Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
gödöllői rí:x. t /FOLYAM, 7. SZÁM 1992. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK A Tüzép-telepen Kedvezményekkel segítenek A* új esztendő első napjaiban a gödöllői Székelykapu Kft. tüzelő- és építőanyag-telepére látogattunk, megérdeklődni. milyen a kínálat ilyenkor, tél derekán. Népszavazás előtt A lakosság eszköz Az 1991. évi önkormányzati választások egyáltalán nem mellékes következményeként számos egyesített település visszanyerte önállóságát. Az 1979-ben összevont Kerepes és Kistarcsa akkor nem vált el. Január 12-én a kerepesi községrészen élők népszavazáson gondolhatják meg magukat. Szeptemberben nyolc képviselő kezdeményezte a népszavazást. Elhatározásukat a választások óta eltelt időszak eseményei közül azok a jelenségek alakították ki, melyek az együttműködést, szinte lehetetlenné tették a képviselő-testületen belül. Az érintett polgárok vasárnap megválaszolják, hogy egyetér- tenek-e a képviselőik indítványával. Rapavi József polgármester véleménye szerint, a lakosság ebben a? ügyben eszköz, a kezdeményezés szűk kör céljait szolgálja. —. Jelenleg nincsen tüzelőhiány, többfajta szenet és tűzifát lehet kapni telepünkön — fogadott a helyszínen Böröczky Ervin ügyvezető igazgató, felsorolva mindjárt a választékot Is az olcsó darabos széntől a kazánszénen s a német briketten át a tűzifáig. Tájékoztatásul néhány árat is közölt: az ukrán szén mázsája 598. a !engycl lángborsóé 1000. a német briketté pedig 1220 forint. A hasáb tűzifa 334, a vágott 364 forintba kerül. Szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak címmel rendezték meg a kartali művelődési házban a nagyközségben született, illetve ma ott élő alkotók estjét. A színházterem zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akik a kétórás műsor után minden bizonnyal elégedetten indultak haza. A programbari prózai és zenés műsorszámok váltották egymást. Verssel, illetve elbeszéléssel Búth Emília, Kiss Julianna, Blaubacher Jánosné, Kartali Deák Mihály, Fülöp Lajos és Tóth Tamás mutatkozott be; a művek tolmácsolásában Deák Krisztina, Hegyi Krisztina, Marton Rita. Sőregi Judit és László Ferenc működött közre. Mártonná Homok Erzsébet kartali élményeiről és az eddig megjelent kötetei születéséről beszélt. A zenés-táncos műfajban is számos fellépő mutatta be színvonalas műsorát Az általános iskola íurulyaze- nekarát, valamint Sári Szabolcs és Hajnalka trombita- kettősét l-antos Julianna és az őt billentyűs hangszeren és gitáron kísérő Reho- rovszky Gábor követte. A műsor második részében nagy sikert aratott a művelődési ház népi tánccsoportja, majd a kartali asz- szonykórus Maczkó Mária vezetésével. A terem falain a többi között a Ladócsy László festette kartali tájképeket láthatta a közönség. A műsort Lászlóné Herr Piroska és László Ferenc vezette. Exupéry művéből, A kis hercegből kiemelt — Ezek az árak március 31-ig érvényesek, április elsején ugyanis tüzelőakciót indítunk: aki előre megvásárolja jövő téli készletét, tíz mázsa felett 10 százalékos árengedményt kap. Mivel ismereteink szerint egy- egy család telente 30-40 mázsa szenet vásárol — fából pedig 20 mázsát — nem jelentéktelen az ily módon megtakarítható összeg. — Önök építőanyag-árusítással is foglalkoznak. Mennyibe kerülnek jelenidézeteikkel bebizonyították, hogy egy jól megszervezett műsorral utat lehet találni a közönség szívéhez. s ez felér egy „szelídí- téssel” — azaz egy barátság létrehozásával és ápolásával. Az esten elhangzott irodalmi