Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

ff ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ Pesf megye kBsponfi illetménykhrai&la KÉSZPÉNZT IS FIZETNEK Valamikor minden tanácsnál, iskolában és kórházban alkalmaztak bérszámfejtőt, SZTK-ügyintézőt, s persze csoportvezetőt is, tehát legalább három embert. Azután Pest megyében jó huszonöt éve létrejött egy központi illetményhivatal, mely napjainkban a Pest Megyei T.A- KISZ Bér- és Társadalombiztosítási Elszámoló Iroda né­ven tevékenykedik. Az ember elképzeli: érkeznek ide az információk, azokat itt számítógépekbe táplálják, s a masinák rövidesen ontják p fizetési listákat. Am mindez korántsem ilyen egyszerű. Történjen akármilyen változás a munkaviszony­ban (átsorolás, táppénz, szabadság stb.), át kell írni az adatokat, vagy magát a rendszert kell átrendezni — mondta Radványi Pál meg­bízott irodavezető. — Ha pedig adót vagy társada­lombiztosítást módosító törvény születik, egyenesen a számítógépes programo­kat kell átalakítani. Ezt a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet szakemberei vég­zik, évente legalább egy­szer. □ Kiknek számfejtenek Itt munkabéreket? — Az összes Pest megyei önkormányzatnál, valamint azok intézményeiben dol­gozókét, körülbelül 700 költségvetési szerv mint­egy 50 ezer alkalmazott­jáét. Hogy konkrétumot mondjak; polgármesteri hi­vatalok, kórházak és ren­delőintézetek, iskolák, óvo­dák, bölcsődék, szociális otthonok, múzeumok és könyvtárak tartanak ve­lünk kapcsolatot. Egyetlen kivétellel □ Létezik olyan Pest megyei intézmény, amely nem innen kapja a fizetési listákat? — Az önkormányzati fel­ügyelet alatt működő in­tézmények közül csak a ke- repestarcsai Flór Ferenc Kórház végzi önállóan a számfejtést. Holott egyet­len hivatal vagy intézmény sincs arra kényszerítve, hogy velünk végeztesse a bérszámfejtést; a TÁKISZ- nak ez ingyenes szolgálta­tása, és megbízások alapján Csináljuk. Egyébként több' olyan intézmény dolgozói­nak is számfejtjük a mun­kabérét, melyek nem ön­kormányzati költségvetési szervek (köztársasági meg­bízott hivatala, egyházi in­tézmények stb.) Sokkal ru­galmasabbá vált tehát a szabályozás. Régebben pél­dául törvénybe ütköző mó­don nem számfejtettünk béreket. Manapság, ha úgy látjuk, hogy valahol tör­vénysértő akcióba kezdtek, felhívjuk erre a figyelmü­ket. De ha ezután is ra­gaszkodnak az elképzelé­seikhez, nem szólhatunk bele; ahogy kérik, úgy kell elvégezni a munkát. □ Jelentési kötelezettsé­gük sincs? — Miért lenne? Ellenben rendszeresen adunk infor­mációkat a gazdálkodók­nak, a társadalombiztosítás szerveinek, valamint a sze­mélyi jövedelemadó vonat­kozásában az APEH-nek. Az általunk készített jegy­zékek ugyanis három pél­dányban készülnek; kettőt kap a megrendelő, egy azonban itt marad. Szüksé­günk is van erre a nyilván­tartásra, hiszen a Nyugdíj- folyósító Intézet ezek alapján számítja ki a nyugdíjakat. Mindemellett megbízóinknak nem csak a bérjegyzékeket postázzuk, hanem egyéb táblázatokat is, melyeken könnyen átte­kinthető a bérgazdálkodá­suk. □ Akad panasz a munká­jukra? — Elenyésző, néhány ez­relék arányban. Az esetle­ges tévedés mind a két fél, tehát az adatközlő és az adatfeldolgozó hibájából egyaránt adódhat. Mint a dolgozó emberek általában, természetesen ügyintézőink is bakiznak