Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

1. évfolyam, 278. szám 1991. DECEMBER 30., HÉTFŐ D U KAI AJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIC.ET MIKLÓS < | DUNAKESZI FŐT • GÖD © RÁCKEVE # SZIGETSZENT­ÖNZETLENÜL, JÓ SZÍVVEL Könyvek a szűkebb pátriáról Van a hazaszeretetnek egy különös megnyilvánu­lása. A szűkebb pátria tisz­telete. Múltjának megisme­réséhez sok fáradság és önfeláldozás, mi több, talán még alázat is kell. Csak az vállalkozik e tudás meg­szerzésére, aki sokra be­csüli azt az őt körülvevő világot, amelyet az ősök te­remtettek. Igaz, a múlt csak forrás, amiből a ma élők számára merítenek, a régiből újat alkotnak. Ilyen alkotó Foton a lo­kálpatrióta Csáder házas­pár is. Dr. Csáder Dezső és felesége, a népszerű tanár­nő. Évről évre gyönyörköd­hetünk és tanulhatunk a Fóti őszök műsorainak rendezéséből, felfedezve sok eredeti ötletet. Idén a Fa- luszínpad kitűnő előadásai­val leptek még bennünket, hiszen a szervező-rendező itt is dr. Csáder Dezsőné volt. nem akárkivel, ha­nem Agárdi Gábor színmű­vésszel, a darab rendezőjé­vel együttműködve. Nemrég egy önkormány­zati határozatról szóló ér­tesítés újabb meglepetés várományosává tette e so­rok íróját. Jócsik Lajos és a tanárnő műveinek kiadá­sát tervezi a képviselő-tes­tület — Milyen munkáról van szó, mikor jelenik meg? — érdeklődtünk, — Jócsik Lajos vagy húsz évvel ezelőtt írt egy könyvet a községről. Lé­nyegében szociográfiai mű, s rendkívül előnyös lenne, ha elolvashatnák az embe­rek. Külön indokolná ezt még Erdei Ferenc tisztelete is, aki a lektora volt. Az ő bejegyzéseit is olvashatjuk a kézirat lapjain. Rendkí­vül jó véleménnyel volt Jócsik Lajos munkájáról. Éppen a kiadás előkészíté­se végett utóbb lektorál­tattam Czine Mihály iroda­lomtörténésszel is, aki szin­tén nagy elismeréssel nyi­latkozott erről a műről. Ezért is szeretném, ha nyomdába kerülhetne. Most még bizonyos jogi problé­mákat kell rendezni. Miu­tán a szerző meghalt, ke­resnünk kell a jogutódot. — Értem, de itt az ön könyvéről is szó van. — No, igen. Tudja, Jó­csik az értékesebb. Azt tar­tom fontosabbnak. Én rö­videbben, és inkább törté­neti jelleggel írtam Fótról. Az volt vele a célom, hogy a falu történetét megismer­ni akarók, a felvételi vizs­gákra készülő diákok fel­készülhessenek a helytörté­netből. Másként közelítet­tem a témához, mint Jócsik, nem nagyon vannak átfe­dések a két könyv tartalma szerint. — Hol tetszett megsze­rezni a forrásmunkákat? — Mivel itt tanítottam, s az emberek felismerték az érdeklődésemet, segítettek nekem. Sokat gyűjtögettem, sok emberrel beszéltem. Egyelőre azt szeretném, ha fénymásoltán, kézirat gya­nánt kerülnének példányok a könyvtárba. — Gondolom, sok idejé­be, fáradságába került, amíg az anyag összeállt. Ha kéziratban marad, nem térül meg a munka ára, el­marad a tiszteletdíj. — Én igazán jó szívvel írtam meg, s annak örülük, ha segíthetek vele. Renge­teg feldolgozatlan anya­gom, feljegyzésem van még, ami nem került be. Ez csak egy kis. rövid ismertetés. — Akkor talán nagyobb lélegzetű munka is készül belőle? — Igen. Szeretném, ha az egészségem engedi. — Köszönöm, hogy el tetszett ezt mondani. Végül még a Faluszínpadról kér­deznék. Megvolt a bemuta­tó, Tamási Áron Énekes­madár c. színművének né­hány előadása. Lesz e foly­tatás? — Lesz. Mint legújabb adatot tudhattam meg, hogy 3 ezer nyugdíjas lakik Fo­ton. Hamarosan nekik mu­tatjuk be. ötvenszázalékos belépődíj-kedvezményt adunk. — És aztán? — Több helyre hívtak meg bennünket. A környék­beli falvakba is, meg a Du­nántúlra. — Sok sikert kívánunk hozzá, és boldog új eszten­dőt. K. T. I. Pénz és program A vendé* kedvét kell keres Jut-e elég pénz az idegenforgalomra, a vele kapcsolatos kulturális rendezvényekre? Az érintettek egész bizto­san nemmel felelnének a szónoki kérdésre. Érthető. Ámbár nehéz meghúzni azt a határt, amikor elégsé­gesnek mondhatjuk azt az összeget, melyet rászánva az ügy sikerére, évek múltán megtérül. Talán éppen ez a közve­tettség a fő probléma. Hisz sokáig csak feltételezni le­het, hogy gyarapodik a kí­váncsi vendégsereg ott. ahonnét az előző esztendők­ben élményeikkel gazdagod­va térnek haza, s mesélnek a turistáik. Túr is tu szokó sok A Közép-Duna Vidéki Intéző Bizottság ülésén nemrég a múlt esztendő rendezvényeit elemezték. Örömmai nyugtázták a bi­zottsági tagok többek közt azt is. hogy Esztergomban ismét megrendezték a nem­zetközi gitárfesztivált. Ám egy árnyalatnyi kritikával az is szóba került, hogy a színvonal nem volt egészen a régi. Erre válaszolva vi­szont a város polgármeste­re, hogy bizony költeni is •kevesebbet, költhettek rá, •mint ahogy megadhatták volna a módját. Üjabb dilemmához is el­érkeztek a Dunakanyar művészeti eseményeit, lát­ványos rendezvényeit szer­vezők. Kérdés, hogy a jö­vőben milyen program-tí­pusokat érdemes támogat­ni? Mint megállapíthat­ták, a jórészt budapesti szállodákban éjszakázó lá­togatók este hat után több­nyire elhagyják a falvak, kisvárosok területét. Az esti műsorokon részint a helybeliek vesznék részt, vagv a hazai, de nem turis­ta közönség. El kell tehát dönteni, hogy ki fizesse ezek költségeit? Vagyis nyilván az. aki megtartá­sukban érdekelt. A jövő évi pseménvnap- tár mindenesetre elkészült. Rangjuk. jelentőségük illusztrálására érdemes né­hányat kiemelni közülük. Sokszínű eszi emlő Az Esztergom környéki huszonesv rendezvény kö­zül áprilisban kerül sor a városi srmbadidőközpont- ban a XXIX. országos bé- lyegkiállításra. Július Hi­ll-én az Esztergomi Histó­riások mutatkoznak be a közönségnek. Augusztus 20—22. között a Dömös-na- pok keretében kiállításrik, hangversenyek, szabadtéri rendezvények színhelye lesz a község. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum területén folytat­ják a néprajzi bemutató­kat, ismét lesznek Teátrum- előadások a Fő téren. Már most szerepel a program­ban több külföldi együttes fellépésének terve. A régi­zenei napok keretében ok­tóber 17-én mutatkozik be az olaszországi Micrológus reneszánsz együttes, má­sokkal együtt az októberi műsorban szerepel a Miguel Montanaro francia mű- vészküldöttség. Nem ma­radhatnak el a visegrádi palotajátékok. Több leány­falui esemény keretében emlékeznek Móricz Zsig- mond halálának 50. évfor­dulójára. Solymáron május 30., 31. lesz az első sörfesz­tivál napja, külföldi dégkórusok és fúvói karok vendégszereplé Az Idegenforgalmi vissza nem térítendő ' gátasáról még csak 1990—91. évi mérleget szítették el a teslületb következő évi tó.moga feltehetőleg ezekkel le arányban, s egy részű húzódó beruházások k geit szolgálja. Felújított müemléh A 35 millió forintná lamivel nagyobb ösí forrásból felújították főterének diszkútját. 1 jeződött Esztergomba várhegyi rekonstru felújították a Sobieski lékművet. Nagy-Hidei gyen részben már elké tek a tervezett síutal ráckevei szerb templom újítására eddig 4 mill-ic ezer forintot költöttel kulturális és sportren vények támogatására szesan 210 ezer fori utalt át 1991-ben a KDI Jól gondolták a jövő program szerkesztői, 1 időben kell munkához k A bíró sípszava után Valahol egy kisvárosba A fiatalember nagyon kritikus volt. Mondhatnám, gunyoros és kíméletlen. Vártam, hogy ugyanígy vi­szonozzák majd a tüzet a tárgyalóterem különböző sarkaiból, de ez nem kö­vetkezett be. Talán igazat adnak neki — gondoltam. Majd azon ütköztem meg, hogy egy­szer. csak fogja magát és kivonul. Pedig szünetet sem rendeltek el, talán ne­ki is illett volna meghall­gatnia, ami még elhangzik, ha már ő Végigmondhatta a magáét. — Mi történt? — kérdez­tem odakint a folyosón, ahol az ablakpárkánynak támaszkodva cigarettázott. — Nem tudok tovább maradni. Elegem van. Ma­ga mit szól ahhoz, amit bent látott, hallott? — Kérem szépen, én fül­Privatizáció Megfontolt vállalkozók — Hol tart ma a kiske­reskedelmi boltok privati­zációja? — kérdezte a mi­nap a Falutévé riportere Tóth Attilától, az Állami Vagyonügynökség igazga­tójától. — Egy éve jelent meg az 1990. évi 74. törvény, ame­lyik a kereskedelemben a 10. vendéglátóiparban és szolgáltatásban pedig a 15 főnél kisebb létszámot fog­lalkoztató üzleteknek a pri­vatizációját rendelte el. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek állami kereske­delmi vállalatoknak az üz­letei, a szövetkezeti keres­kedelem üzleteit nem pri­vatizáljuk ebben a rend­szerben. — Ezeket a szövetkezetek nyilvánvalóan majd a szö­vetkezeti törvény életbe lé­pése után adhatják el. — Igen. a szövetkezeti vagyon privatizációjáról majd ez a törvény fog ren­delkezni. Ám erre csak 1992-ben kerülhet sor. — Hány állami bolt kelt már el? És mennyi van még szabadon ? — Eddig 1100 bolt érté­kesítése történt meg. Több mint 3000 boltnak a va­gyonértékelését végeztük el. A törvény hatálya alá egyébként több mint 10 ezer bolt tartozna, de a vállalatokkal történt egyez­tetések. illetve a telekköny­vi kivonatok áttekintése után kiderült, hogy ebből csak körülbelül 7 ezer üz­let privatizálható, 3 ezer különféle okok miatt nem. Például vidéken, községek­ben jellemzően az a kizáró ok, hogy a bo; tok magán- tulajdonban lévő ingatlan­ban vannak, amit úgy is felfoghatunk, hogy már ele­ve privatizált a terület. — Mit tapasztaltak önök? Elég nagy az érdeklődés? Szeretnének kiskereskedel­mi boltot venni az embe­rek? — Az érdeklődés megle­hetősen nagy, mindennek ellenére mégis úgv vélem, hogy az előzetes várakozás­tól elmarad. Tavaly, a tör­vény megjelenésének idő­pontjában nagyobb érdek­lődést vártunk! Időközben számtalan olyan változás történt, ami a keresletet erősen befolyásolta. Arra gondolok, hogv esvéb szem­pontok miatt elég nagy mértékben csökkent a la­kosság vásárlóereje, s ez­zel együtt a kiskereskedel­mi forgalom is. Tél a Dunakanyarban tanúja voltam a vitáki s a legélesebben m fogalmazott. — Most igen. Mert r elfogyott a türelmem, de, mindig ezek a szót tálc — fakadt ki. — Gondolom, ezek n pihentetőek, de hát vé nem formális a vita, a s vazás. Szinte az Utc percig bizonytalan, ht mit határoznak. Én mégiscsak demokráciái tartom — mondtam. Az ilyen tanácskozásol rég úgy jöttünk ki, hogy gépelt előterjesztésből e re elkészítettük a tudó tást, itt csak azt ellenőr tűk, hogy kit kell felírni protokoll-listára. Mindé biztosra lehetett venni magyaráztam. — No de tudja, mekko indulatok szabadultak itt? — nézett rám kérd leg a fiú, mire azt kezdte magyarázni sportnyelve hogy hát persze, az induli tok mögött érdekek húzói nak meg. csoportok tőrei vései. Mint a meccsen, i is meg kell szerezni a lal dát. Megvannak ugyan játékszabályok, de azéi egy-két becsúszó szerelt durvábbra sikerül. — Igaz — hagyta helybei — Csakhogy a focimecc után senkiben sincs harag a bíró sípszava után keze fognak és összenevetnek a ellenfelek. — No és itt? — Itt kérem, a mi ki; városunkban megtehetjük hogy mi, a választott em­berek keményen kritizá­lunk, de annak nyoma lesz, Fura tünet. Fölénk nőnek lassan a hivatal emberei, ők rázzák meg a csengőt, rendet követelve, s már többen kezdenek tőlük tar­tani. Erre nem tudtam mit mondani. A fiatalember pedig nagyot szívott a ciga­rettájából, s mintegy ösz- szegzésül megállapította: — A tünet kezelési módját még nem ismerjük. DUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz,: 1446. Telefon: 1.18-4761, 138- 4067. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents