Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
Ellentétes állítások Gorbacsov szándékairól Maastrichti kérdőjelek Válságba jutott kedd délután az európai közösségi állam- és kormányfők maastrichti csúcsértekezlete. A politikusok lázasan keresik a kiutat azt követően, hogy John Major brit miniszterelnök kerek perec elutasította a szociális követelmények elfogadását a szerződésben. Mitterrand francia elnök egy felvizezett szerződés meg- vétózásával fenyegetett, és feltette a kérdést a brit kormányfőnek, hogy ha számára elfogadhatatlan a közös szociális normák érvényesítése, akkor miért nem éri be Anglia a kimaradás jogával ezt a fejezetet illetően ugyanúgy, mint a közös pénz bevezetése tekintetében. A probléma az, hogy amennyiben nem lesz megegyezés a politikai unióról, amelynek a szociális előírások szerves részét képezik a franciák és általában a többség szerint, akkor a gazdasági és pénzügyi unió terén kidolgozott kompromisszum Is hiábavaló lehet, mert több vezető csak azt tartja elfogadhatónak, ha mindkét uniószerződést egyszerre írják alá. Mihail Gorbacsov egy szóvivője kedden a brit BBC tévének adott nyilatkozatában közvetve megerősítette, hogy a szovjet elnök a lemondás gondolatával foglalkozik. — (Gorbacsov,nak) akkor is lesz mivel elfoglalnia magát, ha mennie kell. Nem kell attól tartani, hogy feladat nélkül marad — mondta Vlagyimir Likhotal elnöki szóvivő. — Mihail Gorbacsov hamarosan fejet hajt az elkerülhetetlen előtt, és lemond tisztéről — jelentette ki kedden Moszkvában a szovjet államfő egyik fő tanácsadója. Georgij Sahnazarov fiatal politikusok tanácskozásán elmondta: — Olyan helyzet kezd kialakulni, hogy nem kell sokáig várni : lemondjon Gorbacsov és csapata. A hírt a TASZSZ és a Reuter hírügynökség is közölte, de hasonló beszámolót közölt az Interfax független hírügynökség is. — Mihail Gorbacsov továbbra is az alkotmányos, demokratikus és nyilvános úton • kidolgozott új szövetségi szerződés aláírása és elfogadása mellett van, és nem foglalkozik a lemondás gondolatával — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Andrej Gracsov, az ultimátum elé állított szövetségi elnök szóvivője. Egyúttal közölte: Gorbacsov cáfolta, hogy a stratégiai fegyverzetek ellenőrzésében és parancsnokságában bármiféle változás állt volna be. Ez a kijelentés ellentmond a Leonyid Kravcsuk ukrán elnök hétfő esti sajtóértekezletén elhangzottaknak. Kravcsuk ugyanis azt mondta: már nem elég egyetlen gombot megnyomni az atomrakéták elindításához, hanem a breszti államközösség tagjainak egyidejűleg kell működésbe helyezniük a felügyeletük alatt lévő saját gombjukat. A független államok Bresztben létrejött közössége nem más, mint a szövetségi szerződés egyik változata — jelentette ki Nur- szultan Nazarbajev kazah elnök hétfői sajtóértekezletén. Nazarbajev Mihail Gor- bacsovval és Borisz Jelcinnel folytatott megbeszélései után újságíróknak elmondotta : tanulmányozta a breszti megállapodás szövegét, s úgy ítéli meg, hogy számára a Novo Ogarjovó-i szövetségi szerződés megfelelőbb. Állást foglalt a centrum Moszkvából Minszkbe történő áthelyezése ellen, s helytelenítette a szövetségi hatalmi struktúra megszüntetését. Jekin a hadsereggel tárgyal Moszkvában és Minszkben nagyszabású konzultációsorozatot kezdtek az oroszországi és a belorusz vezetők, hogy megnyerjék a parlamenti képviselők támogatását a hét végén meghirdetett orosz—ukrán—belorusz államközösséghez. Eszéket reggel óta ismét lövik, a lakosság az egész napot az óvóhelyeken töltötte. A válság közben megtartott sajtóértekezleten a város védői megismételték: nincs ok a pánikra, a horvát erők szilárdan tartják állásaikat. Kramaric polgármester felszólította az elmenekült «székieket, hogy térjenek vissza, és vegyenek részt a város védelmében. Több helyütt is fogolycsere volt. Zágrábba kora délután megérkezett a szabadon bocsátottak első csoportja, mintegy ötven személy, a legtöbbjük Vu- kovárról. Több mint másfél óráig válaszoltak az újságírók kérdéseire. Vesla Hosanac, a vuko- vári kórház most szabadult igazgatónője beszámolt az ostromlott kórházban uralkodott embertelen körülményekről. Elmondták azt is, hogy valószínűleg meggyilkolták a horvát rádió vukovári tudósítóját. A szlovén ellenzéki pártok a parlamentben felvetették a kormány iránti bizalmi kérdést. Ennek elsősorban gazdasági okai vannak. A szlovén gazdaság hanyatlásának leghitelesebb mutatója a nemrégen bevezetett, nemzeti valuta, a tallér 20 százalékos értékcsökkenése. Közben be jelen tették, hogy Borisz Jelcin oroszországi elnök a szovjet hadsereg első számú parancsnokaival szándékozik tárgyalni hasonló céllal. A képviselőiekéi való beható tanácskozás egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a köztársasági parlamentek belegyezésének birtokában kész helyzet elé állítsák Mihail Gorbacso- vot, aki a jelek szerint önszántából nem hajlandó távozni a szövetségi elnöki posztról. Gennagyij Burbulisz, az oroszországi kormányfő első helyettese bejelentette: Jelcin hétfőn este tárgyalt Jevgenyij Saposnyikov védelmi miniszterrel. Szavai szerint a miniszter teljes mértékben egyetértett a breszti egyezménynek azzal a részével, hogy a három állam egyesített parancsnokság alatt tartja a stratégiai térséget. Burbulisz közölte továbbá, hogy Jelcin szerdán a katonai körzetek parancsnokaival is találkozik. Kiszabadult a kórházigazgató VóSsággííok Horvátországban Kedden Kelet-Szlavónia és Gospic volt üorvátország- nak az a két válsággóca, ahol súlyosabb harcok voltak. Verőcét meg az éjszaka aknavetőkkel kezdték lőni, majd katonai repülőgépek köröztek a város felett, ezt követően pedig a nehéztüzérség folytatta a támadást. r Külföldi események egy mondatban Jeszenszky Géza külügyminiszter svájci kollégájának meghívására december 11-én és 12-én hivatalos látogatásra Svájcba utazik, ahol — a hivatalos programon kívül — a St. Galleni főiskola felkérésének eleget téve szerda délután biztonságpolitikai fórumon tart előadást. A Átnyújtotta megbízólevelét kedden Tallinnban Arnold Rüütelnek, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökének Já- vorszky Béla, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a helsinki magyar nagykövetség irányítása mellett Észtországban is képviseli mostantól Magyarországot. A Kazahsztán parlamentje úgy döntött, hogy a közép-ázsiai köztársaság nevéből elhagyják a „szovjet” és „szocialista” jelzőket és neve ezentúl Kazah Köztársaság lesz, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök indítványára. OLVASÓ KÉRDEZBBB g®- A KÜLPOLITIKUS VÁLASZOL Hűl A MAASTRICHTI CSÚCS TÉTJE Nem jelenti-e azt, hogy az EK mostani maastrichti csúcsértekezlete tulajdonképpen olyan vitát folytat, amelyet túlhaladottá tettek a jugoszláviai polgárháború és a Szovjetunió viharos szétesésének eseményei? Van-e realitása annak, hogy a tizenkettek hosszú távú szoros integrációs tervek megvalósításáról tárgyaljanak, amikor kontinensünk tekintélyes részén azt sem tudják, hogy mit hoz a holnap? — kérdi F. G. váci olvasónk. A m EZER LAKOSÉ holland városban tárgyaló legmagasabb szintű EK- politika-irányítók számot vetettek a külső- tényezőkkel is. A Szovjetunió gyors szétesése folytán keletkezett problémákat éppúgy megvitatták, mint a jugoszláviai vérontás megállításának lehetséges módozatait. Ugyanígy felvetődött az is, hogy 1993-ban — amikor már a tizenkettek nemzetgazdaságai egyetlen 2,4 millió négyzetkilométerre és 340 millió lélekszámú népességre terjedő Közös Piacba olvadnak ösz- sze, amelyen belül a töke, a munkaerő és az áru minden megkötöttség nélkül szabadon mozog —, a parlamentek ratifikálása után, az EFTA (a szabadkereskedelmi társulás) is belép e gazdasági alakulatba. Majd éppen az alatt, hogy a jelenlegi EK országai között zajlik a pénzügyi uniójuk 1999-i határidőig meghatározott folyamata és közben politikai összefogásuk is, elsősorban a külpolitikában és a védelmi ügyekben, mind szorosabbá válik, Kelet-Európa teljes jogú tagságra belépési szándékukat bejelentett államaival is kibővülhet az ezredfordulóra ez a közös gazdasági-politikai alakulat, s erre már most tekintettel lehet lenni. Vagyis kérdőjelek bőven vannak a jövőt illetően. De ha az a hat állam — Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg — amely 1957-ben aláírta a római szerződést, a kétségektől és a bizonytalansági tényezőktől akkor visszariadt volna, nem jött volna létre a ma oly erős és virágzó Európai Közösség. Csatlakozók mindig is voltak — 1973-ban Nagy-Bri- tannia, Írország és Dánia, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália. Ettől azonban a gazdasági uniót célzó és a politikai összehangolást előmozdító folyamatok nem rekedtek meg. Sőt bizonyára igazat lehet adni azoknak a politikusoknak. történészeknek, akik szerint az EK belső törekvése a gazdasági ösz- szeforrottságra és a közös parlament növekvő szerep- vállalására, az egyes tagországok törvényhozásainak rovására, kihatással lehet kontinensünk más részeiben az események alakulására. Ha ugyanis az EK államaiban az egységtörekvések válnak uralkodóvá és demokratikus eszközökkel felülkerekednek egyes ebbéli nézeteltéréseken, akkor ez példát jelenthet arra, hogy miként kell rendezni és békés mederbe juttatni azokat a viszályokat Európa más részeiben, amelyek robbanással fenyegetnek, vagy máris erőszakos útra terelődtek. ANGLIA KIVÉTELÉVEL, ahol legkésőbb jövő nyáron választások lesznek, tizenegy tagállam vezetői megegyeztek, hogy több lépcsőben, 1999-ig megvalósítják a pénzügyi uniót. Ez komoly előrelépés, amelyet — mint remélik — fokozatosan más megállapodások is követnek az EK erőteljesebb egységbe forrasztása útján. Arkus István Hétfőn Brüsszelben Aláírják a megállapodási December 16-án Brüsszelben aláírják a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek társulási megállapodását. A dokumentumot hazánk képviseletében Antall József miniszterelnök, a közösség részéről pedig az EK Tanácsának soros elnöke, a bizottság alelnöke, valamint a tizenegy tagállam külügyminisztere látja el kézjegyével — jelentette be Herman János külügyi szóvivő szokásos tájékozta tóján. A Magyarország és a Kö zösség közti megállapodó aláírásával egy időben Cseh és Szlovákia, valamint ben gyelország is csatlakozik a EK-hoz, s mindkét orszá got hazánkhoz hasonlóan miniszterelnök képvisel Ezért az elképzelések közöt szerepel, hogy a „visegrá di” három ország kormány fője különmegbeszélásre ű össze az ünnepélyes tere mónia napján. A miniszterelnökségen vizsgálódik az ÁSZ Az Állami Számvevőszék november második felében kezdte meg a miniszterelnökség pénzügyi ellenőrzését. Az ÁSZ azon pénzeszközök felhasználását tekinti át a vizsgálat során, amelyeke! a miniszterelnökség az Idén a központi költségvetéstől kapott. A helyszíni vizsgálatokat jövő év március végéig folytatják le. Az ÁSZ a végleges jelentést 1992. június második felében hozza nyilvánosságra. A miniszterelnökség, mint költségvetési fejezet, az idén a múlt évben elfogadott költségvetési törvény alapján összesen 28,2 milliárd, forinttal gazdálkodhat — mondotta Bihari Zsigmond, az ÁSZ főcsoportfőnöke. A miniszterelnökség pénzügyi ellenőrzését törvény írja elő az Állami Számvevőszék számára. Az ÁSZ a miniszterelnökség irányítása alá tartozó intézmények közül már elvégezte a Központi Statisztikai Hivatal ellenőrzését. A 28,2 milliárd forint költség- vetési támogatásból 8 és fél milliárd forint összegű pénz felhasználására most nem terjed ki a vizsgálat. Ezen összeg igénybevételének egy részét már korábban ellenőrizték, illetve más részének (például az OMFB pénzeszközeinek) felhasználását később végzik el. VEGYES VÁLLALAT ALAKULT Vegyes vállalatot alapított a Bakony Fém- és Elektromoskészülék Művek valamint a General Motors francia leányvállalata, az AC Rochester. Az erről szóló megállapodást kedden, a Hilton Szállóban írta alá a két cég képviselője. Az AC—Bakony Kft. januárban kezdi meg tevékenységét, a vállalat törzstőkéje 470 millió forint, ebből a GM 51, a Bakony Művek 49 százalékkal részesedik. A vegyes vállalat a teljes felfutás után, 1993-tól évi 20 millió gyújtógyertyát és 1 millió dollár értékű ipari kerámiát gyárt. WsSZmsióSány KIABÁLÓK Sokasodik azoknak a száma, akik túlzott hangerővel bizonygatják a ... mit is? Bármit. Nem a téma a fontos, hanem a mások hangját elnyomó kiabálás. Percek alatt tisztázható ügyekben kava- rodik ordítozássá fajuló és órákig tartó szócsata. Az ügy maga ilyenkor pillanatok alatt háttérbe szorul, már csak az számít, kinek kit sikerül túlkiabálnia. Az alkalom? Bármi lehet. Lakossági fórum, közmeghallgatás, politikai gyűlés, a pártok valamelyikének összejövetele, a képviselő- testület ülése, tantestületi értekezlet, de még — mert ez is a tapasztalatok között van — a kertbarát kör évi közgyűlése sem marad mentes a kiabálástól. Idegesek az emberek? Csupán ürügy az adott helyzet az indulatok szabadjára engedéséhez? Lehet, lehet. Csak éppen nem tudom, nem értem, a kiabálás fiziológiai hatásán túl marad-e valami haszna a nagy hangerőnek? Avagy éppen a vártnak a fordítottja következik be, a kiabálóval újabb kiabálók kapnak kedvet, a sértővel újabb sértők, a sértődöttek újabb sértődöttek? Láncreakció; kiábáló(s) demokrácia? Avagy éppen a demokrácia zsenge hajtásai törnek le a szóviharokban? Arthur Honegger azt írta a Zeneszerző vagyok lapjain: „Minthogy szakadatlan zajban vagyunk kénytelenek élni, rövidesen mindnyájan megsü- ketülünk". A kiabálás: az emberi érintkezés zaja. S félő, hogy minél nagyobb ez a különleges, ám korántsem ritka zaj, annál reálisabb a veszélye a megsüketülésnek. Azt sem fogjuk hallani, amit nagyon is hallanunk kellene, ami elengedhetetlen eleme az új társadalmi ismereteknek. Szétkiabáljuk a holnapot? (M)
