Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

Egy fórum uián Gyégyítható-e az egészségügy ? A volt állampárt egy sok tekintetben rosszul műkö­dő, funkcionális zavarokkal terhelt társadalombiztosítá­si és egészségügyi rendszert hagyott maga után, mely­nek igazi reformját tűzte ki a jelenlegi kormány és az egészségügyi tárca. A reform kormányzati koncepciója elkészült. A Szocialista Párt gödöllői szervezete a reform fontos­ságára és jelentőségére való tekintettel úgy döntött, hogy szakmai fórumot ren­dez a koncepcióval kapcso­latos vélemények megisme­rése céljából. A napokban megtartott rendezvényen részt vettek a környék és Gödöllő kör­zeti orvosai, az állami egészségügyi szolgálat ve­zetői, s képviseltette magát a kerepestarcsai kórház is. Sajnos, nerfi tudni, mi ok­ból, a meghívás ellenére a városi önkormányzat részé­ről nem volt érdeklődő. A fórum több szempont­ból is tanulságos volt. Tényként összegezhető, hogy a reformkoncepció kö­rül általános a bizonytalan­ság mind a lakosság, mind az orvosok körében. Az orvosok részéről ta­pasztalható bizonytalanság több okkal is magyarázha­tó, amelyekből néhány lé­nyegesebb: az egészségügy reformja a társadalombiz­tosítás reformja nélkül el­képzelhetetlen, s az utóbbi Koncert Karácsonyi koncertet ad a gödöllői városi-egyetemi vegyeskar Üjváry Géza ve­zényletével a református templomban december 22- én 18 órától. bizony akadozik; nem lát­ják biztosítva, s talán ez a legnyomósabb érv, hogy a legfontosabb cél, a beteg érdekei érvényesüljenek. Mi végül is a diagnózis? Sokkterápia nem alkalmaz­ható! Az egészségügyi re­formot csgk fokozatosan, a társadalombiztosítás, a pénzügyi és egyéb feltéte­lek megteremtése után sza­bad végrehajtani. (V-P) ★ A gödöllői eszmecsere óta az Országgyűlés elfo­gadta a társadalombiztosí­tás önkormányzati igazga­tásáról szóló törvényt. Az új jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a biztosí­tottak és a járulékfizető munkáltatók képviselői ak­tív formálói legyenek a társadalombiztosítási re­formnak. (A szerk.) környezetvédelem Bizottsági ülés A gödöllői képviselő-tes­tület környezetvédelmi bi­zottsága december 16-án, hétfőn tartja soros ülését a városházán. A délután fél hatkor kezdődő összejöve­telen a bizottság éves mun­káját értékeli Krassay László elnök. Ászjelöftek keresletnek A Magyar Televízió Ász című műsorához ke­resnek ászjelölteket azon 14-18 éves Gödöl­lőn és környékén élő fiatalok körében, akik valamilyen különleges, rendkívüli, furcsa dol­gokat tudnak, gyűjtenek és űznek, és azt a mű­sorban megmutatják. Jelentkezni a Gödöllői Polgármesteri Hivatal­ban lehet december 31- ig, a 20-411-es telefon­szám 39-es mellékén. Heti programkínálat Ma, hétfőn 14.30 és 18 órakor a Diákszínház bér­letsorozata keretében Mo- liere Fövény című darab­ját mutatja be a Budapesti Kamaraszínház. Szerdán 18 órai kezdettel a Napvilág életrejormklubban az im­munrendszer erősítésének módszeréről lesz szó. Pénteken egész napos ka­rácsonyi műsorkínálattal várják a gyerekeket: ÍO, 14.30 és 16 órai kezdettel a 100 Folk Celsius együttes mutatja be új lemezét Miki Manó meséi címmel; 13 órától ajándékvásári kezdő­dik az előtérben; 15 órától karácsonyi ajándékkészítés­Öregcserkészek Temetői munkán A megszokottól eltérően nem a református egyház gyülekezeti termében, ha­nem a családsegítő székhá­zában tartotta a 943. szá­mú Ráday Pál cserkész- csapat az öregcserkész-ta- lálkozóját. A meghívókat Bujtás István szervező jut­tatja el a címzetteknek. Ha valaki nem tud eljönni, azt már előre közölheti. Nincs várakozás, időben kezde­nek, így volt ez most is. Ahogyan érkeztek a résztvevők, néhányuktól megkérdeztem, hogyan él bennük az 1933-as IV. cser­kész-világtalálkozó emlé­ke. Gál László 85 éves, a csa­pat parancsnoka: — A jamboree előkészí­tése során a kijelölt tábo­rok határvonalát naprafor­góval ültették be tavasszal, és amikor elérkezett a tá­bornyitás ideje, már sár­gállott a temérdek tányér­rózsa. Katona Sándor, 75 éves: — Jópofák voltak a feke­ték, amint vezették a köz­GCDÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. O Munkatárs: Pillér Éva. © Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-706. Q Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanaporkon 8.30-tól 12 óráig a szerkesztőség­ben. ségben a tevét. A sok kí­váncsi gyerek szaladt utá­nuk. Tóth József, 73 éves; — A szoknyás skótok tet­szettek és a színes bőrű af­rikaiak az elefánttal. Mindenkinek van emlé­ke, ha még csak kisgyerek volt, akkor is. Az előkészü­leti munkákról, az üzletvá­rosról, az utak és hidak építéséről, kutak fúrásáról, a lóvasút. építéséről. A cserkészinduló és az ima után Gál László kö­szöntötte az egybegyűlte­ket, és értékelte a régi re­formátus temetőben vég­zett munkát. Tóth József ugyancsak a temetőről szólt, amely abban az álla­pomban, ahogyan volt, a vá­ros szégyene. Szente Péter református lelkész elisme­rően beszélt a cserkészek temetőben végzett takarító munkájáról. Eltüntették a sok szennyet, piszkot, ma már be lehzt tekinteni az öregtemetőbe Csiba József Petőfi: Nagy durranás. Színes, szinkronizált amerikai pa­ródia, 13 és 20 órakor. A Frekvencia video aján­lata: Embervadász, 10 órakor. A bosszúálló gép, 16 óra­kor. Topline, 18 és 20 óra­kor. re. mézeskalácssütésre nyílik lehetőség; 17 órakor betlehemes játékot mutat be a Muharay-együttes; vé­gül táncházat szerveznek az aszódi zeneiskola nép­zenészei. Szombaton a Rhythm And Blues Brancs tart ka­rácsonyi koncertet 19 óra­kor Török Adám, Závodi János, Köves Miklós, Muck Ferenc és Zsoldos Tamás közreműködésével. Vasárnap délután 14—18 óráig ajándékkészítő dél­után lesz gyerekek és fel­nőttek részére Vértes Ist- vánné vezetésével. Ugyan­ekkor antikvár könyvvá­sárt tartanak az előcsarnok­ban. A felsoroltakon kívül a hét folyamán megtekint­hető Márton Árpád festő­művész kiállítása, vala­mint a hologram, a kagyló- és az ékszerbemutató. Valamennyi rendezvény színhelye a Petőfi Sándor Művelődési Központ. GODQLLOI vifíiia XVUI. ÉVFOLYAM, 294. SZÄ.M 1991. DECEMBER 16., HÉTFŐ Emberileg érthető, szakmailag néni Válasz előtt az agrárszakemberek Cj gazdasági és társadalmi folyamatok az átalakuló ma­gyar mezőgazdaságban címmel rendezett tudományos ta­nácskozást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gazda­ság- és társadalomtudományi kara. Az intézetek és tan­székek poszterbemuíatói mintegy hátterét adták az elő­adásoknak, melyek széles körét ölelték át a mezőgazda­ság gondjainak. Az élénk, de rövidre szabott vita azt sejtette, hogy vagy kevesebbet kellett volna markolni, vagy több időt szentelni a vélemények kifejtésére, össze­vetésére. Annál is inkább, mivel az elkerülhetetlen át­alakulást nem tekinthetjük kísérletnek. Dr. Bíró Sán­dor rektorhelycttcs szavaival élve a lombik már nem törhet el, annak kell történnie benne, amit várunk. PARADOX MODOJI A megnyitó előadást dr. Kulcsár László dékánhe­lyettes tartotta. Az átala­kuló mezőgazdaság és a fa­lusi társadalom címmel. Nem elégítette ki a talán túlzott várakozásainkat. Az egyetemi docens ugyanis arra szorítkozott, ami bi­zonyítható a falusi társada­lom változását illetően. A szociológus pedig nehéz helyzetben van, amikor ke­vés adattal rendelkezik, és ráadásul néliány év alatt alapvetően megváltoztak a társadalmi-gazdasági viszo­nyok. 1986-ban húszezer, az idén 43 ezer, két hektá­ron vagy nagyobb területen gazdálkodó kisüzemet tar­tottak számon Magyaror­szágon. Várhatóan rriegma- rad az a jellegzetesség, hogy a többség az alapvető biztonságot nyújtó főfoglal­kozás mellett gazdálkodik földön, állattal — nem egy esetben az utóbbiban fejt­ve ki nagyobb teljesít­ményt. Dr. Szakái Ferenc pro­fesszor az átalakulásnak el­sősorban a termelőszövet­kezetekre vonatkozó prob­lémáit boncolgatta. Véle­ménye szerint a magyar mezőgazdaság átalakulásá­nak megoldandó kérdéseit a gazdasági rendszerek nö­vekedésére és alkalmazko­dására vonatkozó tudomá­nyos törvényszerűségek alapján kell vizsgálni. Így elkerülhető az a hiba, hogy a jelenlegi átalakulást a hosszabb távú összefüggé­sekből kiragadva, csupán mint egyszeri jelenséget szemléljük. Tudatosabban kell alkalmazni a rendsze­rek növekedésére vonatko­zó törvényszerűségeket, de legalább szabad teret kell engedni azok érvényesülé­séhez. Miközben a magyar me­zőgazdaság sikereit azzal is magyarázta, hogy komolyan vették az agrár szakoktatás fejlesztését, rámutatott ar­ra, hogy a jól képzett szak­embergárda mind szemléle­tében, mind érdekeltségé­ben túlságosan hozzákötő­dött a kialakult struktúrá­hoz, így paradox módon sok esetben az átalakulást akadályozza. Ez emberileg érthető, szakmailag kevés­bé. KÁROS ELKÉPZELÉS Meglátása szerint a sike-. rés mezőgazdasági vállalko­záshoz nem földtulajdonra, hanem a földhasználat jo­gához való szabad és elfő­Jó, ha cserép kerül rá Régi álmuk teljesül a bagi lakosaknak, ha elkészül a község központjában épülő üz­letház. Az már bizonyos, hogy az idén legfeljebb a cserepezéssel végeznek. Talán jö­vőre át is adják a Bagi tlzletház Kft. beruházásában épülő létesítményt. A földszin­ten ABC-áruház, az emeleten különböző üzletek, szolgáltatómühelyek és irodák lesznek — a tervek szerint (Balázs Gusztáv felvétele) gadható bérleti díj ellené­ben történő hozzáférésre van szükség. Szakmai szempontból ér­telmetlennek és a jövőre nézve károsnak tartja azt az elképzelést, hogy a je­lenlegi termelőszövétkeze- tek mint egész vállalatok alakíthatók át „valódi szö­vetkezetekké”. A helyes megoldás az, hogy tevé­kenységtípusok szerint kell a szövetkezetek vagyonát felértékelni, és az egyes típusú vagyonrészeket kü- lön-külön felosztani a ta­gok között. S hogy milyenek a valódi szövetkezetek? A lényegük a tagok saját tevékenységé­nek kiterjesztése, teljessé tétele olyan funkciókkal, amelyeket a tagok külön- külön nem tudnak meg­valósítani. A szövetkezet tehát nem azért van, hogy saját magának mint gazda­sági társaságnak szerezzen profitot, hanem azért, hogy növelje a tagok tevékeny­ségének jövedelmét. A kü­lönböző típusú szövetkeze­tek kialakításában az ag­rár szakembereknek nagy feladataik vannak, és saját érdekük is, hogy minél előbb az élére álljanak e folyamatnak. SEM FENT, SEM LENT Bár csak négy előadás elhangzása után következ­hettek a kérdések és véle­ménynyilvánítások, senki nem felejtett el semmit, és legfőképpen a szövetkeze­tekről vitatkoztak. Dr. Do­bos Károly nyugalmazott professzor szerint agrárhie­delem, hogy sikeres volt az ágazat. Szerinte igazából az agrár tisztségviselőkből volt sok, termelésirányító szakemberből ezer hektár­ra jutott egy. Dr. Vági Ferenc, a Buda­pesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem nyugalmazott tanára emlékeztetett arra, hogy bár formálisan támo­gatást élvezett a honi me­zőgazdaság, az sohasem le­hetett olyan mértékű, mint a gazdaságilag erős ipari államokban. Napjainkban az adott gazdálkodási kö­rülmények között a gazdál­kodók egy részénél o fenn­tartás sem megoldott, tar­talékaikat élik fel. Ha visz- sza lehetne állítani az ága­zat jövedelmezőségét, nem kellene átalakulnia. De nem lehet, és az alkalmaz­kodás igényli a szerkezeti változást. Sajátos helyzet, hogy a gazdaságok vezetői­ben nem bíznak a politiku­sok, és még nagyobb gond, hogy a tagok, állami gazda­sági dolgozók sem. Dr. Kulcsár László sze­rint túl sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, és — a munkanélküliség miatt — még többen próbálkoznak majd itt kenyeret keresni. A problémát a vidék álta­lános fejlesztésével és tá­mogatásával kell orvosolni. Balázs Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents