Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-27 / 302. szám
1. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1991. DECEMBER 27., PÉNTEK BimAymEK! xJ’círia BUDAÖRS • LKU • SZAZH ALOMBATT A | BAGV • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • i PILIS VÖRÖS VAR • BUDAKESZI PATV • ZSAMBEK • SOLYMÁR • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ $ PERBAL • TÖK 0 TINNYE 0 ÜRÖM Kegyeimet és igazságot énekelek Belülről kapott biztatás Az adventi ünnepek idején több Buda vidéki település egyházközségének meghívására orgonakísérettel egybekötött hangversenyt adott Béres Ferenc énekművész. Kivonat a Király-hágó- melléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának 1991. október 15-én tartott ülése jegyzőkönyvéből: „ ... Béres Ferenc magyar- országi énekművész, a sárospataki református gimnázium egykori diákja és mai istápolója, a bihari, nagykárolyi, nagybányai, szíLágysomlyói és zilahi egyházmegye 32 gyülekezetében templomi hangversenyt tartott Lakatos Tibor nagybányai segédlelkész orgona- kíséretével. Kegyelmet és igazságot énekelek cím alatt, nagyobbrészt régi magyar énekekből összeállított műsora, csodálatos hangja szívet-lelket gyönyörködtető. A hang ver- senykörút anyagilag is szép eredményt hozott. Béres művész úr nagylelkűségére és református egyházunk Iránti szeretőiére utal, hogy a hangversenykörút teljes bevételét egyházikerületünk templom- és iskolaaalaoiá- nak céljára ajánlotta fel.” Tőkés László püspök és D. Papp Benjámin tanácsos előadóVELEMENYEK Mielőtt felkeresem a budai Mártírok útja mögött meghúzódó négyemeletes bérház egyik csendes lakásában Béres Ferencet, az „utca emberei” között egy kis közvélemény-kutatást tartok. Ilyeneket mondanak: „Isten áldja meg, de csodálatos hangja van” — mondja egy nyugdíjas néniké. Egy középkorú ember így fogalmaz: „Még gyerekkoromban hallottam először, nagyanyánk néprádiójából tört elő a hangja. .. Ennek van már vagy negyven esztendeje, de azóta is szívesen hallgatom.” Bizony negyvenöt évvel ezelőtt kezdett el énekeim Béres Ferenc. Ahogy betoppanok a lakásba, szinte megütközöm: már az előszobában mennyezetig érő könyvespolc, roskadásig kötetekkel. Bent a nappaliban még több polc sorakozik egymás mellett, a dolgozószobában pedig egy egész falat beborítanak, de a hatalmas íróasztalon is kupacban állnak a könyvek. — Hogyan, mikor kezdődött az ön pályája? — Édesapám, édesanyám Gagybátorban, az én szülőfaluimban kiváló dalosak voltak, és rendkívül gazdag dalismeretüikből igen sokat adlak, pedig nehéz sorsuk volt, Sárospatakon jártam iskolába. Egyszer Keresztúrii Dezső, mint miniszter meglátogatta az iskolát. Felesége kitűnő orgonaművész volt, és ők ismertettek meg Kodály Zoltánnal. Amikor a háború után felvettek az egyetemre, néprajz—újkori művészettörténet szakra jelentkeztem. Tudatosítottam azokat az élményeket, amiket a szülői házban, majd az erdélyi útjaimon megéltem. Erre az időre esett a Muharay Elemér-féle népi ének- és táncegyüttes alapítása, ahová elsők között jelentkeztem. — Azt hallottam, hogy nincs Magyarországon olyan falu, kistelepülés, tanyasi kocsma, ahol a művész úr meg ne fordult volna. Túl a hatvanadik életévén még ma is járja a falvakat. Van erre magyarázat? — Nézze, én szobrásznak, majd festőnek készültein. Azért is van jó néhány szép képem egynémely kortárs festő barátomtól. És a gyűjtőszenvedélyemen túl, azért is tudtam kétszázötven képet a sárospataki múzeumnak ajándékozni. De hogy a kérdésére válaszoljak: a falujárást regös cserkész koromban szerettem meg, majd az Erdélyben töltött éveim alatt együtt éltem a parasztemberekkel. Később Palócföldön, egy zárt etnikumban, belülről kaptam biztatást. KENA1AN — Béres Ferenc művészi hitvallása az emlékezés, a már-már elfelejtett kincsek feltárása, felmutatása és szétosztása. Ebben a tekintetben — Keresziúry Dezső szavaival — „nemzeti intézmény”. De vajon milyen közönség előtt érzi magát a legjobban? — Amikor az úgynevezett hőskorszakomban Török Erzsivel együtt jártuk a magyar vidéket, csodálatos közönségünk volt — mert ki voltak éhezve a szépre, a jóra. De nagyon jól éreztem magam a fiatalok, a cserkészek között is. Nekem első dolgom volt az iskolában belépni a regös, a falujáró cserkészek közé. Igaz, va’.- láserikölcsi alapon álló intézmény volt, de nem akármilyen emberi tartást adott. Ugyanakkor azt is le kell mondanom, hogy pályám során sokszor kellett szembenéznem az értetlenséggel. Kásahegyen rágtam át magam. Ma már nyugodtan beszélhetek róla, de nehogy azt higgye, hogy érdemeket akarok szerezni. Az érdemeim megvannak: Liszt-díjas énekművész vagyok. De azért elmondom, hogy 1956 októberében a Néphadsereg Művészegyüttese szólistájaként Kínáiban vendégszerepeltem, több mint hatvan előadást tartottunk. Ott éltem meg a forradalmi eseményeket, és amikor hazajöttünk, nem tudtam kimondani azt az egy szót. amit most sem mondok ki... ÉLMÉNYEK — Emiatt aztán eltanácsoltak az együttesből. Hosszú hónapokig nem tudtam elhelyezkedni, fellépni, végül az ŐRI országjáró együtteséhez kerültem. Tíz esztendő alatt több mint ezer előadást tartottunk. A tíz esztendő élményei, tapasztalatai önmagukért beszélnek, és ma is itt vannak a torkomban, ha színpadra lépek. Deák Attila Történetek a buszon Ahol nagy a tömeg Zsúfolt busz. Mindenkinél táskák, kisebb, nagyobb csomagok. Az ünnepek kevésbé vonzó velejárója a bevásárlás. Az egyik megállóban felszáll egy fiatalember, hanyagul megáll az ülések előtt. Idősebb, nagykabátba, kendőbe burkolt nénike megütögeti a vállát. — Vigyázzon a pénzére — mutat a farzsebére a fiúnak, ahonnan, jól láthatóan zöld, lilás papírpénzek villannak elő. A megszólított valamit dünnyög, és bizonytalan mozdulatokkal mélyebbre gyömöszöli a pénzt. A néni mellett ülő férfi megszólal. — Bizony, vigyázni kell manapság. A múltkor is — a sógorom mesélte —, hogy amikor leszállt a buszról, nyitva volt a táskája. Persze, hiányzott az erszénye. Pedig volt nála pénz, nem is kevés, vásárolni akart valamit. Ezek után szó szót követ. Szinte mindenki tud egy hasonló történetet, rokonokról, ismerősökről. A környéken ülők csak sorolják, részletesen a hallottakat. Nagyon egyetértenek abban, hogy romlik a köz- biztonság, hogy mennyire figyelni kell az embernek ott, ahol nagy a tömeg. Mit lehet tudni, honnan sodródik a közeibe egy-egy fürge kezű valaki, aztán keresheti a kárvallott a pénze üres helyét. Az összhang a beszélgetők között megvan. Csak a fiatalemTörökbálint Hitéleti hírek Hétköznapokon, többek kérésére, ismét mondanak hajnali szentmiséket, minden hétköznap reggel 6 órakor. Ezeket a szentmiséket Bohn István hittanár atya végzi. Ismét híveik más csoportjának kívánságára, hétköznap délután 4 órakor is tartanak szentmiséket, amelyeket Pelsőczy plébános celebrál. Mind a reggeli, mind a délutáni szentmiséken szentírás-magyará- zatot is tartanak, a Megváltó eljövetelét váró prófétai jövendölésekről: lelki megújulásukat igénylőknek a krisztusi szellemiségben. bér, aki miatt kialakult az egész, nem avatkozik közbe, nem is érdekli az egész. Igaz, már a töbkiek sem rá figyelnek. Magukra és a történetekre kíváncsiak, amiket tovább lehet majd adni. Otthon, a szomszédnak, és így tovább. Amikor leszáll közülük valaki, úgy búcsúznak el, mint kedves ismerősök. S végül is ez is valami. Ha más nem is történt, egy jót beszélgettek, kicsit panaszkodtak, sóhajtoztak azon, mennyire furcsa ez a mai világ. No és, talán nem is mellékesen, valakit figyelmeztettek arra, hogy vigyázzon a pénzére. Ha már magától nem jutott ez az eszébe, ők elmondták. Az már más kérdés, hogy akinek szólt az üzenet, mindezt nem vette komolyan. öt nem izgatta úgy a saját pénze, mint a körülötte levőket. Talán köny- nyen jutott hozzá, vagy bőven akad a kezébe. De ez már egy másik történet lenne. —jisz— Külön vállalkozás Törökbálinton, a bevá sárlóközpontot finanszíro zó pénzügyi csoport (FI DUC-SAKÖN) a közmű építés pénzügyeinek keze lésére egy külön vállalko zást hoz létre. Mivel ezel a közművek Törökbálin térségét illetik, felajánlót ta, hogy a létesítendő vál lalkozás legyen angol—magyar, amelyben a magyai fél Törökbálint önkormányzata. Az önkormányzatot maximum 10 százalékkal hajlandó befogadni lemondva ezzel javukra a haszon 10 százalékáról. A csatlakozás feltételéül továbbá elvárja, hogy az önkormányzat vállaljon kötelezettséget napi 600 köbméter szennyvízkapacitás és óránkénti 1000 köbméter gázkapacitás finanszírozására. Mivel az önkormányzat tervei között ez amúgy is szerepel, ezért a képviselő-testület: 9 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodással úgy döntött, hogy a FIDUC-SAXON által létrehozandó vállalkozás céljaival egyetért, és ebben első lépésben 100 ezer forinttal részt kíván venni; 10 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodással úgy döntött, hogy a fent leírt mennyiségű szennyvíz és gázkapacitás finanszírozására kötelezettséget vállal. D. A. JL uza InifüvőL Éreztem, hogy nem lett volna szabad ideülni, a HÉV eldugott hátsó sarkába, ahol csak négy-négy ülés van elszeparáltan. Itt, a csendes homályban — a többi utas és a kalauz kíváncsi tekintetétől védve — szeretnek tevékenykedni a műbőrtépő-huzatnyűvők. Most ugyan nincsenek itt, de nyomokat bőséggel hagytak. Szóval, nem lett volna szabad ideülnöm. Csak hát a lustaság ...! Az egyik oldalt teljesen helybenhagyták, mégis ül olt valaki, ha ő kibírja, én is. A másik oldalon van még egy tenyérnyi ép üléshuzat. Leülök, előveszek egy lepedőnyi újságot, mely most két funkciót is betölt: informál és eltakarja a körülöttem levő romokat. A szemem sarkából mégis látom a kettéhasított piros üléshuzatot, a hasadékből kiforduló szivacsfoszlányokat, az ép részeket borító obszcén feliratokat és rajKertészRedoknek Fagy okozta károk Télen a gyümölcsfákat nem az állati kártevők és a kórokozó gombák részéről fenyegeti veszély — ezek ilyenkor nyugalomban vannak —hanem a fagy, részéről. Bármilyen furcsa is, a fagyveszély olyankor fenyegeti a legjobban a fáinkat, amikor szép napsütéses, téli idő van. Ilyenkor ugyanis az alacsonyan járó nap sugarai a merőlegeshez közeli szögben érik a fa törzsét — amelyet télen a lomb sem véd a napsugárzás ellen — és a kérget jócskán felme- legítik. Este, naplemente után, az eddig napsütötte helyeken a hőmérséklet olyan hirtelen csökken, hogy a nappali és az esti hőmérséklet közötti különbség néhány perc alatt a 35-40 fokot is elérheti. A felmelegedett kéregben levő víz a nagy lehűléskor úgy fagy meg, hogy a kéreg sejtjeit a jégkristályok szétrepesztik. A szétrohesolódott sejtek elhalnak és ezen a helyen fagyfoltok keletkeznek. Ezek mindig a déli oldalon vannak. A felmelegedés más károkat is okoz. A nappal felmelegedett kéreg erősen kitágul a meleg hatására, az esti lehűléskor pedig gyorsan összehúzó- diik. Ekkor az északi oldalon levő kéregrészt — amely nappal változatlan volt — olyan erős húzásnak teszi ki, hogy az a törzs egész hosszában szétszakad. Ezért találunk sok gyümölcsfa északi oldalán a kéregig hatoló mély repedést. Hó nélküli teleken a hótakaró nélküli talaj is fel- melegszik a napsütés hatására és a talaj felmelegedése hozza magával a fa tövének felmelegedését. Ilyenkor a fagyfoltok és a kéregrepedés leginkább a talajhoz közel eső részen következnek be. Havas teleken viszont a hó felületéről visszavert hősugarak melegítő hatására a hótakaró szélén jelentkezik legnagyobb mértékben. A fagyfoltok helyén a kéreg elhal, megfeketedik. A tavaszi ébredéskor a fa elhalt részeken már nem tud tápanyagot szállítani. A fagy okozta sebek helyén rendszerint rákosodás is képződik, és ha ez a kéreg egész területére kiterjed, a fa elpusztul. A fagy okozta hasadások pedig azért veszedelmesek, mert azok többé nem forrad'nak be, és bennük jó búvóhelyet találnak a rovar- és gombakártevők. A fagykárok mérsékelhetők a fák törzsének beme- szelésével, mert a fehér kéreg visszaveri a hősugarakat, így a kéreg nem melegszik fel olyan mértékben. Az elfagyott kérget tavasszal az ép részéig faragjuk le, és a helyét — valamint a repedéseket is — kenjük be bordói lével, majd ennek megszáradása után fedjük le a sebeket fasebkezelő anyaggal. Széli László zokat, a sarokban heverő összegyűrt papírzsebkendőt, a kupacba gyűjtött (miért voltak ilyen rendesek?) szotyolahéjat és a rengeteg morzsát. Egyre rosszabb a közérzetem, hiába próbálok olvasni, már a reggeli is kikívánkozik. Végül nem bírom tovább, a kocsi közepére menekülök. Már nem tudok olvasni. Azon gondolkodom, miért csinálják. A feliratokból következtetve fiatalok lehetnek. Ki kellett valahol próbálni a késüket és a tollúkat? Kíváncsiak, milyen belül egy ülés? Bátorságukat, vagányságukat akarják egymás előtt bizonyítani? Gyűlölik a HÉV-et. mert drága a bérlet? Vagy gyűlölik az egész világot? A HÉV-nek nem lehet olcsó mulatság újra és újra áthuzatni az üléseket. Azoknak, akik az új huzatokat elkészítették, nem lehet kellemes érzés, hogy a munkájukat ennyire nem becsülik. Amíg a szétvagdosott üléseket meg nem javítják, még többen állni kényszerülnek, mint egyébként. A rombolás rövid élvezete mennyi gondot, bajt, haragot és elkeseredést von maga után! A huzatnyűvők végiggondolták mindezt? Vagy a mások elkeserítése még tovább fokozza örömüket? Ha netán így lenne, sürgősen pszichológushoz kellene fordulniuk! (pachner) Mo zi A király ágyasa című, színes, szinkronizált amerikai—olasz—angol filmet vetítik az érdi művelődési központban december 29- én, vasárnap, 17 óra 30 perces kezdettel. A rendező Axel Corti. a főszereplő Timothy Dalton. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 9 Munkatársak: J Szabó Irén és Pachner Edit ® Fogadónap minden hét fő’n 14—17 óráig a szerkesz tőségben. Címünk: Bp. VIII Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067.
