Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

I. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1991. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Eszmecsere a közművelődésről BUDAJ/IDÉKI BUDAÖRS • EKD • SZAZHALOMB ATT A • PILIS VÖRÖSV AB • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATT • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNYE O ÜRÖM Európa vagyunk ifjúsági mozgalom (I.) Tényekkel bizonyították Aa elmúlt héten három napon át az Európai Közösség cászlaját lobogtatta a szél a budaörsi Illyés Gyula Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskola kapuja fölött. Az iskola kezdeményezte Európa vagyuuk (Fit for Euro­pe) ifjúsági mozgalom háromnapos konferenciát szerve­zett. ami többi között arról is szólt, hogy az európai ér­tékek hierarchiájából mit tartanak fontosnak a diákok és a tanárok. Vendégül láttak ukrán, észt, litván, angol és norvég tanárokat, és jöttek előadók Hollandiából, Né­metországból és természetesen Magyarországról is. A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium kezdeményezte Európa vagyunk ifjúsági mozgalom céljai között sze­repel, hogy a magyar fiata­lok sajátítsák el a pluralis­ta gondolkodásmódot és az ennek megfelelő viselkedé­si modelleket. Fejlesszék többnyelvű és interkulturá- lis kommunikációs képessé­geiket, gyakorolják az öko­lógiai gondolkodást és az egészséges életmódot. Igényeink szerint — Az iskolánk nyáron már otthont adott egy tíz­napos, a mozgalom által szervezett nemzetközi tá­bornak — mondja Tóth Béla, a budaörsi intézmény Igazgatója. — A mostani konferencia tulajdonkép­pen annak a folytatása. A mozgalom mindenkori cél­kitűzései megfelelnek az Európa Tanács ifjúsági struktúrái által támogatott tevékenységnek. — Honnan az ötlet, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz? — Iskolánk évek óta in­tenzív nemzetközi kapcso­latokat folytat. 1989-ben vettük fel a kapcsolatot a németországi Bretzfeld kö­zépiskolájával. Évente húsz tanuló láthatja vendégül mintegy tíz napra hasonló korú társát, akik természe­tesen viszonozzák a ven­déglátást. Mi olyan iskolát szeretnénk kialakítani, ahol a diákok több alternatív le­hetőség közül választhat­nak. Szeretnénk, ha tanul­mányaik befejeztével két állami középfokú nyelv­vizsgával és olyan bizo­nyítvánnyal rendelkezné­nek, mely egész Európában munkavállalásra jogosíta­na. Az Európához való tartozást mi, magyarok nem kimondottan tényként éljük meg. Igényeink sze­rint persze odatartozunk, de azt, hogy Európa vagyunk, nyilvánvalóvá kell tennünk, tényekkel kell bizonyítanunk. A mozgalomhoz csatla­kozók — mint azt megtud­tuk — nem akarnak hang­zatos szavakon lovagolni, és nem is igazán szeretik a látványosságra törekvő nyilvánosságot, hírverést. Előbb inkább produkálni akarnak. Rossz példák A célok között szere­pel, hogy a fiatalok sajátítsanak el egyfajta pluralista gondolkodásmó­dot és az ehhez társuló vi­selkedési modelleket. Ép­pen Budaörs jelenlegi ön- kormányzatának képviselő­testülete mutatja számukra a „rossz példát”, hogy bi­zony az elmúlt negyven év alatt mennyire nem tanul­tunk meg demokratikusan vitatkozni. Nos, a mozga­lomban részt vevők szeret­nék, ha a parlamentáris demokrácia, a jogállamiság, az állampolgári öntudat, az emberi jogok természetes viselkedési modellként be­épülnének a diákok, a kö­Pilisszántó Hagyományőrzők A pilisszántói iskolások lelkesen gyűjtik a régi fa­lusi szokásokat és hagyo­mányokat. Az iskola faliúj­ságján teszik közhírré, hogy nagyszüleik, dédszü- leik ifjúkorában milyen szokások voltak divatban bizonyos ünnepeken, szüret idején, farsangkor, milyen módszerekkel próbálták megjósolni, milyen lesz a következő évi termés, ho­gyan faggatták a sorsot jö­vendőbelijük kilétéről. Kucsik Anna gyűjtéséből például megtudhatjuk, ho­gyan ijesztgették Luca nap­ján a házhoz közeledő Lu­cákat : „ ... egy kibelezett tökbe szem- és szájnyílást vágtak, s égő gyertyát tettek bele. A sötétben félelmetesen világított a tökfej.” Hogy mit hoz a követke­ző év, milyen lesz az idő­járás és a termés, az aláb­bi egyszerű módszerrel tudhatjuk meg: „Karácsony este 12 hagy­malevelet állítunk egymás mellé, ezek a hónapokat jelképezik. Ezután sót szó­runk bele, s amelyik levél­kében a legtöbb hagymalé gyűlik össze,-az lesz a leg­csapadékosabb hónap, vagy abban lesz a legjobb ter­més.” A titkot Nagy Orsolyá­nak árulta el valaki. A pilisszántói gyerekek­nek további lelkes gyűjtést kívánunk, és ne felejtsék, hogy Luca napján kell el­ültetni a karácsonyra szánt búzát is! zeljövő politikusai, helyi képviselői tudatába. Sze­retnék, ha az iskolába járó fiatalok magukévá tennék Európa etikai és erkölcsi normáit, így például a nyi­tottságot, a versenyképessé­get, a közösségi szellemet, a segítőkészséget. Egységre törekvés — A mozgalom működési módja projektumcentrikus, nincs szervezeti felépítés — mondta Tóth Béla. — Bár­mely iskola, egyetem, ifjú­sági szervezet, közösség, amelyik osztozik a mozga lom céljaiban, kezdemé nyezhet projektumokat a „Fit for Europe” címszó alatt. A projektumok lehet séges formái: nyelv gya­korló, örökségőrző, környe­zetvédelmi, számítógépes táborok, valamint közös ki­állítások, vetélkedők, mű­vészeti, filmes, televíziós produkciók készítése. Sok minden múlik azon, hogy hogyan ismerik meg egy­mást a világpolitika balfo­gásaitól megviselt, szétfor­gácsolt Európa lakói. Ha majd igazán helyükre ke­rülnek az európainak neve­zett értékek, akkor válik ténnyé a kontinens lelki és szellemi egysége. Deák Attila (Folytatjuk) Előnyök és A közelmúltban a Zsám- béki-medence közművelői eszmecserére gyűltek össze, ahol kitűnt, hogy gondjaik szerteágazóak. Szó esett arról az igény­ről, amelynek köszönhetően sorra épültek az általános művelődési központok. Az első ilyen intézmények épí­tésekor nem volt, és ma sincs jogilag tökéletesen tisztázva az óvoda, a mű­velődési ház és a könyvtár együttműködésének minden részlete. Gazdaságosságán kívül itt mód kínálkozik új irányítási, működési, taní­tási eljárások kipróbálásá­ra. Az iskolainál lazább jogi keretben gazdaságilag és szakmailag is közelebb ke­rülhet egymáshoz például az alsó tagozat és az óvoda, vagy a könyvtár és az is­kola, kidolgozhatok és valóra válthatók önálló, csak egy általános műve­lődési központra érvényes programok, indíthatók kü­lönböző tanítási, szervezési, közművelődési kísérletek. Igaz, az új oktatási tör­vény tervezete az iskolák számára is lehetővé teszi a gazdásági és a szakmai önállósodást, ám az általá­nos művelődési központok­ban még ma is nagyobb az esély az önálló elképzelé­sek valóra váltására. Sok helyütt a körzetesí­tést kerülték el a falvak az általános művelődési köz­pont megnyitásával. Ez az igyekezet gyakran oda ve­zetett, hogy csupán közös igazgatás alá vonva az is­kolát és az óvodát, kiáltot­ták ki az általános művelő­dési központot. Anélkül, hogy szakmai szempontból többre vállalkoztak volna, mint korábban, a külön- irányítás ideje alatt. Nem szerencsés, ha kizárólag a kölcsönös gazdasági elő­nyök kiaknázására korláto­zódik az együttműködés, ha csupán ez jelenti az újsze­rűséget művelődési ház és iskola vagy óvoda kapcso­Meghirdették az üzletet Átalakulás előtt (Hamcsovszki János felvétele) Bezárt Százhalombattán a Domus lakberendezési bolt. Ahogy Cséki Edittől, a városi igazgatási iroda ve­zetőjétől megtudtuk, az Állami Vagyonügynökség meghirdette az üzlethelyi­ség bérleti jogát, ugyanis átalakult a vállalat. Koráb­ban a Domus meglévő he­lyiségeinek egy részét már bérbe adta. fgy az egyikben élelmiszer-, a másikban sa­látabár. a harmadikban zöldségesbolt üzemelt. Nemrégiben hirdették meg a régi áruház egész terü­letét. Az egyik részt az az üzemeltető nyerte, aki már régebben is bérelte a terü­letet. Aki megnyeri a lici­tet, az vagy tíz évig bérel­heti a helyiséget, s azt áru­sít benne, amit akar. Az állami vagyon hasznosítá­sával a Vagyonügynökség foglalkozik, az önkormány­zathoz, pontosabban a költ­ségvetési üzemhez, a bér­leti díjak kerülnek, azt kö­vetően, ha már eldőlt, ki lesz az új bérlő. A többi között ezekből a díjakból fe­dezi — a januártól már házkezelési szervezet — a lakások és a nem lakás cé­lú helyiségek karbantartá­sát. S ha az üzletben történik valami meghibásodás, azt is ezekből az összegekből fizetik. hátrányok latéban. Főként a nagy in­tézmények gondja a sze- mélyiségnevelés nehezebbé válása, pontosabban a ta­nulók elszemélytelenedése. Mert ahol ezer vagy ennél is több gyerek tanul az ál­talános művelődési köz­pontban, ott valóban nehe­zen lehet megteremteni azt a benőséges kapcsolatot ta­nár és diák között, amely a kisiskolákra általában jellemző. Az eszmecsere résztvevői közül többen hangsúlyoz­ták: ahhoz, hogy a közmű­velődés központjává váljék az intézmény, meg kell is­merni a helyi társadalom művelődési, szórakozási igényét. Nem kérdőív alap­ján, hisz ezzel a módszerrel már több helyütt vallottak kudarcot a népművelők. Ahogyan a pedagógusnak a gyerekkel, a szülővel kell eleven kapcsolatot tartania, úgy a népművelőnek a la­kossággal. Csak így tud­hatja meg az emberektől, hogy milyen programok ér­deklik őket valóban, mi az, amiért minden tennivalóju­kat félretéve elmennek a művelődés házába. Kiderült az is, hogy amíg egyesek előnynek érzik az integrált intézmények mű­ködésének laza jogi szabá­lyozását, addig mások szenvednek miatta. Ügy látszik, ami jó az egyik tantestületnek, az rossz a másiknak, amiért itt lelke­sednek, azon másutt mér­gelődnek. D. A. Erdélyi művészvendégek Érden, a művelődési köz­pontban, december 13-án, pénteken, 18 órai kezdettel lép fel a Marosvásárhelyi Népi Együttes. Az erdélyi művészek rendezvényére a belépőjegyek 50 forintért válthatók meg. Fontos feladat Pest megyében az ebek száma elérte a 189 ezer 599-et. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elmúlt évekhez képest 106 szá­zalékkal több a kutya. Mivel az önkormányza­tok ’tennivalóira vonat­kozó 20-as számú tör­vényben négy cikkely is foglalkozik az állatok nyilvántartásával, s a helyi állategészségügyi teendőkkel. A jegyzők feladata tehát egyebek között az, hogy hatáskö­rüknél fogva kötelezzék az érdekelteket az álla­tok, köztük az ebek ösz- szeírására, oltására. An­nál is inkább fontos fel­adat ez, mivel már idén 4 veszett állatot találtak a megyében. Görög táncház Annak, aki kedveli Görög táncház várja de­cember 21-én, az érdi Mű­velődési Központban a mű­faj kedvelőit, 17-től 20 óráig. A belépőjegyek 30 forintért válthatók meg. A népfőiskolái eszme A közjó érdekében A népfőiskolái eszme és művelődési mozgalom a XIX. századi Dániában született meg, a nemzeti gondolat, a polgárosodást és a társadalmi önszervező­dést, az egyéni és a közös­ségi autonómiát szolgálta. Szerepe volt a polgári-ál­lampolgári öntudat kiala­kításában, az emberek kö­zötti szolidaritás megerősí­tésében és társadalmi mé­retűvé növelésében, az ön­álló paraszti gazdálkodás és az ezen alapuló szövet- kezési gondolat létrehozá­sában, az önkormányzati­ság létrejöttében. A népfőiskola hamarosan meghódította Európa nagy részét, Észak-Amerikát, s hazánkba is eljutott a hí­re már a múlt század vé­gén. A magyar népfőiskolái mozgalom a két világhábo­rú között, a 30-as években élte első fénykorát. Célul tűzte ki a modern mező- gazdasági ismeretek, tech­nológiák elterjesztését, az öntudatos falusi vezetőré­teg, a „parasztvezetők” ki­nevelését, a nemzeti és az erkölcsi érzület ébresztését. „Jobb polgárt, jobb haza­fit s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja” — fogalmazta meg Móricz Zsigmond 1940-ben. 1948­ban harmincöt év áristom- ra utalták a népfőiskolát. Ám a demokrácia lehető­ségének első megnyilvánu­lásakor már ismét tette a dolgát a népfőiskola. A ’90­A Thelma és Louise cí­mű amerikai filmet vetítik december 12-én, csütörtö­kön az érdi művelődési központban 17 óra 30 per­ces kezdettel. Ridley Scott rendezte a filmet, a fősze­repben Susan Saradon lát­ható. es évek elejétől a régóta várt jó, igaz és őszinte szó erejével sokakat döbbentett rá az egyéni és a társadal­mi helyzet tarthatatlansá­gára. Sokaknak adott új öntudatot, s sokakban éb­resztett fel új tenni akarást. Hamarosan~az országot be­hálózó mozgalommá vált, odafordult a szociális bajok felé is, terjesztette az új eszméket a vállalkozásról, a valódi szövetkezésről, az igazi közösségekről, az ön­igazgatásról. Tennivalói véget értek volna? Korántsem. Több évig, vagy talán évtizede­kig sokat kell még tenni azért, hogy az emberek a kerítésükön túlra is úgy tekintsenek, mint a saját­jukra. Vissza kell adni a közösség, a szolidaritás, az együttműködés, a szövetke­zés értékét, a közéletiség minőségét. Tanulni kell, míg eljutunk a valódi, ha­tékony önigazgatáshoz. E problémák a helyi ön- kormányzatok mindennapi munkájában is megjelen­nek. Kézenfekvő, hogy a népfőiskolák és a helyi ön- kormányzatok szorosra fűz­zék kapcsolatukat a közjó érdekében. Így segíthetik kölcsönösen egymás mun­káját, szolgálhatják egyre jobban helyi társadalmun­kat, a lakosságot. A párt­semleges együttműködés a kölcsönös előnyök folyama­tos rendszerét alakíthatja ki, s a természetes egymás­rautaltság fölismerése köz- megelégedést válthat ki. — d — BUDA VIDftKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. © Fogadónap minden hét­főn 11—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: IMS. Telefon: 138-4761, 138-4067. er—ed J. Sz. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents