Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-16 / 294. szám
I. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1991. DECEMBER Ifi.. HÉTFŐ D U NAJAJ S/,<NTENDREI-SZIGET • CSEPEL-S7.IGET • DITN.VK.K8Z1 0 RÁCKEVE • SZIGETSZENT* MIKLÓS • KIT • GOI) Patthelyzet Dunakeszin is Az ígéret és a helyi adók A lenmaggá! kezdődőit Ha egy üzlet beindul Az utóbbi időben szinte minden gyógynövényboltban, natúraüzletben, fitotókában megtalálhatók azok a kis egyszerű — de éppen egyszerűségükben szimpatikus — csomagocskák, melyeken a BIO-FLAX Grmk neve olvasható. A celofáncsomagolás látni engedi a gusztusos béltartalmat, a vásárló nem vesz zsákbamacskát. Megcsodálhatja az üdezöld szárított petrezselymet, a sötétkék aszalt szilvát, a mélyvörös, csíráztatni való kerti zsázsát, vagy a nagyszemű, egészséges, tisztított mogyorót. Az árak kevésbé vonzóak, de a reformtáplálkozás hívei — ha van miből — inkább erre áldoznak, mint bélszínre, pálinkára vagy szivarra. A helyhatósági választások elöli a legtöbb képviselőjelölt megígérte a választóknak: Ne:n terhelik őket újabb adókkal. A helyi adókat igyekeztek eddig elkerülni a/ önkormányzatok is. de úgy látszik, nincs mentség. Vállalni keli ezt a népszerűtlen döntést. Hacsak nem akarják bezárni az iskolát, az orvosi rendelőt. megbénítani az életet. — Nem ilyen súlyos a helyzet — viia'tják áz adók ellenzői. — Nem hoznának annyit, amennyi a politikai veszteség lehelne. Ki keli gazdálkodni az összeget. No és vállalkozni. Ez a járható út. Vagy mégsem ilyen egyszerű? Órákon át megy a/ indulatoktól sem ritkán fűtött disputa. Nem népszerű Szentendrén az elmúlt héten vetették eí a polgármesteri hivatal első változatban kidolgozott javaslatát az idegenforgalmi, a kommunális és a vállalkozói adókról. A szakbizottságok vitája után, december 17-én kerül asztalra az újabb változat. A visenrádi önkormányzat szűrőjén már átment az a tervezet, amely rendelet formájában jelent meg a helyi híradóban. A község bevételeit itt építményadóval, telekadóval, vállalkozók kommunális adójával, és idegenforgalmi adóval akarják növelni a jövőben. kényszerülnek a képviselők. A tervezet elfogadását azonban támogatta, bár ezt sokan éppen tőle furcsál- lották, mondván: Pártja, a Szocialista Párt, a bérből és fizetésből élők képviselőjének tekinti magát, s ő mégis adókkal terhelné őket? Nehéz helyzetben — Könnyű helyzetben lennék, ha népszerűségre pályázva ellenezném — válaszolta a képviselő. — Csakhogy a szakorvosi rendelőt sem lehet bezárni, a közintézményeket is lenn kell tartani, a polgármesteri hivatal dolgozóinak eddig alacsony bérén is javítottunk, arra fedezet kell a jövő esztendőben, ötvenkilenc millió forintról kellene lemondanunk, s azt nem tudjuk nélkülözni. — Végzett-e a tervezetet készítők csoportja méltányossági számítást? — kérdezte dr. Kindler József, aki másokkal együtt azt latolgatta, hogy ha egy kisebb lakásban még aktív kereső család él, ők nem fizetnek, de a nyugdíjas, nagy lakásban élő házaspárra elviselhetetlen terheket rónak. Hámor József az építményadó tervével kapcsolatban idézte fel, hogy a város külterületén azért létesült az állattartótelep, hogy a belső környezet ne szennyeződjön. Aki oda települt, erre pénzt áldozott, most büntessék adóval? — tette fel a kőris léteztek a polgárok e kötelezettségei. Léteztek, de más árakkal, s az összegek egy része nem a saját, hanem a munkaadók, s más állami szervek kiadásáai voltak — vetették ellen. Vihart aratott a városi televízió megjelenése. Amint a kamera az éppen szót kapóit képviselők felé fordult, mások úgy vélték, hatást gyakorol az álláspontokra. A hozzászólók tulajdonképpen a nézőknek beszélnek, magukat népszerűsítik. Ezt a vádat elkerülendő, egy képviselő kérte, kapcsolják ki a kamerát, hátha akkor a; adóról is lehet beszélni. Saj tőszó búd súg — Ne kapcsold ki! — szólt rá a rendező, tanácstalanná vált kollégájára. — Sajtószabadság van — hallatszott innét-onnét, s a kamera ismét pásztázott. A nehéz feladványt több óra múltán sem sikerült megoldani. A szavazás is patthelyzetet eredményezett. Pedig még csak arról volt szó, hogy az általánosról áttérjenek-e a részletes vitára. Dunakeszin is új tervezetet keil előterjeszteni. A jövő évi költségvetés elkészítése előtt még dönteni kell. Az önkormányzat nehéz helyzetben van. Kovács T. István A BIO-FLAX Gmk főhadiszállása Hilda kalászon, egy magánlakásban található, nem messze a Lenfonótól. Ez a közelség nem véletlen. A régi, virágzó Lenfonónak annak idején még módjában állt segítséget nyújtani dolgozói lakásépítéséhez, így jutott otthonához Tabajdi Károly és felesége is. AZ INDULÁS Tabajdi Károly, a szerény létszámú gmk. vezetője -annak idején a mező- gazdasági osztályon dolgozott. Három éve működő vállalkozásának eredetét attól az eseménytől datálja, amikor Beck Tamás, a Lenfonó akkori igazgatója nyugati minta aiapján szogalmazni kezdte a lenmag étkezési célú felhasználását. A nyolcvanas évek legelején nálunk még viszonylag kevesen ismerték (el) a gyógynövények és a reformtáplálkozás előnyeit. Nehéz volt az áttörés. Hosszú évekig tartó, és kemény százezrekbe kerülő vizsgálatok után, 1984-ben indult meg a lenmag forgalmazása. Később a Lenfonó is arra a sorsra jutott, mint a többi nagy gyár és üzem: darabjaira hullott. A FLAX-FIL leányvállalatnak, ahová Tabajdi. Károly került, meg voltak számlálva a hónapjai. Ö akkor már annyira magáénak érezte a lenmagforgalma- zást, hogy Schuszter József igazgató — akire úgy emlékszik vissza, mint dinamikus, korszerűen gondolkodó vezetőre — azt javasolta neki: lépjen ki és dolgozzon a FLAX-FIL-nek bérmunkában. Így fogott hozzá önálló vállalkozása megszervezéséhez. Társával, Földes Istvánnal — aki szintén a Lenfonóban dolgozott —, alakították meg a BIO-FLAX Gmk-t, jóformán a nulláról, személyi kölcsönökkel indulva. A termelőktől érkezeit árut csomagolták és szállították tovább az anyavállalattól örökölt partnereknek, például a Gyógyszertári Központnak, - vagy a Budapesti Közért Vállalatnak. VÁLASZTÉKBŐVÍTÉS Nem telt bele sok idő, és bővíteni kellett a választékot. „Ha tudsz lenmagot hozni” — mondták a kereskedők —. „hozz már napraforgómagot is!” Egyre több magot, majd szárítmányo- kat és aszalt gyümölcsöket is árusítani kezdtek. A beszerzés okozott némi problémát. Egyrészt azért, mert e termékek gyártásánál el kellett térni a szokásos technológiától, mint például a barna rizs esetében: — egy rizs- hón tolóban. ahol több száz tonnás termelésre rendezkedtek be, áldozatot jelent néhány száz kilót más technológiával előállítani. Másrészt, mert drága. Az itthon készült szárítmá- nyok, aszalmúnvok nagy részét exportálják, meglehetősen magas áron, a ha zai kereskedőknek sem ad nak engedményt. Az im portált áru eleve nem ol eső. Szezámmagot példáu Guatemalából, földimo gyorót Argentínából, Kína ból és a (volt) Szovjetunió ból hoznak. Tabajdi Kádoly szerint „ez a műfaj kiválóan al kalmas a kis magánvállal kozásoknak, mert az árud zömét nem lehet üzemsze rűen temelni és forgalmaz ni.” OLCSÓBBAN Igaz, hogy rétegigényre! van szó, de ez a réteg egy re növekszik. Amikor i Natúra Gt. megszűnt, a. utána maradt űrt be kel lett tölteni. A gmk. akkó! már felkészülten fogadta : kihívást. Termékeik tér jesztésének kedveztek ! hirtelen megszaporodó ap ró gyógy növényüzletek é, naturaboltok is. A BIO-FLAX Gmk. nem csak szállít, hanem mag: is elad. Jönnek is sokan főleg idősebbek, kisnyugdi jasok, akik nem tudjál megfizetni azt a plusz 30 •70 százalékot, amit a ke reslcedők többsége rates; az eredeti árra. Tabajdi Károlyékat — jí értelemben — „bekapta’ ez a vállalkozás. „Szívügyem lett, hivatásom m; vált” — vallja a gmk. vezetője. Bújják a szakköny- veket, olvassák a gyógy- növényekkel, reformétkezéssel kapcsolatos cikkeket, folyóiratokat, és maguk is fokozatosan állnak ót arra az étkezési formára, amire termékeik forgalmazásával — másokai is biztatnak. „Nem véletlen, hogy annyi idős ember keres fel minket. Ök már meg tudják becsülni az egészséges életmódot, tudják, mit veszíthetnek!” Pachner Edit A dunakeszi önkormányzat múlt csütörtökön tartotta meg hosszúra nyúlt, fárasztó vitáját az építmény-. az. idegenforgalmi- és a telekadó-tervezetről. Nem éppen szerencsés körülmények közölt. _mert a délután két órakor kezdődő megbeszélés napirendjeivel együtt összesen harmincegy ügvét kellett megtárgyalni. Erről szólva Varga Lajos, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke be is jelentette a tiltakozását, mondván: Az ilyen nagyszámú témakörök anyagait nem lehet alaposan és előzetesen tanulmányozni, rendesen megvitatni Ezért automatikus szavazásra dóst. Volt, aki számításokat végezve bizonyította, hogy a kivetett adók csak 8 százalékkal növelnék a bevételt. Ezért nem érdemes elvenni a választók pénzét, inkább másként kell gazdálkodni. Úgyis különféle im- posztokat ró ki a kormány — érvelt más —, azt sem lehet tudni, mi várható még, úgysem győzik már az emberek. A Fidesz képviselője a választási ígéretekre emlékeztetett, amit ő szeretne betartani. Dr. örményi László polgármester azt igyekezett bizonyítani, hngv csupán módosításról volna szó, mert más formában eddig I.wiél bemutatkoznak A Duna három festője A természet sz,épsége, a dunai táj. a folyó hangulat- világa adott ihletet a ráckevei járásban alkotó három festőművész ecsetjének: Ba- zsónyi Aranynak, Vecsési Sándornak és Patay Izászlónak. A térségben élők. a képzőművészet iránt rajongók köze! egy évtizede többször is láthatták kiállításokon a nevezettek alkotásait. Losonci Miklós művészettörténész a nyolcvanas évek elején égy könyvecskében tanulmányt írt a három képzőművészről. Most úgy hírlik, a ráckevei járásban ismét szeretnék bemutatni „A Duna három festőjé"- nek alkotásait. DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. C Munkatárs: Vasvári Éva. 0 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. Ír. sa.: 1446. Telefon: 138-4761. 138- ? 4067. Oszlopcsere Az ELMÜ észak-budai kirendeli sédének szakemberei cserélik ki az elkorhadt, egykor fából készült villanyvezetéket tartó oszlopokat Leányfalun. Az új betonoszlopok Ijsáltt áca egy kis zavart okoz ugyan az elektromos szolgáltaiéiban, de megpróbálják gyorsan elvégezni fennakadás nélkül a munkálatokat. (Erdösi Ágnes felvétele) Segítsenek a lakók észül a képeskönyv Nagy munkára szánta el magát néhány lelkes ráckevei polgár: Fegyó János múzeumigazgató és Kovács József László (a múzeum egykori alapítója) elhatározták. hogy az Architektúra Kisszövetkezet közreműködésével összeállítják a régi ráckevei képeskönyvet. A reprezentatív kiadvány régóta őrzött dokumentumokat, látképeket, s régi fotókat közölne — megmentve az enyészettől, közkinccsé téve ezeket az értékes anyagokat. S természetesen várják a lakosság segítségét e nagy munkához: kérik a féltve őrzött régi képeket, fotókat, hogy ezekkel is értékesebbé és érdekesebbé tegyék az albumot. Orvosi ügyelet Dunakeszi körzet: Dunakeszi, Fő út 75—81, Tel.: 41- 902. December 16. Hétfő. É. dr. Zámori Attila. N. dr. Zámori Attila. 17. É. dr. Papp György. N. dr. Tor- dasi Éva. 18. É. dr. Sá- rossy Tibor. N. dr. Gógucz Áttila. 19. É. dr. Gógucz Attila. N. dr. Sárossy Tibor. 20. É. dr. Varga Eszter. N. dr. Varga Eszter. 21-22. dr. Papp György. (É=éjszaka. N--nappal.) Gyermekorvosi ügyelet: Szombat, vasárnap 8—12-ig. Fogászati ügyelet: Dunakeszi, Barátság u. 29. Tel.: 41-285. Szombat: 8—12-ig. Potnázi körzet: Pomáz. Kossuth u. 21. Tel.: 27-472. December 16. Hétfő. dr. Juhár János. 17. dr. Regius Ferenc. 18. dr. Regius Ferenc. 19. dr. Tárcsái Imre. 20. dr. Frózsi Dániel. 21, dr. Frózsi Dániel, dr. Tárcsái Imre. 22. dr. Frózsi Dániel, dr. Tárcsái Imre. Szentendrei körzet: Szentendre, Bükköspart, 27. Tel.: 27-650. December 16. Hét- rő. dr. Nagy István. 17. dr. Baracska József. 18. dr. Bartha Zsolt. 19. dr. Lázár Sándor. 20. dr. Nagy István. 22. dr. Baracska József. Tahitótfalu körzete: Tahitótfalu. Ifjúság u. 5. Tel.: 27-030. December 16. hétfő. dr. Kiss András. 17. dr. Kun. 18. dr. Antal József. 19. dr. Kun. 20. dr. Dezső István. 21-22. dr. Heitier Csongor.
