Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-18 / 296. szám
I. ÉVFOLYAM, 270. SZÄM 1991. DECEMBER 11, SZERDA BU&^IDEKI *z/c\Man BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA • P1LISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE 9 ÖRÖM Két hét alatt négyszázezer forint A gyerekek még hisznek a csodákban Nyereség az önkormányzatoknak A közút használata Nem illik kritizálni a jő szándékot, örömmel érte-, sülünk minden váratlan segélyről, nyugdíjemelésről, de szinte érthetetlen, miért kell szánt szándékkal megnehezíteni a könnyebben is lebonyolítható akciókat. KÉRVÉNYEK Ahhoz például, hogy valaki méltányossági nyugdíjemelést kaphasson, egy négyoldalas kérdőívet kell kitöltenie, kezdve olyan alapvető kérdésektől, mint „apja és anyja neve” — holott ezek az adatok meg kell, hogy legyenek már a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon —, egészen addig, hogy a kérvényező miért kéri nyugdíjának emelését. Hogy ez utóbbi kérdés miért felesleges? Mert eleve esak azok kérhetnek méltányossági nyugdíjemelést, akiknek a nyugdíja nem haladja még a 9 ezer forintot. Nem hinném, hogy külön indoklásra szorulna, miért nem tud valaki megélni ennyi pénzből. Bár ... Lehet, hogy léteznek olyanok ebben az országban, akik sokallják is a 9 ezer forint havi jövedelmet. Legyen az akár nyugdíj, akár fizetés. Hogyan fordulhatna elő egyébként, hogy napi nyolcórai munkáért kevesebb fizetést adjanak, mint a hivatalosan megállapított létminimum? — Hiába írták le, menynyi a létminimum, számtalan olyan embert ismerek, akinek 5—6 ezer forint a havi fizetése — mondja Liptákné Szondi Ágnes, a csobánkai polgármesteri hivatal igazgatási előadója. — Ha ebből megveszi a 860 forintos buszbérletet és az 1200 forintos HÉV és villamosbérletet, mennyi pénze marad? A maradékból vezetheti a háztartást, nevelheti 3-4-5 gyerekét, öltözködhet, művelődhet. Távol álljon tőlem, hogy a „szociális demagógia” csapdájába essek, de egy valódi piacgazdaságban a munkaadók nem merik ennyi pénzzel kiszúrni a munkavállalók szemét. (Emlékszik még valaki az osztrák feketemunka-botrányra?) Az alacsony fizetéseket, munkanélküli-járadékot, BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. © Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. kevéske nyugdíjakat szociális segélyekkel kell kompenzálni. Csobánka sem áll jobban ilyen szempontból, mint más települések, a szociális bizottság ki sem látszik a segélykérő levelekből. Mint mondják, eddig soha nem látott meny- nyiségben érkeznek a kérvények. Az emberek elsősorban tüzelőre kérnek pénzt. Liptákné sajnálattal állapítja meg: — Sajnos nem tudunk annyi pénzt adni, amennyi a mai árak mellett reális lenne. Mindösz- sze 3-4-5 ezer forintokat tudunk utalni. Ha figyelembe vesszük a tüzelő árát és a szállítási költségeket, ez nagyon kevés! Az utóbbi két hétben 400 ezer forintot osztott szét a hivatal. Az idei évi több, mint kétmilliós segélyalapból mára 20 ezer forint vésztartalék maradt, váratlan esetekre. CSAK CSOPORTOK Az ígéretek szerint ugyan jövőre több támogatást kapnak az önkormányzatok,' mint az idén, de tekintettel az inflációra és a növekvő munkanélküliségre — ami jelen esetben azt jelenti, hogy nem számolhatnak a munka nélkül maradt dolgozó személyi jövedelemadójával —, nem biztos, hogy összességében gazdagabbak lesznek. A polgárok egyéni gondjait viszont továbbra is nekik kell orvosolni. Olyan gondokat is, melyek végképp kívül esnek hatáskörükön. Itt van például a szakcsoportok esete. — Miért nem minősül munkaviszonynak, ha valaki szakcsoportban dolgozik? — kérdezi az előadó. •— Ha megszűnik a szakcsoport, a dolgozó ott marad egy fillér nélkül, mert nem kaphat munkanélkülijáradékot. FELDÍSZÍTIK A sokgyerekesek és kisnyugdíjasok mellé tehát ők is felsorakoznak a segélykérők közé. Ha a mindennapi megélhetés ilyen bizonytalan, hogy telhetne még karácsonyi ajándékra is? Pedig a gyerekek várják, mert ők még hisznek a csodákban. Szerencsére az önkormányzat gondolt rájuk, az óvoda és az iskola 15-15 ezer forintot kapott a karácsony megünneplésére és játékvásárlásra. A Vörös- kereszt az idősek számára rendez ünnepséget. Karácsonyfa is lesz az önkormányzati hivatal udvarában: ahogy eddig is minden évben, most is feldíszítik az udvaron levő fenyőfát! A Zsámbéki-medence egy-egy kistelepülésének közmeghallgatásán sokszor vitát vált ki az MO-s körgyűrű építése kapcsán, hogy vajon gyarapodhatnak-e a helyi önkormányzatok, ha megépülnek ezek a létesítmények. A vita hevében sokan már-már valamiféle forgalomkorlátozást „követelnek”, és vannak, akik nyugati szomszédainknál alkalmazott példákat emlegetnek. Nos, a nemzetközi szakmai kutatások már 1964- ben igazolták, hogy bármelyik intézkedésnek vannak mellékhatásai, és úgy az autópályák környékén élők számára, mint az utakon közlekedőknek korlátozásokat, szigorításokat kell bevezetni. Igen sok országban az autópályák nemcsak az állami, hanem a helyi adók bevételét is növelik. Az a hazánkban népszerű érvelés, hogy a közlekedés miatt keletkező többletköltséget fedezzék a meglevő adókból — nemzetközileg precedens nélküli. Amennyiben valós költségek jönnek létre, azt racionális gazdaságú országokban a használók és nem a költségvetés (azaz adófizetők) térítik. Az e témában végzett kutatások azt bizonyítják, hogy a jelentős mértékben akadályoztatott, 5—15 km/h átlagos haladási sebességű, csúcsórái városi forgalomba bekapcsolódó újabb és újabb járművek egyre nagyobb többletköltséget okoznak. A többletköltségek között megemlíthetjük az autósok időveszteségét a forgalom további lassulása miatt. A többletüzemA város egyik legzsúfoltabb óvodájában — az érdi Bem téri intézményben — a módosított nevelési program bevezetésével sikerült családias légkört kialakítani. A szülők most úgy érzik, hogy a kötetlenség és a választhatóság, mint a gyakorlatban megvalósuló pedagógiai elv, jónak bizonyul. Többektől megtudtuk, hogy a német nyelvi anyag-fogyasztás is jelentős lehet és a környezetszeny- nyezésből adódó közvetetten anyagi károk pedig be- láthatatlanok. A többletköltségek a hely és az idő függvényében jelentkeznek. Nincs olyan eddig alkalmazott adó, árvagy illetékforma, amely ezt a költséget a használóval térítteti. Például a magasabb üzemanyagadó, a külterületi — esetleg gazdasági vagy társadalmi hasznot hajtó — utazásokat is korlátozza, akárcsak a hétvégi belterületi szabadidő- és bevásárlóforgalmat. A magas parkolási díjak nem hatnak az átmenő forgalomra. Mai tudásszintűnkön egyedül az úthasználati díjfizetési rendszer olyan, amely erre a problémára elméletileg helyes választ ad. A többletköltséget az úthasználók a technika mai színvonalán már úgy tudják megtéríteni, hogy az reális, ésszerű erőfeszítést igényel. Nem kell a forgalmat tovább akadályoztatni ; a szükséges műszaki berendezések reális áron előállíthatók; a nyilvántartás megoldható, a fizetés elmulasztása kony- nyen szankcionálható. A módszerrel a közút használata jóléti, ingyenes szolgáltatásokból áruvá válik, amelyért időben és térben a kereslet-kinálat viszonyának megfelelő árat kell fizetni. Bizonyítottnak tekinthető, hogy a piaci viszonyok e területre való körültekintő bevezetése egy-egy kistelepülés számára is jelenthet bevételt. foglalkozásoknak igen nagy sikere van; a nyelvtanulás játékosan történik, és így a gyerekek igen nagy kedvvel vesznek részt a tanulásban. Nagyon kedvelt az óvodástorna, melynek keretében művészi testtartásfej- lesztés és néptáncalapok elsajátítását is megismerhetik a kacs ínyek. Vagy esztendeje már annak, hogy Százhalombattán két önkormányzati képviselő és hat bizottsági tag arra az elhatározásra jutott, hogy a tisztségviselésért járó tiszteletdíjat — a tizenharmadik havit — nem veszik föl. Illetve az összegyűlt pénzből alapítványt hoznak létre azzal a céllal, hogy segítsék a a szociális okok,' vagy egészségük károsodása miatt rászorulókat. Mivel a Szocialista Párt képviselői kezdeményezték ezt az ügyet, kapta az alapítvány a Szekfű nevet. Az alapítvány számláján már hatszázötvenötezer forint van. A kuratórium úgy döntött — tagjai nem tartoznak a párthoz —, hogy karácsony előtt száztizen- kilencezer . forintot oszt szét a támogatásra szorulók között. Felkeresték a Szülők Fóruma egyesület vezetőjét, Cseh Kornélnét is azzal, javasoljon az a közösség néhány olyan családot, ahol elkél, így ünnepek előtt a segítség. Az Hú van a számok mögött A Zsámbéki-medence mezőgazdasággal foglalkozó szakemberei vallják: „még egy ilyen évet nem bír ki az ágazat!” Az Agrárszövetség a közelmúltban tartotta „zárszámadását”, amelyen a térségből is számosán részt vettek. Nagy Húszéin Tibor főtitkár értékelve az idei évet, egyebek mellett elmondta: számításaik szerint a mezőgazdaság körülbelül a tavalyival azonos termelési eredményt ér el, ezen belül az állattenyésztés teljesítménye 7-8 százalékkal elmarad a múlt évitől, a növénytermesztésé ellenben ugyanennyivel meghaladja azt. Az élelmiszer- export bevétele várhatóan meghaladja majd a 2,5 milliárd dollárt, az egyenlege pedig az 1,8 milliárd dollárt, amiből fedezhető az ország kamatköltsége. Ám e szép számok ellenére a mezőgazdaság katasztrofális jövedelmi helyzetbe került. Ezt a súlyos kijelentést a következőkkel indokolta:,— Az élelmiszerárak emelkedése ellenére a termelői árak nem változnak, viszont az ágazat által felhasznált ipari termékek és energiahordozók több mint 40 százalékkal drágultak. Emiatt a termelői kör jelentős árveszteséget szenvedett, ami szinte mindenhol a jövedelem drasztikus csökkentését, sok termelőnél a vagyon felélését, nem keveseknél pedig a tönkre- menést jelenti. Az ágazatban mintegy 15 százalékkal kevesebb bért fizettek ki, mint tavaly. A termelők nagy része az év közben hitelben volt kénytelen eladni termelvé- nyeit, jelenleg a szövetkezetek fele sorban áll pénzéért a vevőknél, azaz nem tudnak ők sem fizetni. Egy reális, mindent számba vevő zárszámadás elkészítése után bizony kiderülhet — mondta Nagy Húszéin Tibor —, hogy a mezőgazdaság vesztesége nagyobb lett az eredményénél. egyesülettel már több ízben foglalkoztunk, olyan önszerveződő csoportról van szó, mely az egészségükben károsodott gyermekeiket s szüleiket fogja ösz- sze, képviseli érdekeiket. Az egyesület elnöke elmondta, azért is örült annak, hogy megkeresték őket, mert semmilyen igazolást nem kértek az alapítványtól arra vonatkozóan, hogy azok a családok, akiket ők javasolnak, valóban rászorulók-e. Van hitele a közösségüknek, bíznak az ítéletükben. Ami azért fontos, mert a segélyre szorulók jó része irtózik attól, hogy bármilyen hivatalban bizonygassa szegénységét. Szemérmesek, s inkább nem is kérnek. Az alapítvány és a párt egyes tagjai személyesen keresik fel a családokat december 18-tól kezdődően. S átadják annak a negyvenhárom családnak, akit különféle javaslatok alapján választottak, a két-, illetve ötezer forintos támogatást. J. Sz. I. (pachner) A hétvégén Érden a művelődési központ színháztermében ünnepi műsor keretében emlékeztek meg arról, hogy 20 éve alakult meg az Érdi Bukovinai Székely Népdalkor. Halász Péter, a Honismeret szerkesztője köszöntötte a jubiláló együttest, amelyet az emlékezetes „Röpülj páva”-mozgalom hívott életre. Az elmúlt két évtizedben sikert, megbecsülést vívott ki magának a Kóka Rozália vezette együttes. Számtalan díj, elismerés mutatja, hogy jó úton jártak az érdi székelyek, elég csak az idén kapott Európa Díjra gondolni. Szombaton ismét bemutatják a Iladikfalvi betlehemest, ami az együttes egyik repertoárdarabja. A születésnapon a Lujzikalu- geri együttes fergeteges műsorával köszöntötte az érdieket (Hancsovszkl János felvétele) Battai segítség A rászorulóknak — d — Óvodai nyelvtanulás Húszéves az érdi Páva
