Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
SEGBTO KEZET NYÚJTANI KÉPVISELET ÉS SZAKSZERŰSÉG Visszatérni az elhagyott útra Pest megye múlt héten választott két alel nőkének immár a hétköznapok küzdőterén kell megbízatásával szembesülnie. Nem ismeretlen a feladat, ámde a tisztséggel járó kötelességek munkájuk új szakaszát nyitották meg. Bányai JUditot, mint a gazdasági bizottság elnököt már megismerhették olvasóink, sőt, a megye gazdálkodásának, pénzügyi és költségvetési politikájának kialakítása során folyamatosan közzétettük a bizottság — s az ebben megfogalmazódó személyes — állásfoglalását. Csatlakozás a társuláshoz Az alábbiakban dr. Péteri Zoltánhoz intéztük kérdéseinket abban a reményben, hogy egyben a megye jövő évi cselekvési koncepciója főbb elveiről is hallhatunk. 0 Az eltelt egy esztendő alatt megtalálta-e a helyét a megyei önkormányzat: úgy mint közigazgatási egység, s mint az önkormányzatiság eszméjének hordozója? — közgyűlés megalakulása óta ezért dolgozunk, tudva, hogy állami szuverenitásunk visszanyerésével újra rátalálhatunk a kényszerűségből elhagyott útra. Az önkormányzati eszme ugyanis az európai fejlődés értékes, pozitív hagyományai közé tartozik, csakhogy az elmúlt negyvenöt év során nálunk nem bontakozhatott ki: Közép- Kelet-Európában felülről lefelé épültek ki a társada- lom irányításának intézményes formái. Most kedvező feltételek kínálkoznak az egyenjogúság elvén nyugvó önkormányzati rendszer létrejöttéhez, s ennek adott a háttere: első lépésként megjelent az önkormányzati törvény, majd a későbbiekben a részletesebb szabályozás, Egy esztendeje — a törvényhozás intencióit követve — azért dolgozunk, hogy e sok hézagot és bizonytalanságot is tartalmazó rendszerben megtaláljuk helyünket, illetve kiépítsük a feladatoknak megfelelő szervezeti rendszert. Egy dolog bizonyossá vált az elmúlt időben: a megyének továbbra is vállalnia kell közigazgatási feladatokat. ugyanakkor gazdasági egységként is működnie kell, mégpedig a tulajdonosi jogosítványok gyakorlása mellett vállalkozói tevékenységet folytatva. 0 A települési önkormányzatok és a megye kapcsolatrendszerében hol érhetők tetten a közös érdekeltségi pontok, meg- lelhetők-e azok a hidak, amelyek a kisebb közösségektől a nagyobbakig vezetnek? — A megyének egyfajta közbenső szintet kell elfoglalnia a központi szervek, illetve a települések között. S bár a törvényhozó rendkívül kevés lehetőséget teremtett arra, amellyel a megyei önkormányzat beavatkozhat más önkormányzatok életébe, de nem is ez a dolga. A közvetítő szerep felvállalása kifejezetten azt célozza, hogy a megye, súlyánál, tekintélyénél fogva, tradíciókkal a háta mögött képviselje a települések érdekeit. Ugyanakkor támogatni kell a különböző — a helyi önkormányzatok által létrehozott — tömörüléseket és szövetségeket; együttműködve velük, kölcsönözve számukra a megye szakmai bázisát. Az első példaértékű lépés már meg is történt, létrejött az agglomerációs társulás, amelyhez a megyei testület is csatlakozott. A kör azonban itt nem zárul, a megyének az is feladata, hogy a más szempontok szerint szerveződő érdekközösségeket is felkarolja. Az elmúlt év során itt is történtek kezdeményezések, így például a megye a kormányzati szerveknél határozottan fellépett a hátrányos helyzetű települések érdekében. 0 A törvényhozás túlságosan hézagosán szabályozza a megyei önkormányzat működési körét, ugyanakkor — például — a költségvetéssel megköti a kezét. Miként lehet ebből a patthelyzetből kilépni. hogy közben a demokrácia bástyái erősödjenek? — Csak egyképpen, mégpedig a működési formainak és módszereinek (gondolok itt a testület tevékenységére) korszerűsítésével. E folyamatban rendkívül nagy súlya és szerepe van a bizottságoknak, s hátterükben a hivatali szak- apparátusnak, ezen szintek megfelelő együttműködése a garancia a demokrácia érvényesüléséhez. A politikai-képviseleti elemeknek a szakszerűséggel kell ötvöződniük, ez jelentheti a kiindulópontot ahhoz, hogy adott kérdések megítélésében a kívánatos összhang, mérték és arány meglegyen. Ugyanakkor ki kell szélesíteni a megye és a települési önkormányzatok párbeszédét, együttműködését is: elsősorban korrekt és jó információkat biztosítva számukra, amelyekkel a döntéselőkészítés folyamatát segíthetjük. Ezzel közvetetten ugyancsak hozzájárulunk a demokratizmus erősítéséhez. Tudjuk, nagy szükség van még a jó értelemben vett jogpropagandára is, s mi ebben is partnerek kívánunk lenni. 0 A testület bizottsági hálózata a megye főbb feladatait tükrözi. I,ebet-e Sportolókat A Pest Megyei önkormányzatok Közgyűlése és a sportiroda az 1991. évi világversenyeken helyezést elért megyei sporjoiók és edzők számára ünnepséget rendez. A bensőséges hangulatú eseményre — mélyvégzendő tennivalók szerint rangsort állítani köztük? — Az állampolgárok a mindennapi közérzetüket Befolyásoló megyei törekvések — szociálpolitika, településfejlesztés, sib. — szerint ítélnek, s a bizottságoktól is ezen feladatok megoldását várják. Űgv vélem azonban, hosszabb távon stratégiai jellegű programot is vállalni kell. Így mindenképpen szükséges a megyeszerep megkonstruálása, mégpedig kettős arculattal: égy „belföldi”, s egy. a külkapcsolatok ápolása során megszilárduló, a nemzetközi tapasztalatokra épülő koncepcióval. Most, amikor azonosulunk az európai integrációs törekvésekkel, a regionális együttműködés számára is adódnak feladatok. 0 A zászlóavatási ünnepségen elhangzott, hogy l’est megye a történelem során élen járó, példát adó törvényhatóság volt. Ma áll-e ez a jellemzője? — Az elmúlt év során nagyon nyomatékosan jelentkezett a megye szigna- lizációs és kezdeményező szerepe. A megyei önkormányzatoknál általában, de Pest megyének különösen feladata — éppen a helyi kezdeményezések pártolása útján — az országgyűlés felé irányuló jelzés: esetleg konkrét elképzelések megfogalmazása a legfelsőbb szintű jogalkotás számára. Nyilvánvaló, az önkormányzati törvény nem végleges, feltehetően — történelmileg rövid időn belül — ismét napirendre kerül az önkormányzatok kérdésköre. A feladat éppen abban áll, hogy a megyének — mintegy előre kell készülnie a későbbiekben esedékes törvényhozási munka segítésére. E gondolatok jegyében most egy olyan nemzetközi korrferen- cia megrendezését tervezi, amelynek során mód nyílik a nyugati demokráciák tapasztalatainak közelebbi megismerésére. köszöntenek nek során köszöntik és méltatják a kimagasló teljesítményeket produkáló sportolókat — december 20-án, délután két órakor, .a megyeháza .első emeleti tanácstermében kerül sor. A legutóbbi közgyűlésen nem először terjesztették elő a megyei testület csatlakozásának kérdését a Fővároskörnyéki Agglomerációs önkormányzatok társulásához, immár másodízben került napirendre. A nézetek hosszas viták és hangos érvelések folyamatában közeledtek — sokadszor bizonyítva, hogy a jó döntéshez alapos mérlegelés. s a téma részletes körüljárása kell. A szövetkezés célja — s ezt érdemes azonnal leszögezni — az agglomerációs települések érdekeinek érvényesítése, s korántsem a főváros, vagy a megye más régiói ellenében, hanem a sajátos problémáik megszüntetésére, vagy legalábbis ennek megkísérlésére. A társuláshoz tartozók ugyanis túlságosan nagy, s régóta nyomasztó terheket kénytelenek cipelni; az ivó- vízellátástól a közművesítésig, a szemételhelyezéstől a közlekedési gondokig némileg kiszolgáltatoltab- ban élnek. A társulásnak az egyeztetésben, a koordinálásban, az egységes képviselet megvalósításában lenne szerepe. Feladatai között épp úgy megtalálhatók a környezet- és természetvédelmi, mint a népjóléti és az oktatási, avagy az egészségügyi programok. A társulatot, illetve a megyei közgyűlés csatlakozását ellenzők legfőbb érve szerint ezzel a testület szembekerülhet önmagával is, hiszen az agglomeráció érdekeit védve — esetleg — le kell mondania a megye átfogó érdekérvényesítési hivatásáról. Akaratlanul is hátrányt okozva másoknak, az érdekszövetségen kívül állóknak. Többen felvetették azt is, ilyen alapon különböző törekvéseket megtestesítő szövetségekre tagozódhatna a megye, egymás ellenében működő régiókra válva, amikor lehetetlen az egység, a közös cselekvéshez szükséges harmonikus összhang megteremtése. Mások arra kérdeztek rá, vajon nem lenne-e célszerűbb a fővárossal együtt létrehozni e társulást, illetve a TÖOSZ kebelében életre hívni. Ezzel szemben a csatlakozást támogató érvek nagyon határozottan azt vázolták fel, mi történne, ha a társulást magára hagyná a megyei testület. Nos, ez esetben éppen az érdekérvényesítés hatékonysága kerülne veszélybe, nem lennének kellő garanciák, és alapok egv-egy közösen megfogalmazott álláspont végigvitelére, „kiharcolására” az illetékes felsőbb fórumokon. Ugyanakkor a szakmai bázis is megkérdőjeleződne, hiszen a megye kellően felkészült, és az adott problémára széles kitenkinléssel, illetve ősz- szehasonlitással bíró szakemberei nemigen pótolhatók. Végül pedig a legnagyobb érv: ha a települések segítő kezet kérnek a megyétől, azt semmiképpen nem szabad megtagadni. Annál is inkább, mert a társuláshoz bármely település — az agglomeráción kívül eső is — csatlakozhat, amennyiben azt kép- viselő-'testülete jóváhagyja. A közgyűlés, amikor a társuláshoz való csatlakozás mellett szavazott, egyben a hosszú távú cselekvési koncepciójával is harmonizáló módon döntött, hiszen szándéka szerint a megyei hivatal szakmai kvalitásának igénybevételével esetenként a települési önkormányzatok ilyen irányú kezdeményezéseit is felpártolja. Ez esetben is ezt teszi; remélhetően a ma még kétkedők mielőbbi — tapasztalatokon nyugvó — meggyőzésével. Téma: a privatizáció Évzáró ülés A megyei önkormányzat gazdasági bizottsága december 28-án tartja- évzáró, utolsó ülését. Ez alkalommal a részvevők megtárgyalják a folyamatban levő privatizációs ügyeket, majd elbúcsúztatják a megyei közgyűlés alelnökévé megválasztott — eddig a bizottság elnökeként tevékenykedő — Bányái Judi- tot. Felmentés A megyei közgyűlés — helyt adva Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetője kérésének — 1991. december 1-jei hatállyal hozzájárult korkedvezményes nyugdíjba vonulásához. A megüresedett megyei múzeumigazgatói állás betöltésére a közeljövőben pályázatot írnak ki. Az oldalt írta: Vasvári Éva különbséget fenni, az el KIMAGASLÓ TELJESÍTMÉNY Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagykáta, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász /-■ tér 1. Törtei, Kossuth I~ u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61, Tápiószecsö, Dózsa Cy. u. 25, Tápiógyörgye.Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér Abony, Ceglédi út 10. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárlon, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. •2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. ... Mgsjen eiorón ^ Tefiötenetr' AfíAMfSviuéz RT-PEbVZPEk eSfYESep. — Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér & tá
