Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-04 / 284. szám

Me&eiie axidó va$í®@€& EXPÓRA SIA VAZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS irn.n.^w^y i MMg, Átépítik a ráckevei hidat (Folytatás az 1. oldalról.) 1982—85 táján — ami­kor még ötéves tervekben gondolkodtak —, a közle­kedési tárca illetékesei még új híd építésével számol­tak, s a kezdést 91—92-re tették. Háromféle változat készült e!, de egy új híd építése 200—000 millió fo­rintba kerülne. Tavaly már egyértelmű volt, hogy erre nem lesz pénz. Ezért felkértük a Bp. Műszaki Egyetem acélszerkezeti tan­székének munkatársait, hogy vizsgálják meg a híd szerkezetét. — Meg lehet menteni a hidat? — A mérések azt mutat­ják, létezik egy olyan meg­oldás, hogy a térségre jel­lemző ívszerkezetet meg le­het hagyni, csupán a vas­beton pályát kell kicserélni. Kedvező az is, hogy a híd megerősítését, a forgalom fenntartása mellett lehet elvégezni, tehát nem kell kompot vagy uszályhidat építeni, ami a költségek megduplázását jelentené. A kivitelezési terv elkészí­tésére is megbízást adtunk az egyetem acélszerkezeti tanszékének, s az a jövő év tavaszára elkészül. — A statikai megerősí­tés mennyibe kerül, s hány évre oldja meg a problé­mákat? — Az előzetes számítá­sok szerint a munkálatok 40—tiO millióba kerülnének, s a forgalmi igényeket a felújított híd pár évtizedig ki tudja majd elégíteni, hi­szen megerősítése után te­herbírása megduplázódik. Az elmúlt héten a rácke­vei polgármesteri hivatal­ban tartottunk egy megbe­szélést, amelyen részt vet­tek az érintett szakembe­rek, s dr. Vona Ferenc or­szággyűlési képviselő is. Elmondhatom, hogy az előbb vázolt megoldással mindenki egyetértett, A helybéliek is örülnek an­nak, hogy nem kell ideig­lenes megoldásként uszály­hidat vagy kompot építeni. Ez pszichikailag is kedve­zőtlenül érintette volna iőket, úgy érezhették vol­na, az marad a végleges megoldás. A KHVM illeté­kese is úgy fogalmazott, hogy a ráckevei híd meg­erősítését az országos fel­adatok között is kiemelten kezelik. Reméljük, hogy a szükséges pénz meglesz, s akkor márciusban szeret­nénk megkezdeni a mun­kát, hogy még a tél beáll­ta előtt végezhessünk. A vizsgálatot végző szak­emberek kikötötték azt is, hogy a hídon a jelenlegi szűkített kocsipályát még tovább kell kurtítani 2.75 méterre, * 20 kilométeres korlátozást kell bevezetni. s a forgalmat továbbra is lámpák fogiák szabályoz­ni. Ezeket a korlátozásokat a Bp. Közúti Igazgatóság várhatóan még a héten be­vezeti. —hargitai—> TÁPIÓSZENTMÁRTONI Egyezség bökkenőkkel Evek óta kedvelt fürdő­hely', igaz, egyelőre csak a nyárj szezonban, a tápió- szentmártoni tsz termál- strandja. Egy hagy és job­bára a gyerekek számára létesített kis medencét le­hetne télen-nyáron is üze­meltetni, ha megvalósulna az itt élők álma, egy gyógy­fürdőkomplexum. Kelle­mes, pázsitos környezet, megfelelő infrastruktúra csalogatja a vállalkozókat. Az üzlet, az egyezség azon­ban valahogy nem akar összejönni. Megfordult itt már az USA-ba szakadt ha­zánkfia, és ígért fűt-fát, éppúgy, mint a német, az osztrák és az olasz jelent­kezők. Ezen a nyáron viszont akadt egy valóban korrekt­nek tetsző osztrák vállal­kozó, akivel, amint azt a tsz főkönyvelőjétől meg­tudtuk, opciós szerződést kötöttek. Ezen elővételi szerződés erre a területre január 0-án jár le. A meg­állapodás értelmében az osztrák fél komplex tervet készít a fürdő hasznosítá­sára és