alkotások egy része a Kartali Érdekvédelmi Kör által kiadott 1992-es Kartali Kisbíró Kalendáriumában olvasható. Évente felkeresem a Szentendrei Szabadtéri Múzeumot, és minden alkalommal meggyőződöm róla: valamicske emlék odafüz a hazai tájhoz, és szinte járásnyi területe is alig van már olyan az országnak, ahol még nem nézegettem körül. Természetesen legjobban és legotthonosabban a „kisházában", a Galga mentén érzem magam. Hazánk hajdanában tele volt hintve kistájakkal: Palócföld, őrség, Göcsej, Sárköz, Ormánság. A szavakhoz még jelző is tapadt: sötét Göcsej, egykézö Ormánság, agyagos Őrség, dimbes- dombos Palócország. A különbségek ennél persze sokkal többet jelentettek: főként néprajzi eltérések voltak, s megmutatkoztak a szokásban, a viseletben, az építkezésben, az értékekben, a népköltészetben, a teljes — mindennapi — életben. Ezeket az értékes különbségeket fedezem én fel évenként a szentendrei skanzen területén, és mindig fájlalom, hogy a közlekedés elterjedése, az emberi érintkezés gyakorisága, az újság, a rádió, a televízió az eltérések egybe- csúsztatását, a különbségek eltüntetését segítették. Az elmúlt fél században leg a legalapvetőbb anyagok? — A cement mázsája 554, a fenyő-fűrészárué 18 ezer 50Q forint — plusz áfa —, a? oltott mész pedig 437 forintba kerül. Kedvezmények itt is vannak:, aki minden anyagot nálunk vásárol, azzal anyagbiztosítási szerződést kötünk, s számára a végösszegből 8 százalékos árkedvezményt adunk. A nagyobb építtetők részére tranzitszállítást szervezünk, azaz közvetlenül a gyárból történik a szállítás termelő áron plusz 6 százalékos tranzit árréssel. Igény esetén egyébként mind a tüzelőt, mind az építőanyagokat házhoz szállítjuk, s ha kell, építési tanácsadással is szolgálunk. — Tudomásunk szerint a kft. szociális szempontok alapján is ad kedvezményeket. Miért döntöttek így? — Már tavaly augusztusban megegyeztünk az önkormányzattal, hogy az általuk javasolt, rossz anyagi helyzetben lévő személyeknek, családoknak 10 százalékos engedménnyel adunk mindenfajta tüzelőanyagot. Aki felmutatja az erre jogosító szelvényt, mintegy „szociális segélyként” olcsóbban kapja az itteni árut. Március elsejétől bizonyos építőanyagokra is kiterjesztjük ezt az akciót. Hogy miért adunk kedvezményeket? Bár veszítünk ezzel, de a magunk módján így próbálunk segíteni a legrászorultabb rétegeken. P. É. a hagyományokon és szokásokon alapuló falusi élet átalakult, a kistájak sajátosságai, különbözőségei felszívódtak, a tájnevek legtöbbje puszta földrajzi névvé lett. A tárgyi emlékek múzeumi megőrzésének kétféle módja van. Vagy az eredeti helyén konzerválják azokat, például egy zsúptetős parasztházat falumúzeummá alakítanak át, vagy a tárgyat kiemelik eredeti környezetéből, s a szétszedett, majd újból összerakott házakból valahol máshol szabadtéri múzeumot állítanak fel. Ez történt Szentendrén is. Van itt minden, s én a látogatásaim után mindig nagyobb szeretettel és ragaszkodással gondolok a Galga menti falumúzeumokra, a kistájba simuló apró tájhaza elemeire. Szentendrén nem érzem az anyaöl-táj menedékét, biztonságát, pihentető, otthonos # Népszavazás lesz tehát Kerepesen, ön mit vár ettől?-i- Azt, hogy a lakosság felfogja, mi az érdeke — válaszolja Rapavi József. — A Kerepestarcsai Híradó legutóbbi számában megpróbáltam felvilágosítani az érintetteket, hogy dönteni tudjanak. Azokkal a kérdésekkel foglalkoztam, melyekre a leválást szorgalmazó képviselők hivatkoztak, s igyekeztem érthetővé tenni, mi motiválhatta még szándékukat. Azok szándékát, akik közül többen 1990-ben, a. választások előtt, élesen ellenezték a Kerepesen és Szilasligeten élők leválási törekvéseit. A népszavazás kapcsán az elmúlt hónapokban testületi üléseken, fórumokon egymásnak ellentmondó és félrevezető információkat közöltek, például azt, hogy a szavazás költségeit az állam fedezi. • ön kerepest lakos. Mégis ellenzi a szétválást. Miért? — Itt is születtem. Elhatározásomat mégis a tárgyilagosság vezeti. A válással ugyanis nem lehet visszacsinálni, ami a tanácsrendszerben tprtént. Ezzel nem kapja vissza a községrész az eladott községházat, kultúrházat, mag tárt. Nem támogatom a válást, mert két polgár- mesteri hivatal működtetése olyan többletkiadással járna, amit együtt meg lehet takarítsam. Ha ezzel nem élnek a kerepesiek, ők és a kistarcsaíak fizetik meg az árát. Gazdasági okokkal képtelenség megindokolni a szétválást. Számtalanszor elmondtam, amikor beruházási keretünk képződik, azt olyan arányban osztjuk fel, mintfészekmelegét. Hiányzik valami — pedig rengeteg érték és szépség vesz körül —, amiről elmondhatom: otthon érzem magam. Hiányzik a szűkebb pátria fogalmának gyökérzete. Az az egyetlen — vagy nem sokkal több — támpont a térképen, amelyből a gondolatom el szokott indulni mindenfelé a kerek világba, és amelyhez, bárhová vessen a sors, mindig újra és újra visszatérek. Ügy vélem, természetes emberi vonzódás, kötődés ez a nagyobb hazából a „kisházához”, a Galga mentéhez. Mert amikor a zsámboki falumúzeum udvarán, a diófa alatt Lapu Istvánné öleléssel fogad, akkor már otthon vagyok. Amikor Versegen Martonné Homok Erzsébet kissé fáradtan, de mégis reménykedve arról szól, hogyan írja legújabb könyvét, már hazai tájszavakat hallok. ha a települések önállóak lennének. Az egyes településrészek képviselői döntsenek felhasználásukról, az érintett, polgárok bevonásával. ........ .. # Milyen feltételek mellett szavazna igennel? — Ha valaki elfogadhatóan be tudná bizonyítani, hogy tényleg jó lesz a lakosságnak. De több pénze nem lesz Kerepesnek költségvetési támogatásból, csak több kiadása. ^Érzelmi alapon dönteni felelőtlenség. főleg ha figyelembe veszem a falugyűléseken tapasztaltakat. A leválást szorgalmazók nagy része azok köréből kerül ki, akiknek csak adni lehet, mint például a nyugdíjasok. Akikre „számítani lehet” a várhatóan szükségessé váló helyi adók kivetésénél az önállósodás esetén, kevésbé támogatják — megítélésem szerint — a népszavazás kérdését. A jelenlegi önkormányzat ugyanakkor igyekszik elkerülni helyi adók bevezetését, először a házunk táján akarunk rendet teremteni. 9 A válás mellett érvelők Kerepes háttérbe szorítását is kárhoztatják. — Nem igaz, hogy a Kis- tarcsán működő intézmények működtetéséhez a kerepesi területtől el kell vonni pénzt, mert rendelkezésre állnak a normatív állami támogatások. Kerepesen, Szilasligeten tavaly ötmillió forintos fejlesztést végeztünk, az iskolától utak javításáig, építéséig. Nem is vállaltam volna, hogy kiközösítsem szülőfalumat. Vannak, akik nem akarják tudomásul venni, hogy jobb úton közlekedhetnek. Azt is tapasztalom, hogy házról házra járva félrevezetik a lakosságot. A leválást nem azzal kell indoA bagi malom melletti Szent János-szobor, a Gal- gán átvetett gerendahíd, egy gémeskút vagy egy do- monyi udvaron díszelgő kö- csögfa ismerősként állít meg, s köszön rám. De van a mi „kishazánkban” lakott parasztház, akad magányos öreg kápolna, el nem bontott, sőt felújított középkori templom, uradalmak mindenhatóságát idéző magtárépület, és csillogó bálok emlékét őrző kastély is. És megvan, jelen van a természetes környezetnek a bája, a virágoknak az illata, a lomboknak a susogd- sa, színeknek és formáknak az a ritmusa, amelyet a legpompásabb, leggazdagabban berendezett skanzen sem pótolhat. Ha nem hisz nekem — kedves olvasó —, induljon el „kishazánk" bármely részébe, s a múltunkat őrző kegyhelyekre mindenütt ráakad: Aszód, Gödöllő múzeumában, és Túra, Zsámbok, Dány, Verseg, Jsaszeg, Iklad, Galgamácsa, Nagytarcsa tájházaiban. Ezek a kincset őrző épületek lennének azok az erőterek, amelyek őslakosnak és jövevénynek otthonná avatják a lakóhelyet, és messze földről is szorosan kötik ide azt, aki elszármazott. F. M. kölni, hogy valaki becsületébe gázolnak. Hogy -mi volt az önkormányzat megalakulása előtt, azt befolyásolni nem tudom. De reményt keltő, hogy az 1990. évi és a múlt esztendőre áthúzódó 61 millió forintos tartozást ki tudtuk fizetni, s volt 30 millió forint az év. végére fejlesztésre. Ésszerű gazdálkodással sok területen lehet pénzt megtakarítani, de ezért sok kellemetlenséget kell vállalni. Amikor a tavalyi költségvetést készítettük, kiderült, hogy a két bölcsőde volt vezetője nem tudja csökkenteni az összesen 16 milliós igényt. Mint rájöttem, a 120 beíratottból csak 20 volt bölcső- dés korú, a többi óvodás korú. Állami támogatás viszont csak óvodai hely után jár. Csökkentettük á dolgozói -létszámot, a gyerekek pedig óvodások lettek. A költségvetési üzem önálló számlával, sok irodistával, ráfizetésesen gazdálkodott, közmunkáikra viszont nem jutott fnár pétíz. A gamesz forgalma Száz-' millió forint volt, az intézményvezetők mégis úgy tudták, nincs pénz. A két-' tőből létrehoztuk a községgondnokságot. Azóta van 13-15 tagú közmunkabrigád. Foglalkoztatjuk azokat, akik nem tudnak másképp elhelyezkedni; elvégzik, amit eddig nem oldottak meg; mi állami támogatást kapunk erre, a dolgozók pedig segély helyett munkabért. • A helyi lap egyik cikkének szerzője Zsámbok példájára hivatkozik. Ott most is boldogabbak az emberek — írja —, mint sok más településen. — Ez is érzelmi megközelítés. Zsámbokot összevonták két másik községgel, de azok nem nőttek össze. A kerepestarcsai infrastruktúrát csak mesterségesen lehet már szétválasztani. De akkor elkezdődik a számolgatás, ami vitákhoz, veszekedéshez vezet. Több ellenségeskedés származik abból, minit ha együtt maradnak a községrészek. • ön az újságban felsorolta. milyen határozatokat nem hajtottak végre az önkormányzat kerepesi képviselők által vezetett bizottságai. A többiek hogyan dolgozlak? — A hét bizottság vezetője közül öt kerepesi. Azt is megírtam, ha kistarcsai képviselő mulasztott, de egyértelmű, hogy a kerepesiek kulcsfontosságú bizottságokban dolgozhattak volna a községért. • Ha nem válnak, együtt tud-c működni a testület két része? Eddig nemigen sikerült.., — Így is, úgy is kizárt d«log. Két kerepesi képviselő már kijelentette, hogy lemond, ha sikertelen lesz a népszavazás. Amennyiben érvényes lesz, és a többség igent mond, akikor Kerepesen időközi választást kell tartani. Kistarcsán a korábban megválasztott képviselők elegen lesznek az önkormányzat törvényes működéséhez. B. G. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1«. • A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 210«. Telefax és telefon: (28) 20-794. • Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tó! 1] óráig a szerkesztőségben. Ka rid 1 idk a kartaliaknak Megszelídítették a közönséget hiszi — Múltunk őrzői Otthonná avatják a lakóhelyet
