Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-17 / 295. szám

Magyarország az EK társult tagja Stabilitást, garanciát nyújt Visegrádi hármak Közös lépés Magyarország, Csehszlo­vákia és Lengyelország mi­niszterelnökei a brüsszeli lengyel nagykövetségen tar­tott hétfő délutáni — az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés aláírá­sát követő — találkozóju­kon megállapodtak abban, hogy szorosan és folyama­tosan összehangolják a három ország magatartását, álláspontját azokban a kér­désekben, ahol ez lehetsé­ges — közölte a megbeszé­lés után Antall József a magyar sajtó tudósítóival. Az alkalom erre rögtön a jugoszláv helyzettel kap­csolatban kínálkozott, ame­lyet illetően a két társor­szágnak Magyarország azt a javaslatot tette, hogy mi­után az Európai Közösség vagy annak egy jelentős csoportja elismeri a függet­lenségüket kinyilvánító köztársaságokat, a Visegrádi Hármak együtt tegyenek ilyen lépést. Egyre kérdésesebb a még csak alakulóban levő, ön­magát jobbközépnek minő­sítő lengyel kormány sor­sa. Jan Olszewski minisz­terelnök hétfőn tájékoztat­ta Lech Walesa államfőt kormánya által tervezett összeállításáról és prog­ramjának körvonalairól. Bár nemhogy a kormány­(Folytatás az 1. oldalról) téri tanácsának épületében, az erre az alkalomra zsúfo­lásig megtelt sajtóterem­ben. A társulási szerződés alá­írása előtt mondott beszé­dében a magyar kormány­fő megköszönte a Közös­ségnek, hogy lehetővé tet­ték a megállapodás megkö­tését, ugyanakkor rögtön felhívta a figyelmet a Kö- zép-Kelet-Európa és a Szovjetunió térségében mu­tatkozó súlyos destabilizá- ciós jelenségekre, a Jugo­szláviában dúló háborúra. Ügy gondolom — mon­dotta —, hogy az európai integrációnak, Európa és az Atlanti Szövetség szabad népeinek egy pillanatra sem szabad csökkenteni szolidaritásukat Kelet-Kö­listát, de érdemi informá­ciókat sem hoztak nyilvá­nosságra a nap folyamán, a köztársasági elnök vél­hetőleg nem volt elégedett Olszewski javaslataival, mert az esti órákra újabb tárgyalásban állapodtak meg. A miniszterelnök kö­zölte, hogy amíg az elnök bele nem egyezik, nem hozza nyilvánosságra a neveket. zép-Európa új demokráciái­val. Nem lenne jó, ha a kommunista rendszerek, a Szovjetunió katonai erejé­nek és államberendezkedé­sének összeomlása, válto­zása olyan szándékokat erő­sítene, amelyek az európai szolidaritás ellen hatnának, és az egyes európai orszá­gokon belül a nemzeti ön­zést erősítené. Utalva arra, hogy Ma­gyarországgal együtt Len­gyelország és Csehszlovákia is társulási szerződést írt alá, Antall József rámuta­tott: — Ez a három ország forradalmakkal, szabadság- harcokkal és kemény poli­tikai küzdelmekkel terem­tette meg az erkölcsi alapot ahhoz, hogy az egyesült Európa ajtaján kopogtat­hasson. Nem üres kézzel jöttünk, és megszenvedtünk ezért, tapasztalatot is hoz­tunk magukkal: mi a bő­rünkön éreztük, miért szük­séges az európai népek összefogása, miért szüksé­ges a szabadságért szolida­ritást vállalni, miért nem lehet kisszerű partikuláris Magyarország Antall Jó­zsef egyensúlyozó-művésze- tével a térség egyetlen or­szágaként megmutatta, hogy lehetséges anarchia és nyomor nélkül lerázni a kommunizmust — írta a The Washington Post. A befolyásos amerikai lap hétfőn közölt budapesti tu­dósításában rendkívül ked­vező képet festett az or­szág politikai és gazdasági helyzetéről. Míg a magyarok legjel­lemzőbb tulajdonsága a bo­rúlátás, a jelek szerint túl vannak a 30-as évekre em­lékeztető, a térséget sújtó gazdasági válság nehezén. — Jóllehet, a magyarok túl pesszimisták, hogy be­vallják, de az ország sokkal jobban áll, mint ahogy vár­tuk, ráadásul az igen nehéz körülmények ellenére — idézte a lap Adalbert Ritt- mullert, a német kormány budapesten dolgozó közgaz­dászát. Az árak rohamos emel­érdekek alapján nézni • nagy kérdéseket. — Büszkék vagyunk arra, hogy a társulással megte­hettük az első lépést abban az irányban, hogy egykor a közösséghez tartozhassunk — mondotta Antall József. Ugyanakkor leszögezte: sú­lyos gazdasági nehézségek­kel küszködünk ugyan, de nem biztathatjuk európai partnereinket azzal, hogy bármikor könnyű tárgyaló­felek leszünk ... Mi a Szov­jetunióval való tárgyaláso­kon edződtünk meg. — Ugyanakkor — mon­dotta — Magyarország el­kötelezte magát az európai integráció mellett. Ez min­den területen érvényes. Vállalni fogjuk, amit a kö­zösség kivívott. Reánk szá­míthatnak. A társulás — fejtette ki végül tapssal fogadott be­szédében a magyar kor­mányfő — számunkra biz­tonságot és stabilitást is nyújt, a közösséggel való gazdasági együttműködés biztonsági garanciáit. kedése, a szovjet export összeomlása után Magyar- országnak egyedülállóan si­került az átalakítás kínjai­ból gazdasági nyereségre váltani: bámulatos módon 18 százalékkal növelték a kivitelt konvertibilis devi­zában, ezzel pótolva a szov­jet piackiesés kétharmadát — írta a lap. A korábbi NDK mellett Magyarország az egyetlen, ahol a kisvállalkozások el­terjedése (minden tizedik magyar vállalkozónak ne­vezi magát) párosult nagy­szabású külföldi beruházás­sal: míg az ország, ahol a legnagyobb az egy főre jutó adósság, fizeti annak min­den centjét, az elmúlt két évben 2,5 milliárd dollár­nyi külföldi tőke áramlott be — több mint Kelet- Európába összesen. Tízezer közös vállalkozás van, csaknem kétszer annyi, mint a négyszer nagyobb lélekszámú Lengyelország­ban. KüSföldi eseményeb ­egy mendcütlsan •....... ..... ................................................................................ Ü jabb vádakat tett közzé hétfőn a Tanjug jugo­szláv hírügynökség, amelyek szerint Magyarorszá­gon állítólag horvát usztasáikat képeztek ki sza­botázsakciók végrehajtására. A Izraelben kezdett tárgyalásokat hétfőn Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter. A Az eszéki válságtörzsben megtartott sajtóérte­kezleten a város védői elmondták, hogy tüzérségi párba­jok voltak a peremrészeken. A Az ukrán hadsereg, a ha­tárvédelmi erőket is beleszámítva, 150 ezer főt fog kiten­ni — közölte a berlini Der Tagesspiegel hétfői számában megjelent interjújában Leonyid Kravcsuk, Ukrajna el­nöke. A A NATO-tagállamok csak akkor ismerik el a szovj etiköz társasa gokat, ha azok megegyeznek az atom­fegyverek központi kezelésében — idézte hétfőn -er The Daily Telegraph Douglas Hurd brit külügyminisztert. A Nem hajlandók kirakodni a szovjet kikötőkbe gabonát szállító amerikai hajók, mert a megrendelők még nem fizették ki a fuvardíjat. A Három ember életét vesztette, többen megsebesültek vasárnap este Dél-Libanonban az Irán-barát palesztin gerillák és a Jasszer Arafat PFSZ- vezetőhöz hű fegyveresek közötti utcai összecsapások kö­vetkeztében. Nshéz tárgyalásuk Hiányzó elnöki igen Washington Post Anarchia és nyomár nélkül BAKER AMERIKAI kül­ügyminiszter, aki hétfőn kezdte meg tárgyalásait Moszkvában és a tervek szerint Kijevbe, Minszkbe és Alma Atába is elláto­gat, nem véletlenül válasz­totta ki a volt Szovjetunión belüli kőrútjában ezeket az állomásokat. A washingtoni külügyek irányítója tájéko­zódni akar arról, hogy az önállóságukat kimondott és nemzetközösséget alakított egvkori szovjetköztársasá- gok között milyenek lesz­nek a viszonyok, mi legyen irányukban a washingtoni diplomácia magatartása, mennyire van meg a későb­bi konfrontációk veszélye és főként mi lesz a Szovjet­unió szétesése után, az egykori szuperhatalom óriá­si atomarzenáljának a sor­sa. Ez utóbbi kérdés nem egyszer hangzott el Wa­shingtonban vészjósló jö­vőt felrajzoló nyilatkoza­tokban. Mi lesz, ha a mint­egy 27 ezer atomtöltet ava­tatlan, felelőtlen elemek kezébe kerül, s terrorcse­Eül HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ EMM A SZOVJET ATOMARZENÁL JÖVŐJE lekményekben, egymás kö­zött esetleg kibontakozó ha­talmi harcban vetik be azo­kat, vagy ha e nukleáris eszközöket továbbadják olyan országoknak, ame­lyek ma még nem rendel­keznek atomfegyverekkel? A szovjet nukleáris fegy­verarzenál négy volt tag­államban — Oroszország­ban, Ukrajnában, Kazahsz­tánban és Belorussziában — található. Ide telepítették a hadászati támadó fegyver­zet egészét és a harcászati nukleáris eszközök kilenc­ven százalékát. A földrész- közi rakéták közül Oroszor­szágban 1.035, Ukrajnában 176, Kazahsztánban 104 és Belorussziában 72 van a föld alatti silókban. A ne­hézbombázók csak Oroszor­szág és Ukrajna repülőte­rein várnak bevetési pa­rancsra, számuk 70, illetve 30. Ami a nukleáris robba­nótölteteket illeti, a leg­többet Oroszországban he­lyezték el, szám szerint 17 505-öt, ezután Ukrajna következik, 4 356-tal, majd Kazahsztán 1 690-nél és vé­gül Belorusszia 1 222 tömeg- pusztító eszközzel. Továb­bi 1 300 atomtöltet, amelyet harcászati rakétákkal lehet eljuttatni célpontjaikra, nyolc, más volt szovjetköz­társaságban található, ösz- szesen tehát mintegy 26 370 hadászati és harcászati, az­az földrészközi és rövidebb hatótávolságú hordozókra szerelhető atomtöltet képe­zi a szovjet atomarzenált. Más adatok szerint har- mincezerre tehető a szá­muk. Bár Gorbacsov és az agonizáló volt központi ve­zetés biztosítékokat adott arra, hogy az atomfegyve­rek ellenőrzés alatt lesz­nek és Oroszország, Ukraj­na, Belorusszia és Kazahsz­tán új irányítói is biztosíté­kokat adták, Washington­ban attól tartanak, hogy néhány hónap alatt a hely­zet annyira felborul, hogy az atomarzenál illetéktelen kezekbe juthat, s a mai vá­lasztott elnökök és köztár­saságaik olyan viszályba bonyolódnak, amelyben az atomfegyverek is szerepet kaphatnak. Ezért Baker ezt megelő­zendő érkezett a volt. Szov­jetunióba, s az egyes köz­társaságok washingtoni el­ismerését a New York Times értesülése szerint, ahhoz köti, hogy milyen biztonsági garanciákat kap tőlük. Sok szó esik egy négyléposős elképzelésről. Eszerint előbb leltároznák a szovjet atomarzenált, majd öszevontan raktároz­nák, azután elektronikusan semlegesítenék az atom­fegyvereket, és végül nem­zetközi ellenőrzés alatt tá­rolnák a hasadóanyagot. MÉG NEM TUDNI, hogy a mai bonyolult, sokisme- retlenű helyzetben, milyen esélyei vannak az ilyen és ehhez hasonló terveknek a sikerre. Mindenesetre a vi­lág azt szeretné, ha nem kellene aggódnia, hogy a szovjet atomarzenál a jö­vőben kicsúszhat a meg­bízható ellenőrzés alól. Árkus István DÉLI SZOMSZÉDAINK ÖNRENDELKEZÉSÉÉRT KISEBBSÉGVÉDELMI SZERVEZETEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A Hunyadi Szövetség, » Rákóczi Szövetség, ai Erdélyi Szövetség, és a Kárpátaljai Kör Együtt­működési Tanácsa a térség legégetőbb gondjával, a Jugoszláviai válsággal kapcsolatban, a követke­ző állásfoglalást fogalmazta meg. Déli határaink mentén polgárháború folyik, amely­ben a legnagyobb lélek­számú nemzet vezetői, a kommunista hatalom egyik utolsó bástyájaként, kato­nai erővel és embertelen eszközökkel kívánják aka­ratukat érvényesíteni, a többi néppel és népcsoport­tal szemben. Valamennyi nemzet és népcsoport ön­rendelkezési jogát egyete­mes érvényűnek tartjuk, azonban e jog érvényesí­tésének nem az erőszakot, a terrorizmust, hanem a jogállamiság alapján álló tárgyalásokat ítéljük egye­dül elfogadhatónak. Több délszláv szomszédunk de­mokratikus népszavazás vagy parlamenti döntés nyoinán kinyilvánította szuverenitását, amelynek megkérdőjelezéséhez sem országon belül, sem bárhol a világon nincs joga senki­nek. Támogatásunkról biz­tosítjuk tehát a független­ségükért küzdő szlovén, horvát és macedón népet, s elítéljük az eltiprásukra, bekebelezésükre, gazdasá­gi, környezeti, kulturális és fizikai tönkretételükre iránj'uló bolsevista, fasisz- toid törekvéseket. Nemzeti felelősségünk tu­datában, felhívjuk a köz­vélemény figyelmét a hor­vátországi és vajdasági ma­gyarság nagyfokú veszé­lyeztetettségére. Amíg az előző népcsoportot Dél-Ba- ranya szerb megszállása az anyaországba való mene­külésre késztette, addig a Bácskában és a Bánságban élő testvéreinkre kímélet­len nacionalista nyomás ne­hezedik. Hangsúlyoznun kell; annak ellenére, hogy vajdasági magyarság háti rozottan távol kívánja ffi: gát tartani a horvát—szer konfliktustól, a részleg« majd teljes mozgósítás se rán a lakosságon belü számarányát messze meg haladó mértékben küldte magyar fiúkat a harctérn A genocídium fogalmát k meríti, és a magyarlakta te rületek etnikai átrendez« sének szándékát észleljü ebben a tényben. Tiltakc zunk az ellen is, hogy 16- 60 év közötti vajdasági ma gyarok vágóhídra kényszí rítésével, az ez elől napre napra növekvő Magyaroi szagra szökéssel parhuza mosan tízezrével telepít« nek magyarlakta körzetei« be, menekülés címén, hor vátországi szerb családc kát. Felhívjuk a magyar tár sadalmat és kormányzato hogy: minden esetben kii lönböztesse meg a támad« és a megtámadottat; mé határozottabban támogas sa a jugoszláviai magyar ság magatartását és közös ségi jogainak kivívását szü lőföldjén; minden lehetsé ges nemzetközi fórumo hívja fel a figyelmet a jog sértésekre és á népcsopoi veszélyeztetettségére; fa kozza a nálunk oltalma kereső magyarok és nen magyarok humanitáriu megsegítését és; mindeh hez mozgósítson mindéi lehetséges hazai és nem zetközi forrást. Magyar Kiscbbségvédelni Szervezetek Együttműködési Tanácsa Több joga van mér a vevőnek riwnwwfww’i Tájékozatlan kereskedők szakszerűtlen tájékoztatói Karácsony előtt sok csa­lád szánja el magát na­gyobb vásárlásra, s a meg­takarított pénzüket vala­milyen tartós fogyasztási cikk megvételére fordítják. Ma már a hazain kívül mind több importcikk is kelleti magát a kirakatok­ban. Ezt támasztotta alá a Pest Megyei Fogyasztásvé­delmi Felügyelőség vizsgá­lata is, melynek során az elmúlt hetekben azt nézték meg, hogy a hűtőszekré­nyeknél, fagyasztóládáknál és a színes televízióiknál mi­lyen a hazai és importáruk aránya. Munkatársaik a megyében 29 üzletben jár­tak, s ma már egyértelmű, hogy elmúlt az az idő, ami­kor a fogyasztókért, kül­földi tv-kért a szomszédos Ausztriába kellett utazni. A külhoni cikkek uralma különösen a televízióknál szembetűnő, csak Pest me­gyében negyven gyártó cég százhét fajta színes készü­léke várja a vevőket. A ha­zai típusok iránt viszont csappant a kereslet, külö­nösen a Videoton gyár ter­mékei maradnak a polco­kon. A túlkínálat hatására egyébként is sok a kedvez­ményes akció, előfordul, hogy ugyanabban a város­ban ugyanazt a tv-t vagy hűtőgépet az egvik üzletben több ezer forinttal olcsób­ban árusítják, mint a má síkban. Az is jellemzi azonban, hogy ehhez a sok színű kínálathoz az eladók nak még nem sikerült fel nőniük. A tapasztalat az mutatja, hogy sajnos elé; gyakran nem tudnak tájé koztatást adni a külföld termékekről. Amikor az ember töbl tízezer forintot kiad égj hűtőért vagy tv-ért, külö- nősen nagy bosszúság, ha í hazavitt áru nem szuperé jól, netán elromlik. A ve vöknek nem árt arra ff gyelniük, hogy szeptenv bértől egy kormányrendele módosította a tartós fo­gyasztási cikkekre vonatko zó jótállási kötelezettsége­ket. A passzusok közül ta­lán a legfontosabb az, hogj amennyiben az elromlot készüléket 15 napon belu nem tudják megjavítani, í a vevő átmenetileg neír kap cseremasinát, úgy ú; termékre jogosult. Változás az is, hogy ha a kereskedő nem teszi meg, maga a vá­sárló is fordulhat kifogásá­val a Minőség-ellenőrző In­tézethez. A jótállási jegyen mindezek elolvashatok ezért ajánlatos azt még melegében áttanulmányoz­ni. A vásárló érdeke, hogj tisztában legyen saját jo­gaival. ii. a

Next

/
Thumbnails
Contents