Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28 / 303. szám

1. tWWLTAM, 277. SZÁM 1991. DECEMBER 28., SZOMBAT BUOU/IDEKI vtíiia BUDAÖRS • FIÚ) • SZÁZHALOMBATTA e PILIS VÖRÖS V AR • BUDAKESZI O B1ATOR- BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDA.IIÍNÖ O PERBAL • TÖK O TINNYE • ÜRÖM Képtelen történet Hol az igazságérzet? Az ember annyiféle törté­netei hall, szinte már me; sem lepődik rajtuk.' Bár azért olyanok is vannak jó számmal, ami a tapasztalt, megeüzödött elmének is okoz némi meglepetést. Történt, hogy felépült egy ABC-áruház az egyik Buda vidéki településen. Még az egykori tanács ille­tékesei állapodtak meg szerződésben az építési költségekre, az üzemelte-' tésre vonatkozóan az egyik vállalattal. Minden szabá­lyos a szerződésekben,-csu­pán az egyik pontja tűnik igen érdekesnek. Neveze­tesen az, hogy a tanács 1000 forintért eladja az épít­mény tulajdonjogát a vál­lalatnak. Nem olvasta sen­ki félre az összeget, igen, ennyiért ruházzák át a tu­lajdont. Igaz, csak 1993. január 1-jótól, de hát ez az ár akkor is, és most Ls nevetségesnek mondható. Ha jól belegondol az em­ber, talán egy átlagos csa­lád, egyszerű hétvégi bevá­sárlására elegendő ez az összeg. Ha például egy ci­pőt szeretne venni a gye­reknek ennyiből, nem va­lószínű, hogy sikerülne. Az természetes, hogy az önkormányzat, miután átr olvasta az érvényben levő szerződéseket, ezen ugyan­csak fennakadt. Nem is hajlandó hozzájárulni egy ilyen ügylethez. Névleges árakon nem kívánják elad­ni a település közösségének vagyonát, ingatlanát. Ez az egyik oldal. A má­sik a vállalaté, amely a szerződésben foglaltakhoz ragaszkodik. Ök befektet­tek, nem kevés összeget, az ingatianépíté.sbe, s tu­lajdonosi pozícióba szeret­nének kerülni. A jogfoly- tonosSág, szerintük, kötele­zettségeket jelent, amit az önkormányzatnak vállalnia kell. Mi lenne, ha a bíró­ságok sorban felbontanák a szerződéseket, mert a jog­Kertésskedöknek Téli tennivalók Itt a tél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kertben már minden munka meg­szűnt. Most kell elkezdeni azokat a munkákat, ame­lyeket a tél végi, kora tava­szi munkák kezdete előtt már be is kell fejezni, mert akkor majd sok, időhöz kö­tött dolog miatt a teendőit nagyon összetorlódnak, és a fontos munkákat emiatt csak felületesen tudnánk elvégezni, A gyümölcsfákon a téli fatisztogatást el kell végez­ni, hogy a tél végi lemosó permetezés idejére a fák késedelem nélkül megper- metezhetők legyenek. Ha kertben elhalófélben lévő fa van, azt haladéktalanul távolítsuk el — mégpedig minden részét, tuskóját, gyökereit, lehámlott kérgét, a legvékonyabb gallyakat is. A megsemmisítés leg­célszerűbb módja az eltü­zelés. Nézzük át egyenként a fák törzsét és a vastagabb ágakat, nincs-e bennük szú. Ha a fák törzsén, vagy ágain borsszem nagyságú •kerek nyílást és körülötte, vagy alatta fűrészporhoz hasonló ürüléket találunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott a szú vert tanyát. Igen sok gyümölcs­fa pusztul el a szú miatt. Különösen elhanyagolt fák vannak tele ezzel a kárté­kony állattal.1 Az idősebb fák elrákosodott sebei is többnyire a szú kártételé­nek utókövetkezményei. Egy erős — de hajlékony — dróttal nyúljunk be a ezú 6 vyV,r7«3> által rágott lyukba és ad­dig piszkáljuk, amíg az ál­latot ki nem húztuk, vagy össze nem nyomtuk. Ha olyan mélyen berágta ma­gát, hogy a dróttal nem érjük el, tegyünk a lyuk­ba benzint, vagy UNIFOSZT rovarirtó permetbe már­tott vattát, azután tömjük be a lyukat, a gőz majd vé­gez a szúval. A felcserepesedett cs hámló kérget és — ha ősz- szel nem tettük — a mohát és a zuzmót kaparjuk le. A fáról lekapart anyagot gon­dosan szedjük össze és égessük el, hogy a benne rejtőzködő kártevőket el­pusztítsuk. A nyáron igen erős volt a fák moníliafertőzöltsége. A lombhullás után sok mo- níliával fertőzött gyümölcs- múmia maradt a fákon. A gyümölcsmúmiákból ta­vasszal milliószámra szó­ródnak szét a fertőző spó­rák. és már a virágzáskor megkezdik a fertőzést a vi­rág elpusztításával. A fer­tőzés a gyümölcs beéréséig folyamatosan tart. Ennek megelőzésére már most szedjük le a fáról a gyü­mölcsmúmiákat és égessük el azokat. A fán maradi összesodródott levelek tu­lajdonképpen hernyófész- kek. Ezekkel is a gyümölcs- múmiákhoz hasonlóan jár­junk el. Ilyen előkészítés után nyugodtan várhatjuk a tél végi lemosó permetezés ide­jét. A most elvégzett mun­ka és a lemosó permetezés együttesen jelentik a haté­kony növényvédelmet. Az egyik a másik nélkül vi­szont nem sokat, ér. Széli László utódok nem vállalják az elődök döntéseit? Igaz, mi is lenne akkor? Sok-sok bonyodalom, tár­gyalás, neiiéz lenne eldön­teni, mi maradjon érvény­ben, mi nem. Csakhogy azért az mégis túlzás, hogy ilyen, szinte szimbolikus összegért vásárolhasson bármilyen cég egy ingat­lant. De ez az ügy kicsit távolabbra is mutat á he­lyi helyzeteknél. Sikamlós terület az, hogy mikor, menny ire kell jogosnak te­kinteni egy szabályszerűen megkötött szerződést. Ak­kor is annak számít, ha ilyen feltételekkel történt? Miért kapjon egy vállalat ekkora előnyt? Persze, jo­gos az, hogy a bíróság a szerződéseket úgy kezeli, tekinti, hogy azok sérthe­tetlenek, hiszen szabályo­sak. De mit diktál az igazság- érzet? Azt, hogy ez a vé­telár, a mai viszonyokat te­kintve. nevetséges. Sőt. több mint az, egyszerűen szomorú, hogy ilyesmi meg­történhetett. Bizonyára sok helyütt voltak hasonló ügyok, talán már megol­dást is találtak rá a felek. Az említett történetben is folyamatban van valamifé­le megállapodás. Lehet, már körvonalazódott, miként zárják le az ügyet. Abban pedig csak reménykedhe­tünk valamennyien, hogy hasonló esetek a jövőben nem fordulnak elő. S si­kerül ezeket úgy elrendez­ni, hogy az a bizonyos igaz­ságérzet ne mondathassa senkivel azt, hol vagyunk Európától, a jogállamiság­tól?,, —-jisz— Budaörs Nem csak tanácsokat adnak Csaknem másfél eszten­deje működik Budaörsön a Tizenéves Tanácsadó, amely tulajdonképpen egy átmeneti szálláshely. A bu­daörsiek azt mondják: ez egy miniszálló, hiszen ál­talában tíz fiatal veszi igénybe. Volt időszak, ami­kor viharok támadtak kö­rülötte, most viszont már egyre többen ismerik el a létjogosultságát. A tanács­adó a Népjóléti Miniszté­rium pályázatán kettőszáz­ezer forint támogatást nyert el. Azok a fiatalok, akik az életproblémáikkal a Ti­zenéves Tanácsadóhoz for­dultak, sok esetben család­ban éltek, mégis' az átme­neti szálláshelyen tapasz­talták meg azokat az ér­tékeket, amelyek az élet­helyzetük javításában se­gítségükre voltak. Így pél­dául — toleranciát, szere- ietet, empátiát. A többség azonban valóban olyan helyzetben voít, hogy kér­désessé vált az alvási, tisztálkodási lehetőségük, éheztek, az utcán éltek he­teken át. A tanácsadó létrehozói azt tapasztalták, hogy a náluk megforduló fiatalok problémakezelését befolyá­solja az addigi környeze­tük visszahúzó hatása. Ezért ezeknél a fiata­loknál a fejlődés sokkal lassabb, mint azoknál, akik az átmeneti szálláshe­lyen élnek. Ügy gondolják, hogy a szállás olyan fej­lesztési lehetőség is, amely tartós változást tud elérni, mikrotársadalomként min­ta lehet a társadalmi együttélést illetően, akár a mindennapok élésében — takarítás, - tisztálkodás —, akár az általános emberi értékek közvetítésében. Az átmeneti szálláshe­lyen élők — a viszonylag önálló életvitel következ­tében — tapasztalhatják, hopvan válhatnak saját életük irányítóivá, alakí­tóivá, határozottabbá vá­lik a jövőtervezés. - A fo­lyamatos egyéni és csopor­tos foglalkozások hatására erősödik az önértékelésük, csökken a kiszolgáltatott­ságérzésük. A szállás folyamata 1990 júniusa óla igen érdekesen alakult. Kezdetben egy kempinghez hasonlóan üzemeltek, mivel a nyáron a fiatalok folyamatos moz­gása következtében erre volt leginkább igény. Szep­tember-októbertől ez lé­nyegesen megváltozott, ami­kortól is valóságosan a krízishelyzetek kezelésével kezdtek foglalkozni. A folyamatosan módosí­tandó házszabály a segítet­tek közreműködésével tör­ténik. A szállás életébe fo­kozatosan beépített lakó­gyűlés-rendszer is ezt segí­ti elő. Illetve itt történnek a konkrét esetkezelések is, a csoportos megállapodá­sok, a technikai elintézen- dők megbeszélése. Egy-egy ilyen lakógyűlés néha négy­öt óráig is eltart. A szál­láson levő közös munká­nak is nagyon fontos sze­repet szánnak — ide tarto­zik, a szombat délelőttön- kénti takarítás, a közös bevásárlások, a meszelés;, festési akciók. A lassan egy éve tartó Biatorbágy HP ' • ' 1 " 1 1 ajvedo kor A Biatorbágyi Tájvédő Kör megvitatta a falu ké­szülő környezetvédelmi rendelkezéseit. Közös állás­foglalásukat, javaslataikat Nánásj Tamás nyújtotta be az önkormányzatnak. A Biatorbágyi Tájvédő Kör tagjai összegyűjtik és helyi védelemre javasolják a település területén érté­kes természeti objektumo­Mi lesz a sorsa? Budaörsön a főútvonalon régóta pusztítja az enyészet az úgynevezett Veremes-há- zat. Valamikor Hangya-üzlet volt Budaörs egykor szép épületében, később toldoz- ták-foidozták — ma úgy tűnik a kívülálló számára, hogy gazdátlan. Nos, az önkor­mányzat — mint ahogy azt megtudtuk — szeretné megmenteni a házat: pályázatot írt ki a hasznosítására és rendbehozatalára. Több jó elképzelés is van, de a ház homlokzatát mindenképpen szeretnek megmenteni az utókor számára (Hancsovszki János felvétele) folyamat értékelése után úgy érzik, hogy egyre in­kább erősödnek szakmai­lag; már nemcsak egy-két tanácsadó, hanem egy egész hálózat foglalkozik a szálláson tartózkodókkal. A szállás fenntartása ma már nem kötelező nyűg a nyakukon, hanem egy csa­patmunka mindennapi éle­tének szerves része. Természetesen a városi önkormányzatot folyama­tosan informálják írásban. Minden róluk szóló önkor­mányzati ülésen részt vesznek, hiszen a szállás helyét és rezsiköltségét a városi önkormányzat biz­tosítja. D. A. kát. Kérnek mindenkit, aki tud olyan idős fáról, termé­szetes vagy telepített nö­vénytársulásról, kertről, építményről, épületről, fa- ragványról akár magán-, akár közterületen, amelyet védelemre érdemesnek tart, jelentkezzen írásban vagy telefonon a Nyakas szer­kesztőség címén. (2051 Bia­torbágy, Postafiók 92.) A madármozgás vonzza Általában a hideg időjárás miatt a ha­zánkban áttelelő apró madarak a lakott tele­pülések környékén, a városok és falvak kert­jeiben, parkjaiban ke­resnek menedéket és táplálékot a tavasz el­jöttéig. Természetesen követik őket a rájuk vadászó, szintén élelmet kereső ragadozó madarak is, mint például a ger­le nagyságú karvaly (Accipiter nisus). Ezzel a csinos kis „verébva­dásszal” ilyenkor télen találkozhatunk. Ahol té­len etetik a madarakat, ott biztos, hogy a kar­valy is megjelenik, mert a madármozgás oda­vonzza. Repülés közben leke­rekített szárnyai, vilá­gos, de sötéten kereszt- sávozott alsóteste, és vi­szonylag hosszú, sávo- zott farka jellemzi. Ha szerencsés a szemlélődő és sikerül közelebbről is megnézni, akkor még szemének élénksárga szivárványhártyáját, vé­kony, éles karmokkal ellátott, szintén sárga lábait, és szürkésbarna felsőtestét iá megfigyel­hetjük. A tojó, a többi ragadozómadárhoz ha­sonlóan, jóval termete­sebb a hímnél. A karvaly az egész ország területén elter­jedt, költéskor azonban a bokrosokkal tarkított fenyveseket részesíti előnyben. Óév­Műsoros óévbúcsúztatót tartanak nyugdíjasoknak az érdi városi művelődési köz­pontban december 28-án, 15 órai kezdettel. A han­gulatról Felföldi Anikó és Körmendi Vilmos gondos­kodik. ■ni Mozirh A Kipurcant a bébi csősz című szinkronizált ameri­kai vígjátékot nézhetik meg az érdeklődők az érdi művelődési központban, december 30-án, 17 óra 30 perces kezdettel. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. O Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. O Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067.

Next

/
Thumbnails
Contents