönülve jussanak a szeméttelepekre. A vidéki települések együttes fellépése — megítélésük szerint — nagyobb esélyt adhat a sikerre, amikor a tárgyaló felek asztalhoz ülnek. A Fővárosi Agglomerációs önkormányzatok Társulásához eddig 23 település csatlakozott, s várhatóan még e hónapban a cégbírósági bejegyzésre is sor kerülhet. ezt még azelőtt, hogy szigorító döntések születnének a kérdésben. — Segítene egy szigorítás, egy drasztikus abortusztörvény? — Aligha. Hadd hozzam fel a belgák esetét. Európában Belgiumban a legszigorúbb az abortusztörvény. Ám ez nem a lélek- szám növekedéséhez vezetett, hanem megemelte a vasúti társaság forgalmát. Aki szabadulni akar a terhétől, felül a vonalra, s átutazik a szomszédos országba. Nálunk egy át nem gondolt, hirtelen szigorításnak ennél komolyabb következményei lehetnek. Az illegális, főleg kontárok által lefolytatott beavatkozás százak halálához vezethet. ’ — Ha jól értettem, nem a szigorítás, hanem a hirtelen szigorítás ellen apellál? — Előrebocsátom, az abortusz nem orvosi, hanem politikai probléma, nem a mi feladatunk hatalmi vagy más eszközökkel visszafogni. Mint orvos, azt mondom, az abortusz káros, kivált az első terhesség esetében, mert az elsőből születik a legegészségesebb utód. A törvényalkotóknak tehát azt tanácsolom, legyenek óvatosak. Ha a szigorításra szavaznak — amennyiben erre sor kerül —, annak bevezetése előtt végezzenek egy minden médiára kiterjedő ismeretterjesztő kampányt. Fél évig, egy évig — amíg a „termés” beérik. Csupán hatalmi szóval, adminisztratív eszközökkel nagy felelőtlenség volna gátat vetni az eddigi szabadosságnak. Matula Gy. Oszkár Gödöllő város lakossága, s helyi önkormányzata minden adandó alkalommal szorgalmazza a város értékeinek, természeti kincseinek, köztük is az oly sokat emlegetett tórendszernek, valamint a várost körülölelő erdőknek a megmentését, megőrzését. Évtizedekkel ezelőtt a mintegy 50—60 kilométer hosz- szú és 10—15 kilométernyi Intézkedtek December utolsó napjai-^ ban panasszal élt két ürömi olvasónk. Elmondták, hogy az Ady Endre utcában nem folyamatosan és nem sorban — házról házra — kötik be a gázt, hanem . . . Gyanúsítgatni lehet, de ez nem old meg semmit. Amiért is ésszerűbbnek tűnt, ha közvetlen a polgármesternél appellálok a kérdésben. Január 2-án felhívtam Horváth Péter polgármestert és tolmácsoltam a két lakos panaszát, illetve kértem, tegyen valamit a panasz orvoslásának érdekében. Horváth Péter készségesen ígérte, utánanéz és ha lehet, január 6-ig bekötteti a még kimaradt portákat, jóllehet ez nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Vasárnap délután, január 5-én este felhívott az egyik érdekelt. — Szerkesztő úr köszönöm a közbenjárását, bekötötték a gázt a lakásba. — Ne nekem tessék köszönni, hanem a polgár- mester úrnak — mondtam a hálálkodónak. Nem tudom. megtette-e vagy nem, én mindenesetre a magam nevében megköszönöm Horváth Péternek, hogy nyitott és segítő kész volt a kérdésben. (—gye—) Javítják Egyeztető megbeszélést tartottak a hét elején a megyei kárrendezési és a földhivatal vezető képviselői. Ezen egyebek között elhangzott az, hogy a múlt év december 17-ig közel hatvanezer kárrendezési igény érkezett be. Ennek elenyészően kis hányada, alig tizenöt százaléka az a dokumentációs anyag, széles összefüggő erdőterületet, amely Szadától Dá- nyig húzódik, s háromszög alakban olyan településeket is érint, mint Valkót, Vácszentlászlót, egy időben — Budakeszi központtal — a Gödöllői Erdő- és Vadgazdasághoz csatolták, majd egy újabb átszervezést követően még távolabb került a várostól: a Pilisi Állami Parkerdőgazdasághoz. Dr. Fábián Zsolt, Gödöllő alpolgármestere éppen a napokban beszélt arról, egyszerűen elképesztő, hogy a várostól mintegy 80 kilométerre lévő Visegrádon foglalkozzanak a Gödöllő környéki erdőkkel, az erdőgazdálkodással. Megítélése szerint ami a város teNégy, szerencsére nem ketyegő, hanem bűzölgő, a természet képét és a hangulatot rontó időzített bombának nevezte a Gyál körüli szemétlerakó helyeket Gyimesi István polgármester. Szerinte, ha nem kapják meg az illetékes szakminisztériumtól a környezetvédelemre" szánt anyagi támogatást, akkor a maholnap telített bányagödrök valóban károsítják a nagyközség klímáját és a polgárok egészségét. őszintén beszélt a polgármester arról is, hogy rövidesen sorra kerül az idei költségvetés vitája, s annak remélhető elfogadása. Elvetnek azonban minden a lakosságot nyomorító adóterhet, hiszen sok egyéb állami teher nyomasztja az embereket, s teszi nehézzé a mindennapi megélhetést. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium arra ösztönzi az önkormányzatokat, a helyi adók kivetésével teamelynek feldolgozása nem jelent akadályt. Dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője közölte: a hibásan kitöltött nyomtatványok egy részét nem küldik vissza, mivel sikerült megállapodniuk a Pest Megyei Földhivatal vezetőjével abban, hogy a megyei földhivatal kirendeltségein rületén található, vagy ahhoz szorosan kapcsolódik, érthetően kell, hogy foglalkoztassa a helyi önkormányzatot, s adott esetben az erdők sorsába véleménye, beleszólása legyen. Ráadásuk olyan erdőségekről van szó, amelyek egy része szervesen illeszkedik Gödöllő tájvédelmi körzetébe, és így a várost körülölelő egészséges környezeti képet, a természeti értékeket gazdagítja. Az alpolgármester szólt arról is, hogy nincs szándékukban szorgalmazni az említett erdőterület önkormányzati kezelésbe adását, hiszen az erdő állami tulajdon, s annak kezeléséről, a szakszerű erdő- és vad- gazdálkodásról magának az államnak kell gondoskodnia. Az egykori, már említett Gödöllői Erdő- és Vadgaz- daságnak ma is létező jókora irodaépülete lehetővé tenné azt, hogy az erdőségekben folyó gazdálkodási munkákat, teendőket a városból irányítsák. Az ominózus épület, pillanatnyilag ugyanis nincs teljesen kihasználva, hiszen mint hírlik, egy rész.ét bérlemény formájában hasznosítják. ■ !' Gy. L. gyenek szert a működésüket segítő pénzügyi forrásokra. Gyál sajnos földrajzi fekvésénél fogva nem rendelkezik olyan szabad és hasznosítható földterülettel, amelyet az önkormányzat akár apportként bevihetne valamilyen vállalkozásba. A helyi Szabadság Termelőszövetkezet meg készül az új szövetkezeti törvény előírásaiból eredő gyakorlati lépések megtételére, a kárrendezés céljára szolgáló termőföldek elkülönítésére és az új típusú szövetkezetté átalakulásra. A megoldás nehéz, de a polgárok érzik, tapasztalják a testület jobbító szándékú igyekezetét. Gyimesi István a költségvetéssel kapcsolatban említést tett arról is, hogy 300-400 millió forintra számítanak az államkasszából. Ez talán elegendő lesz az alapvétő helyi célok eléréséhez. két szakember elkészíti az anyagok korrekcióját. Kizárólag olyan kérelmeket küldenek csak vissza, amelyek már valóban lehetetlenné teszik a pontosítást, azok gépi feldolgozásra alkalmatlanná tételét. Sztáray dr. -szólt arról is, hogy csak aláírásra hívják be azoknak az adatlapoknak a tulajdonosait, akiknek anyagaiban az említett javításokat végre kellett hajtani. A megyei kárrendezési hivatal vezetője azt is elmondta, hogy a budaörsi, a ráckevei és a gödöllői földhivatali kirendeltségeken már egyeztették is a hibajavítások ^.időpontját, s ezt közölték az érintettekkel. A megyei kárrendezési, illetve a földhivatal február közepéig értesítést küld a mezőgazdasági nagyüzemeknek arról, hogy menynyi és milyen aranykoronaértékű földel kell majd kártalanítási célokra elkülöníteniük. Ugyan már lezáródott a kárpótlási igények benyújtásának a határideje, de érthetően változatlanul foglalkoztatja a közvéleményt az, mi lesz ezután. , A napokban elhangzottak szerint azok a földigénylők, akiknek 200 fölött van a visszaigényelt birtok aranykorona-értéke, azoknak azt licitáláskor jelezni kell a. Pest Megyei Kárrendezési Hivatalnak. Feltüntetve azt is, hogy milyen sorszámon nyújtották be a kárrendezési lapot. Ugyanis, akik utalványt kapnak, azok annak alapján csak földet vásárolhatnak, viszont a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek sokkal szélesebb lehetőségeik adódnak, hiszen a jeggyel bármit kezdhetnek, így például életjáradekot is kérhetnek. Egyébként a már említett 200 aranykorona-értéket meghaladó leendő földtulajdonosoknak mindenképpen jelezniük kell, hogy ők mezőgazdasági vállalkozók kívánnak lenni. (Gyócsi) , f / ■■ AGGL0MERACI0S ONKÖRMANYZATGK TÁRSULÁSA ALAKUL Távolról kezelt erdők A városra is gondolni kei! Gy. Ha lehel, nem küldik vissza a hibás adatokat
