Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

I. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1991. DECEMBER 20., PÉNTEK BUDA-.VI DEKI BUDAÖRS 0 ÉRD 0 SZÁZHALOMBATTA bAgi • Törökbálint • piliscsaba « • NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ I | PILIS VOROSVAR » BUDAKESZI 9 B1ALOB- PATY 0 ZSAMUEK 0 SOLYMÁR 9 TÁRNOK PERBÁL 0 TÖK 0 TINNY E 9 ÜRÖM A MÉLT FELELEVENÍTÉSE Ismét helytörténeti gyűjtemény A budaörsiek már egy évtizeddel ezelőtt — amikor ez meg nem igazán volt divatos — kezdték gyűjteni múlt­juk emlékeit. ' A lakossághoz felhívással fordultak, s egy német nemzetiségi találkozó után már két terem­be« is alig fért a győrié«-felajánlás hozama; zömé­ben százesztendős lakásfelszerelési tárgyak, öltözékek. A tárgyak elsősorban az egykori német lakosok lcszárma- zottaitól kerültek elő, hiszen 1946-ig csaknem tízezer német ajkú ember élt Budaörsön. Hamarosan meg is nyílt ,a Budapesti út 47. szám alatti házban a helytörté­neti gyűjtemény, amiből aztán a Heimat Museum lett. Nos, az évek során a ki­állítási anyag felújításra szorult, és rengeteg új • tárgy is érkezett, különösen b Németországból egyre gyakrabban hazalátogató rokonoktól. LEVÉLTÁRBÓL IS A hét elején a budaörsi Német Nemzetiségi Bizott­ság szervezésében ünnepé­lyes keretek között ismét megnyitotta kapuját a Hei­mat Museum, miután a ki-> állítás anyagának átrende­zése, bővítése befejeződött. Az ünnepélyes megnyitóra eljöttek azok az idős em­berek is, akik még láttak a kiállított tárgyakhoz ha­sonló eszközöket, azokkal; dolgoztak is, és itt voltak a fiatalok is.. Megjelent Witting hoff Tamás, Buda­örs város polgármestere, és a képviselőtestület számos tagja. ' Wendler András, a Né­met Nemzetiségi Bizottság elnöke üdvözölte a megje­lenteket és köszönetét mon­dott - mindazoknak, akik részt vettek a múzeum ki­állítási anyagának helyre- állításában ; így elsősorban Farkas Rozália történész­nek, a szentendrei múzeum munkatársának és özv. Bä­der György né budaörsi la­kosnak, valamint Bordás Istvánnak, a művelődési csoport vezetőjének. Nem lehet a jelenben gyökértelenül élni, a jövőt építeni a múlt ismerete, és elődeink tisztelete nélkül — hangsúlyozta köszöntőjében Wendler András. — Ha nincsenek rokonaink, vagy ismerőseink a budaörsi te­metőben. akkor is tartozunk az emléküket ápolni és megőrizni; hisz települé­sünk léte és fennmaradása az ő érdemük is. Az óváros régi, hangulatos házai az ő kezük munkája; az annyit szidott gidres-gödrös útja­inkat is ők építették, idős, de még zöldellő fáinkat is ők ültették. Városunk szép temploma is az 6 adakozá­sukból jött létre. Nekünk, jelenlegi budaörsieknek kö­telességünk, hogy múltju­kat, régi használati tárgyai­kat, emlékeiket, fényképei­ket megőrizzük, de elsősor­ban megismertessük a jövő generációval” — mondotta befejezésül a Német Nem­zetiségi Bizottság elnöke. özv. Báder Györgyné se­gítő kezei nyomán alakult ki a néprajzi anyag, mely­nek összeállításához aztán Farkas Rozália történész szakavatott segítséget nyúj­tott. A mostani anyag ösz- szeállításához levéltárakban is végeztek kutatásokat, rengeteg fénymásolt anya­got állítottak ki, amely az eredeti kiállítás megnyitá­sakor még nem volt birto­kukban. JELLEGZETES DARABOK A régi parasztházban megtalálható minden, ami egy budaörsi család ottho­nában egykoron megtalál­ható volt. A konyha példá­ul dolgos, szerény életmód­ról tanúskodik. A konyha­berendezés egyik érdekessé­ge az öntöttvas alapú csikó­kályha; ezen pedig kék szí­nű vasedények, odébb régi használati tárgyak, mint a vasaló, a húsdaráló, vasprés, töpörtyűprés — ma már mindegyik múzeumi darab. A konyha jellegzetes be­rendezési tárgya a Schüs­selkorb és a stelázsi, meg­rakva porcelánedényekkel. A porcelánok között — mint azt a kiállítás megnyitóján részt vevők megtudhatták — találhatók kétszáz évesek is. Néhány apróbb tárgy még ennél is régebbi időkből ke­rült elő: a mángorló, a kis zöld korsó, amelyben a fér­fiak a boradagjukat hozták haza. És itt található a ke­nyérsütés eszközei közül is Budaörs Kiállítás A budaörsi városi könyv­tárban — Károly király u. 20. — az adventi ünnepekre egy szép kiállítással ked­8 '<Jíírínii veskednek a könyvbará­toknak: Alföldi Kölüs Ju­dit mutatja be szép mun­káit. A kiállítást azok ' is megtekinthetik, akik éppen nem akarnak a könyvtár­ból kölcsönözni, A kiállí­tás december végéig látha­tó. néhány: a szakajtó, vagy ahogy Budaörs német lako­sai nevezték, a Simpel, va lám int a krumplinyomó és péklapát. A konyhát igen sok kézimunka díszítette, feliratokkal, versikókkel, mondókákkal. A gyűjtésben fellelhető munkaeszközök a dologidőt idézik: szénavilla, kapa, ke­replő, kulacs. A batyusken dőbe kötött két kosarat az asszonyok elöl-hátul hord ták, ebben szállítva a gyü­mölcsöt, a piacravalót. ŐRIZTE A LAKOSSÁG A tárgyak mellett megsárgult fényképeken is­merős vonásokat is felfe­dezni vélünk. A családi fényképek szép keretbe fog­lalva kis és nagy méretek ben egyaránt gyakoriak voltak. A fényképeken a la­kosokat népviseletben örö­kítették meg, azt 1946-ig viselte, őrizte a lakosság. Idősebb asszonyokon még manapság is látni népvise letet, de már csak ritkán. A megidézett egykori szó barészlet is az egyszerű em­berek lakásmódját, szoká­sait mutatja. Az itt élők többsége hajdan szoba-kony hás lakásban élt, a tehető sebbeknek volt még egy szobájuk, az utcai, dísz nek, és ezt hívták para- desiumnak. A hagyomá­nyos szobában két ágy állt, és az egyik ágy végén bölcső volt. A gyűjtemény bizonyara vonzza majd az érdeklődő­ket, az iskolásokat — órá­kig el lehet bolyongani, szemlélődni a régi tárgya­kat, dokumentumokat szemlélve. D. A. Lesznek magán szociális otthoftok Is A Buda vidéki településeken évtizedek óta számos szo­ciális otthon működik; elég csak a legismertebbeket, egyben a legnagyobb létszámúakat említeni, amelyek Piliscsabán, illetve Piüsvörösváron vannak, és ahol a megyében is példaértékűen foglalkoznak a gondozottak­kal. Amíg évekkel ezelőtt Pest megyében a huszonegy szociális otthon egyfajta irányítás alatt működött, addig ez a helyzet 1991-ben megváltozott. Az otthonok egy részp átkerült a települési önkormányzatokhoz. A tulajdon és a működ­tetés azonban nem azonos fogalmak. A megváltozott körülmények vajon milyen gondokat, felelősséget ad­nak az önkormányzatok­nak? — erről is szól. dr. Ajtay András, a Pest Me­gyei önkormányzat Népjó­léti Irodájának osztályve­zetője. A BÜROKRÁCIÁVAL BIRKÓZNAK •'— Jelenleg tizenhét szo­ciális otthont a Pest me­gyei önkormányzat fel­ügyeli — mondja a Népjó­léti Iroda osztályvezetője, csaknem tíz szociális ott­hont a települési önkor­mányzatok működtetnek. — Buda vidékén hal­lani arról, hogy hamaro­san a magán szociális ott­honok létesülnek. Török­bálint, Budaörs térségében több vállalkozó szellemű, egészségügyi dolgozó, pe­dagógus szeretne ilyen ott­hont pyitni, de egyelőre még a bürokráciával bir­kóznak. — Vannak előírások, de aki tényleg komolyan ne­ki akar vágni, annak ajánl­hatom: megyénkben, Úri­ban már meg is nyílt egy ilyen magán szociális ott- hort, és hamarosan követi ezt Kerepestarcsán a máso­dik. — Ezek felügyelete ki­hez tartozik majd? — Az engedélyeket is a megyei szervek adják ki és az ellenőrzés is hozzá­juk tartozik. TÁMOGATÁST IS KAPNAK • ■* — Véleménye szerint le­het üzleti vállalkozásban szociális otthont üzemeltet­ni? Egyáltalán lehet nye­reséges. a szociális gondo­zás? • • Ünnepi hangulat Budaörsön, a Waldorf-módszerrel is oktató iskolában a gyerekek egy gyertyát körbcállva, szép éneket dalolva búcsúztak az esztendőtől és kívántak egymásnak bol­dog, havas karácsonyt # (Deák Attila felvétele) Kertészkedöknek A tűlevelűek pusztulása Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy keményebb télen fenyőink, tiszafáink, tujáink megbámulnák, vagy esetleg el is szárad­nak. A tűlevelűeknek ezt a téli bámulását és elszára- dását nem egy esetben a fagyérzékenységnek tulaj­donítjuk. Igen kemény tél után az elfagyás is előfordul, de legtöbb esetben a bámu­lásnak és a száradásnak egyéb oka van. A hamis­ciprusok — könnyen felis­merhetők arról, hogy a csúcshajtásuk bókolóan visszahajlik —, a tiszafák, a tuják és a borókák már az első komolyabb fagy után elszínesednek. A tiszafák haragoszöld színűre, a tuják barnás szí­nűre változnak, a borókák és hamisciprusok színe pe­dig rőtebb lesz. Emiatt azonban egyáltalán nem kell aggódni, majd a ler- ■ mészetes levélváltáskor az elszíneződütt levelek lehul­lanak, helyettük azonban új levelek fognak nőni. Baj akkor van, ha a lombhullás olyan mértékűvé válik, hogy a lehullott lombot a fa nem képes pótolni, s úgymond felkopaszodik. Az is természetellenes, ha • az ősszel kezdődő bámulás nem áll meg, hanem tavasz felé állandóan fokozódik, az új lomb meg sem jele­nik, vagy csak igen sat­nyán nő, végül a fa telje­sen kiszárad. Ez a jelenség valóban kiszáradás es nem kifagyás. A fenyőfélék — éppúgy, mint minden örök­zöld — télen is táplálkoz­nak, hogy lombjukat és egész testüket táplálni tud­ják. A vízben oldott táp­anyag a,"vízzel együtt jut el a talajból a lombba, majd onnan vissza a fa minden részébe. Ha az őszi csapa­dékkal nem jutott elegendő víz a talajba, vagy a talaj­ban levő víz a fa gyökerei körül rrí&gfagy, az örökzöl­dek a vízhiányos vagy fa­gyott talajból nem tudnak nedvességet — és termé­szeteden tápanyagot sem — felvenni, és éppúgy kiszá­radnak, mint a legforróbb és legszárazabb nyárban. Lejtőn vagy olyan víz­nyelő talajon, amely a le­hullott csapadékot gyorsan a gyökerek szintje alá ve­zeti — pl. homok, vagy alul köves, kavicsos talaj —, még csapadékos őszön sem kapnak az örökzöldek annyi vizet, amennyivel ta­vaszig elélnének. Később a fagyos talajra hullott csa­padékot sem tudják már hasznosítani. Az ilyen he­lyeken levő fenyőféléket a keményebb fagyok előtt jól öntözzük be, hogy víztarta­lékaik tavaszig elegendők legyenek. A kisebb fákat, amelyeknek gyökerei — vagy azoknak a zöme — a fagyos talajrétegben van, a gyökerek feletti talaj ta­karásával óvjuk meg a ki­száradástól. A takart talaj nem fagy át,' a gyökerek a vizeit és a tápanyagot fel tudják venni7 abból. Széli László ■— A humán szféra ellátása is lehet jó üzlet. Ezek non­profit intézmények, de; kis haszon azért lehet bennük. Mégis én inkább azt emel­ném ki, hogy aki szociális otthonok létesítésébe, üze­meltetésébe belevág, az in­kább azt belső indíttatás­ból vállalja. Lehet, az ka­ritatív tevékenység, vagy vallási meggyőződés. — A magán szociális in­tézmények kaphatnak ál­lami támogatást? — 1991-ben bevezették a normatív finanszírozást, ami azt jelenti, hogy ápol­tanként jár egy állami nor­matív támogatás a működ­tetéshez. Azt viszont meg kell említenem, hogy en­nek a finanszírozási formá­nak a bevezetése túl hirte­len történt, és bizony sok helyen a gazdálkodás még a régi módon folyik, ma­radt bázisszemlélet. Mint tudjuk, viszont a bázis- szemléletű normatíva nem fedi az intézmény működé­si költségeit és ezért az ön- kormányzati hozzájárulás is szükségletetik. Tény, hogv igen komoly erőfeszí­téseket tesznek az intézmé­nyek vezetői, hogy az eddi­gi szolgáltatásaik színvona­lát megtartsák. — Sokan várnak ma napjainkban szociális ott­hon elhelyezésre? — A szociális otthoni gondozásra, elhelyezésre várakozók száma megha­ladja a 600-at. Itt a legsú­lyosabb gondot az értelmi fogyatékos szakosított ott­honra várakozók közel 250, illetve az elmeszociális ott­honra várakozók közül 200- nak az elhelyezése jelent­heti. hiszen a szabad he-' lyek forgása jóval lassabb,, és emiatt a várakozási idő hosszabb, mint azidőskorúak otthonainál. Az otthonok helyzetét külső állapotuk mellett belső mentálhigié­nés állapotú — a gondozás színvonala, a gondozó és gondozottak kapcsolata — is alapvetően meghatároz­za. Az utóbbi időben külö­nös jelentőséget kapott az otthonok belső életének egyik garanciális területé, a gondozottak vagyonkeze­lése. Az otthonok egy ré­szében a beutaltak vagyo­nának kezelésénél a jog­szabályi előírásokat csak részben tartották be. Az otthonok belső életével kapcsolatosan annyi meg­állapítható, hogy a gondo­zottak átlagéletkorának emelkedésével gondozó jel­lege fokozatosan tolódik el a betegápolójelleg irányá­ba. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE Ez a változás természe­tesen fokozatosan átalaku­ló gondozói munkát is igé­nyel. A szociális otthonok helyzetének nagymérték­ben .meghatározója még a köztük és fenntartó önkor­mányzatok, illetve a köz­tük és a megyei szakfel­ügyelet között fennálló kapcsolatrendszer. A kettő közül természetesén a fenn­tartó önkormányzathoz fű­ződő viszony a meghatáro­zó, mivel itt találhátó az intézményirányítást bizto­sító jogosítványok zöme. A megyei szakfelügyelet eh­hez képest jóval csekélyebb és közvetettebb irányítást gyakorolhat csak. Deák Attila BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák AttBa. 0 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hét­főn 14—17 óráig a szerkész- teaégben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. *. Ff.: 311. ír. sz,: 144«. Telefon: 138-47*1, 138-4*87.

Next

/
Thumbnails
Contents