Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-14 / 293. szám

Csak egyenrangú felek szövetsége lehet Kohl Maastrichtról Bátorítás Kelet-Európának Helmut Kohl német kancellár szerint a maast- richti EK-csúcstalálkozó nagy bátorítást nyújtott Kelet-, Közép- és Délkelet- Európa országainak, ame­lyek történelmük nehéz óráját élik meg. Kohl pénteken a Bundes­tagban kormánynyilatko­zatban vette védelmébe a niaastrichti eredményeket, egyben közölte: a német kívánság az, hogy Auszt­riának, Svédországnak és valószínűleg Finnországnak az EK-hoz történő csatla­kozásáról 1993 elején meg­kezdődjenek a tárgyalások. A közép-ázsiai államok vezetőinek találkozója után tartott pénteki sajtótájékoz­tatón szinte mindegyik, el­nök Mihail Gorbacsov hi­bájának rótta fel, hogy nem vette figyelembe az utóbbi napokban kialakult realitásokat. Szembetűnő volt, hogy Nurszultan Na­zarbajev kazah elnök is hasonló véleményen volt, noha a hét elején még az uniós terv mellett érvelt. Szerinte az ashabadi ta­lálkozó a Bresztiben meg­született hármas szövetség logikus következménye, és a jövőben ennek a folya­matnak ugyanilyen termé­szetszerű folytatása várha­tó. Közölte egyben, hogy a Borisz Jelcinnel folytatott telefonbeszélgetésben' az oroszországi elnök bele­egyezett: a volt Szovjetunió egyik déli városában kerül sor az új államközösség alapító államainak csúcsta­lálkozójára. Aszkar Akajev kirgiz elnök abban látta Mihail Gorbacsov hibáját, hogy annak idején nem vette tu­domásul a köztársaságok­nak a konföderációra vo­natkozó kívánságát, s most sem hallgatott rájuk, ami­kor ezt a véleményüket a népakarat is alátámasztod tartós ta. Ezzel együtt nem zárta ki Gorbacsov részvételét a B resztben megkezdett fo­lyamatokban. Iszlám Karimov üzbég elnök a sürgős gazdasági teendőket helyezte előtérbe, és azt hangoztatta, hogy mindenképpen a nyolc köz­társaság által aláírt gazda­sági szerződést kell kiindu­lási alapnak tekinteni. Rahman Nabijev tadzsik és Sza par murát Nyijazov türkmén elnök — egyet­értve Karimovval — azt emelte ki, hogy az új kö­zösséget nem szabad val­lási vagy etnikai alapon létrehozni, és csakis egyen­rangú felek alkothatják, mert csak úgy lehet tartós a szövetség. Gorbacsov a jövő héten Mihail Gorbacsov szovjet elnök valószínűleg lemond, ha a tizenkét köztársaság többségének parlamentje meg­szavazza a független államok közösségéhez való csatla­kozást — közölték a Kremlhez közel álló forrásokból. Ez legkorábban a jövő héten várható — tették hoz­zá a források. Véleményüket az AP-DJ hírügynökség is­mertette. A szovjet elnök lemondását valószínűleg egy be­szédben jelet!ti be abban az esetben, ha a tizenkét volt szovjet köztársaság közül hétnek a parlamentje megsza­vazza a csatlakozást. Petre Roman I'—um ................................«n«i. .11 1 . 11.— ........................ 1 \ Külföldi események - egy mondatban IM" ................. '» " .......................................................................... B orisz Jelcin orosz elnököt a jövő héten pénteken és szombaton Rómába várják megbeszélésre, fogadja Fran­cesco Cossiga köztársasági elnök, tárgyal Giulio And­reotti miniszterelnökkel.és Gianni de Michelis külügymi­niszterrel, a Vatikánban fogadja őt II. János Pál pápa. A Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Európai Kö­zösség „sürgős felhívással” fordult Szerbiához, Horvát­országhoz és a jugoszláv szövetségi hadsereghez, arra sürgetve őket, hogy késedelem nélkül léptessék életbe a november 23-án Genfben kötött tűzszünetet. A Romá­nia azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz, hogy tegye lehetővé számára 300 millió dollár értékű iraki olaj importját, mert csak így tudja elejét venni a télre ígérkező gazdasági és szociális válságnak. A Len­gyelország kapja az ENSZ és a Világbank által tavaly létrehozott, de működését csak most kezdő környezet- védelmi világalap első 4,5 millió dollár értékű segélyét két erősen fenyegetett lengyel erdő védelmére. A A szovjet hatóságok a gazdasági nehézségekre történő hivat­kozással nyugati országoknak adják el az egykori belügyi népbiztosság, a KGB elődjének számító NKVD eddig kiadatlan, archív iratait. A Kárpátalján a kerületi tanács végrehajtó bizottsága úgy rendelkezett, hogy december 20-tól ideiglenesen felfüggesztik a turistaforgalmat — mind autóbuszon, mind személygépkocsin — az ukrán— magyar államhatár csap—záhonyi közúti átkelőhelyén, valamint az ukrán—csehszlovák államhatár ungvári szakaszán, de a korlátozás a szolgálati utakra és rokon­látogatásokra nem vonatkozik. A Kína elvben beleegye­zett, hogy kapcsolatot létesít az Oroszországi Föderáció parlamentjével. Levele Iliescuból Tovább élesedik a vita, ■ közeljövőben olyan prog- mélyül az ellentét Ion Ilies- ramot terjesszen a nemzet cu román államfő és Petre elé, amely megvilágítja a Roman leköszönt miniszter- demokrácia felé vezető elnök, a Nemzeti Megmen- utat. Ugyanakkor realista tési Front „nemzeti veze- tervet szándékozik kidol- tője” között. A parlamenti gozni a gazdasági reform többséggel rendelkező poli- gyakorlatba ültetése érde­tikai párt vezetője pénte- kében, ken levélben fordult a ro- A román népnek magá­méin államfőhöz. Ebben nak kell szabadon döntenie, többek között azzal vádolta, becsületes és szabad vá- hogy Iliescu elnök ellene lasztás, nyílt politikai vita szegült annak, hogy olyan útján, hogy a féligazságok- emberekkel újítsák fel a kai terhes .és félintézkedé- íontosabb állami intézmé- sek által jellemzett múlt- nyeket és struktúrákat, aki- beli úton kíván-e haladni, két semmilyen szál nem avagy az összes emberi jo- köt a kommunista múlthoz, gokat tiszteletben tartó, jö- A Nemzeti Megmentési vőbe vezető utat tekinti-e Front vezetője kötelességé- a magáénak — hangoztatta nek érzi azt, hogy. már a Petre Roman. CSATLAKOZÓK A ERESZTI SZERZŐDÉS­HEZ. Az az Oroszországot, Ukrajnát és Belorussziát tömörítő államközösség, amelynek alapító szerződé­sét vasárnap írták alá Brésztben, a parlamentek gyors ratifikálási eljárása folytán a hét végére már törvényerőre emelkedett. Gorbacsov és a volt köz­ponti hatalom vezetőinek kísérletei arra, hogy alkot­mányellenesnek nyilvánít­sák Jelcin, Kravcsuk és Suskevics lépését, és a tulaj­donképpen már felbomlott népképviselők kongresszu­sának összehívásával pró­bálják elítéltetni a történ­teket, s a breszti egyez­ményből kimaradtakra tá­maszkodva, folytatni a szovjet elnök és tanácsadói által kidolgozott államszö­vetségi szerződéstervezet elfogadtatási erőfeszítéseit, kudarcot vallott, öt kö­zép-ázsiai köztársaság ve­zetői eközben a türkme- nisztáni Ashabadban úgy döntöttek, hogy csatlakoz­nak társalapítóként a breszti egyezményhez, s így immár voltaképpen nyolcán tartoznak a vasár­nap, az egykori Szovjetunió felbomlási folyamata nyo­mán létrejött nemzetközös­ségi formációhoz. Ez várható is volt, hiszen a három breszti köztársa­ság a Szovjetunió 290 mil­VILÁGPOLITIKÁI FIGYELŐI FORMÁLÓDÓ ÁLLAMSZÖVETSÉGEK liós lakosságából 210 milliót egyesít, s a „hármak” ad­ják a Szovjetunió nemzeti össztermékének 85 százalé­kát. Az öt közép-ázsiai köztársaságnak, amely most bejelentette csatlakozási szándékát, nem volt más választása, hiszen sem gaz­daságilag, sem politikailag, különállóan nem életképe­sek. Etnikailag kiegyensú­lyozatlannak nevezhetők, kevert népességük miatt, s bár nyersanyagban gazda­gok, a volt birodalmi füg­gés viszonyai következmé­nyeként iparilag elmaradot­tak, s önellátásuk elkép­zelhetetlen. A realitásokkal Gorba­csov és a volt központi ha­talom más vezetői is kény­telenek szembenézni. Ez késztette a befolyását elvesz­tő elnököt, hogy már csü­törtökön történelmi pálya­futásának közelgő befejező­dését vetítse elő, s arról be­széljen, hogy addig min­denképpen a helyén marad, amíg nem biztosítja a bé­kés átmenetet az új állam­szövetségi formációba. A volt birodalmon kí­vüli világ is ezt óhajtja, hiszen, ha a volt Szovjet­unió átalakulási folyamata véres összecsapásokká fajul, ez nemcsak kontinensünk, hanem az egész világ bé­kéjére is veszélyt jelent. Nyugati politikusok, mint bizonytalansági tényezőt említik, miként viselkedik majd a ma még mintegy 3,4 milliós, a korábbi szer­ződések szerint 2.2 milliós létszámra csökkentendő szovjet hadsereg, s mi lesz a mintegy '27 ezer nukleáris fegyverrel, miként lehet; garantált ellenőrzés alatt- tartani, s megakadálybzni, hogy esetleges polgárhábo­rúban ezeket a szembenálló; felek bevessék, vagy ma még nukleáris fegyverekkel; nem rendelkező államok-} nak adják tovább? Baker amerikai külügyminiszter, aki a hét végén a breszti szerződés több köztársasá­gába utazik, e kérdésekre; is választ akar kapni a helyszínen. AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPKÖVE. A hollandiai Maastrichtben megtartott EK-csúcsértekezletre ezek a kérdőjelek természetesen rányomták bélyegüket. De ez nem akadályozta meg a tizenkettek vezetőit, hogy tartsák magukat az eredeti menetrendhez, s aláírják azt a szerződést, ami meg­alapozza az új államfor­mációt, az Európai Uniót. Ez annyit jelent, hogy 1999­fe közös pénze és közös nemzetek fölötti bankja lesz e közösségnek, s a kül- és a védelmi politikában is szoros lesz az együttműkö­désük. Major brit minisz­terelnök fellépésére olyan szerződést szövegeztek, amely Anglia és esetleg más államok számára is le­hetővé teszi a későbbi dön­téseket erről, de a folyamat feltartóztathatatlanul elin­dult a nyugat-európai szo­rosabb gazdasági és politi­kai egység irányába. A KIINDULÓPONT: A TŰZSZÜNET MEGTAR­TÁSA. A maastrichti csú­cson nem született döntés arról, hogy ^elismerjék-e, s ha igen, mikor, Horvátor­szágot és Szlovéniát. Több EK-órszág — köztük Né­metország és Olaszország — egyoldalú lépést tervez erre még az év vége előtt. Az ENSZ távozó főtitkára óvott ettől, mert szerinte ez tovább izzítaná a hely­zetet, és a háború elmérge­sedne. A főtitkár, miután meghallgatta különmegbí- zöttjának, Vance-nek je­leli tését, nem ajánlotta a Biztonsági Tanácsnak, hogy addig békefenntartó erőket küldj ön Horvátországba, amíg ott létre nem jön a tartós tűzszünet. A terv er­re egyébként már megvan, ha az előfeltétel megvaló­sul, s három háború sújtot­ta övezetben állomásoztat- nának több ezer kék sisa­kost, a harcoló felek közötti zónákban, ahonnan termé­szetesen visszavonnák az ellenségeskedő csapatokat. Árkus István Jövő héfen a Parlamentben Rendkívüli üléseken fontos kérdésekről Jóllehet az Országgyűlés december 15-én formálisan befejezi rendes téli ülés­szakát, már másnaptól rendkívüli ülésszakon foly­tatja munkáját. A jövő hétéin csütörtök kivételével hétfőtől vasár­napig valamennyi nap ösz- szeül majd a törvényhozó testület. A tárgyalások kö­zéppontjában a költségve­tési törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó adótör­vények megvitatása áll — jelentette be Szabad György házelnök pénteki tájékoztatóján, ismertetve az Országgyűlés jövő heti munkarendjét. Hétfőn és szerdán az adózás rendjéről, valamint az egyes adónemekről szó­ló törvényjavaslatokat tűzi napirendre a Ház, majd folytatja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munka- nélküliek ellátásáról szóló törvénymódosító javaslat részletes vitáját. Megkezdi ugyan a társadalombiztosí­tást módosító törvényterve­zet általános vitáját, árt* — mrtttr áz 'Országgyűlés eftiti­ké megjegyezte — ez ügy­ben várhatóan egy áthida­ló törvényjavaslatot alkot a Ház, amelyben a törvény megszületéséig felhatal­mazza a kormányt a szük­séges pénzügyi intézkedé­sek megtételére. A keddi ülésnapot — a szokásos interpeliációs idő­szak kivételével — teljes egészében a költségvetés törvényjavaslat megtárgya­lásának szentelik. E nap reggelén teszi le egyébkén! a miniszteri esküt Szabó Iván, az ipari és kereske­delmi tárca új vezetője. A kétszeresen is rendkí­vülinek számító hétvégi ülésnapokon az el képzelé- sek szerint a költségvetési törvényjavaslat, továbbá az adózás rendjéről, a társa­sági adóról és a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló tervezetek részletes vitáját folytatják a képvi­selők. Emellett a tb-hez hasonló, átmeneti szabályo­zást adó törvényjavaslatot terveznek a szövetkezetek helyzetének ideiglenes ren­dezésére is. Egy kérdés nyomán Sza­bad György szólt a csütör­töki plenáris ülés szavazási procedúráját megzavaró „gombnyomogatást ügyről” is. Bejelentetté Prhég MVem kaptak írásbeli jelentést a történtekről. Ám vala­mennyi illetékes — köztük az érintett frakció is — a leghatározottabb vizsgálat mellett foglalt állást. Érdekvédelmi szervezetek az ÉT-hoz Ne emeljenek üzemanyagárakat Üt érdekvédelmi szervezet: a Vállalkozók Országos Szö­vetsége, a Magánfuvarozók Országos Ipartestülelc, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, az Országos Taxis Kamara, valamint a Közúti Közlekedési Kamara meg­fogalmazta együttes véleményét az üzemanyagok fo­gyasztási adójának növelésével kapcsolatban. Álláspont­ját pénteken eljuttatta az Érdekegyeztető Tanácshoz. Az aláírók aggodalmu­kat fejezik ki a tervezett fogyasztási adó növekedése miatt, illetőleg azért, hogy a kormányzat emelni kí­vánja a gépjárművek adó­jának mértékét. A terve­zett emelés tovább csök­kenti a lakosság amúgy is megingott fizetőképességét. A fuvardíjakba építve pe­dig gerjeszti az inflációt abban a szűkülő rétegben, amely még képes megfizet­ni a szolgáltatások árát. Az érdekvédelmi szerve­zetek levelükben kifejtik: a belföldi árufuvarozó piac már összeomlott, rendezet­len a taxiskérdés és meg­oldatlan a menetrend sze­rinti személyszállítás is. Az üzemanyagok fogyasztás. - adó-mértéke a tervezett emeléssel —- arányait te­kintve — Európában az el­ső, a motorizációra, fejlesz­tésre fordított összeget te­kintve viszont, az utolsóik közé sorolja hazánkat. A levelet megfogalmazó szervezetek végezetül hang­súlyozzák: egy országos de­monstrációban megnyilvá­nuló elégedetlenségi hul­lám megelőzésére haladék­talanul kezdődjék tárgya­lás az Érdekegyeztető Ta­nácsban. A cél az, hogy ne kerüljön sor az üzemanyag - ár-emelésre. Jó ellátást ígér A Merkur-utód olcsóbban ád A Kereskedelmi, Kompen­zációs, Koordinációs és Ipari Kft. 330 millió forin­tért megvásárolta a Mer­kúr három telepét, Buda­pesten a Röppentyű utcait, a Gubacsi útit és a debre­cenit. A kft. ügyvezető igazga­tója, Várkonyi Csaba el­mondta: nem szándékoznak változtatni a jelenlegi pro­filon, továbbra is árusítani fogják a keleti gépkocsi­kat. Vezérképviseleteket lé­tesítenek a Moszkvics, Lada és Skoda személygépkocsik forgalmazására. Az eddigi megállapodás alapján az idén 2500 Lada Samarát, 1200 Moszkvicsot importál­nak. a Skodák beszállí­tásáról most folynak a tár­gyalások. A választék azonban bő­vül. Nyugati gépkocsik is kaphatók lesznek ezen a három telepen. A keleti ko­csikat egyébként átlagosan 5 százalékkal olcsóbban kí­nálják majd a jelenlegi Merk ur-áraknál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents