Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-24 / 301. szám

I. ftVFOLYAM, 2«. SZÁM IMI, DECEMBER U., KEDD D U hLAJAJ ^aifCTP »/KN1 íADREl-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENI­M1KI.ÖS • FŐT • GÖD Tustollal irt különös mesék Fenyőn szikrázó csillagok Aki nem került olyan helyzetbe, hogy választania kel­lett. nem tudja megítélni, mik lehettek Tamás Pál indí­tékai. A személyiségében ízlg-vérig erdélyi jegyeket hor­dozó ember, mint magáról meséli, Bukarestben szüle­tett. Az édesanyja román volt, az édesapja erdélyi ma­gyar. Ott is nőtt ő fel aztán, a nagy hegyek világában, a izélzúgatta fenyvesek hazájában, ahol szinte minden gyermek faragókéssel, anyagot formáló csodálatos ügyes­séggel születik, szépérzékkel megáldottam Szerette ezt a tájat, magába szívta ősi kultúráját. A kincset gyara­pítja. mióla csak öntudatára ébredt. Mégis otthagyta, a szomorú emlékű március tizenkilencedikci marosvásár­helyi verekedés után néhány nappal egész családjával felkerekedve átköltözött Magyarországra. Pedig ott, a város főtere mellet! nagy lakása volt, azért kapta, hogy dolgoz­hasson. Ám úgy fogalmaz: Nem lúd ott élni, ahol csak azért kellene, bűntudatot éreznie, hogy magyarnak vallja magát. Magyarnak azok közt a románok és szamok között, akiknek ed­dig semmi bajuk sem volt egymással. Gyanítja is <5. de vele mások úgyszintén, hogy nem vásárhelyiek ger ­jesztették fel azt a hatal­mas indulatot. Igazi ónja Tamásné asszony, a fele­sége ma is fájdalmasan em­lékszik arra a kérdésre, amit ő kapott munkahe­lyén a román kolléganő­től : — Magyar iskolát akar­tok? Minek az nektek, hisz sosem vök itt magyar ok­tatás. A Magasépítő Vállalat vi/.- és gázszerelő mesteré­vel hol Dunakeszin, hol más településen találko­zunk össze aszerint, ahogy a/ építkezések üteme dik- »táljaj Ebből a foglalkozás­ból él, de az igazi énje népművész. Az erdélyi kul­túrának az a közvetítője, ak. a nálunk meglehetősén ismeretlen világot tárja elénk a felszínesen ismert székely népáletböl. Váci lakásának kisebbik szobájába lépve megfog a látvány, pedig egyelőre bel­jebb tessékelnének, hely­ivel kínálnának. Két tusrajz függ a falon. Egyiken máglyára állított fenyő mellett jobbról és balról kecske- és lóbőrbe öl­tözött alakok állnak. A fenyő mellett csillagod szikráznak, az ág csúcsán a síró, szomorú nap sugár­zik. A Maros, a Nyárád és a Küküliő vidékén ilyenkor, az ünnep táján ezek a né­pi figurák, a turkácsok jár­ják végig a falut. A házak­nál köszöntőt mondanak, komédiáznak. pénzt csal­nak ki az egyébként szíve­sen adakozó háziaktól, kí­sérőktől. Aztán az út vé­gén elégetik a fenyőt, t míg a láng lobog, az ál­latbőrbe öltözött eeremó- niázók minden bajukat, bá- . natukat elmondják fölötte ismeri jói lékok Kultúrák kölcsönhatásait mutatja ez a szokás is, amely mindig az együtt élő népek körében erős és ma­radandó. Sok humor és de­rű fűszerezheti azt a még szakemberek közt is héza­gosán ismert farsangi játé­kot, amit a másik rajzon láthatunk. A hamubotokról nem ír a Kis magyar nép­rajz, jobban el kellene mé- lyednünk az irodalomban, még jobb lenne azt is az említett vidék farsangján átélnünk, amit vele mű­velnek a legények Szin­tén az említett vidékek népszokása, hogy a mág­lyára állított figurát, Jaka­bot talicskán viszik végig a falu útjain. Botokra erő­sített, hamuval kitömött labdákkal „supákolják” meg a bámészkodó lányo­kat, akik aztán nem győ­zik magukról leverni a ha­risnyaszárakból kiverődő pernyét. Domborművek, üvegfes­tés, országos díjak, Henry Moore és Chagall köszönő­bunatAj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk : Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pl.: 311. Ír. sz.: 1116. Telefon: 138-4761, 138- 4067. levele egy váci szükségla­kásban. Két parányi szoba a négytagú családnak, az is ideiglenes, amiből ta­vasszal ki kell költözni. Hová? Ki tudja? Tamásné elégedett a bér­elszámolói fizetésével, de azon meg van botránkoz- va. hogy itt nálunk a szak­embereket nem becsülik. Nyolc-kilencezer nettót hoz havonta a férje. A kisfiú most nyolcadikos, a kis­lány gimnazista. Ebből a pénzből kell élni, de lakás­ra nem telik. Munkaasztal áll a fal mellett. Fölötte kalapálja réz domborműveil estén­ként a házigazda, miköz­ben valaki tanul, más té­vézne, de az alkotásoknak meg kell születniük. Egy kis fadobozt mutat, ez a grafikai műhely. Néhány tust oil, pici szerszám. Nem a hely fontos, hanem a kéz, a fantázia és a türelem — magyarázza, s hozzáteszi, hogy nem is a pénz. Bár­ha nagyon kellene. ötvenéves korában sze­retett volna függetlenné válni, ötvenkettő lett. Most már lehet, hogy a hatvana­dikban szentelhetem erre az egész napomat — mondja reménykedve. A nyáron Tokajban rendezték a nép­művészek közép-európai alkotótáborát. Ott született a mestermunka. A réz dom­bormű címe: Szüret. Pattogó fáz Tamás Pálék készülnek a karácsonyra. Lesz egy kis fenyőfa. A kályhában pat­tog majd a tűz. — Ha ennyi meglesz, már szépnek ígérkezik az ünnep — mondja a család­fő. Nemrég otthon járt. A vásárhelyi agyagmívesektől kis korsót, pici malackát hozott karácsonyi ajándék­nak. Kovács T. István Türelemmel, biztatással Nyitott kapuk, magas mérte Vakáció előtti vigalom — sok játékkal, vetélkedővel (Hanesovszki János felvételei) Zeneszótól, gyerekzsivaj­tól hangos a ház. A lencse­válogatók versenyében az „igazi'’ Hamupipőke, a tor­natermi bohókás játékok­ban a legügyesebb csapat kerestetik — könnyű jó­kedv kíséretében, amely nem mindennap adatik meg a tanulásra fogott gyere­keknek. A szigeiiszentmik- lósi gimnázium és közgaz­dasági szakközépiskola azonban vígsággal készült a téli vakációra, s némi iz­galommal várta az év utol­só tanítási napjára beje­lentkező mar! kulturált* minisztert. AEMCSAK MA Amíg Nyikolaj Nyilutnd- rovics Gavrilov megérke­zik, van idő szót váltani az iskoláról, amely úgy szán­dékaiban, mint szándékai megvalósításában más, mint a többi. Dr. Koós Ferenc igazgató meggyőződéssel ál­lítja, olyasmit próbál meg­teremteni. ami mind ez idáig hiányzik, nevezete­sen: az agglomeráció tehet­séges gyerekei — akik eddig egy fővárosi gimná­ziumban kényszerültek a továbbtanuláshoz szükséges alapokat megszerezni — helyben jussanak e lehető­séghez. A nem titkolt prog­ram tehát: felkészítés a főiskolára, egyetemre, az európai polgár tudással és korszerű világlátással fel­vértezett felnöttéletére. Az ide vezető út — ál­lítja az igazgató — a nyelv- és a számítástechnikai is­mereteken át vezet; a két éve működő Intézmény te­Sok mindenről lehet és kell szót váltani. Nyikolaj Nyi- kandrovics Gavrilov (jobbról) a házigazda dr. Koós Fe­renc igazgatóval bcsaílget Mestermunka a mesterével. Tamás Pál. Szüret. Réz dombormű (Vimola Károly felvétele) hát ennek szellemében ala­kította ki a stratégiát. Ma tizennyolc IBM számítógép áll a diáikok rendelkezésére, s az USA-ból és Kanadából érkezett angoltanárok ok­tatják a gyerekeket — a „mesterfokú megtanítás” módszerével. S hogy mi­ben áll ennek lényege? A gyerekszeretetben s abban a hitben, hogy minden ta­nuló megtanítható jelesre — csak nem azonos idő alatt. Ki kell tehát várni, türelemmel, megértő biz­tatással, amíg a kívánt szintet mindenki eléri. Az új elvekkel és mód­szerekkel új szervezetnek is párosulnia kellett: ezért jött létre a kis- és nagy- gimnáziumi képzési rend­szer, amely szerint nem­csak tizennégy, de már tíz­éves kortól is gimnáziumi tanulmányokat lehet foly­tatni. Nem titkolja, a szó nemes értelmében elitképzést sze­retne megvalósítani, hozzá­téve: az iskola kapuja minden megyei gyerek előtt nyitva áll, aki szorgalmá­val, tehetségével és akara­tával itt kíván felkészülni a továbbtanulásra. S nem­különben a szakközépisko­la képzési profilja is a je­lenkor igényeihez igazodik, harmadiktól szakosodni le­het: a pénz-bank, az in­formatika-számítástechni­ka, az idegenforgalom, s a külker eskedö-men ed zsér irányban. ÖSSZEFOGJA! A külkapcsolatok fejlesz­tése nélkül ma már nem működhet iskola. Napiren­den van a gyerekek utaz­tatása — nyelvtanulás cél­jából —, de nem zárkóz­nak el attól sem, hogy az érdeklődőknek megmutas­sák magukat. Most éppen a Mari Autonóm Köztársa­ságiból érkező kulturális miniszternek, aki András- falvy Bertalannal együtt­működési megállapodást írt alá a minap. Nagy dolog a közeledés — mondta megérkezését követően az igazgatói iro­dában folytatott baráti esz­mecserén a miniszter —, hiszen a rokon népek, az. egymástól távolra került „családtagok” egymásra ta­lálását is segíti. ÜjVa fel kell fedezni a közös gyö­kereket, a finnugor népek nyelvrokonságából eredő kulturális értékeket. S a hagyományok és tradíciók megőrzése azért is oly fon­tos, mert elsősorban ezzel tarthatja meg önmagát egy nép. A marik az elmúlt rendszerben is — amikor pedig a hatalom a kis né­pek megsemmisítésére tö­rekedett — megőrizték kultúrájukat, ma pedig, amikor önálló útra léptek a nemrég még egységes Szovjetunió népei, különö­sen ez a dolguk. De köz­ben társakra, rokonokra kell lelniük — akikkel kö­zös értékeket találhatnak múltjukban. TOVÁBBVLSM S mire kíváncsi a mi­niszter itt. a szigetszent- miklósi iskolában? Min­denre. A külső íorrnára és a belső tartalomra, a mód­szerre és célokra; mindar­ra, amiből tanulni lehet, amit majd otthon haszno­sítani kell. A marik —vagy ahogyan nevezik őket, a volgaí finnek — közel nyolcszázezren élnék az aütonóm köztársaságban, de sokan azon kívül — most tehát arra kell töre­kedni, hogy összefogjanak közös kultúrájuk megmen­tésére. Koós igazgató értette a miniszter által megfogal­mazott szándékot. Hiszen az őáltala vezetett iskola is azért küzd, hogy olyan nemzedékek nőjenek fel, amelyek a magyar kultúra értékeit képesek tovább­vinni, Európa sokszínűségét gazdagítva a csak a miénk­kel, a sajátosan magyarral. Vasvári Éva Hasznos programok A jövőre is gondolnak A Zöld Szív Ifjúsági Ter­mészetvédő Mozgalom jö­vőre is érdekes és hasznos programokat szervez tag­jainak. Egy túrasorozat kereté­ben kutatják fel a Pilis hegység majd 200 forrását, méréseket, vizsgálatokat végeznek Obermayer And­rás vezetésével. Azok a fel­ső tagozatos gyerekek, akik részt szeretnének venni a túrákon, szervezzék be ba­rátaikat, osztálytársaikat, és jelentkezzenek Obar- mayer Andrásnál a 1214-563 telefonszámon este 7 után. Lehetőleg 10 tagú csopor­tok jelentkezését várja. A jövő évi első túra január 5-én lesz. Azoknak sem kell szo- morkodniuk, akik a barlan­gokat kedvelik inkább. Ha­sonlóan a forráskutatókhoz, szervezzenek 10-12 tagú csoportokat, szereljék fel magukat elemlámpákkal, váltóruhákkal, s máris je­lentkezhetnek Szabó Zsu­zsánál. Címe; 1053 Buda­pest, Reáltanoda u. 18. IV, 1. A mozgalom III. orszá­gos találkozóját Póton ren­dezi 1992. április 21-25-26- án, A tagokat kör'evélben értesítik a részletekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents