Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

feszüli a helyset a Csepel Autóban Csak a csődöt tetéznék sztrájkkal (Folytatás as l. oldalról.) íven sok dolgozó kerül uajd az utcára; az érdek- védelmi szervezet a volt vezérigazgatóval megálla­podást kötött. Ebben rögzí­tették, hogy a végkielégítés mértéke a gyárban eltöltött időtől függően 4-16 hónap- nap megfelelő átlagkereset lesz. A jelenlegi gazdasági vezetés ezt a megállapodást akarja módosítani, csak a munka törvénykönyvében rögzített 1-5 hónapot kí­vánja az új kollektív szer­ződésben rögzíteni. A vállalati biztos arra hivatkozik, hogy neki a cég vagyonának védelmét kell biztosítania, s ha tar­tanák magukat a régi meg­állapodáshoz, az az ottma­radó dolgozókat is sújtaná. Ezt az érvelést a szakszer­vezet elfogadhatatlannak tartja. Ügy vélik, ezt gaz­dasági számításokkal nem támasztották alá, s őzt sem jtártják jón-aik, hogy szem-' be akarják állítani az el­bocsátandó és a vállalatnál ’maradó dolgozókat —varról nem is beszélve, még nem lehet tudni, ki kerül az egyik, illetve a másik ol­dalra. A fő baj ugyanis valószí­nűleg az, hogy a gyárban változatlanul nincs sem termelés, sem munka, Hiá­ba készült el az új szerke­zeti felállás, az ott dolgo­zók még mindig nem tud­ják, mi lesz a Csepel Autó sorsa, mikor és mit fognak gyártani. A bizonytalan helyzet­ben várható, hogy még az év végéig újabb közel ezer ember kapja kézhez a mun­kakönyvét, miközben a ter­vezett privatizációról, eset­leges vevő jelentkezéséről csak folyosóipletyka-szín- ten lehet hallani. A jelek arra mutatnak, a dolgozók ragaszkodnak majd ahhoz, hogy a szak- szervezeti testület ne en­gedjen a végkielégítés kér­désében. Ha a gazdasági vezetés sem kész a komp­romisszumra — bár erre, úgy tonik, a Szdrtälif Szer­vezet is hajlana —, akkor az előírások szerint egyez­tető bizottságot kell alakí­tani, s ha akkor, sem szüle­tik megállapodás, úgy érvé­nyes kollektív szerződés hiányában jövőre a gaz­dasági vezetésnek minden egyes dolgozóval külön kéül munkaszerződést kötnie. Hogy ez a helyzet — te­kintettel az idő rövidségére és a felek eléggé eltérő ál­láspontjára — elkerülhető lesz-c. meglehetősen kétsé­ges. Mindenesetre annyi bi­zonyos, roppant feszült a hangulat a gyárban, a vég­kielégítés körüli hercehur­ca. a küszöbönálló elbo­csátások, a bizonytalan jö­vő úgy tűnik, kikezdte az emberek idegeit. Tervezik, hogy a jövő heti vasasszak­szervezeti figyelmeztető sztrájkhoz is csatlakoznak. Elképzelhető, hogy értesít­ve a kényszerszabadságon lévőket, demonstrációt is rendeznek. Az egyes dol­gozói megnyilvánulások már a szélsőségektől sem mentesek. Jó lenne tehát, ha mégis sikerülne megta­lálni a kompromisszumos megoldást, hiszen ha az in­dulatoké lesz a főszerep, akkor mindenki veszíteni fog. —hargitai— EREDMÉNYES GAZDASÁGDIPLOMÁCIA Keleti exportkilátásaink Az idei katasztrófahangulat ellenére a mezőgazdasági termékek kivitele mindössze néhány százalékkal lesz alacsonyabb, mint a múlt évben, s ez az arány valószí­nűleg javul 1992-ben az eddigi gazdaságdiplomáciai lé­pések eredményeként — mondta Kádár Béla miniszter. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vál­lalatok, cégek képviselőinek tartott előadást a hazai kül­gazdasági kapcsolatok je­lenlegi helyzetéről. Előadá­sa előtt az MTI munkatár­sának elmondta: valószínű hogy a Szovjetunióban ki­bontakozó fejlemények ha­tására a jövő évben kedve­zőbbek lesznek a mezőgaz­dasági, élelmiszer-ipari ter­mékek értékesítési lehető­ségei, magasabb színvona­lú exportot fog az ország lebonyolítani. Tehát az a folyamat, amelyet a keleti kereskedelem összeomlásá­nak szoktak minősíteni, fel­tehetően megáll, hacsak nem kövekezik be valami­lyen rendkívüli állapot a Szovjetunióban. Nyugati kapcsolataink egyik közvetett fejleménye ugyancsak a kedvező hatást erősíti — hangoztatta a miniszter. Nevezetesen az, hogy Magyarországot ex­portőrként bekapcsolják a Szovjetuniónak nyújtandó segélyprogramokba. Bár a legutóbbi változások miatt úgy tűnik, hogy e progra­mok sorsa nem zavartalan és törésmentes, de éppen a kelet-európai térség stabili­zálásához fűződő érdekek következtében exportlehe­tőség ebből a programból is adódik. A miniszter utalt arra, hogy hazánk hétfőn írja alá a megállapodást az. Európai Közösséggel. Véleménye szerint az EK országaiba irányuló magyar kivitel el fogja érni, talán meg is haladja az 1 milliárd dol­lárt. Ennek az összegnek mintegy 70 százalékára a jövő évben 20 százalékkal csökkennek a vámok és a lefölözések, majd 1993-94­ben úgyszintén. Tehát 25 hónapon belül 60 százalék­kal csökkennek a magvar mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékekre kirótt terhek. A jelenlegi volu­ment pedig évente 10 szá­zalékkal bővítheti hazánk a következő öt évben — je­lentette ki Kádár Béla. Nemetek A német gyarországi a kórházaik, polgárok ma­utókezeléséről, a társadalom­biztosítás és az önkormány­zatok együttműködés érő! tartanak országos tanácsko­zást december 17-én, ked­den 9 óra 15 perces kez­dettel a Budapest V. kerü­leti Városháza utca 7-ben. A városok, megyék és ré­giók részt vevő polgármes­terei, tiszti főorvosai, va­lamint a környezetvédelmi hivatalok képviselői az egészségügyi témák mellett a hulladék újrahasznosítá­sával és a környezetvéde­lemmel is foglalkoznak. Igazságosabb közteherviselést az adózásban Támogatók és ellenzők a költségvetés vitájában Tegnap reggel Szabad György elnökletével napi­rend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját az Országgyűlés. Dénes János független képviselő a jövő év elején törvényjavaslatot nyújt be az MSZMP feloszlatása és vagyonának elkobzása ér­dekében. A honatya ezt a keddi parlamenti ülés kez­detén — napirend előtti fel­szólalásában — jelentette be, kifejezve egyúttal ab­béli reményét, hogy a kor­mány januárig hasonló ér­telmű törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés eié, ami feleslegessé teszi önálló képviselői kezdemé­nyezését. Javaslatát részle­tesebben nem indokolta. MEGVALÓSÍTHATÓ, KOMOLYTALAN? A felszólalásra röviden reflektált Szabad György házelnök, és rámutatott: valamennyi hivatalosan be­jegyzett párt alkotmányo­san működhet az ország­ban. Ugyancsak napirend előtt kért szót Szűcs M. Sándor (MDF), aki az 1957- ben koholt vádak alapján kivégzett Gulyás Lajos re­formátus lelkipásztorról és a Kádár-rendszer évtizedei­ben megbélyegzett hozzá­tartozóiról emlékezett meg. A szerdai ülésen a frakciók vezérszónokainak felszóla­lásaival folytatódott az 1992-es költségvetés terve­zetének általános vitája. A kormánykoalíció pártjai közül az MDF és a KDNP biztosította egyértelmű tá­mogatásáról a költségvetési tervezetet. A kisgazda frak­ciók közül az Országgyűlés szóhasználatában 33 tagú­nak nevezett csoport állás­foglalása volt ilyen tartal­mú. Becker Pál (MDF) meg­védte a kormányzat enyhén optimista előrejelzéseit a jövő év gazdasági folyama­tairól, és megvalósítható­nak minősítette a költség­TOROKÖBLÍTŐ SAJÁT TERMÉSBŐL Cseppfolyós lesz az ősz gyümölcse Betéti társaság Üzemelteti Sóskúton a helyi szeszfőz­dét. A tulajdonosok a fővá­roshoz kötődnek, de vállal­kozásuk kétségtelenül több évtizedes hiányt pótol. A sóskútiaknak egykoron Zsámbékra, vagy Diósdira kellett átruccanniuk, ha a kertjükben összeszedett hullott gyümölcsöt — szil­vát, vagy körtét, netán a szüretnél, a szőlő préselése­kor keletkezett törkölyt, amelyet gondosan érleltek — kívánták kifőzetni. Mert az igényesebbek úgy véle­kedtek, hogy a saját termé­sükből nyert toroköblítő az igazi. Télidőben, reggelente, s különösen a disznótorok idején, vallják az érintet­tek, bizony jólesik egy kis testet melengető itóka. Mostanság, különösen az idősebb kordáknak, a nyug­díjasoknak jelenthet némi fizetéskiegészítést az, ha a szorgalmasan összegyűjtött alapanyagból főzött pálin­kát eladják. A község polgármestere, Komár János elmondta, hogy ez a vidék mindig is híres volt szorgalmas lakói­ról s azok gyümölcs- és sző­lőtermesztési kedvéről. A környező településeken az utóbbi egy-két évben több szeszfőzde is nyílott. Mint ismert, az országban létez­nek már olyan kisszövetke­zetek. amelyek komplett szeszfőzdéi berendezéseket gyártanak és telepítenek Á szeszfőzés változatlanul állami monopólium, ezért ezekből! a vállalkozásokból jelentős bevételek származ­nak. Az viszont elgondolkod­tató, hogy egykoron, közel fél évszázaddal ezelőtt Sós­kúton tucatnyi élelmiszer- üzlet és három-négy pék­ség működött. Ma van há­rom élelmiszerbolt, de pék­ség nincs. A polgármester is megerősítette, hogy a szeszfőzde hiányt pótol. Természetesen jó volna, ha történetesen pékség is nyíl­na a községben. A vállalkozások korát él­jük. Sóskút polgármestere panaszkodik, hogy nem tud területet biztosítani a je­lentkező cégeknek. Akik meg földet adnának el, olyan árat kérnek, amire még a Rózsadombon élők is felkapnák a fejüket. Gy. I* vetésben lg megjelenő ter­veket a reáljövedelmek és a szociális ellátások szin- tentartására, az állami új­raelosztás mértékének csökkentésére, az infláció letörésére, a privatizáció gyorsítására és a verseny- képes export növelésére. Füzessy Tibor (KDNP) az általában támogató ál­láspontját azzal indokolta, hogy az Antall-kormány kül- és belpolitikája sike­res volt, és az éves költség- vetés megszavazása a kor­mány általános politikájá­nak támogatását fejezi ki. A kereszténydemokrata po­litikus azonban arra is fel­hívta a figyelmet, hogy nem látják megfelelőnek az antiinflációs politika esz­közrendszerét és a szociál­politikára fordítható össze­gek biztosítását. Dragon Pál a kisgazdák nevében kevesellte a mezőgazdasági export tervezett támogatá­sát, valamint a belügy, a kiilügy és a honvédelem ki­adásainak előirányzatát. Az ellenzéki pártok és a független képviselők véle­ménye megegyezett abban, hogy a késedelmes benyúj­tás komolytalanná teszi a tervezet tárgyalását. A fel­szólalók elvetették a kor­mányzat elemzését az idei és a jövő évi várható gaz­dasági folyamatokról. Szin­tén egységes kritika érte a költségvetés szerkezetét: semmi változás az elmúlt évek gyakorlatához képest, nem módosult az állami ki­adások szerkezete, s így le­hetetlen elfogadható költ­ségvetés kidolgozása. Béké­si László (MSZP) azt ja­vasolta: a kormány vonja vissza tervezetét. A jövő év első negyedében működ­jön az idei költségvetés, fa­gyasszák be a kiadásokat, és csak az oktatás és a szo­ciálpolitika, azon belül Is a munkanélküliség kezelése kaphasson több pénzt az ideinél. Tardos Márton (SZDSZ) külön felhívta a figyelmet a költségvetési intézmények áldatlan hely­zetére, amit az általános korlátozás okoz. Egyre ke­vésbé bízhatunk a gazda­ság alkalmazkodóképessé­gében, amely megmentette a gazdasági összeomlástól az országot. Már nemesük az állami vállalatok, de még a vegyes vállalatok közül is többen kénysze­rülnek vagyonfelélésre — mondta Tardos Márton. INFLÁCIÓT GERJESZTŐ? Orbán Viktor (Fidesz) elfogadhatatlannak, inflá­ciógerjesztőnek minősítette a kormány költségvetés­tervezetét, amely szerinte olyan különleges emberfaj­nak tekinti a magyart, amely kevesebb jövedelem­ből egyszerre képes több adót fizetni, többet fogyasz­tani és megtakarítani. A fiatal demokraták vezérszó­noka kijelentette, hogy e törvénytervezet döntő bizo­nyíték: az Antall-kormány alkalmatlan feladata ellátá­sára, és ezért a miniszter- elnök személyesen felelős. Kállay Kristóf a függetle­nek nevében elsősorban az önkormányzatok lehetetlen anyagi helyzete miatt tar­totta elfogadhatatlannak a kormány előterjesztését. Az utolsónak felszólal Torgyán József (FKGP) alapvetően a költségvetés pazarló voltát ostorozta, « kifogásolta, hogy a kiadá­sokhoz alakítják a bevéte­leket, romlik a mezőgazda- sági támogatás rendszere; és nőnek az állami kiadá­sok. A kisgazda képviselő jelezte, hogy javasolni fog­ja a reprezentációs költsé­gek ideiglenes megszünte­tését. E keretek nagyságát különösen irritáiónak tart­ja, amikor társadalmi szer­vezetek fillérekért könyö­rögnek. Az elnöklő Szűrös Má­tyás az általános vitát ez­után elnapolta, így az elő­reláthatólag a jövő héten folytatódik majd. Az Országgyűlés szerdal ülésén megkezdte az adó­zás rendjéről szóló, 1990. évi törvény módosítására benyújtott kormányjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Kupa Mi­hály a módosításokat két alapvető csoportba sorolta-. Egy részük azért szükséges, hogy az adózás rendjét hozzáigazítsák az utóbbi időben hozott törvények­hez. Ezen túl azonban olyan módosítások is sze­repelnek a csomagban — mondotta Kupa Mihály —, amelyek az adóhatóság be­hajtási lehetőségeit növel­nék, hiszen egy adórend­szer annyit ér, amennyi adót be lehet hajtani segít­ségével. APEH-ERÖSÍTÖ MÓDOSÍTÁSOK A pártfrakciók vezérszó­nokai számos kifogással él­tek a beterjesztett módosí­tásokkal kapcsolatban. Mind a liberális ellenzék, mind a szocialisták felszór lalója feleslegesnek ítélte a vagyonnyilatkozat-tételt, é* egyúttal arra is felhívták a figyelmet: a közelmúltban elfogadott pénzintézeti tör­vény paragrafusait sértené a banktitok felfüggesztés«. Az MDF vezérszónoka vi­szont éppen azt üdvözölte a beterjesztett törvénymódo­sításban, hogy annak révén sikerül az adózás koréba vonni az eddig eltitkolt jö­vedelmeket, és kevesebb le­hetőség kínálkozik az adó­hatóság kijátszására. Ugyanakkor az igazságo­sabb közteherviselés meg­valósulására is esélyt látott a kormánypárti képviselő, hangsúlyozva: elfogadha­tatlan, hogy a közterhek javát továbbra is a bérből és fizetésből élők viseljék. Hasonló véleményen volt a kereszténydemokraták fel­szólalója, aki a vagyonnyi­latkozatot szintén alkalma« eszköznek találta a látha­tatlan jövedelmek felderí­tésére. Az Országgyűlés este fél hétkor — kétharmados sza­vazással — módosította a Házszabályt. Ennek értel­mében a törvényhozói mun­ka meggyorsítása érdeké­ben megszigorította a mó­dosító indítványok benyúj­tásának rendjét, majd a. tervezettnél több mint . egy órával korábban, nem sok­kal 7 Óra előtt befejeződött a szerdai munkanap. Az ülést ma reggel 9 órakor folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents