Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

FELTÁRUL-E MOST A BOROSTYÁNSZOBA TITKA? Exkavátorok martak a türingiai Jónás-völgy mészkövébe, hogy segítségükkel felnyíljon a má­sodik világháború végén épített alagúthálózat egyik bejárata — jelentette a Deutschlandfunk rádióadó. Feltevések szerint más kincsekkel együtt itt rejtőznek a 18. század elején készült boros­tyánszoba darabjai. A Deutsohlandfunk azt is kö­zölte. hogy Mihail Gorbacsov szovjet elnök el­rendelte a borostyánszobára vonatkozó dokumen­tumok közzétételét. A „világ nyolcadik csodájaként” emlegetett bo­rostyán borítású szoba elkészítésére I. Frigyes po­rosz uralkodó adott megbízást, majd a műreme­ket I. Frigyes Vilmos Nagy Péternek ajándékoz­ta. A második világháborúban a Leningrádot kö­rülzáró németek elhurcolták a cárok Carszkoje Szeló-i nyári palotájának egyik szobáját borító borostyánlapokat, díszítéseket ás a borostyánból készült műtárgyakat. A borostyánszoba hollétét azóta csak találgatják, egyesek szerint egy, hajó­val együtt a Balti tenger mélyére süllyedt. A borostyánszoba után kutatók legutóbb Borisz Jelcin orosz elnök bonni kijelentéséből merítet­tek új erőt. Jelcin azt mondta, hogy tudja, hol van elrejtve a műkincs, de ennél többet nem árult el. A feltételezett rejtekhelyek közé tartozik a weima- ri belváros alatt húzódó alagútrendszer és a Jó­nás-völgy, ahol a nácik, részben a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyaival, tárnákat vájattak. Fegyvergyárat akartak oda telepíteni, s a vájatok Adolf Hitler számára pótbunkerként is funkcio­náltak volna. A tárnák bejáratait a háborús vere­ség előestéjén berobbantották. Az elmúlt napokban a spekulációk felerősödött hullámának hatására amatőr kincskeresők hada jelent meg a Jónás-völgyben, s a repedéseken át megpróbáltak leereszkedni a járatokba. Az örökös, a szekta és a megfontolt lord AUSZTRIAI MENEKÜLTHELYZET Az előírásoktól majd elmegy a kedvük Ausztria kitalálta az ideális menekültet: egészséges, fia­tal, jó szakmája van, jólnevelten áll a határon, és sze­rényen szorongatja írásbeli igazolását arról, hogy öt ott­hon üldözik. Johann Webbr, Stájerország püspöke kom­mentálta így a nemrégiben a parlament elé terjesztett két törvénytervezetet, a menekültpolitikait és a beván- dorlási/letelepedésit. A kesernyés-gunyoros megjegyzés jelzi, hogy milyen véleménykülönbségek csapnak össze a tervezetekről. Kalandfilmbe illő fur- íanggal szabadította ki egy iszlám szekta szellemi fog­ságából a fiát Nagy-Britan- nia egyik leggazdagabb em­bere, Seafield lordja — s mellesleg a család vagyonát is megmentette ezzel. A történet, amely a 28 éves James Reidhaven vi­comte normális életbe való visszatérésével ért szeren­csés véget, még tavaly az év elején kezdődött. Az életunt vicomte, 35 millió font sterling örökség váro­mányosa, nem találta életé­nek értelmét, amíg meg nem ismerkedett London­ban egy bizonyos Muham- med Alival, a szufi iszlám szekta önmérsékletet és hangos imádságot prófétáié egyik ágazatának gurujá­val. A vicomte hamarosan hosszú szakállt eresztett, reggel-este hangosan kán- tátt, megszakította a be­szélő viszonyt családjával, és Abdul Qadirrá változtatta a nevét. A kimért lordnak akkor kezdett nem tetszeni a do­log igazán, amikor zsugo­rodni kezdett a családi va­gyon. Fia ugyanis két Land- rovert, öltönyöket, repülő­jegyeket vásárolt a guru­nak és sok készpénzzel is elihalmozta őt. Amikor aztán évi 70 ezer fontért afféle sportállást is akart szerezni Muhammed Alinak a családi birtokon, a lord felbérelte a brit ter­roristaellenes különítményt, a SAS néhány obsitos tag­ját. Ezek a szakemberek előbb — egy másik gazdag örökös „megkaparintásá- nak” ígéretével — Ameri­kába csalták a gurut, majd augusztus elején Észak- Skóciába csempészték a vicomte-ot. Ott egy eldu­gott tengerparti tanyán, Knoydart félszigeten már pszichológusok kisebb csa­pata várta. A lélekgyógyá­szok három hónapig „dol­goztak rajta” egymást vált­va, s James Reidhaven a hét végén visszatérhetett a családjához. Azért néhány pszicholó­gus még vele marad, mert most már rendesen eszik ugyan és csak ritkán kán­tál, de a pénz még min­dig nem érdekli. BESZÉDES SZÁMOK Valójában a vita a kül­földiekről jóval megelőzte a két törvénytervezet be­nyújtását, s a sorrend in­kább fordított: a kormány lépéskényszerben érezte magát. A vita heves, s aho­gyan az lenni szokott, in­kább érzelmi tényezőkön alapul, mint tényeken. A határon bebocsátásra váró idegenek milliói, az illegálisan Ausztriába belé­pő s azután itt feketén munkát vállaló, s ezzel osztrák állampolgárokat kenyerüktől megfosztó kül­földiek képe persze nem nélkülözi az igazi alapot, a kommentárok egy része mégis a tények alapos vizsgálatát is ajánlja. Ezek szerint 1990-ben ke­reken 23 ezer menedékjo­got kérő érkezett Ausztriá­ba. Közülük 300-at minő­sítettek politikai menekült­nek. Még rövidebbre zár­va : szeptemberig például 1040 pakisztáni érkezett az országba, közülük eddig csak 271 ügyét vizsgálták meg, s összesen három kapta meg a menekültstá­tust. A többieknek rövid úton el kellett hagyniuk Ausztriát. „RABSZOLGA­VÁSÁR” Ha az új törvényeket a parlament elfogadja (s ez be fog következni, mert a politikusokat láthatóan a népszerűség vágya hajtja, hiszen az osztrákok ma szinte csodát várnak a kül­földiek beözönlésének meg­akadályozásától), feltehe­tően még ennyi sem jut át a szűrőn. Igaz, s ez a mene­külttörvény pozitívuma lesz, jelentősen rövidül majd az ügyintézés. A menekültektől élesen elkülönül a leteleped­ni vágyók ügye. Valójá­ban senki sem vitatja, hogy szükséges a szabályozás, hiszen a 7,6 milliós Auszt­ria aligha képes befogadni akár csak azokat, akik ma a környező országokban nem boldogulnak. Csak hát a törvénytervezet megfo­galmazásai sokak szemében szinte a rabszolgavásárok hangulatára emlékeztetnek. Az „áru” — a potenciális bevándorló — „minőségé­nek” precíz behatárolása sokak számára felettébb visszatetsző. Az 1631 és 1653 közt épült- Tadzs Mahal, India leghí­resebb építményének ra­gyogó fényességű falai még régi pompájukban tündö­kölnek, de a fehér már­ványt már évek óta rend­szeresen meg kell tisztítani a lerakodó szennyeződéstől, feltehetően egy közeli olaj­finomító okozta környezet­szennyezés nyomaitól. Leg­alábbis ezt bizonyítják a palota oldalain szinte ál­landóan látható bambusz­állványok. Az Agrában és környé­kén tapasztalható légszeny­Mások úgy vélik, nincs helye az álszeméremnek, igenis meg kell mondani, hogy kit tud használni az ország. Emellett a törvény- tervezet szószólói arra is hivatkoznak, hogy Auszt­riánál nagyobb befogadó országok, például az Egye­sült Államok, évtizedek óta kritériumokat és kvó­tákat szabnak. Ismét má­sok viszont kétlik, hogy aki az osztrák igényeknek képes megfelelni, az egy­általán akar-e bevándorol­ni. Végtére is, akinek van jó szakmája, aki rendelke­zik kellő nyelvismerettel, aki képes a bonyolult ké­relem ügyét még hazájá­ból intézni, akire osztrák cég igényt tart (néhány az előírások közül...), az esetleg otthon is elkel, avagy a világ más részén kellemesebb előzmények után tud karriert csinálni. A törvénytervezet parla­nyezés azonban nemcsak kozmetikai problémákat okoz — az egész építményt kén-dioxid támadta meg. Erre a megállapításra ju­tottak a közelmúltban az indiai Birla Intézet kutatói, akik új keletű infravörös technikával vizsgálták meg a Tadzs Mahalt. Jelentésük­ben figyelmeztetnek: a mű­emlék márványszerkezete szétbomlással fenyeget. A gondok azonban túlnő­nek Agrán és a Tadzs Ma­halon. India sok más mű­emlékét Is hosszú időn át elhanyagolták. Az ok nyil­menti vitája még odébt van. A társadalmi vita azonban feltartóztathatatla­nul beindult. Az agitácif félreismerhetetlen. Még a külföldi hírek is tenden- ciózusak: a magyarországi menekülthelyzet például igen gyakori téma a tele­vízió híradójában. A képeid szemléletesek — menekült- táborok, zsúfolt buszok, legalábbis átmenetileg hon­talan horvátokat, ottani ma­gyarokat befogadó dél-ma- gyarországi családok sze­rény és túlzsúfolt otthona, s hozzá az együttérző kommentár. IDEJÉBEN VÉDEKEZNEK Benne kimondatlanul a figyelmeztetés Ausztria számára: idejében kell vé­dekezni! Erre való a tör­vény, az majd szabályoz, majd kvótákat állapít meg, s a menekültek befogadását előíró emberjogi konven­ciók megsértése nélkül, csupán a bevándorlási kedv ,letörésével n^úis, itt a, se­gítség. Hogy aztán azokat, akik átjutnak a szűrőn, még szeressék is az osztrá­kok, azt persze törvénnyel nehéz előírni. S a vita ar­ról, hogy kellenek vagy nem kellenek, kétségkívül sem segíti elő ezt a szere- tetet. vánvaló: egy szegény, fej­lődő onszág nem rendelke­zik a szükséges anyagiak­kal a műemlékek folya­matos karbantartásához. Korszerű műszaki felsze­reltség hiányában kezdet­leges eszközökkel ugyan si­kerül a műemlékeket olyan szépségükben helyreállíta­ni, mint amilyenek évszá­zadokkal ezelőtt voltak, csakhogy a levegőszennye­ződés gyorsabban „dolgo­zik”. Különösen a városok megszámlálhatatlan műem­lék épülete esik áldozatul a környezetszennyezésnek. A védekezés nem mindig szerencsés eszközökkel tör­ténik. A hatóságok megtil­tották például, hogy bárki is videokamerával közeled­jék a Tadzs Mahalhoz — mintha az amatőr filmesek és nem a levegőben terjen­gő szennyező gázok pusz­títanák ezt a felbecsülhe­tetlen értékű műemléket. Még szerencse, hogy a fény­képezőgépet meghagyták a turistáknak. És ha jól ke­zelik a masinát, akkor le­fényképezhetik azt a kórt is, amely napról napra pusztítja a Tadzs Mahalt. Sz. J. Bomlik a márvány Veszélyben a Tadzs Aligha létezik indiai útikalauz, amelynek első oldalát ne díszítené az észak-indiai Ágra városában található remekmű, a Tadzs Mahal. az olthatatlan szerelmet jel­képező csodálatos síremlék. Most azonban a művészettör­ténészek riadót fújnak, azt állítva, hogy a környezet- szennyezés súlyosan veszélyezteti azt. *»_2£V . Az Aranygallér Rt. szeretné, ha nemcsak kenyerei és péksüteményei tennék ünnepivé karácsonyi asztalát. Gyűjtse össze legalább 4 különböző témájú hirdetésünket, és december 20-ig névvel és címmel ellátott borítékban küldje el nekünk, vagy dobja be a boltjainkban elhelyezett gyűjtőládákba. A december 22-i sorsolás fődíja egy 50.000 Ft értékű aranylánc, II. és III. díja pedig egy 25.000 Ft-os és egy 10.000 Ft-os betétkönyv, Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Keressen minket minden nap HOGY JO NAPJA LEGYEN aranhZaubr rt. fisftYZReK-f-azYeeetc Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents