Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-13 / 292. szám

Brvtmaz-kűesú Bun&kesxin Három gyárból egy már bezár (Folytatás az 1. oldalról) A Bramac Kft. keres- kelmi igazgatója nem ta­gadta, álmukban sem hitték volna, hogy ez évben ek­kora mélypontra zuhan az építőanyagok iránt az ér­deklődés. Sőt, jövőre lega­lább 40 százalékos keres­let-visszaeséssel ' számol­nak. . Óhatatlanul is felvetődött a kérdés, hogy végül is mikorra tehető a dunake­szi gyár újbóli indítása. .Csabai Béla szerint kell, hogy az embérben éljen egy kis optimizmus, s ezért, mondta, nem kizárt, hogy a gyár kéí-három év múl­va újra indíthatja gépso­rait. Kérdés viszont, hogy hon­nan tudják majd biztosíta­ni a technológiai-technikai egységek ' kiszolgálásához nélkülözhetetlen szak- és betanított munkásokat. Ugyanis, aki innen egyszer csalódottan távozik, azt igen nehéz lesz visszacsa­logatni. Dunakeszinek nincs sze­rencséje a cserépgyártás­sal. A helybéliek közül minden bizonnyal sokan vannak olyanok, akik a Bramac cég térnyerése előtt már ugyanebben az üzem­ben dolgoztak. Akkor a kez­detben igen keresettnek számító római cserepeket állították elő az olasz Vor­tex—Hydra cég technoló­giája, gépparkja révén. Az­után egyik pillanatról a másikra kiderült, hogy a 43-as ÁÉV igen rossz üz­letet kötött. A cserepek mi­nőségét mind súlyosabb fo­gyasztói kifogások érték. Végül is annyi veszteséget hozott össze az egykori ró­mai cserépgyár, hogy a 43- asnak sürgősen meg kellett attól szabadulni. Tavaly a Bramac Kft. három gyára, köztük a du­nakeszi is, már érezte a kö­zelgő piaci pangás elősze­lét. Mégis, még sikerült szert tenniük 220 milliós nyereségre. Idén már csak 90 milliót hoznak a gyá­rak. Ez pedig édeskevés ah­hoz, hogy mindhárom lé­tesítményt fenntartsál:. Ezért kellett megszabadul­ni a dunakeszitől, meg azért, mert ebben a gyár­ban gyengébb a műszaki színvonal, mint a veszpré­mi, vagy a kecskeméti üzemben. Gyóesi László BEFELLEGZIK A SVARC MUNKÁNAK Mm dolgozni akar, öklözzön? (Folytatás az 1. oldalról.) len helyeken kopogtatva vagy éppenséggel döröm­bölve igyekszik kicsikarni az áhított hivatalos enge­délyt. A munkáltatók távolma­radását toibb okra lehet visszavezetni. Lehetséges, hogy mivel friss rendelet­ről van szó, még sok he­lyütt nem ismerik azt, ezért nem intézkednek. Ennél azonban valószínűbbnek látszik, hogy vonakodásuk igazi oka a hazad növekvő munkanélküliség. A mun­kaadók nyilván egyre bősé­gesebb munkaerőkínálat­tal rendelkeznek, j úgy gondolják, miért alkalmaz­zanak külföldit, mikor vá­logathatnak a magyarorszá­gi munkanélküliek közül is. A harmadik ok, tudtuk meg a munkaügyi központ illetékesétől, hogy a mun­kaadóknak eddig irtkáibb megérte „svarcban" foglal­koztatni a külföldieket, mi­vel ez egy sor anyagi te­hertől — tb-járu!ék stb. — kíméli meg őket. Hogy ez több mint puszta felté­telezés, jelzi, országszert* egyre többen vállalnak fe­ketén munkát, eszel kiszol­gáltatottá téve önmagukat, netán jogtalan előnyhöz juttatva munkaadójukat, vagy önmagukat. Az ügynek azonban van egy egészen más vetülete is. Az, hogy a feketén dolgo­zók közt egyre több az olyan, aki a hivatalosan meg­szabott 7 ezer forintos já­rulóid fejkvótán felül iüe- gáüisan, titokban vállai munkát. Ezt pedig egyetlen jól szervezett európai tár­sadalom se tűri, túszén ez igen érzékenyén érinti munkaerő-gazdálkodását és pénzügyi, társadalombizto­sítási életének egészét. A németek szerint az ember­ölés után a fő bűnök közt a második az adócsalás, a harmadik pedig az enge­dély nélkül végzet; munka. Hogy ez utóbbinak gátat vessenek, az állam magán- n y om ózó - irodákat t szerződ - tét. Ezek hivatottak szem­mel tartani, kideríteni a ti­losban járó illegális rriun- kaválalókat és -adókat. Az osztrákok nemrég Igen ma­gas bírságot helyeztek kilá­tásba azoknak a munka­adóknak, akik feketén dolgoztatnak, Az angolok iis egy sor titkos nyomozás után csapnak le a hivata­los utat megkerülni szán­dékozókra, s ezek az ügyek igen gyakran bűnvádi el­járásokkal érnek véget. November óta hét buda­pesti, és megyénként hat­hat munkavállalási ellenőr járja az országot, hogy fo­lyamatosan ellenőrizze, be­tartják-e a munkavállalók és a munkaadók a hivata­los alkalmazási feltétele­ket. Az ellenőröket a Fővá­rosi Munkaügyi Központ hatósági jogkörrel ruházta fed, tehát joguk van a m u n ka v állal ássál ka p c sola - tos összes iratot, dokumen­tumot megvizsgálni. Az el­lenőrök nem kizárólag be­ás feljelentések alapján szállnak ki, hanem folya­matos munkáról lévén szó, sorban mindenhová beko­pogtatnak. Feladatuk nem kizárólag az, hogy lefülel­jék és tetten érjék a fe­ketén dolgozókat vagy dol­goz tatokat, hanem a felvi­lágosítás, a tájékoztatás, az eligazítás, sőt a munká­val kapcsolatos ötletek adá­sa its. Félnivalójuk tehát csak azoknak van tőlük, akik illetéktelen jövedel­mekhez illetéktelen munka árán jutnak, engedély nél­kül dolgoznak. Az ellenőrök nemcsak azt nézik, rendclkezik-e vala­ki munkavállalói engedél­lyel — ha nem, az alkal­mazót a munkavállaló mun­kadijának kétszeresével büntetik —, hanem például azt is, hogy ne legyen ille­téktelen többlet-kifizetés — bércsalás — vagy okirat­hamisítás, csúsztatással ki­töltött hamis kereseti ki­mutatás. Ha ilyent tapasz­talnak, bűnvádi eljárást is i-ndí Ihatnak oki rat- ham isi - tás címén. Mivel a munkanélküliek szama folyamatosan nő. a novemberi adatok szerint az országban 351 285-en voltak, korántsem lényeg­telen, hogyan látja el fel­adatát az új ellenőri háló­zat. Az ellenőrzések Pest megye számára különösen jelentősek, hiszen a tizen­kilenc megye közül rajta kívül csak Szabó les-Szat- már-Beregben több a beje­lentett betöltetlen álláshe­lyek száma, vagyis szám szerint 1032. Ez azt is je­lenti, megyénkben igen sok a rosszul fizetett vagy ked­vezőtlen feltételű munka­kör, egy ú tál az emberek nem szívesen vállalnak munkát a főváros tőszom­szédságában, a hátsó udvar­ban, Budapest gyarmatán, az agglomerációs övezetiben. A sok betörtet Ion állás egy­úttal azt is jelenti, a Pest megyei munkaadók köré­ben igencsak virágozhat a feketemunka. Tehát felte­hetően még jó sokáig lesz dolga a hat Pest megyei munkaügyi ellenőrnek. Kocsis Klára HATÁROZATDÖMPING A PARLAMENTBEN Ki nyomott két gomb? Az Országgyűlés csü­törtöki plenáris ülésén a képviselők elsőként a bíró­sági végrehajtással kapcso­latos tervezet tárgyalását kezdték meg. Megszületett a tb ön- kormányzati igazgatásáról szóló törvény, KÖZVETLEN VÁLASZTÁS Az új jogszabály — a tb-aíiuppal kapcsolatban már korábban megalkotott törvénnyel összhangban — lehetőséget teremt arra, hogy a biztosítottak és a járulékfizető munkáltatók képviselői aktív formálói legyenek a társadalombiz­tosítási reformnak. Mind­ennek értelmében a biztosí­tási teherviselők képviselői­ből álló testületek játsza­nak majd meghatározó sze­repet a jövőben a társada­lombiztosítás önkormány­zati igazgatásában. A tör­vény értelmében ezeket a testületeket meghatározott önkormányzati jogok védik az állami szervekkel szem­ben. A képviselői módosító in­dítványok révén a toi'vény kimondja: a biztosítási képviselőket a munkavál­lalók közvetlen módon vá­lasztják. Mivel a jogsza­bály élteimében 1993. ja­nuár l-je és 15-e között össze kell hívni a társada­lombiztosítási önkormány­zat első közgyűlését, várha­tóan a jövő év második fe­lében sor kerül al képvise­lők megválasztására. Biz­tosítási képviselő — mi­ként az egy elfogadóit mó­dosítással bekerült a tör­vénybe választójoggal rendelkező magyar állam­polgár lehet, viszont ki vannak zárva a tisztségre választhatók köréből az or­szággyűlési képviselők, va­lamint a kormánytagok. A T. Ház csütörtök dél­előtt elfogadta a levéltári anyag védelméről és a le­véltárakról szóló 1960-as törvényerejű rendelet mó­dosításáról szóló törvényt. A módosító javaslatokról szóló vita megkezdése előtt felvetődött egy elvi kérdés: a kapcsolódó módosító in­dítványok értékelésé. Mivel ez egy általános, ügyrendi állásfoglalást igénylő kér­dés, ezért a ház úgy dön­tött: megbízza az ügyrendi bizottságot, hogy alakítson ki egységes véleményt. A képviselők ezután csak három módosító indítványt szavaztak meg: az együk arról intézkedik, hogy ma­radjon ki az a kitétel, mi­szerint 1948. és 1989. kö­zött „állampártként” műkö­dött a Magyar Dolgozók Pártja és az MSZMP. Azt is támogatták a képviselők, hogy a munkaügyi, vala­mint a pénzügyi-számviteli adatokat — az ügyviteli ér­dek fennállásáig — az MSZP kezelésbe a kérel­mére visszakaphassa. Ezen­kívül egy' módosítás szerint kimarad a törvény szövegé­ből az a rendelkezés, amelynek értelmében az olyan iratokat, amelyek tartalmából kétséget kizá­róan megállapítható, hogy ezek nem a közhatalom gyakorlása sorún keletkez­tek. az MSZP rendelkezésé­re kell bocsátani. A testület délben megtár­gyalta és az emberi jogi bizottság módosító javasla­tával együtt elfogadta a faji megkülönböztetés va­lamennyi formájának ki­küszöböléséről New York­ban, 1865. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1969-es törvényerejű rendelet módosítását célzó törvényt. ÚJ JAVASLAT KÉSZÜL A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüg­gő kiegészítő, és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtását és megtárgyalását az indo­kolta. hogy a nevezett tör­vény 1991. április 30-ig kö­SZELLÓRE PANASZKODNAK, MERT... Szellő hordja a cementport (Folytatás az 1. oldalról.) gás, hogy Szellő úr kyt nagy teherautója sokszor éjjel is jön-megy, szállítja a cementet. És ugyebár az emberek éjszaka aludni szeretnek, nem a dübörgő monstrumok zajára szünte­lenül felriadozni. A harma­dik kifogás, hogy a szállító teherautók csúfosan tönk­reteszik az amúgy sem jó minőségű, agyaggal borított dűlőutat, ritka mély és át- lábolííatatlan sártengert „varázsolnak” az ott na­ponta közlekedni kénysze­rülő szomszédok, gyalogos gyerekek, bicikliző felnőt­tek alá. Azok vagy másik, járhatóbb dűlőt, ezzel ke­rülő utat választanak, . vagy úsznak a sártengerben. Szellő, úr alkalmazottja, Károlyi József szerint is jobb megelőzni a háborús­kodást, ezért máris tettek egyet s mást. Az eredeti két cementtároló kis silót tavaly egy nagyra cserél­ték, s az újnak sokkal kor­szerűbb a portovábbító be­rendezése: zárt csövön jut a cement a silóból az autók­ba, a zsákokba. Ezzel már­is kevesebb porszemcse ke­rül a levegőbe. Szüntelenül javítani, finomítani akar­nak a technológiájukon, ezért jövő nyárra vízágyas töltőrendszert építenek be. Ennek lényege, hogy a szál­ló cementpori töltés közben zárt rendszerben vízén át vezetik, ami megköti á le­begő szemcséket. Az éjsza­kai fuvarozás sajnos ma­rad, túrja szét kezét Ká­rolyi úr. Mindeneseire ez nem azt jelenti, teszi hoz­zá, hogy télvíz idején is ak­kora a forgalom, mint nyá­ron. Most, decemberben két-három hetente ha egy éjszakai fuvarjuk van, nyá­ron jóval több. A harma­dik kifogás, a teherautók járhatatlanná teszik a dű­lőt. Nos. a jó szándék je­leként Szellő úr kétszázezer forintot ajánlott fel a dűlő kemény anyaggal való bur­kolására. Igaz, ez nem elég a több száz méteres útsza­kasz szakszerű beborííásá- nak költségeire, de szeren­csére a helyi önkormány­zat készséget mutat arra, hogy az útépítésre mielőbb jusson pénz. Néhány hónap múltán, reméljük, lesz is az ügyből valami, s akkortól nem a szellő, hanem csak Szellő viszi majd a cement­port a Csemő-Zöldhalmon. —kk— telezte a kormányt: terjesz- sze az Országgyűlés elé az önkormányzatok tulajdoná­ba kerülő bérlakásokra, il­letve a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonat­kozó törvényjavaslatot. Mi­vel ez mind a mai napig nem történt meg, és a ha­tályos jogszabályok ellen­tétben állnak az önkor­mányzati törvénnyel, ezért kompromisszumos javaslat­ként — Sóvágó László (MDF) módosító javaslatát elfogadva — a T. Ház hoz­zájárult ahhoz, hogy a kor­mány 1993. március 31-ig terjessze be az új törvény- javaslatot. 27 MILLIÁRD TÁMOGATÁSRA Az Országgyűlés tegnap délben megszavazta a helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló — a kor­mány által másodszor, vál­tozatlan tartalommal beter­jesztett — országgyűlési határozati javaslatot. Bo- roiss Péter belügyminiszter a részletes vita lezárása­ként válaszadásában hang­súlyozta: az elmúlt évben elhatározott támogatandó célok nem változtak, és a kői «égvetési törvényjavas­latban csupán 27 milliárd forint ál! rendelkezésre az önkormányzati címzett én céltámogatásokra. Ezután a parlament meg­kezdte a szavazást a hatá­rozati javaslathoz benyúj­tott módosító indítványok­ról. Már az együttes jelen­tés 24. pontjánál . tartottak a képviselők, amikor is Mádai Péter SÜDSZ-es képviselő ügyrendi kérdés­ben kért szót, és kérte, vizsgálják meg, hogy jel­zett-e szavazatot a gép a Szokölay Zoltán (MDF) mellett ülő képviselőnél. Varga Zoltánnál (MDF), ott ugyanis nem ül senkt Ezután heves szópárbaj kö­vetkezett a képviselők kö­zött arról: mikor távoztak Szokolay Zoltán mellől „padtársai”, illetve arról, hogy ilyen körülmények között folytatható-e a sza­vazás. Az érintett képvi­selő tagadta, hogy más gombját is megnyomta vol­na. Mint kiderült, fél órára volna szükség az informá­ció ellenőrzéséhez, ezért a képviselők az aieinök több­szöri felszólításának eleget téve folytatták a szavazást. Még egy alkalommal kapóit főszerepet a szavazógép, amikor egy másik kérdés­ben az elnöklő Dörnbach Alajos a szavazás után le­törölt tábla újbóli bemuta­tását kérte, de azon más adatok jeientek meg. mint azt megelőzően. Erről is hosszabb vita bontakozott ki, amelynek végén "a képvise­lők ígéretét kaptak arra, hogy a parlament vezetősé­ge kivizsgáltatja az ese­ményeket. A helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti sza­bályokról szóló 1990-es évi törvény módosítását célzó törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalásával, illetve megszavazásával ért véget röviddel két óra előtt az Országgyűlés , . csütörtöki ülésnapja. " " '

Next

/
Thumbnails
Contents