Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-08 / 262. szám

TájékoasSaió a távközlésről A románok a kisebbségek autonóm törekvései ellen PÉNI A MÁSIK CSOMAGBAN Áthidalni Dunát gondot Az idei Állami költségvetési törvényben 625 mil­liót hagyott jóvá a parlament a lágymányosi híd építésére. A pénzt a mai napig sem kapta meg a főváros. Október derekán az ÁFI, az Állami Fej­lesztési Intézet (ez kezeli a beruházása összege­ket) levélben közölte, hogy csak bizonyos előfel­tételek teljesülése esetén folyósíthatja a 625 mil­liót. Erről a törvényben nem volt szó, tehát saj­tótájékoztatót tartott az ügyről Schneller István, Budapest főpolgármester-helyettese, ismertetve a tényeket, s azt, hogy a főváros önkormányzata igy is folytatja az előkészületeket. Azóta majd egy hónap telt el. Változott-e valami? Miért nem kapták meg a hídépítésre a 625 milliót? — ezt tudakoltuk a főpol­gármesteri hivatal közle­kedésfejlesztési osztályve­zetőjétől, Csordás Mihály- tól. — Tömören: mert a fővá­ros nemet mondott a világ­kiállításra és a Pénzügy­minisztérium addigra már beépítette ezt az összeget a világkiállítási „csomagba”. A híd önálló beruházásként a jövő évi költségvetés ter­vezetéből is kimaradt... # Va n rá remény, hogy a summa birtokába jutnak, ha igen, milyen feltétellel? — Az ÄFI az elöljáró­ban említett levélben azt szabta feladatul: készítsünk előterjesztést a kormány ré­szére arról, hogyan illesz­kedik a lágymányosi híd a négy évvel korábbi tervezés után ma a háromhidas új koncepcióba. (Itt a még megépítendő albertfalvai és Galvani úti hidakról van szó még, a főváros észa­ki részén megépítendők­ről nem. (A szerk.) # Eleget tesznek a fel­szólításnak? — Teljesülnie kell a föl­tételeknek, különben a jö­vő évben sem számítha­tunk pénzre a költségvetés­től. Az idő is sürget, he­teink maradtak csak az elő­terjesztésre. Ennél meg­nyugtatóbb állapotban van­nak magénak a hídépítés­nek az előkészületei. Évek óta ugrásra készen állnak az építők. Készek a részletes tervek, 1989 óta van építé­si engedélyünk is. Öt-hat vállalat tett eddig ajánla­tot egyes kivitelezési rész­munkákra, vagy pályázna ilyenekre. Tehát tényleg csak a pénz hiányzik. Ha meglenne, felavathatnánk 1994—95-ben a lágymányosi hidat. # Ez milyen lenne? — Négy, egyenként 100— 100 méteres hídnyílással, öt pillérrel jellegében az Ár- pád-hídhoz hasonló. De új­szerű, hogy pillérenként el­helyezett óriás világítótes­tek adnák a fényt, rajtuk ferde függesztőszerkeze­tekkel, így emlékeztetne a lágymányosi egy kicsit, a többi budapesti Duna-híd- ra. • A főváros nemcsak déli, északi irányba is ter­jeszkedik. Szó volt koráb­ban egy a Szentendrei-szi­getet érintő hídról is ... — Most is szó van róla. Ismeretes, hogy jelenleg épül az MO-s körgyűrűnek a 6-os utat az Ml-essel ösz- szekötő szakasza. 1994 után a körgyűrű nem ennek foly­tatásában, a kelet-pesti ré­szen, hanem éppen a fővá­ros északi területén épül­hetne tovább. Az MO-s egyik elemeként épülne meg az Újpestet a Szentendrei­sziget déli csücskével és Békásmegyerrel összekötő északi híd. Ez azonban még távolabbi cél, sürgetőbb a lágymányosi... ★ A Pénzügyminisztérium­ban dr. Bathó Ferenc gaz­daságpolitikai főosztály­vezető-helyettesnél arról érdeklődtünk: 0 Miként juthat a parl­iament által jóváhagyott összeghez a főváros? — A pénz felhasználásá­nak szabályozott módja van. A beruházásnak ren­delkeznie kell elfogadott beruházási javaslattal, fi­nanszírozási tervvel és a források felhasználásának garanciával. Arról van szó, hogyha van egy sok­milliárdos beruházási ja­vaslat, akkor a források­nak a finanszírozó pénzin­tézet rendelkezésére kell állniuk. És kell olyan ja­vaslatnak is lennie, amely­ben a beruházó vállalja, hogy a későbbiekben szük­séges pénzt is rendelkezés­re fogja bocsátani. • Ügy tudom, jóváha­gyott ügy a lágymányosi hídé ... — Az ÁFI-tól kapott in­formációim szerint, a ta­valy valóban jóváhagyott beruházás fejlesztési célja és néhány más jellemzője megváltozott, konkrétan például a hídlevezetés nyomvonala, az építési költség. Hosszú ideig arról is szó volt, hogy ez a híd a világkiállítás helyszíné­hez vezetett volna. A híd akkor finanszírozandó a vi­lágkiállítási csomagból, ha lesz világkiállítás. Egyéb­ként pedig újra kell tár­gyalni ezt az ügyet. A ké­szülő államháztartási tör­vény szerint ez nagy volu­menű fejlesztés, a módosí­tásokat a kormánynak, vagy a parlamentnek kell jóvá­hagynia ... Vasvári G. Pál Fórum a nyaralásról Magyar falvak 2000-ben Milyenek lesznek Európa és Magyarország vendég- szerető falvai, amelyek a turizmusból szeretnének megélni? Hol tart ma a ha­zai és a nemzetközi falusi turizmus? Milyen távlati és közeli terveiket igyekez­nek megvalósítani az ide­genforgalmi szakemberek külföldön és idehaza az érintettek, vagyis a falusi, tanyai gazdacsaládok segít­ségével? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik hamarosan a falusi turizmus hazai szer­vezet«, amely november 22-én és 23-án fórumot ren­dez. Az esemény színhely« Gyöngyös, Mátrai utca 38. A MEGYE DÖNTÖTT: NEM KELL OPEL Autó von, csak a szerviz hibádzik A Magyar Demokrata Fórum Bem téri székhazá­ban Csáti György, a par­lament külügyi bizottságá­nak alelnöke sajtótájékoz­tatón ismertette a pozsonyi találkozó állásfoglalását az európai kisebbségek hely­zetéről, dr. Medgyasszay Íjászló, az MDF sajtófőnöke pedig a Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülésén megvitatott kérdésekről be­szélt a sajtó megjelent kép­viselőinek. Göncz Árpád közelgő nagy-britanniai útját ki­emelkedően fontos ese­ménynek tartja, annál is inkább, mert személyében ö az első magyar államfő, aki az angol kormány meg­hívására az Egyesült Ki­rályságba látogat — jelen­tette ki az elnök brit új­ságíróknak november 17-én A Független Kisgazda- párt országos vezetősége csütörtöki ülésén megerősí­tette funkciójában az el­nökséget, valamint Tárgyán József pártelnököt, s ezzel egyidejűleg a kizárásokról és a kisgazda miniszterek, államtitkárok visszahívásá­ról született korábbi hatá­rozatait. A párt vezető tes­tületének ülésén hozott döntéseket csaknem egy­hangú támogatás mellett hozták meg, mindössze ket­ten — Zsíros Géza és Dra­gon Pál — tartózkodtak az állásfoglalástól. Csóti György elmondotta, hogy október 31. és november 2. között — magyar kezde­ményezésre — Pozsonyban tartották meg a tíz hóna­pos előkészületeket igénylő, európai kisebbségek hely­zetével foglalkozó konfe­renciát, amelynek munká­latain képviseltették magu­kat az európai keresztény­demokrata pártok. Po­zsonyban négy nagy kér­déskörben folytattak esz­mecserét és hoztak dön­tést. kezdődő négynapos látoga­tását megelőzően. Az igaz­ságtétellel kapcsolatos tör­vénykezésre utaló kérdésre válaszolva Göncz Árpád hangoztatta: reméli, hogy nem lesz boszorkányüldö­zés, s meggyőződése sze­rint a magyar nép kíván­sága sem ez. Az ülést követő sajtótá­jékoztatón Torgyán József pártelnök biztosította a je­lenlévőket arróil, hogy szó sincs a Kisgazdapárton be­lüli szakadásról, csupán néhány volt vezető távozik a pártból. A tájékoztatón nem volt megkerülhető a lII/III-as dokumentumok hónapok óta húzódó ügye, amelyet ezúttal a kisgazda- párti vezetők úgy minősí­tettek, hogy az Torgyán József vonatkozásában im­már „az újkori demokrácia Mindszenty-pere”, A külügyi bizottság al­elnöke elmondotta, hogy a jelenlévők szerint ma már nem lehet egységes nemzet­államról beszélni, és im­már minden koncentráltan élő nemzeti kisebbségnek biztosítani kell akár a te­rületi autonómia jogát is. Az elfogadott dokumen­tum szerint a nemzeti ki­sebbségek nem szenvedhet­nek korlátozást az anya­nyelvi kultúra, az oktatás és a vallásgyakorlás terén. Pozsonyban az is kimonda­tott, hogy a nemzeti ki­sebbségeknek joguk van sa­ját rádióhoz, televízióhoz és anyanyelvi sajtóhoz. Aki ezt nem tartja be, annak nincsen helye az Európai Közösségben. Jövőre „A civil társada­lom és a nemzeti kisebbsé­gek indentitása" címmel tartják következő összejö­vetelüket az európai ke­reszténydemokrata pártok. Pozsonyban sem értettek egyet mindenben a résztve­vők. Példának a Román Keresztény Nemzeti Pa­rasztpárt képviselőinek a magatartását idézték, akik elleneztek minden kisebb­ségi önállósodási törekvést. A tanácskozás nagy tanul­sága pedig az volt, hogy csak európai mértékek sze­rint lehet és érdemes élni. Dr. Medgyasszay László elmondta, hogy a szokásos elnökségi ülésen tudomásul vették a Zétényi—Takács páros által kezdeményezett igazságszolgáltatási tör­vényt, továbbá ismeretessé vált, hogy Siklós Csaba mi­niszter tájékoztatót adott a távközlésről. Tiz-tizenöt napon belül megkezdődnek az MDF me­gyegyűlések, amelyeken részt vesznek az elnökség tagjai. A Magyar 1 emokrata Fó­rum elnöksége arról is dön­tött, hogy most meg kell gyorsítani a gazdasági vál­tozásokat. és felelősségtel­jesen kell elemezni, hogy mi valósult meg, és mi nem valósult meg az MDF prog­ramjából. Papp Janó« Érdeket a hír: a megye egyik kis települése a rend­őrségnek felajánlott egy Opel típusú gépkocsit, de a testület nem tart rá igényt. Nocsak! Nem kell nekik? Holott naponta hallani, le­romlott a gépkocsiparkjuk, rozogák és elöregedettek a járművek az egész megyé­ben. Mi lehet az elutasítás oka? Ennek próbáltunk utánajárni. A felajánló a csömöri polgármesteri hivatal volt, mivel a járművet eredetileg ők kapták a faluban élő és dolgozó Fabók István kft.- jétől. A hivatalnak nem kellett a kocsi, s gondoltak egyet, talán meg is szavaz­ták: adjuk a rendőrségnek. — Bármilyen furcsa, ml még nem tudunk egy­értelmű elutasításról. Az autót megkaptuk, s mivel a kerepestarcsai rendőrőrs­höz tartozunk, ők őrzik, vi­gyázzák a csömöriek nyu­galmát, úgy véltük, náluk lesz a legjobb helyen. Az tény, hogy eddig nem vit­ték el. Állítólag ebben az ügyben még tárgyalnak a megyei vezetőkkel. Itt áll az Opel kombi a hivatal ga­rázsában. Hogy a meditá- lásnak és a fontolgatásnak mi az oka? Hát azt is csak félig-meddig kötötték az or­rukra. A rendőrség állító­lag egységesíteni akarja az általa használt típusokat, s mint ismeretes, gépparkjuk sokszínű: van Lada sze­mélygépkocsijuk, terepjá­ró Nivájuk, és Volkswa­genjük. Ha jő az informá­cióm, Ford mikrobuszokat is terveznek még beszerezni. Az Opel szervizét már nem tudnák megoldani — tájé­koztatott Csömör polgár- mestere, Bátovszki György, Elmondta azt is, hogy amennyiben egyáltalán nem kell a rendőrségnek az az autó, akkor talán eladják, és az árából vásárolnak egy olyan típust, ami nekik megfelel. Megkerestük a rendőrőrs helyettes vezetőjét, Vető Jó­zsefet, aki arról tájékozta­tott : nehéz körülmények között dolgoznak. A hozzá­juk tartozó Isaszegen és Pé- celen ugyan van két gép­kocsijuk, de Nagytarcsát, Mogyoródot, Csömört és Ke- repestarcsát a három éppen használható gépkocsival kell járniuk. Elmondta, hogy jól jött volna egy Opel, de a megyei vezetés úgy határozott, nem fogad­hatják el. Telefonon érdeklődtünk Nagy Károlytól, a megyei kapitányság egyik vezető­jétől, aki megerősítette a polgármestertől származó információnkat, s kijelen­tette, hogy valóban a gép­kocsi szervizelési problé­mái miatt nem fogadhatja el Kerepestarcsa az Opelt. Kiegészítette a tájékozta­tást azzal, hogy Pest megy« településein összesen 21 ön- kormányzati tulajdonban levő vagy tőlük kapott gép­kocsival dolgozik a rendőr­ség, s ezek mindegyike, to­vábbá a magánszemélyektől ajándékba kapottak is meg­egyeznek az általuk hasz­nált típusokkal. Akad tehát még néhány megoldatlan probléma az ajándékok körül is. Az ér­vek érthetőek és világo­sak, hiszen a szerviz meg­oldásának mikéntje és ho­gyanja ma igen költséges dolog, a rendőrségek pénz­tárcája pedig nincs bankók­kal bélelve. Bízni már csak abban lehet, hogy a pol­gármesteri hivatal a ma még csak tervezett lépésre rászánja magát, s a megle­vő kocsit eladja, árán pedig vesz egy másikat. — á. m. — NEM LESZ BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS AZ ÁR ELLEN ÚSZVA PARTNERKE Semmi meglepő nincsen abban — mert a rend­szerváltással járó irányváltásnak a jele —, ha ha­zánk legnagyobb külkereskedelmi partnere most már Németország. A hat hónap alatti 77,8 milliárd forintos behozatal és a 75,5 milliárdos kivitel a teljes külkereskedelmi forgalomnak az egyötödét teszi ki, azaz a partner súlya vitathatatlan. A má­sodik helyen a Szovjetunió áll, a harmadikon Ausztria. Rangsor? Az. Van persze ebben a rangsorban furcsaság is, például az Ausztriával fennálló 8,6 milliárdos behozatali többlet, hiszen kétséges, ennyire nem kell a magyar áru a szomszédnak, avagy inkább saját nehézkességünk, ügyetlensé­günk az oka ennek a mínusznak? Erre az utóbbira utalnak másféle tapasztalatok is, a többi között az, hogy a megyei gazdálkodók egy része nem part­nerként, hanem csupán partnerkeként kezel, azaz másodlagosnak fog fel sok fantáziát rejtő cégeket sok országból. Meglepő például, milyen szerény az Egyessült Ki­rályság üzletembereivel kialakított kapcsolat, avagy a nagy-nagy nekibuzdulás után miként zsu­gorodott szinte jelentéktelenné Hongkong jelenlé­te a megyei gazdálkodók tevékenységében. A ko­rábbi kápráztató tervekről ugyanis kiderült, in­kább csak tervecskék, a partner(ke) ugyanis igé­nyes. Előzékeny ugyan, de azért bármit nem vá­sárol meg... Még mindig tartja magát az a régi és oktondi nézet, hogy a partnernek kell örülnie, ha (a pénzéért!) kap valamit... Aminek volt alap­ja a hiánygazdálkodásra alapozott KGST-kereske- delemben, ma azonban semmiféle alapja nincsen, sőt a fordítottja igaz. örüljünk, ha vásárolnak tő­lünk. A kínálati piac követelte magatartást a cé­gek most tanulják. Tagadhatatlan, nagy a tandíj ... (M) Ami sok az sok! AZ ÚJKORI DEMOKRÁCIA „MINDSZENTY-PERE”?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents