Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
1. évfolyam, 278. szám 1991. DECEMBER 30., HÉTFŐ D U KAI AJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIC.ET MIKLÓS < | DUNAKESZI FŐT • GÖD © RÁCKEVE # SZIGETSZENTÖNZETLENÜL, JÓ SZÍVVEL Könyvek a szűkebb pátriáról Van a hazaszeretetnek egy különös megnyilvánulása. A szűkebb pátria tisztelete. Múltjának megismeréséhez sok fáradság és önfeláldozás, mi több, talán még alázat is kell. Csak az vállalkozik e tudás megszerzésére, aki sokra becsüli azt az őt körülvevő világot, amelyet az ősök teremtettek. Igaz, a múlt csak forrás, amiből a ma élők számára merítenek, a régiből újat alkotnak. Ilyen alkotó Foton a lokálpatrióta Csáder házaspár is. Dr. Csáder Dezső és felesége, a népszerű tanárnő. Évről évre gyönyörködhetünk és tanulhatunk a Fóti őszök műsorainak rendezéséből, felfedezve sok eredeti ötletet. Idén a Fa- luszínpad kitűnő előadásaival leptek még bennünket, hiszen a szervező-rendező itt is dr. Csáder Dezsőné volt. nem akárkivel, hanem Agárdi Gábor színművésszel, a darab rendezőjével együttműködve. Nemrég egy önkormányzati határozatról szóló értesítés újabb meglepetés várományosává tette e sorok íróját. Jócsik Lajos és a tanárnő műveinek kiadását tervezi a képviselő-testület — Milyen munkáról van szó, mikor jelenik meg? — érdeklődtünk, — Jócsik Lajos vagy húsz évvel ezelőtt írt egy könyvet a községről. Lényegében szociográfiai mű, s rendkívül előnyös lenne, ha elolvashatnák az emberek. Külön indokolná ezt még Erdei Ferenc tisztelete is, aki a lektora volt. Az ő bejegyzéseit is olvashatjuk a kézirat lapjain. Rendkívül jó véleménnyel volt Jócsik Lajos munkájáról. Éppen a kiadás előkészítése végett utóbb lektoráltattam Czine Mihály irodalomtörténésszel is, aki szintén nagy elismeréssel nyilatkozott erről a műről. Ezért is szeretném, ha nyomdába kerülhetne. Most még bizonyos jogi problémákat kell rendezni. Miután a szerző meghalt, keresnünk kell a jogutódot. — Értem, de itt az ön könyvéről is szó van. — No, igen. Tudja, Jócsik az értékesebb. Azt tartom fontosabbnak. Én rövidebben, és inkább történeti jelleggel írtam Fótról. Az volt vele a célom, hogy a falu történetét megismerni akarók, a felvételi vizsgákra készülő diákok felkészülhessenek a helytörténetből. Másként közelítettem a témához, mint Jócsik, nem nagyon vannak átfedések a két könyv tartalma szerint. — Hol tetszett megszerezni a forrásmunkákat? — Mivel itt tanítottam, s az emberek felismerték az érdeklődésemet, segítettek nekem. Sokat gyűjtögettem, sok emberrel beszéltem. Egyelőre azt szeretném, ha fénymásoltán, kézirat gyanánt kerülnének példányok a könyvtárba. — Gondolom, sok idejébe, fáradságába került, amíg az anyag összeállt. Ha kéziratban marad, nem térül meg a munka ára, elmarad a tiszteletdíj. — Én igazán jó szívvel írtam meg, s annak örülük, ha segíthetek vele. Rengeteg feldolgozatlan anyagom, feljegyzésem van még, ami nem került be. Ez csak egy kis. rövid ismertetés. — Akkor talán nagyobb lélegzetű munka is készül belőle? — Igen. Szeretném, ha az egészségem engedi. — Köszönöm, hogy el tetszett ezt mondani. Végül még a Faluszínpadról kérdeznék. Megvolt a bemutató, Tamási Áron Énekesmadár c. színművének néhány előadása. Lesz e folytatás? — Lesz. Mint legújabb adatot tudhattam meg, hogy 3 ezer nyugdíjas lakik Foton. Hamarosan nekik mutatjuk be. ötvenszázalékos belépődíj-kedvezményt adunk. — És aztán? — Több helyre hívtak meg bennünket. A környékbeli falvakba is, meg a Dunántúlra. — Sok sikert kívánunk hozzá, és boldog új esztendőt. K. T. I. Pénz és program A vendé* kedvét kell keres Jut-e elég pénz az idegenforgalomra, a vele kapcsolatos kulturális rendezvényekre? Az érintettek egész biztosan nemmel felelnének a szónoki kérdésre. Érthető. Ámbár nehéz meghúzni azt a határt, amikor elégségesnek mondhatjuk azt az összeget, melyet rászánva az ügy sikerére, évek múltán megtérül. Talán éppen ez a közvetettség a fő probléma. Hisz sokáig csak feltételezni lehet, hogy gyarapodik a kíváncsi vendégsereg ott. ahonnét az előző esztendőkben élményeikkel gazdagodva térnek haza, s mesélnek a turistáik. Túr is tu szokó sok A Közép-Duna Vidéki Intéző Bizottság ülésén nemrég a múlt esztendő rendezvényeit elemezték. Örömmai nyugtázták a bizottsági tagok többek közt azt is. hogy Esztergomban ismét megrendezték a nemzetközi gitárfesztivált. Ám egy árnyalatnyi kritikával az is szóba került, hogy a színvonal nem volt egészen a régi. Erre válaszolva viszont a város polgármestere, hogy bizony költeni is •kevesebbet, költhettek rá, •mint ahogy megadhatták volna a módját. Üjabb dilemmához is elérkeztek a Dunakanyar művészeti eseményeit, látványos rendezvényeit szervezők. Kérdés, hogy a jövőben milyen program-típusokat érdemes támogatni? Mint megállapíthatták, a jórészt budapesti szállodákban éjszakázó látogatók este hat után többnyire elhagyják a falvak, kisvárosok területét. Az esti műsorokon részint a helybeliek vesznék részt, vagv a hazai, de nem turista közönség. El kell tehát dönteni, hogy ki fizesse ezek költségeit? Vagyis nyilván az. aki megtartásukban érdekelt. A jövő évi pseménvnap- tár mindenesetre elkészült. Rangjuk. jelentőségük illusztrálására érdemes néhányat kiemelni közülük. Sokszínű eszi emlő Az Esztergom környéki huszonesv rendezvény közül áprilisban kerül sor a városi srmbadidőközpont- ban a XXIX. országos bé- lyegkiállításra. Július Hill-én az Esztergomi Históriások mutatkoznak be a közönségnek. Augusztus 20—22. között a Dömös-na- pok keretében kiállításrik, hangversenyek, szabadtéri rendezvények színhelye lesz a község. A Szentendrei Szabadtéri Múzeum területén folytatják a néprajzi bemutatókat, ismét lesznek Teátrum- előadások a Fő téren. Már most szerepel a programban több külföldi együttes fellépésének terve. A régizenei napok keretében október 17-én mutatkozik be az olaszországi Micrológus reneszánsz együttes, másokkal együtt az októberi műsorban szerepel a Miguel Montanaro francia mű- vészküldöttség. Nem maradhatnak el a visegrádi palotajátékok. Több leányfalui esemény keretében emlékeznek Móricz Zsig- mond halálának 50. évfordulójára. Solymáron május 30., 31. lesz az első sörfesztivál napja, külföldi dégkórusok és fúvói karok vendégszereplé Az Idegenforgalmi vissza nem térítendő ' gátasáról még csak 1990—91. évi mérleget szítették el a teslületb következő évi tó.moga feltehetőleg ezekkel le arányban, s egy részű húzódó beruházások k geit szolgálja. Felújított müemléh A 35 millió forintná lamivel nagyobb ösí forrásból felújították főterének diszkútját. 1 jeződött Esztergomba várhegyi rekonstru felújították a Sobieski lékművet. Nagy-Hidei gyen részben már elké tek a tervezett síutal ráckevei szerb templom újítására eddig 4 mill-ic ezer forintot költöttel kulturális és sportren vények támogatására szesan 210 ezer fori utalt át 1991-ben a KDI Jól gondolták a jövő program szerkesztői, 1 időben kell munkához k A bíró sípszava után Valahol egy kisvárosba A fiatalember nagyon kritikus volt. Mondhatnám, gunyoros és kíméletlen. Vártam, hogy ugyanígy viszonozzák majd a tüzet a tárgyalóterem különböző sarkaiból, de ez nem következett be. Talán igazat adnak neki — gondoltam. Majd azon ütköztem meg, hogy egyszer. csak fogja magát és kivonul. Pedig szünetet sem rendeltek el, talán neki is illett volna meghallgatnia, ami még elhangzik, ha már ő Végigmondhatta a magáét. — Mi történt? — kérdeztem odakint a folyosón, ahol az ablakpárkánynak támaszkodva cigarettázott. — Nem tudok tovább maradni. Elegem van. Maga mit szól ahhoz, amit bent látott, hallott? — Kérem szépen, én fülPrivatizáció Megfontolt vállalkozók — Hol tart ma a kiskereskedelmi boltok privatizációja? — kérdezte a minap a Falutévé riportere Tóth Attilától, az Állami Vagyonügynökség igazgatójától. — Egy éve jelent meg az 1990. évi 74. törvény, amelyik a kereskedelemben a 10. vendéglátóiparban és szolgáltatásban pedig a 15 főnél kisebb létszámot foglalkoztató üzleteknek a privatizációját rendelte el. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek állami kereskedelmi vállalatoknak az üzletei, a szövetkezeti kereskedelem üzleteit nem privatizáljuk ebben a rendszerben. — Ezeket a szövetkezetek nyilvánvalóan majd a szövetkezeti törvény életbe lépése után adhatják el. — Igen. a szövetkezeti vagyon privatizációjáról majd ez a törvény fog rendelkezni. Ám erre csak 1992-ben kerülhet sor. — Hány állami bolt kelt már el? És mennyi van még szabadon ? — Eddig 1100 bolt értékesítése történt meg. Több mint 3000 boltnak a vagyonértékelését végeztük el. A törvény hatálya alá egyébként több mint 10 ezer bolt tartozna, de a vállalatokkal történt egyeztetések. illetve a telekkönyvi kivonatok áttekintése után kiderült, hogy ebből csak körülbelül 7 ezer üzlet privatizálható, 3 ezer különféle okok miatt nem. Például vidéken, községekben jellemzően az a kizáró ok, hogy a bo; tok magán- tulajdonban lévő ingatlanban vannak, amit úgy is felfoghatunk, hogy már eleve privatizált a terület. — Mit tapasztaltak önök? Elég nagy az érdeklődés? Szeretnének kiskereskedelmi boltot venni az emberek? — Az érdeklődés meglehetősen nagy, mindennek ellenére mégis úgv vélem, hogy az előzetes várakozástól elmarad. Tavaly, a törvény megjelenésének időpontjában nagyobb érdeklődést vártunk! Időközben számtalan olyan változás történt, ami a keresletet erősen befolyásolta. Arra gondolok, hogv esvéb szempontok miatt elég nagy mértékben csökkent a lakosság vásárlóereje, s ezzel együtt a kiskereskedelmi forgalom is. Tél a Dunakanyarban tanúja voltam a vitáki s a legélesebben m fogalmazott. — Most igen. Mert r elfogyott a türelmem, de, mindig ezek a szót tálc — fakadt ki. — Gondolom, ezek n pihentetőek, de hát vé nem formális a vita, a s vazás. Szinte az Utc percig bizonytalan, ht mit határoznak. Én mégiscsak demokráciái tartom — mondtam. Az ilyen tanácskozásol rég úgy jöttünk ki, hogy gépelt előterjesztésből e re elkészítettük a tudó tást, itt csak azt ellenőr tűk, hogy kit kell felírni protokoll-listára. Mindé biztosra lehetett venni magyaráztam. — No de tudja, mekko indulatok szabadultak itt? — nézett rám kérd leg a fiú, mire azt kezdte magyarázni sportnyelve hogy hát persze, az induli tok mögött érdekek húzói nak meg. csoportok tőrei vései. Mint a meccsen, i is meg kell szerezni a lal dát. Megvannak ugyan játékszabályok, de azéi egy-két becsúszó szerelt durvábbra sikerül. — Igaz — hagyta helybei — Csakhogy a focimecc után senkiben sincs harag a bíró sípszava után keze fognak és összenevetnek a ellenfelek. — No és itt? — Itt kérem, a mi ki; városunkban megtehetjük hogy mi, a választott emberek keményen kritizálunk, de annak nyoma lesz, Fura tünet. Fölénk nőnek lassan a hivatal emberei, ők rázzák meg a csengőt, rendet követelve, s már többen kezdenek tőlük tartani. Erre nem tudtam mit mondani. A fiatalember pedig nagyot szívott a cigarettájából, s mintegy ösz- szegzésül megállapította: — A tünet kezelési módját még nem ismerjük. DUNATÁJ HÍRLAP Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. sz,: 1446. Telefon: 1.18-4761, 138- 4067. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKÁJA
