Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

gödöllői rí:x. t /FOLYAM, 7. SZÁM 1992. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK A Tüzép-telepen Kedvezményekkel segítenek A* új esztendő első napjaiban a gödöllői Székelykapu Kft. tüzelő- és építőanyag-telepére látogattunk, megér­deklődni. milyen a kínálat ilyenkor, tél derekán. Népszavazás előtt A lakosság eszköz Az 1991. évi önkormányzati választások egyáltalán nem mellékes következményeként számos egyesített telepü­lés visszanyerte önállóságát. Az 1979-ben összevont Ke­repes és Kistarcsa akkor nem vált el. Január 12-én a kerepesi községrészen élők népszavazáson gondolhatják meg magukat. Szeptemberben nyolc képviselő kezde­ményezte a népszavazást. Elhatározásukat a választá­sok óta eltelt időszak eseményei közül azok a jelensé­gek alakították ki, melyek az együttműködést, szinte lehetetlenné tették a képviselő-testületen belül. Az érin­tett polgárok vasárnap megválaszolják, hogy egyetér- tenek-e a képviselőik indítványával. Rapavi József pol­gármester véleménye szerint, a lakosság ebben a? ügy­ben eszköz, a kezdeményezés szűk kör céljait szolgálja. —. Jelenleg nincsen tüze­lőhiány, többfajta szenet és tűzifát lehet kapni telepün­kön — fogadott a helyszí­nen Böröczky Ervin ügyve­zető igazgató, felsorolva mindjárt a választékot Is az olcsó darabos széntől a kazánszénen s a német bri­ketten át a tűzifáig. Tájé­koztatásul néhány árat is közölt: az ukrán szén má­zsája 598. a !engycl láng­borsóé 1000. a német bri­ketté pedig 1220 forint. A hasáb tűzifa 334, a vágott 364 forintba kerül. Szeretném magam meg­mutatni, hogy látva lássa­nak címmel rendezték meg a kartali művelődési ház­ban a nagyközségben szüle­tett, illetve ma ott élő alko­tók estjét. A színházterem zsúfolásig megtelt az ér­deklődőkkel, akik a kétórás műsor után minden bi­zonnyal elégedetten indul­tak haza. A programbari prózai és zenés műsorszámok vál­tották egymást. Verssel, il­letve elbeszéléssel Búth Emília, Kiss Julianna, Blaubacher Jánosné, Kar­tali Deák Mihály, Fülöp Lajos és Tóth Tamás mu­tatkozott be; a művek tol­mácsolásában Deák Krisz­tina, Hegyi Krisztina, Mar­ton Rita. Sőregi Judit és László Ferenc működött közre. Mártonná Homok Erzsébet kartali élményei­ről és az eddig megjelent kötetei születéséről beszélt. A zenés-táncos műfajban is számos fellépő mutatta be színvonalas műsorát Az általános iskola íurulyaze- nekarát, valamint Sári Sza­bolcs és Hajnalka trombita- kettősét l-antos Julianna és az őt billentyűs hangsze­ren és gitáron kísérő Reho- rovszky Gábor követte. A műsor második részében nagy sikert aratott a mű­velődési ház népi tánccso­portja, majd a kartali asz- szonykórus Maczkó Mária vezetésével. A terem falain a többi között a Ladócsy László festette kartali táj­képeket láthatta a közön­ség. A műsort Lászlóné Herr Piroska és László Ferenc vezette. Exupéry művéből, A kis hercegből kiemelt — Ezek az árak március 31-ig érvényesek, április elsején ugyanis tüzelőakciót indítunk: aki előre megvá­sárolja jövő téli készletét, tíz mázsa felett 10 százalé­kos árengedményt kap. Mi­vel ismereteink szerint egy- egy család telente 30-40 mázsa szenet vásárol — fá­ból pedig 20 mázsát — nem jelentéktelen az ily módon megtakarítható összeg. — Önök építőanyag-áru­sítással is foglalkoznak. Mennyibe kerülnek jelen­idézeteikkel bebizonyítot­ták, hogy egy jól megszer­vezett műsorral utat lehet találni a közönség szívé­hez. s ez felér egy „szelídí- téssel” — azaz egy barátság létrehozásával és ápolásá­val. Az esten elhangzott iro­dalmi alkotások egy része a Kartali Érdekvédelmi Kör által kiadott 1992-es Kar­tali Kisbíró Kalendáriumá­ban olvasható. Évente felkeresem a Szentendrei Szabadtéri Mú­zeumot, és minden alka­lommal meggyőződöm róla: valamicske emlék odafüz a hazai tájhoz, és szinte já­rásnyi területe is alig van már olyan az országnak, ahol még nem nézegettem körül. Természetesen leg­jobban és legotthonosabban a „kisházában", a Galga mentén érzem magam. Ha­zánk hajdanában tele volt hintve kistájakkal: Palóc­föld, őrség, Göcsej, Sárköz, Ormánság. A szavakhoz még jelző is tapadt: sötét Gö­csej, egykézö Ormánság, agyagos Őrség, dimbes- dombos Palócország. A kü­lönbségek ennél persze sokkal többet jelentettek: főként néprajzi eltérések voltak, s megmutatkoztak a szokásban, a viseletben, az építkezésben, az értékek­ben, a népköltészetben, a teljes — mindennapi — életben. Ezeket az értékes különb­ségeket fedezem én fel évenként a szentendrei skanzen területén, és min­dig fájlalom, hogy a közle­kedés elterjedése, az em­beri érintkezés gyakorisá­ga, az újság, a rádió, a te­levízió az eltérések egybe- csúsztatását, a különbségek eltüntetését segítették. Az elmúlt fél században leg a legalapvetőbb anya­gok? — A cement mázsája 554, a fenyő-fűrészárué 18 ezer 50Q forint — plusz áfa —, a? oltott mész pedig 437 forintba kerül. Kedvezmé­nyek itt is vannak:, aki minden anyagot nálunk vá­sárol, azzal anyagbiztosítási szerződést kötünk, s számá­ra a végösszegből 8 száza­lékos árkedvezményt adunk. A nagyobb építte­tők részére tranzitszállítást szervezünk, azaz közvetle­nül a gyárból történik a szállítás termelő áron plusz 6 százalékos tranzit árrés­sel. Igény esetén egyébként mind a tüzelőt, mind az építőanyagokat házhoz szállítjuk, s ha kell, épí­tési tanácsadással is szol­gálunk. — Tudomásunk szerint a kft. szociális szempontok alapján is ad kedvezménye­ket. Miért döntöttek így? — Már tavaly augusz­tusban megegyeztünk az önkormányzattal, hogy az általuk javasolt, rossz anyagi helyzetben lévő sze­mélyeknek, családoknak 10 százalékos engedménnyel adunk mindenfajta tüzelő­anyagot. Aki felmutatja az erre jogosító szelvényt, mintegy „szociális segély­ként” olcsóbban kapja az itteni árut. Március elsejé­től bizonyos építőanyagok­ra is kiterjesztjük ezt az akciót. Hogy miért adunk kedvezményeket? Bár ve­szítünk ezzel, de a magunk módján így próbálunk se­gíteni a legrászorultabb ré­tegeken. P. É. a hagyományokon és szoká­sokon alapuló falusi élet átalakult, a kistájak sajá­tosságai, különbözőségei felszívódtak, a tájnevek legtöbbje puszta földrajzi névvé lett. A tárgyi emlé­kek múzeumi megőrzésé­nek kétféle módja van. Vagy az eredeti helyén kon­zerválják azokat, például egy zsúptetős parasztházat falumúzeummá alakítanak át, vagy a tárgyat kiemelik eredeti környezetéből, s a szétszedett, majd újból összerakott házakból vala­hol máshol szabadtéri mú­zeumot állítanak fel. Ez történt Szentendrén is. Van itt minden, s én a látogatásaim után mindig nagyobb szeretettel és ra­gaszkodással gondolok a Galga menti falumúzeu­mokra, a kistájba simuló apró tájhaza elemeire. Szentendrén nem érzem az anyaöl-táj menedékét, biz­tonságát, pihentető, otthonos # Népszavazás lesz tehát Kerepesen, ön mit vár et­től?-i- Azt, hogy a lakosság felfogja, mi az érdeke — válaszolja Rapavi József. — A Kerepestarcsai Hír­adó legutóbbi számában megpróbáltam felvilágosí­tani az érintetteket, hogy dönteni tudjanak. Azokkal a kérdésekkel foglalkoz­tam, melyekre a leválást szorgalmazó képviselők hi­vatkoztak, s igyekeztem érthetővé tenni, mi moti­válhatta még szándékukat. Azok szándékát, akik kö­zül többen 1990-ben, a. vá­lasztások előtt, élesen el­lenezték a Kerepesen és Szilasligeten élők leválási törekvéseit. A népszavazás kapcsán az elmúlt hóna­pokban testületi üléseken, fórumokon egymásnak el­lentmondó és félrevezető információkat közöltek, például azt, hogy a szava­zás költségeit az állam fe­dezi. • ön kerepest lakos. Mégis ellenzi a szétválást. Miért? — Itt is születtem. Elha­tározásomat mégis a tár­gyilagosság vezeti. A vá­lással ugyanis nem lehet visszacsinálni, ami a ta­nácsrendszerben tprtént. Ezzel nem kapja vissza a községrész az eladott köz­ségházat, kultúrházat, mag tárt. Nem támogatom a válást, mert két polgár- mesteri hivatal működte­tése olyan többletkiadás­sal járna, amit együtt meg lehet takarítsam. Ha ezzel nem élnek a kerepesiek, ők és a kistarcsaíak fizetik meg az árát. Gazdasági okokkal képtelenség meg­indokolni a szétválást. Számtalanszor elmondtam, amikor beruházási kere­tünk képződik, azt olyan arányban osztjuk fel, mint­fészekmelegét. Hiányzik va­lami — pedig rengeteg ér­ték és szépség vesz körül —, amiről elmondhatom: otthon érzem magam. Hiányzik a szűkebb pát­ria fogalmának gyökérzete. Az az egyetlen — vagy nem sokkal több — támpont a térképen, amelyből a gon­dolatom el szokott indulni mindenfelé a kerek világ­ba, és amelyhez, bárhová vessen a sors, mindig újra és újra visszatérek. Ügy vélem, természetes emberi vonzódás, kötődés ez a nagyobb hazából a „kishá­zához”, a Galga mentéhez. Mert amikor a zsámboki falumúzeum udvarán, a diófa alatt Lapu Istvánné öleléssel fogad, akkor már otthon vagyok. Amikor Versegen Martonné Homok Erzsébet kissé fáradtan, de mégis reménykedve arról szól, hogyan írja legújabb könyvét, már hazai tájsza­vakat hallok. ha a települések önállóak lennének. Az egyes tele­pülésrészek képviselői döntsenek felhasználásuk­ról, az érintett, polgárok bevonásával. ........ .. # Milyen feltételek mel­lett szavazna igennel? — Ha valaki elfogadha­tóan be tudná bizonyítani, hogy tényleg jó lesz a la­kosságnak. De több pénze nem lesz Kerepesnek költ­ségvetési támogatásból, csak több kiadása. ^Érzelmi alapon dönteni felelőtlen­ség. főleg ha figyelembe veszem a falugyűléseken tapasztaltakat. A leválást szorgalmazók nagy része azok köréből kerül ki, akik­nek csak adni lehet, mint például a nyugdíjasok. Akikre „számítani lehet” a várhatóan szükségessé vá­ló helyi adók kivetésénél az önállósodás esetén, ke­vésbé támogatják — meg­ítélésem szerint — a nép­szavazás kérdését. A jelen­legi önkormányzat ugyan­akkor igyekszik elkerülni helyi adók bevezetését, elő­ször a házunk táján aka­runk rendet teremteni. 9 A válás mellett érve­lők Kerepes háttérbe szo­rítását is kárhoztatják. — Nem igaz, hogy a Kis- tarcsán működő intézmé­nyek működtetéséhez a ke­repesi területtől el kell vonni pénzt, mert rendel­kezésre állnak a normatív állami támogatások. Kere­pesen, Szilasligeten tavaly ötmillió forintos fejlesztést végeztünk, az iskolától utak javításáig, építéséig. Nem is vállaltam volna, hogy kiközösítsem szülőfalumat. Vannak, akik nem akarják tudomásul venni, hogy jobb úton közlekedhetnek. Azt is tapasztalom, hogy ház­ról házra járva félreveze­tik a lakosságot. A levá­lást nem azzal kell indo­A bagi malom melletti Szent János-szobor, a Gal- gán átvetett gerendahíd, egy gémeskút vagy egy do- monyi udvaron díszelgő kö- csögfa ismerősként állít meg, s köszön rám. De van a mi „kishazánkban” lakott parasztház, akad magányos öreg kápolna, el nem bon­tott, sőt felújított középko­ri templom, uradalmak mindenhatóságát idéző magtárépület, és csillogó bálok emlékét őrző kastély is. És megvan, jelen van a természetes környezetnek a bája, a virágoknak az illa­ta, a lomboknak a susogd- sa, színeknek és formáknak az a ritmusa, amelyet a legpompásabb, leggazda­gabban berendezett skan­zen sem pótolhat. Ha nem hisz nekem — kedves olvasó —, induljon el „kishazánk" bármely ré­szébe, s a múltunkat őrző kegyhelyekre mindenütt ráakad: Aszód, Gödöllő múzeumában, és Túra, Zsámbok, Dány, Verseg, Jsaszeg, Iklad, Galgamácsa, Nagytarcsa tájházaiban. Ezek a kincset őrző épü­letek lennének azok az erő­terek, amelyek őslakosnak és jövevénynek otthonná avatják a lakóhelyet, és messze földről is szorosan kötik ide azt, aki elszárma­zott. F. M. kölni, hogy valaki becsü­letébe gázolnak. Hogy -mi volt az önkor­mányzat megalakulása előtt, azt befolyásolni nem tudom. De reményt keltő, hogy az 1990. évi és a múlt esztendőre áthúzódó 61 millió forintos tartozást ki tudtuk fizetni, s volt 30 millió forint az év. végére fejlesztésre. Ésszerű gaz­dálkodással sok területen lehet pénzt megtakarítani, de ezért sok kellemetlen­séget kell vállalni. Amikor a tavalyi költségvetést ké­szítettük, kiderült, hogy a két bölcsőde volt vezetője nem tudja csökkenteni az összesen 16 milliós igényt. Mint rájöttem, a 120 beíra­tottból csak 20 volt bölcső- dés korú, a többi óvodás korú. Állami támogatás vi­szont csak óvodai hely után jár. Csökkentettük á dol­gozói -létszámot, a gyere­kek pedig óvodások lettek. A költségvetési üzem ön­álló számlával, sok irodis­tával, ráfizetésesen gazdál­kodott, közmunkáikra vi­szont nem jutott fnár pétíz. A gamesz forgalma Száz-' millió forint volt, az intéz­ményvezetők mégis úgy tudták, nincs pénz. A két-' tőből létrehoztuk a község­gondnokságot. Azóta van 13-15 tagú közmunkabri­gád. Foglalkoztatjuk azo­kat, akik nem tudnak más­képp elhelyezkedni; elvég­zik, amit eddig nem oldot­tak meg; mi állami támo­gatást kapunk erre, a dol­gozók pedig segély helyett munkabért. • A helyi lap egyik cik­kének szerzője Zsámbok példájára hivatkozik. Ott most is boldogabbak az em­berek — írja —, mint sok más településen. — Ez is érzelmi megkö­zelítés. Zsámbokot össze­vonták két másik község­gel, de azok nem nőttek össze. A kerepestarcsai infrastruktúrát csak mes­terségesen lehet már szét­választani. De akkor el­kezdődik a számolgatás, ami vitákhoz, veszekedés­hez vezet. Több ellenséges­kedés származik abból, minit ha együtt maradnak a községrészek. • ön az újságban felso­rolta. milyen határozatokat nem hajtottak végre az ön­kormányzat kerepesi kép­viselők által vezetett bi­zottságai. A többiek hogyan dolgozlak? — A hét bizottság veze­tője közül öt kerepesi. Azt is megírtam, ha kistarcsai képviselő mulasztott, de egyértelmű, hogy a kere­pesiek kulcsfontosságú bi­zottságokban dolgozhattak volna a községért. • Ha nem válnak, együtt tud-c működni a testület két része? Eddig nemigen sikerült.., — Így is, úgy is kizárt d«log. Két kerepesi képvi­selő már kijelentette, hogy lemond, ha sikertelen lesz a népszavazás. Amennyiben érvényes lesz, és a többség igent mond, akikor Kere­pesen időközi választást kell tartani. Kistarcsán a korábban megválasztott képviselők elegen lesznek az önkormányzat törvé­nyes működéséhez. B. G. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1«. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 210«. Telefax és telefon: (28) 20-794. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tó! 1] óráig a szerkesztőség­ben. Ka rid 1 idk a kartaliaknak Megszelídítették a közönséget hiszi — Múltunk őrzői Otthonná avatják a lakóhelyet

Next

/
Thumbnails
Contents