olykor, sze­rencsére nem gyakran. A bérszámfejtéshez például minden hónap 5. napjáig fogadunk el információkat, ha ezek később érkeznek, és egyszerre sok ilyen akad, akkor előfordulhat, hogy nem tudjuk követni a változásokat. □ Eszerint ma már nemcsak az illetmények számfejtése a feladat. — Alapvetően igen, de napjainkban ehhez számta­lan egyéb tevékenység is kapcsolódik. Például az ezeket csökkentő összegek — gyermektartás, bírói le­tiltás, nyugdíjjárulék, adó — kiszámítása és levonása, valamint ezeknek a rendel­tetési helyükre történő to­vábbítása. De mindenféle SZTK-jellegű pénzszolgál­tatás — táppénz, gyes, gyed, anyasági és egyéb segélyek megállapításával is foglalkozunk. Utóbbiak egyébként bonyolult felada­tok, a kiszámításuk az át­lagosnál nagyobb munkát igényel a számfejtőktől. □ Készpénzt sohásém fi­zetnek? — Esetenként azonnali segélyt is folyósítunk, leg­inkább anyaságit. Ilyen esetben a házi pénztárból rögtön tudunk fizetni, s később ezt elszámoljuk a dolgozót alkalmazó intéz­ménnyel. Ám erre nem túl gyakran kerül sor. A segé­lyek elszámolását különben is soron kívül intézzük, fö­lösleges befáradni ide né­hány napos különbségért. De ha már erre jár a rá­szoruló, vagy szüksége van pénzre, létezik ilyen lehetőség. méfégépes fehl&lgQsess □ Hányán dolgoznak itt? — Nyolcvanan, és az üsz- szes alkalmazottunk mint­egy 25 százaléka bejáró: például budakalásziak, ér­diek, vecsésiek, pilisvörös- váriak. Egy-egy dolgozónk átlagosan 600 személy bérét számfejti, ágazatonkénti felosztásban. Két osztályra tagozódunk, egyikhez az igazgatási és egészségügyi, másikhoz a kulturális in­tézmények dolgozói, előbbi­hez 21-22, utóbbihoz 27-28 A bérjegyzékek három példányban készülnek; kettőt a megrendelő címére postáznak, egy a TÄKISZ irattárá­ban marad. Képünkön Bállá Magdolna rendszerezi a listákat ezer személy adatai tartoz­nak. A feldolgozás számító­gépekkel, úgynevezett inter­aktív számfejtési rendszer­rel történik. Két-három előadónkra jut egy szemé­lyi számítógép. Az ezekbe táplált adatok a nagy há­lózatba kerülnek, ott foly­tatódik a feldolgozás, majd a nyomtatóegységek készí­tik a bérjegyzékeket. Felkészülve as átállásra □ Bevált módja ez az adatf eldolgozásnak ? — Nem teljesen. Előfor­dulhat ugyanis, hogy egy nagyobb település iskolájá­nak, rendelőintézetének és bölcsődéjének bérszámfej­téseit három különböző előadó intézi. És ez nem mindig szerencsés. Ezért el­határoztuk, hogy változta­tunk. Várhatóan 1992. áp­rilis 1-jén átállunk a terü­leti felosztásra, amely sze­rint egy önkormányzat egy számfejtőhöz tartózna. Pontosabban, akadnak, akiknek hat, másoknak két település jut azután. De ugyanennyi munka, hisz egyik helyen több, a mási­kon kevesebb a feldolgo­zandó anyag. □ Az átállás nem okoz ttíl sok bonyodalmat? — Mint minden változás­nál, adódnak majd többlet- munkák. At kell csoporto­sítanunk információkat, s időbe telik, amíg dolgo­zóink megismerkednek a helyi sajátosságokkal. De nem mindegyik előadónk kerül merőben új területre, és lesznek, akiknek felada­ta szinte alig változik. Mindenesetre az átállás biztosan rövidebb ideig tart, mint most gondol­nánk. Ha kellően felkészü­lünk, márpedig ezt csak úgy lehet megvalósítani, nem lesz fennakadás. VóUomoü or restdí&Bet Lakbértámogatás A lakbérfizetés támogatá­sáról