Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-05 / 285. szám
I. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1991. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS V AR • BUDAKESZI • BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Nagykovácsi elképzelések Rendezték adósságaikat Nagykovácsiban idén júliusban döntött úgy a képviselő-testület, hogy egyes, az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok eladásával fedezik a beruházásokat. Már akkor elkészült a községet a fővárossal összekötő szennyvíz-gerincvezeték. Ezzel az új lakótelep szennyvízelvezetése megoldódott, de a beruházást folytatni kell, mert szükség van rá. — Mi valósult meg az elképzelésekből? — kérdeztük Zupán Tibor alpolgármestert. — Egy ingatlant sikerült eladnunk — válaszolt az alpolgármester. — Ebből egymillió forint folyt be, Telefonremények A Magyar Távközlési Vállalat hároméves programja (1991—1993) mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt robbanás- szerű változást ígér a térség meglehetősen elmaradott szolgáltatásaiban. A program finanszírozásának részeként a cég egyéves lejáratú, fix kamatozású kötvényt bocsátott ki egy- milliárd forint összértékben. A távközlési kötvény alapvetően különbözik a korábbi, a posta által kibocsátott telefonkötvényektől. Legfőképpen abban, hogy a tulajdonos telefonhoz jutásának esélyeit nem javítja sem soronkívüliséggel, sem más előnyökkel. A kibocsátások célja az volt, hogy versenyképes értékpapírral törjenek te a magyar értékpapírpiacra. Ez az első távközlési kötvény amolyan puhatolózás, ezért is választották a rövid — egyéves — átfutási időt és a viszonylag magas, 35 százalékos kamatot. Amennyiben a közönség jól fogadja, a Matáv még az idén újabb, hasonló nagyságrendű kötvényt kíván kibocsátani azzal a céllal, hogy mindkét papírt hamarosan a tőzsdén is megméretteti. A Matáv hároméves programja mintegy 120 milliárd forint költséggel számol. Ehhez képest a mostani egymilliárd forintos kötvénykibocsátás csepp a tengerben. Nem is közvetlenül új vonalak kiépítésére fordítják az így befolyó összeget, hanem a jövőre kezdődő beruházási időszak előkészítésére és menedzselésére használják fel. A program megvalósításához azonban más tőke- bevonási lehetőségeket is keresnek a vállalat vezetői. Nagy reményeket fűznek ahhoz a tárgyalássorozathoz, amelyet már hosszabb ideje folytatnak az Európai Befektetési és Rekonstrukciós Bankkal. A tét 120 millió dolláros kölcsön. Mivel az EBRD csak projektfinanszírozást vállal, ezt az ösz- szeget a Matáv két alapprogram anyagi fedezeteként kívánja felhasználni. Egyik felét az elmaradott térségek, így a Buda-vidék telefonhelyzetének javítására is fordítja. — d — ugyanis, a telekkönyvet, a tulajdoni lapokat még rendezni kell. Idén hét és fél millió forintot kellett fizetnünk az illetékes fővárosi szervnek, a csatorna építéséért. Egyik felét már átutaltuk. Az összeg másik felét pályázat útján, a Pest Megyei önkormányzattól nyertük, összesen négy és fél millió forintot. Így végül is a kiviteli tervek elkészítésére is jutott pénz. Tehát, nem az ingatlanok eladásából sikerült fedezni a kiadásainkat, bár erre — azaz, ezek értékesítésére — a továbbiakban is szükségünk lesz. Állami céltámogatást is megpályáztunk, helyi forrásokból nem futja mindenre. Két ingatlan hasznosításában partner lenne egy angol—magyar kft. Az elképzelések szerint étterem, panzió, fitnessklub, hely- történeti múzeum kapna itt helyet, s egy ABC, melynek névleges tulajdonosa az önkormányzat lenne. Az, hogy ezekből mi valósul meg, a jövőben kiderül. Nemrégiben tartottunk falugyűlést, ahol mindezekről, a költségvetés alakulásáról, s a tervezett jövő évi helyi adókról is szó esett. Négyféle adó lesz, mellyel párhuzamosan a régiek megszűnnek, tehát újabb terheket nem jelentenek a lakosságnak. Ezen a gyűlésen egyébként részletesen ismertettük az arányokat, nagyságrendeket is, s azt, hogy mentességet kik, miért kaphatnak. J. Sz. I. Elevenítsük föl ismét visszatalálni a földhöz Talán fél esztendeje annak, hogy megalakult Százhalombattán a Kertbarátok Egyesüietc. Janecska András elnök örömmel tudatta, hogy most már bejegyezték egyesületüket, december 9-i ülésükön szeretné közölni ezt a tagokkal. S a taglétszám, ha nem is folyamatosan, de növekedett az alapítás óta. Ami nem véletlen, mivel egy érdekes kezdeményezés bontakozott ki a városban az egyesület elnökének ötlete nyomán. Aki, mint elmondotta, régi földművescsaládból származik, az erőműben dolgozott, de a kertet soha nem hagyta el. Miután nyugdíjas lett, akkor született meg az az elképzelése, hogy azokat a területeket, melyekre a Benta Termelőszövetkezet vagy a város nem tart igényt, bérbe kaphassák azok, akik szívesen kertészkednének. Ötletek, módszerek Az elképzelést tettek követték. mára vagy nyolcvan család termelhet friss zöldféléket a kertecskékben, Bár az egyesület tagjai között olyanok is vannak, akik saját kertjükben gazdálkodnak. — Tagja vagyok a Biokertészeti Egyesületnek — mondta Janecska András. — Itt hallok olyan ötletekről, módszerekről, melyeket magam is kipróbálok, s másoknak is csak ajánlani tudom. Októberben Burgenlandban jártunk, tapasztalatszerzésen. Egy biomódszerrel gazdálkodó szakembert ismertünk meg. Megkóstoltuk a termékeiket, az ízletes házikenyeret, s az egyéb, ily módon termelt élelmiszereket. S ezek finomak voltak, bár a lényeg az, hogy egészségesebbek, mint ami nálunk általában kapható. Vagyis szomszédaink még mindig organikusan gazdálkodnak. Véleményem szerint itthon nem a megfelelő irányba fejlődött a mezőgazdaság. Csúcseredményeket értek el mennyiségi vonatkozásban, kemikáliával és műtrágyával, de sajnos, a minőség rovására. Miért van az, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket oly nehéz a nyugati piacra exportálni? Csakis azért, mert itthon még mindig a műtrágyát használjuk. Pedig ezzel a fajlagos költség is emelkedik, hiszen ezek a szerek elég drágák. Paraszti logika — Mi lenne a megoldás? — Azt mondom, a paraszti logika felelevenítése. Ez pedig azt vallja, hogy a jó termőföld élteti az embert, az állatot, az ember pedig igyekszik visszaadni a földnek, amit elvett tőle. Az állati és a növényi szerves anyagokat, hogy a föld tovább éltessen. A régi parasztemberek tudták ezt jól, magam is emlékszem rá, apám is így gazdálkodott. Most, hogy a kárpótlás útján ez a generáció visszakaphatja a földjét, újból feléledhet ez az elfeledett módszer. Ez egy természetes körforgás, nem is kell sok föld hozzá. Csak a kölcsönös hasznosítás jegyében kell mindazt megtenni, amit a föld megkíván. Nem vagyok ezzel az elképzelésemmel egyedül. Míg álltam a kárpótlási hivatal előtt — visszaigény- lem én is az alföldi földet — erről beszélgettem az emberekkel. A kezdéshez kell némi pénz, befektetés, a többi, szinte megy magától. Persze, dolgozni kell, de azt mondom, a földműPERBAL Kábeltévészerelés Megkezdték a kábeltévé szerelését Perbál községben. Az első jelentkezéskor 228-an fizették be a belépéshez szükséges 5 ezer forintot. A szervezők remélik, hogy a szerelés megkezdésének hatására még többen kapcsolódnak a programhoz. A Fő utcán néhány házba már be is vezették a kábeltévét. Megtudtuk, ezekben a hetekben a Szabadság és az Erkel utca felé viszik a kábeleket, mivel az erre lakók között több jelentkező van, mint a község többi részén. A tervek szerint hamarosan minden olyan házba eljut a vezeték, ahol befizették az előleget. 6 %?£ídtm A Zsámbéki-medence több településén az utóbbi hetekben a legkülönfélébb formában — személyi agitáció, falragasz, szórólap — állásfoglalást tettek közzé a Magyar Szellemi Védegylet Tájvédelmi és Kultúraökológiai Munkacsoport tagjai, hogy véleményüket fejtsék ki a térségben építendő bevásárlóközpontokkal kapcsolatosan. Az elmúlt hónapok során lapunk is több alkalommal beszámolt azokról a vállalkozói kezdeményezésekről, amelyek Biator- bágy, Budaörs, Törökbálint, Érd lakosait erősen megosztotta a tekintetben, hogy legyen vagy ne legyen! Azt minden alkalommal leírtuk, hogy az itt élők sorsát megváltoztatnák a majdan felépülő gigantikus központok, de a hátrányok ellenére is elsősorban azért, mert munkalehetőséget, anyagi biztonságot teremtenének a lakosságnak. Az önkormányzatok többsége — igen érthetően — támogatja az üzleti kezdeményezéseket. A képviselő- testület tagjai is rádöbbentek — ha tetszik, ha nem — előbb vagy utóbb vállalkozói önkormányzattá kell válniuk, mert különben elszegényedik a település, és félő, hogy a század végét sem éli meg némely kistelepülés. Csak szakismeret birtokában Tájrombolás nélkül Van ahol ténylegesen félnek az elnéptelenedéstől is, de máshol meg nem mernek — jogos félelemből — mindent egy lapra tenni. Jó lenne, ha legalább meghallgatnák, mérlegelnék mások véleményét — jelen esetben a természetvédőkét —, hiszen ők is a települések jövőjét féltik. Budapest nyugati kapujában, az Ml-es, az M7-es és az MO-s autópályák metszéspontjának térségében, Budaörs előtt példátlan beruházási munkák kezdődnek: rövidesen bevásárlóközpontok, raktárak, gépkocsiparkolók épülnek, sok ezer négyzetméter érintetlen zöldterületet elfoglalva, lebetonozásra kárhoztatva. A hasáb alakú, óriási méretű, építményeket külföldi cégek tervezték. A lélektelen, 6ivár épületkolosszusok, a tervrajzokból ítélve, durván eltakarják majd a Csiki-hegyek vonulatát, a jellegzetes Törökugrató sziklaormát, mit sem törődve azzal, hogy Budapest itt nem gyáraival lomos negyedeivel fogadta látogatóit és polgárait, hanem egy páratlanul szép, az emberi kéz pusztításaitól még úgy-ahogy megkímélt erdős hegycsoporttal. Aligha találunk a környező országok fővárosai szélén ehhez hasonlót. A kevésbé megfontolt helyi önkormányzatok hozzájárulásává) idegen kezek most tönkretehetik ezt a képet, és olyan természetrombolást indíthatnak el, amely hatásában vetekszik majd Bős—Nagymarossal •— hangsúlyozzák az ökológiai munkacsoport tagjai. Nem a beruházás, mint olyan ellen szólunk, hanem az ellen, ahogyan, amilyen módon és színvonalon képzelik a megvalósítást. Magyarországon ilyet ma nem tenne magyar építész, akiben egy szemernyi lelkiismeret is lakozik. A külföldi tervezőknek, építőknek, beruházóknak tudniuk kell, hogy ez a mi hazánk, amit tudatlanul, gátlástalanul így elcsúfítani nem engedünk. önkormányzatainknak pedig azt kellene tudomásul venniük, hogy az ország a magyar nemzet tulajdona, és annak egyetlen darabját sem lehet egyetértés, közmegegyezés nélkül ilyen módon elprédálni. Kéréssel fordulunk ezért a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége elnökségéhez, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, hallassák szavukat ebben a minden magyar állampolgárt sértő ügyben. Építsünk, de ne ott és ne így! Ez ellen tiltakozunk! Kérjük a „Tetrapak", a ,,Buda-Nova”, a „Buda- Park” és más fantázianevekkel álcázott cégek által előirányzott létesítmények telepítési helyének és építészeti terveinek szigorú felülvizsgálatát! Kérjük a tervek magyar építészekkel történő átdol- goztatását, és a létesítmények olyan áthelyezését, amely nem minősül durva táj rombolásnak — fejezik be állásfoglalásukat a Magyar Szellemi Védegylet Tájvédelmi és Kultúra-ökológiai Munkacsoport tagjai. P. A. velésből meg lehet élni.' Csak együtt kell lennie a kettőnek, azaz az állattartásnak és a kertészkedésnek. A körforgás így jöhet létre. Igaz, a fiatalabbak nem osztják ezt az elképzelést, de ez a „miért” olyan kérdés, amire nehéz megtalálni a választ. Talán az idő segít nekik is visszatalálni a földhöz, a régi falusi életmódhoz. Tervek, elképzelések — Messzire kanyarodtunk. A Kertbarátok Egyesületének melyek a további tervei? — Az egyik az, hogy a piacon legyen saját helyünk, ahol a fölösleges zöldféléket eladjuk. Így a termelő találkozna a fogyasztóval, s ez véleményem szerint az árakon is érezhető lesz. A másik az, hogy többen jelezték, akik a bérelt földön gazdálkodnak, hogy szeretnék megvenni ezt a területet. Beszéltem már a polgármesteri hivatalban erről, ott nem zárkóztak el ettől. Türelmet kértek, ha lezajlott a kárpótlás, valószínű, hogy megvehetik a kerteket azok, akik akarják. Az önkormányzat eladja, miután megállapodott a termelőszövetkezettel, a bérlőnek pedig elővásárlási joga lesz. S ha ez megoldódik, még szebbek lesznek a kertek. Sokan mondták, hogy fákat ültetnének, kerítést építenének, egészen más az, ha az ember a sajátját gondozhatja, szépítheti. Az egyesület ebben, tehát a vásárlásban is segíthet ezeknek- a családoknak, s nemcsak a tagoknak. Még mindig az a véleményem, munka van bőven, csak meg kell keresni. Vissza kell térni az organikus gazdálkodásra, s nálunk is egészségesebbek .lesznek a kertjeink s a kertészeink. S persze előbb-utóbb mindannyian. J. Szabó Irén BUDAÖRS KISLÁNY, HALLOD A MUZSIKÁT A budaörsi Jókai Művelődési Központban december 8-án, 14 órai kezdettel Mikulás-napi műsor várja a gyerekeket. Ezt 17 órakor kezdődő nótaest követi, Kislány, hallod a muzsikát címmel. Az előadók közt lesz Talabér Erzsébet, Holtai Bertalan, s természetesen mások is, ez csak két kiragadott név az ismertebbek közül. Megnyílt a KLARA Karcsúsító Szalon az érdi Liget Thermal Szállodában. 3500 Ft 10X1 óra amerikai karcsúsító gépekkel. (Oszással, szaunával.) Tel.i 06-(23)-46-0l0. Nyitva tartási 13—19-ig. (88 627/3K) BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőin 14—17 óráig a szerkesz- tőaégben. Címünk : Bp. VIII., Somogyi B. u. 8. PL: 311. ír. sz,; litt. Telefon: 138-4741, 138-4067.