üzemeltetésére. En­nek értelmében Tápiószent- mártonban egy jól felsze­relt gyógy-, illetve fürdő­intézmény születne. Ha si­kerül jövőre megkötni a tényleges szerződést, akkor az Aranyszarvas Termelő- szövetkezet több százezer dolláros bevételhez jutna. Az opciós szerződés ér­telmében viszont, ha ez az üzlet az osztrák fél vissza­lépésének következtében nem jönne létre, akkor a már elkészült terveket, s egyéb anyagokat a szövet­kezet számára biztosítják. Ennek értéke is megköze­líti az egymillió forintot. Az elővételi szerződés megkötése óta egyébként újabb érdeklődök fordultak meg a szövetkezeti köz­pont irodájában, de ered­ménytelenül, hiszen pilla­natnyilag csak az osztrák céggel egyezkedhetnek. Van azonban egy bökke­nő. s ez az életbe léptetett átalakulási moratórium, ami a szövetkezetnek tilt­ja — annak feloldásáig — a konkrét vállalkozásokat. A tőkések, az üzletembe­rek. érthetően, erre nem lehetnek tekintettel, hi­szen számukra egy kecseg­tető vállalkozás felesleges késleltetése idő- és pénz- veszteséget jelent. Őket pe­dig kimondottan a biznisz, a sikeres üzlet érdekli. (gyócsi) • -4.4­Ha kevés ideje van a be­szerzésre, ha mindent egy helyen szeretne megvenni, ha igényli a szakmai tájé­koztatást és elvárja a fi­gyelmes ügyintézést, nos akkor bizalommal fordul­hat a Pharma Patika Gyógy­szerellátó Vállalat (a volt Pest Megyei Gyógyszertári Központ) újonnan megnyílt diszkontáruházának mene- dzsertanfolyamot végzett asszisztens-eladóihoz. Mindezt azon a sajtótá­jékoztatón tudtuk meg dr. Duha Gabriella igazgatótól és cégének marketingme­nedzserétől dr. Szarvasházy Judittól, mélyet a budapesti IV. kerületi Üzsoki utcában három hónap leforgása alatt létrehozott új diszkont- áruházuk megnyitása alkal­mából rendeztek tegnap, kedden az Andrássy úti Ballantine’s Klubban. Ha a vendégeket fogadó fess, fiatal, karcsú és na­gyon szépen sminkelt házi- kisasszonyok a cég reklám­jai, akkor a íönökasszony Ki vagyok Nem szeretnék Surányi György lenni. Nem azért, mert a Nemzeti Bank párnás székét fel kel­lene cserélnem egy esetleg kevésbé párnásra, ha­nem, mert meg kellene kérdeznem magamtól: „Ki vagyok én?” Es az efféle kérdések mögött Freud óta ott bujkál a pszichológus, csak azért, hogy az embert a meghasonlottságára emlékeztesse. Ezúttal szakmai meghasonlottságról van szó. Mert mondjuk, amikor Surányi Györgyként el­vállaltam volna az ország első számú bankjának vezetését, akkor többé-kevésbé egy etértettem vol-, na annak a kormánynak a pénzügyi és nem pénz­ügyi politikájával, amely engem ilyen magas mél­tóságba emelt. Máskülönben nem vállalok hiva­talt. Ha azonban a kormánynak időközben meg­változott volna a politikája, akkor Surányi Györgyként illett volna vennem a kalapomat és elegánsan távoznom, ahogy az egy főrangú bank­tisztviselőtől, egy úriembertől elvárható. Ám hogy hol, mi történt, azt egészen pontosan nem tudni. Tény. hogy' Surányi György (immár a valódi) megragadott egy tollat és egyetértőleg alá­írt egy olyan papírt, amely nagyjából arról szól, hogy ebben az országban semmi, de semmi sza­badság nincs. „Ki vagyok én?” — kérdezhetném ismét, ha Surányi György lennék. Sőt. A fejlemények isme­retében már azt kellene firtatnom, „Ki vagy'ok én nektek?” Hiszen megeshet, akit. egy politikai cso­portosulás (itt éppen az ellenzék) túl sokat emle­get, az már-már nem is név, nem is személyiség, hanem eszköz. Engem pedig, ha Surányi György lennék, borzasztóan zavarna, ha a napi politika „surányigyörgyöt” csinálna belőlem. Surányi Györgyként azt kívánnám magamnak, hogy a Mikulás hozza vissza nevemnek nagybe­tűit. Adonyi Sztancs Járnia Az adóteher nem nő tovább Az Országgy'űlés keddi plenáris ülésén a napirend előtti felszólalók között szót kért Beke Kata, és be­jelentette, hogy hétfőn ki­lépett az MDF-ből, ezen­túl a független képviselők padsoraiban foglal helyet. Indoklásában megdöbbené­sének adott hangot, hogy az MDF abból a szabadel­vű demokratikus centrum- pártból, amihez ő eredeti­leg csatlakozott, konzerva­tív keresztény párttá válto­zott. Kónya Imre MDF- frakcióvezető a képviselő­nő távozása kapcsán el­mondta: minden politikai csoportnak szüksége van arra, hogy benne hangot kapjanak a kisebbségi né­zetek is. Reményét fejezte ki, hogy Beke Kata belát­ja mostani döntésének té- vességét, és esetleg vissza­tér a frakció soraiba. A napirend előtti fel­szólalások után megkezdő­dött a magánszemélyek jö- , vedelemadójáról és a tár­sasági adóról szóló tör- vényavaslatok vitája. Kupa Mihály pénzügyminiszter expozéjában elhangzott, hogy a kormányzat nem kívánja az adóterhelés mértékének növelését. A pártok vezérszónokainak a társasági adóval kapcsola­tos általános vitájánál ki­derült, hogy az MDF tá­mogatja, az SZDSZ és az MSZP egyaránt elutasítja, Döntsön a/ AMíutmánybérösáp A Miniszterelnöki Saj­tóiroda kedd este a követ­kező közleményt juttatta el az MTI-hez: Az Alkotmánybíróság a közelmúltban állást foglalt a köztársasági elnöknek a kormány kinevezési javas­lataival kapcsolatos eljárá­sa tekintetében. A határo­zat hiinden lényeges anya­gi, jogi és eljárási kérdés­ben egyértelművé tette mind a kormány, mind a köztársasági elnök lehető­ségeit, nem rendelkezett ugyanakkor arról, hogy a köztársasági elnök eljárásá­nak mi a reális határideje. A miniszterelnök ezért az Alkotmánybíróságot ko­rábbi határozatának a ki­egészítésére kérte. míg a 33 tagú kisgazda- frakció csak ■ alapvető strukturális változások ese­tén pártolja a törvényter­vezetet. Az ebédszünetben három témáról tartottak sajtótá­jékoztatót. Ráday Mihály (SZDSZ) bemutatta a Nemzeti Panteon Alapít­ványt. Solt Ottilia (SZDSZ) a társadalombiztosítás ka­tasztrofális helyzetére és a társadalombiztosítási ön- kormányzat létrehozásának fontosságára hívta lel a fi­gyelmet. Fáklya E. Csaba (SZDSZ) azt hangsúlyozta, hogy az egészségügy re­formját törvény és nem miniszteri rendelet útján kellene megvalósítani. Egy délutáni interpellá­cióra, mely azt firtatta, hogy hány pártból áll a hárompárti kormánykoalí­ció, Antall József kor­mányfő adott választ. A kisgazdapárti frakció ket­tészakadására vonatkozóan elmondta, hogy nincs joga beavatkozni más pártok bel ügyei be. Reméli viszont, hogy a két illetékes parla­menti bizottság vizsgálata egyértelműen rendezi majd a kérdést. Egykoron Magyarország arról volt híres, hogy Európában a legjelentősebb szarvasmarha-exportőrnek számított. A középkortól egészen a század elejéig különösen nagy előszere­tettel terelték az állatokat a balkáni országokba, vagy éppenséggel Itáliába. A legfrissebb adatok sze­rint Pest megyében a szar­vasmarha-állomány még a 90 ezret sem éri el. Két esztendő alatt, közel 14 ezer darabbal csökkent. Is­mert okok, köztük az oly sokat emlegetett és cáfolt tejtúltermelés miatt idén aztán tovább ritkult az ál­lomány. Tíz hónap alatt 20 százalékkal lett kevesebb a kimondottan tejtermelésre fogott tehenek száma. Mind komolyabbak a gondok a sertéságazatban is. Statisztikai adatok sze­rint egy év alatt a hízott A délutáni kisszünet után Kádár iBéla külgaz­dasági miniszter zárszavát követően szavazott a ple­num a világkiállítás meg­rendezéséről. Eszerint — 190 szavazattal, 89 ellen­szavazat és 7 tartózkodás mellett — elfogadták az 1996. május 11-én megren­dezésre kerülő világkiállí­tásról szóló törvényterveze­tet. A rendezvény neve: „Expo ’96 Budapest”. A nemzetközi szakkiállítás megrendezésére a kormány 1990-es áron számolva 17 milliárd forintot fordít. Este negyed kilenc után — a személyi jövedelem- adóról szóló törvényjavas­lat általános vitájának el­napolásával — befejeződött az Országgyűlés keddi munkanapja. A magánszemélyek jöv# évre érvényes adózási sza­bályainak tervezetéről — a mostani első fordulóban — a pártfrakciók vezérszó- nukai fejtették ki állás- - pontjukat. Az Országgyűlés plenáris tanácskozása szer­da reggel 9 órakor folyta­tódik a társasági adóról szóló törvényjavaslat vitá­jával. sertések száma 88 ezer 600, a kocaállomány több mint hétezer darabbal csőik­ként. Ami különösen el­gondolkodtató, hogy a leg­nagyobb a sertéscsökike- nés a kisgazdaságokban. Ugyanakkor a malac- 6» süldöárak emelkedése a kistermelői szférában fel­lendülésre utal, s ez opti­mizmusra ad okot. Szinte megállíthatatlan­nak tűnik a juh ágazat mélypontra zuhanása. A nagyüzemekben idén 11 ezer darabbal szűkült a juhállomány. A rendkívül alacsony felvásárlás; árak, amelyek 17 és 70 forint kö­zött ingadoznak kilónként, tovább keserítik a tenyész­tőket. Ennek ellenére a kisgazdaságokban meglepő a vállalkozási kedv. Mind több helyütt próbálkoznak a juh tartással. Gr. u ERŐTELJESEN CSÖKKEN AZ ÁLLATÁLLOMÁNY A KISTENYÉSZTŐ PRÓBÁLKOZIK Megfizetik a reményt Diszkontot nyitott a Pharma Patika a jól számított: az újságírók­ból, fotósokból — s a kon­kurens cégek képviselőiből — verbuválódott publikum nemre és korra való tekin­tet nélkül elismeréssel adó­zott nekik. Nemkülönben a Pharma Patika terveinek: jelesen, hogy a korakurrens nagyke­reskedelmi cégeknél ol­csóbban és mindegyiket meghaladó választékkal várja jelenlegi és remény­beli vevőit. Kapható náluk a hagyományos gyógyszer­tári készleten kívül szám­talan gyógyhatású készít­mény, gyógyászati segéd­eszköz, sőt csomagoló­anyag is. A magángyógy­szerészek külön, az áruház többi részénél nagyobb kí­nálatból válogathatnak. A viszonteladók és az utcáról betérő vásárlók ugyancsak bőséges választékot talál­nak. A bemutatott^ videó szerint a bőség zavarával kell megküzdeniök. S mivel a gyógyszertárak csak a gyógyszerforgalma­zásból ma már nemigen tudnák fenntartani magukat, kínálatukat hamarosan — már ahol ezt a rendelkezés­re álló hely engedi — a régi, klasszikus értelemben vett drogéria választéka fogja jellemezni. Ehhez kínálkozik part­nerül a Pharma Patika. Ak­ként is, hogy katalógusá­val s új termékeivel rend­szeresen megkeresi a magángyógyszerészeket, a gyógynövényboltokat és az ilyen cikkeket árusító kis­kereskedőket, akik már most is 8 milliós készletből válogathatják ki a nekik tetszőt. A cég postán, utánvéttel is szállít ne­kik. S amíg a nők azért, vesz­nek szappant, hogy tiszták, krémet, hogy szépek legye­nek, mindigiki fogják adni a pénzt — már ha van —, hogy megvegyék minden­nek legalább a — remé­nyét. Ebben bízik, erre épít a Pharma Patika is. — sz, —I.

Next

/
Thumbnails
Contents