nemrégiben új rende­let született, mely a lak- béremeléssel érintett bérla­kás bérlőjére, illetőleg jog­cím nélkül lakó, jóhiszemű használójára terjed ki. Eszerint támogatni kell a bérlőt, ha: — a 70. évét 1990. február l-jével betöltötte, és a sa­ját vagy vele állandóan együtt lakó személyeknek a támogatást megelőző évi egy főre jutó nettó jövedel­me a mindenkori létmini­mum háromszorosát nem haladja meg; — munkaképességét 67 százalékban vagy annál nagyobb mértékben elvesz­tette, illetőleg súlyos testi fogyatékos; — a saját háztartásában' három vagy több kiskorú, illetve nappali tagozaton tanulmányait folytató (te­hát önálló jövedelemmel nem rendelkező) gyermeket tart el; — a vele egy lakásban élő közeli hozzátartozóival együtt a támogatást meg­előző évi egy főre jutó net­tó jövedelme a mindenkori létminimumot nem haladja meg. Az állami támogatás csak egy jogcímen jár. Ha bér­lő több címen jogosult tá­mogatásra, akkor neki azon a címen kell a támogatást megállapítani, amely reá a legkedvezőbb. Két vagy több támogatásra jogosult bérlő (bérlőtárs) esetén tá­mogatást csak egy kaphat. A támogatás összege megegyezik az 1990. januári és februári lakbér különbö- zetével, és — a rendelet szerint jogosult bérlőnek — akkor is jár, ha a lakbér- emeléssel érintett lakásra a bérleti szerződés 1990. február 1-jét követően jött létre. A támogatást a bérlőnek kell igényelnie, pontosab­ban kérelmeznie a telepü­lési önkormányzat jegyző­jétől. Az igény megalapo­zottsága esetén az önkor­mányzat jegyzője — az igénylő értesítése mellett — gondoskodik a támogatás­nak az igénybenyújtás hó­napjától történő folyósításá­ról. Közérdekű Sniormáseák KÖLTSÉGIÉRÍTÉSLK A mozgáskorlátozottak üzemanyagköltség-támo­gatása, az úgynevezett benzinpénz jövőre meg­szűnik. Helyette pénzbeli közlekedési támogatás lesz (ez idén 5000 forint volt azoknak, akik nem vették fel a benzinpénzt), viszont 1992-től az egységesség is változik, két különböző ka­tegóriát vezetnek majd be. Mint ez idáig, az egészség- ügyi rászorultságot orvos­szakértői bizottság fogja megállapítani. Ám a moz­gássérült ezután csak ak­kor kaphat támogatást, ha az illetékes önkormányzat­nak jegyzője kizárólag az anyagi és jövedelmi hely­zetét vizsgálva — a jogo­sultságot határozatban megállapítja. Az állami költségvetési törvény alapján, akik ham- vasztás útján gondoskod­nak az elhunyt hozzátarto­zójuk temettetéséről, azok 4000 forint .egyszeri hozzá­járulásra jogosultak. Ezt az összeget a hamvasztást megrendelő állandó lakhe­lye szerinti önkormányzat folyósítja. A kifizetéshez szükséges bizonylatok: a halotti anyakönyvi kivonat és a hamvasztásos temetés megrendelését és befizeté­sét igazoló iratok, számlák eredeti példánya. MfiurskassélkiMiek oki&táss* INGYENES ÁTKÉPZÉS Az Autóközlekedési Tanintézet a Pest megyei és a fő­városi munkaügyi központokkal együttműködve többfaj­ta intenzív közlekedés-szakmai, szakmai-gazdasági, közle- kedési-nyelvi-gazdasági és egyéb szakmai képzési progra­mokkal kíván segítséget nyújtani Pest megye és a fővá­ros munkanélkülivé vált lakosainak. Ezek közül négy kurzust az Országos Munkaerőpiaci Bizottság is támoga­tott. Az ez év végén, illetőleg a jövő év elején kezdődő tanfolyamokról Németh Sándor igazgató a következő tá­jékoztatást adta. átképzési formát ajánlja. Ugyancsak díjmentes kur- SsítanTk. zus, es a fovarosbol, Szent­bizonyítványuk és B ka­tegóriás jogosítványuk is van. Szintén díjmentes kurzus, mely januárban in­dul, s melyre 30 Pest me­gyei és 30 fővárosi lakos je­lentkezését várják. A tan­folyam elméleti és gyakor­lati szakoktatói képesítést ad, a kurzust kiválóan el­végző tanulók részére kor­látozott számban munkát' is Alacsony iskolai végzett­ségűek 10 hónapos intenzív, nappali rendszerű közleke­dési képzése. A tanfolya­mokra azokat a fővárosi és megyei munkanélkülieket várják, akik legalább az általános iskola 6. osztályát elvégezték, és betöltötték a 17. életévüket. A kurzus díjmentes, a résztvevők a tanulás ideje alatt a jog­szabályok szerinti támoga­tásban részesülnek. A tan­folyamot 1992 januárjában indítják, 30 fővárosi és 30 Pest megyei lakost tudnak beiskolázni, akik először elvégzik az általános isko­la 7. és 8. osztályát, maid személy- és tehergépkocsi- vezetői jogosítványt szerez­nek. Érettségizett, szakma nél­küli, pályakezdő fiatalok közlekedési-nyelvi-gazda- sági képzése. Erre pálya­kezdő fiatalok iskolázhatok be, 30 Budapestről, vala­mint 30 Szentendréről és vonzáskörzetéből. Az előző­höz hasonlóan ez is ingye­nes, a kurzusokra még 10-15 jelentkezőt várnak. A 10 hónapos képzés során intenzív angol, vagy német nyelvi oktatás folyik, a ta­nulók személy- és teher­gépkocsi-vezetői engedélyt, szereznek, szolgáltatói, TIR-, ADR- és gépjár­mű-ügyintézői vizsgát tesz­nek, továbbá megismerked­nek a vállalkozások jogi, közgazdasági tudnivalóival. Hat hónapos közlekedés- gazdasági intenzív tanfo­lyam. Erre minden olyan munkanélkülit be < ’dnak iskolázni, aki legalább 8. általános iskolai végzettség­gel rendelkezik, betöltötte a 21. életévét, és részére a Munkaügyi Központ ezt az endre térségéből mintegy 10-15 fő jelentkezését tud­ják még ebben a hónapban fogadni, valamint 30 jelent­kezőt, várnak Cegléd, Nagy­kőrös és Monor térségéből, az 1992. január, elején in­duló ceglédi tanfolyamra. A résztvevők itt C, D, E' kategóriájú jogosítványt sze­rezhetnek, és belföldi köz­lekedési szolgáltatói vizs­gákat, továbbá árufuvaro­zói és buszíuvarozói, TIR-, valamint a veszé­lyes áruk szállításához szükséges vizsgákat tesz­nek. Gépjárművezető-képző szakoktatói tanfolyam. Ide a középiskolai végzettség­gel rendelkező, 22. életévü­ket betöltött jelentkezőket várnak, akiknek legalább a PÁV III. alkalmasságuk biztosított, továbbá erkölcsi Nehézgépkezelői tanfo­lyam. Erre az úgynevezett hivatásos jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését, várják, elsősorban Szent-, endre térségéből. A beisko­lázás feltétele az is, hogy a Pest Megyei Munkaügy) Központ javasolja a mun­ka nélküli állampolgár ré­szére ezt. a képzési formát,. A két hónapos kurzus nap­pali rendszerű, és 30 sze­mélyt tudnak beiskolázni az 1992 januárjában kezdő­dő tanfolyamra. Ezekkel a programokkal kapcsolatosan a munkaügyi központok kirendeltségein, vagy az Autóközlekedési Tanintézetnél; személyesen a Komócsy utca 17—19. szám alatt (Budapest 1141), illetve telefonon a fővárosi 183-0168 és a 183-0190 szá­mokon lehet érdeklődni. AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ tAmogatAsäval készült Irta, fotózta: Kántor Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents