Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-23 / 300. szám

Szokclay lemond mandátumáról PEST MEG Y El XXXV. ÉVFOLYAM. 300. SZÁM Ára: 8,fiÖ forint 1991. DECEMBER 23.. HÉTFŐ Már a savanyúi is dekászák Panaszkodnak a kereskedők Valósággal hömpölygőit az emberáradat ezen a hétvé­gén a Vámház kőrútról, a Doráros térhez közeli, egy­kori Füszért-raktár épületébe költöztetett Nagyvásárcsar­nokba. Az ünnepek közelsége meglátszott a bőséges és rendkívül választékos zöldség-, gyümölcs- és húskínála­ton. A kereskedők jó része azonban panaszkodott: hiába a minőségi kínálat, ha a kereslet messze elmaradt a várttól. Antall József miniszter­elnök MDF-pártelnöki mi­nőségében, valamint Sur­ján László, a KDNP elnö­ke hétfőn találkozik az FKGP harmincháro-m tagú és tizenkét tagú frakciói­val. Antall József csak any- nyit völt hajlandó elárul­ni, hogy meghívásoknak tesz eleget, és a helyszínen derül ki, hogy miről is tár­gyalnak. Pásztor Gyula, a harminchármas kisgazda- frakció vezetője is csak ar­ra utalt, hogy ez a megkez­dett tárgyalások folytatása. Surján László kifejtette: az előző alkalommal is, amikor a miniszterelnök­kel együtt találkozott a harminchármakkal, meg­hívásnak tett eleget, és most is fontosnak tartot­ta, hogy teljesítse pártel­nöki pozíciójából, adódóan a meghívást. Rendkívül fontosnak tartotta hang­súlyozni, hogy a KDNP a kisgazdapártot egységes pártnak tekinti. Mivel je­lenleg két frakció létezik, ezért fognak külön-külön tárgyalni. Sokan nosztalgiáztak, mondván, bezárt, s idegen- forgalmi látványosságként is számon tartott egykori csarnoképületnek megvolt a maga sajátságos hangu­lata, törzsközönsége. A messze földön is ismert vecsési savanyú káposztából még fogyott. A sajátságos ízeket magában hordó köz­kedvelt eledelt kilószám hordták. Kosztolányi Fe­renc káposztásstandján azonban csak panaszokat hallhattunk. Kosztolányi úr szerint már a savanyúságo­kat is ki kell dekázniuk. Az uborkát s a paprikafé­leségeket 20—30 dekás ada­gokban kérték. A kispén­zűek számára maholnap már az említettek is meg­fizethetetlenek lesznek. Átellenben a riválisok II) miliiárddal több jut a kulturális tárcának A jövő évre tervezett költségvetés 35,4 mtxvcárd forintot szán a művelődési tárcának. Ez csaknem 10 miliiárddal több annál, mint amennyit az 1991-es költségvetés ere­deti előirányzata tartalmazott a kultuszminisztérium számára. Igaz, a költségvetés az év során a tervezettnél többet, mintegy 30 müliárdot juttatott a minisztérium­hoz tartozó központi intézmények és feladataik támo­gatására — válaszolt az MTI tudósítójának Gábor Jó­zsef, a tárca helyettes államtitkára. A többletterhek fedezé­sére, a már meglevő tenni­valók fejlesztésére 3,2 mil­liárd forintot kíván juttat­ni a jövő évi költségvetési tervezet — mondta a he­lyettes államtitkár. Az ösz- szeg csak a minimális szin­ten tartást teszi lehetővé. A reálérték megközelítésé­hez .annak legalább a dup­lájára, azaz 6-7 millió fo­rintra lenne szükség. A költségvetési tervezet­ben szereplő 10 százalékos bér- és 5 százalékos dologi automatizmusok sem ad­hatnak okot a művelődési minisztériumnak az elége­dettségre. A szinten tar­táshoz ugyanis e területe­ken is követni kellene az inflációt. A helyzet rende­zését nehezíti, hogy az em­lített automatizmusok le­galább 8-10 éve elmarad­nak az infláció mögött — jegyezte meg az államtit­kár-helyettes.. Ezért remé­li: 1992 nyarán az oktatási, kulturális ágazat dolgozói részére sikerül további — 5 százaléknál valamivel ma­gasabb — bélfejlesztést ki­alkudni abból a 7 milliárd forintból, amelyet a kor­mány a differenciált bér- politikai intézkedésre tar­talékolt a költségvetésben. A művelődési tárca he­lyettes államtitkára leszö­gezte: az ország nehéz gaz­dasági helyzete. ellenére is meg kell találni a felszí­nen maradás lehetőségeit. Ennek egyik eszköze a kü- földi támogatások igénybe­vétele lehet mindaddig, amíg a belföldi erőforrások arra nem elegendőek. Ilyen segítség érkezik mar a PHARE- és a TEMPUS program keretében. Nagy jelentőségűek a kormány­közi együttműködési meg­állapodások is. A magyar diákok ösztöndíjhoz jutta­tása, a külföldi részképzé­si, továbbképzési lehetősé­gek, a szponzorálási rend­szer kialakulása lehetősé get kínál arra, hogy a kul­turális ágazat leszakad­hasson a költségvetés „köl­dökzsinórjáról”. egyike, Neuman Lőrinc sa- vanyúságkereskedő tovább folytatta a sopánkodást. Ar­ról beszélt, hogy kénytelen Martinit és egyéb italokat is árusítani, ha azt akar­ja, hogy ne az üresség tá­tongjon a pultja előtt. Ta­valy, említette, hasonló időszakban, napi átlagban hárommázsányi ’ káposztát is piacra dobhattak, most meg négy nap alatt négy­hordónyira akadt vevő. Nem is tagadta, jövőre át­alakítja üzletét vegyeske­reskedéssé. Lényegében az említett italok értékesítésé­vel egyfajta piackutatást végzett. Nevével ellentétben nem sertés- vagy malachúst árultak a dunavarsányi Röfi Kft. standján, hanem baromfit, ízletes dijoni mustárt, tormát és néhány egyéb apróságot. Az elmúlt év tavaszán a szövetkeze­ten belül megalakult cég egyik alkalmazottja, Balázs Sándor elmondta, hogy az elmúlt hét második felétől naponta 2—3 mázsányi szárnyast forgalmaztak, s ez alatta maradt a remél­teknek. A csirke kilóját 110 forintért adták, míg a combért 170, a melle húsáért pedig 160 forintot számí­Talán ezt a pár narancsot még ki tudom fizetni , tottak fel. Ami viszont vonzotta a vevőket, az a mustár volt. Két hét alatt közel 150 ezer dijonival töltött tégelyre akadt vá­sárló. A csepeli Duna Téesz standján, ahol jobbára ser­tés- és baromfihúsokat kí­náltak, felhívta a kíván­csiskodók figyelmét egy sokak számára minden bi­zonnyal nem mindennapi termék, a díszes kerámia­tálkákba, -tégelyekbe cso­magolt sült libamáj. A na­gyobb csomagolásúakat, amelyekben 20 deka a máj (Folytatás a 3. oldalon.) A munkanélküli-járadék szigorúbb szabályozása Az Országgyűlés rendkí- vüli téli ülésszakának ne­gyedik napján, szombaton napirend előtt az elnöklő Szabad György bejelentet­te: befejeződött az a min­denoldalú vizsgálat, mely a közelmúltban kirobbant gombnyomogatási ügy miatt vált szükségessé. Bebizonyosodott, hogy a távol levő Varga Zoltán képviselő szavazógombját legalább egy alkalommal használták december 12-én, határozathozatal idején. Kétséget kizáró módon azonban nem állapítható meg, hogy ki szavazott a távol levő képviselő helyett — mondotta Szabad György. Szokolay Zoltán (MDF), az inkriminált képviselő előzetesen bejelentette, hogy mandátumáról le kí­ván mondani. Ezt annak ellenére megteszi, hogy az ügyben nem bizonyosodott be vétkessége. Ezután ismét megnyitot­ták a jövő évi költségvetés tervezetének általános vi­táját, mivel számos képvi­selő módosító indítványa még nem készült el, s ezért nem tudták azokat benyúj­tani. A képviselők megkezdték a betegszabadságról szóló törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat szerint a korábbi három nappal szemben 25 napig terjedő betegállomány költségeit kellene a vállalatoknak, a vállalkozóknak állniuk. A vita elején a parla­ment szociális bizottságá­nak, valamint az alkot­mányügyi, törvényelőkészí­tő és igazságügyi bizottsá­gának előadói bejelentet­ték: egyik testület sem tartja vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Éles ügyrendi vita sza­kította meg a törvényjavas­lat tárgyalását. Az ellen­(Folytatás a 3. oldalon.) Szakaszos reformok Surján László a szabad orvosválasztásról Surján László népjóléti miniszter szerint egyelőre csak a körzeti orvosi ellá­tás és a vele lényegileg azonos módon szabályozha­tó gyermekkörzeti orvosi ellátás reformja van napi­renden. Majd ha ez a jö­vő év közepén lezárul, ak­kor kerülhet sor a szak­orvosi ellátás reformjára, így egyelőre nincs napiren­den a fogászati alapellátás reformja sem. mert ennek annyi specialitása van. és olyan magas a változtatá­sok költségkihatása. A körzeti orvosi reformjáról szólva ellátás a mi­niszter kifejtette: szerte a világban azt tartják a la­kosság többségére nézve igazán egészségvédő intéz­kedésnek, ha van egy bi­zonyos orvos, akihez az ál­lampolgár kisebb és na­gyobb bajával fordulhat. Ha a körzeti orvos úgy lát­ja, hogy az adott kérdésben a szaktudása nem elegendő, akkor küldi el a beteget szakellátásra. A tárca vezetője kifej­tette: ez volt a gyakorlat eddig is, a lakosság nagy részének eddig sem volt konkrét szakorvosa. A be­(Folytatás a 2. oldalon.) Nem vétóz az MSZOSZ A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége úgy határozott, hogy bár nem tartja elégségesnek és el­fogadhatónak az Érdek­TISZTÁBB SZEMÉTÜG YET Zöld kuka, piros kuka, hol a kuka ? Budapest körül az agglomerációs övezet mentén foko­zatosan az ország legnagyobb szemétlerakó gyűrűje ala­kult ki. A települések közigazgatási határán éktelen­kedő szeméttelepek veszélyeztetik a lakóterületek talaj- és ivóvizének tisztaságát, s ez hovatovább tűrhetetlen. így fakadt ki a minap Gyűl polgármestere, egy magyar—német környezet- védelmi tapasztalatcserén, amelynek célja a német hulladékgazdálkodás ta­pasztalatainak átadása volt. A megyeházán tartott, csak- nérh az egész országot érin­tő eseményen meghívott­ként több mint kétszáz pol­gármester, köztük Pest me­gyeiek is részt vettek. Az összejövetelen a né­metországi Ludwigsbürg városi irányítással működő szemét- és hulladékgazdál­kodási kft.-jének tapaszta­latait ismertették, amelyet kétségkívül jól hasznosít­hatnak a Pest megyei pol­gármesterek is. Fő elvük, hogy a városi és az ipari hulladékokat a lehető leggazdaságosab­ban újrahasznosítsák, en­nek feltételeként pedig sze­lektív, válogató hulladék­gazdálkodást folytassanak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy fajta szerint elkülö­nítve gyűjtik a lakossági hulladékot — más-más szí­nű kukába kell tenni pél­dául a csomagolópapírt, az üveget, á komposztálható konyhai hulladékot —, ha­nem az ipari eredetűeket is kétszer átválogatják. így jól elkülöníthetők és újrafelhasználhatok mond­juk az építési sitt egyes elemei, például a tégla, a fa, a műanyag, a fém. Hogy tovább javítsák az újrafel­használási arányt, az épü­letekhez előzetesen bontási tervet készítenek, amely­nek eredményeképp nem dobják ki, nem semmisí­tik mag, nem égetik él a vegyes sittet. (Folytatás a 3. oldalon) egyeztető Tanácsban a mi­nimálbérekről született egyezséget, mégsem él vé­tójoggal a döntéssel szem­ben. Az MTI-hez vasárnap el­juttatott közlemény sze­rint az MSZOSZ a munka- vállalók érdekeinek és a munkanélküli-ellátás biz­tosításának szem előtt tar­tásával hozta meg dönté­sét. Az esetleges vétó ugyanis egyet jelentene az­zal, hogy a megegyezésben meghatározott 8000 forint helyett továbbra is csak 7000 forint marad a mini­mális bér. Az MSZOSZ közleménye ugyanakkor leszögezi: a szövetség minden rendel­kezésére álló eszközzel tö­rekedni fog arra, hogy jú­lius elsejétől a minimál­bérek olyan további eme­lésére kerüljön sor, ami éves szinten legalább a munkavállalói oldal által eredetileg egységesen mini­mális követelményként megfogalmazott összegnek felel meg. A szövetség tagszakszer­vezetei az ágazati és mun­kahelyi bértárgyalásokon továbbra is a 9700 forintos minimálbért tekintik tár­gyalási alapnak, az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa és a decemberi figyelmeztető sztrájkfelhívást kiadó 28 szakszervezet álláspontjá­nak megfelelőn.

Next

/
Thumbnails
Contents