Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-07 / 261. szám
I. ÉVFOTjY AM, 335. SZÁM 1991. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK D U NAJAJ SZEN TEN DREI-SZIG El CSEPEL-SZ1GE1 « DUNAKESZI MIKLÓS • TÓI • GOD RÁCKEVE • SZIGETSZENT« Az új nevek nem szerepelnek a listán Csökken a jó szakemberek száma Vegyük masí Szentendre példáját — ajánlja mondandója bizonyítékául Szűcs Ferenc. Az Építő Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége megyei, avagy területi titkára a külföldiek munkavállalásáról beszél. — Szóval két szálloda épül a városban. Mindkettőt kft. építi. Mármost az ügyvezető igazgató bemegy a munkaerő-szolgálati irodához és közli, hogy kellene ötven építőmunkás. Ha azt válaszolják, hogy nincs, akkor erről igazolást kér, aminek alapján behívhat ugyanennyi külföldi munkaerőt, esetleg Kárpátaljáról. SEGELY A SEGÉLYHEZ DUNATÁJ HÍRLAP Vezető műink atár s: Kovács T. István. 9 Munkatárs: Vasvári Éva. <9 Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőséiben. Címünk: Bp. VIII.t Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067, 8 lembe véve, ebben a térségben az előbbieknél jóval súlyosabb a helyzet. NEVEK A LISTÁN — Itt kezdődik a mi szerepünk. Mert ilyenkor azt kell mondanunk: Tiszteljük az ügyvezető igazgató urat, de ha nincs építő- munkás Szentendrén, egész biztosan talál szakembert Pomázon, és egyáltalán Pest megyében, örülök annak — folytatja Szűcs Ferenc, hogy a mi véleményünk ugyanúgy szerepet játszott a velünk hasonlóképpen gondolkodókéval abban, hogy a parlament megszigorította a külföldi munkavállalók alkalmazását. Mert amíg a mieink munkanélküli-segélyre kényszerülnék, addig nem tudjuk helyeselni az idegen munkaerő behívását. Szűcs Ferencet- megérthetjük annak ismeretében, hogy az idei év harmadik negyedében, vagyis az október 20-án lezárt statisztika szerint 19 ezer 270 munkanélkülit tartottak számon Pest megyében. Közülük 16 ezer 699 főnek fizettek segélyt. A legkritiku- sabb.nak ugyan Gödöllő térsége bizonyult, ahol 2 ezer 89-en várták ez idő szerint a munkalehetőséget. Nem volt azonban könnyű a helyzet Szentendrén és vonzáskörzetében sem, ahol ennél kisebb volt az arány, de a 707 munkanélküli mindegyike mögött családtagokat kell látnunk. Dunakeszin 813-ra emelkedett az állástalanok száma, míg Ráckevén 1 ezer 599-en keresik helyüket a munka világában. A városoktól számított távolságot, a közlekedési viszonyokat figyeNem tudjuk, melyik iparágban milyen mértékű a bajbajutottakkal kialakult szolidaritás. Azt sem, hogy van-e ilyen, de az építőmunkások nemes hagyományai már feléledtek. Az ÉFÉDOSZSZ 1990. január 1-jén létrehozta a szakmai Munkanélküliekért Alapítványt. Az annak rendje, módja szerint cégbíróságon bejegyzett alapító okirat, működési szabályzat és kuratórium szolgál alapul arra, hogy a munkanélkülivé váló szak- szervezeti tag járadékát a minimálbér 10 százalékával minden hónapban kiegészítsék. Feltétele az egyéves tagsági viszony, pályakezdőknél egy iskolai év eltöltése. Ötszáznyolcvan forinttal indultak, most havi 700 forintnál tartanak. Nem sok pénz ez — mondhatja bárki, s ennél szívesen adnának többet, ha volna miből, de még ennyit sem könnyű összegyűjteni. — Hogy sikerült megoldani? — kérdezem a titkárt, aki a vállalatok országos listájáról próbálja kiböngészni a megyében működő, tíznél több cég listáját. — Az a szakszervezeti tag jut hozzá ehhez a segítséghez — válaszolja —, akinek a vállalati szakszervezeti bizottsága befizette az alapba a havi rendes hozzájárulását. Ezt pedig befizetik, mert tudják: Ami ma az egyik szaktársnak jutott osztályrészül, holnap másnak okozhat fejtörést. Nemcsak cégek fizettek, hanem személyek is. Dr. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke 5 ezer forinttal szerepel a listán. Öt követi Somogyi Gyula, a szakmai szakszervezet vezetője. W. P. Müller néven került bejegyzésre annak a német vendégnek a neve, aki a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége német szervezetének képviseletében előadóként járt itt egy tanfolyam alkalmából. Beszélgetés közben hallott az alapról, benyúlt a zsebébe és fizetett. Az Építők Múzeuma számlájáról 1 millió 153 ezer forint került át az alapítványba. — Volt ilyen, hogy Építők Múzeuma? — Csak lett volna valamikor. A Sándor-palotát akarták átalakítani a vállalatok hozzájárulásával. A tervét ejtették, a pénzt átadták. Havonta kétmillió forintot fizet ki a szakszervezetünk ilyen kiegészítésre. Ebből a megyében jelenleg 107 tagunk részesül. Lehet, hogy ennél több építő- munkás vesztette el a .munkahelyét, de róluk azért nem tudunk, mert esetleg más iparágban dolgoznak, más szakszervezethez tartoznak. Sokrétű gondjaink közé tartozik, hogy nem tudjuk ellenőrizni, ki a valódi munkanélküli, ki él vissza ezzel a formával, közben más jövedelemhez jutva. A cégek évközi megszűnése csökkenti a segélyalapot. Nem tudjuk nyomon követni a vállalatok átalakulását. Az új nevek nem szerepelnek listáinkon. FOGYATKOZÓ EPITOK — Igyekszünk csatlakozni a számítógépes nyilvántartás rendszeréhez. Közvetlen kapcsolatba kerülve a munkaerő-gazdálkodással igyekszünk beilleszkedni abba az együttműködési láncolatba, amely próbálja gyorsítani az emberek elhelyezkedését — közölte végül a megyetitkár. Végül még arról beszélgettünk, hogy kevés az építkezés, zsugorodik a szakma létszáma. Sok jó szakemberből lesz valami más, ami éppen lehet, s közben elszürkülnek a tapasztalatok. K. T. I. Szabály, veszély, erkölci Modellértékű panaszok Nem irigylem a Dunakeszi útvonalain közlekedőket. Az alagi és az ófalui oldalt összekötő vasúti átjáró hid renoválása most egyébként is megnehezítette a gépkocsik áthaladását. Korábban a Kossuth utca és környéke aszfaltozása tette lassúbbá és veszélyesebbé a forgalmat. Ezek azonban átmeneti állapotok, melyek egyszer véget érnek. Ennél több szót érdemelnek a tartós, szinte már állandósult körülmények és veszélyek. Talán ezért beszélnek róluk többen, több fórumon és egyre türelmetlenebbül. Ráadásul nem csak a maguk érdekében. A legutóbbi közmeghallgatáson először Horváth István dunakeszi lakos beszélt arról, amit minden Gödöllő felől érkező autós tapasztalhat. A városháza épülete mellett torkollik be a Bajcsy-Zsilinszky út a városon áthaladó 2-es főútvonalba. Ott viszont már olyan nagy a forgalom, hogy jobbra, de különösen balra fordulni nagyon sok várakozás után lehet. Még a régi, rutinos kocsivezetők szerint sem veszélytelen. lesz rá — mondják —, s ettől válik a városon áthaladó utas bizonytalanná. Kora reggel Eles sarok Párbeszéd alakult ki erről a gyűlésen, ahol dr. Hajas István jegyző felsorolta, hányszor írtak, hogyan érveltek annak érdekében, hogy az illetékes szakhatóság szereljen fel itt közlekedési lámpát. Szüntelenül elutasították a kérelmet, bár vigasztaló az, hogy egy távolabbi, remélhetőleg néhány év múltán megvalósuló l.erv keretében különben úgyis átépítenék az egész útvonalat. Ez mindenképpen indokolt. Veszélyforrás ugyanis több található a vasúti híd és a 2-es út közötti szakaszon. Ott van például az a nevezetes éles sarok, vagyis az útvonalba kiszögellő épület, ami előtt már a gyalogjárónak sem jutott hely. A háztól beláthatatlan az útkanyar, s ráadásul nem minden vezető óvatos. Ott van a Bajcsy- Zsilinszky út. Szent István utca kereszteződése, a maga bonyolultságával. Jó lenne tudnunk azt, amiről nem esett itt szó. Évente hányszor és milyen súlyos balesetek fordulnak elő ezeken a csomópontokon? Ha egy sem, akkor az olyan csoda, aminek csak örülhetünk, de ez nem ad okot a megoldás halogatására. Mint hallható volt a tájékoztatás, ezen a környéken radikális útreformokra kerül sor, kiváltják az éles sarkot is. A kérdés csak az, hogy mikor. Amikor pénz Akad még Dunakeszin más közlekedéssel, más szóval közlekedési biztonsággal és morállal kapcsolatos panasz is, amire azt mondhatnánk: városi bel- ügy, tehát írjon róla a helyi lap. Mondhatjuk viszont azt is: tipikus jelenségről van szó, ezek úgynevezett modellértékűek. Közlekedéssel, köztisztasággal közlekedési morállal összefüggő véleménycsokor készülhetne azokból a panaszokból, melyek egy részét semmiféle hatóság sem tudja megoldani. Inkább a közös érdekek kölcsönös felismerése és tiszteletben tartása vezethetne el a megoldáshoz. Mert, mint mondjak, például a magas panelépületekből kialakul Barátság úti lakótelepei élők: számos autós vészes gyorsasággal száguldozd, ott is, ahol pillanatonkénl kerülhet gyermek az úttestre. Elég lenne a 40 kilométeres átlag, hogy méj akkor is gyorsan foghasss meg pilótája a kocsit. Var ugyan éppen elég tiltó tábla, de azt kevesen tartják tiszteletben. Van elég par- kóló, mégis mindenki a lakása előtt szeret parkolni elfoglalva a járdafelületet mert így rálát a kocsijára Ennek következménye, hogy kora reggeli indításkor azok szeméből is kiverik az álmot, akik későn feküdtek, még pihennének, New nevelhetők ? Ezek bizony a modern életforma szükségtelen vadhajtásai. íratlan szabályokat kellene betartani, mert az írottak betartásához soha sem lehet elég rendőrt, ellenőrt alkalmazni. Mondják, hogy az ember felnőttkorában már nem. nevelhető. Mégis meg kellene ezt próbálnunk, Egymással és önmagunkkal, Nem csak Dunakeszin. Kovács T. István Wrábel Sándor tárlata Önmaga törvényei szerint November 17-ig tekinthető meg a Pomázon élő festőművész, Wrábel Sándor tárlata a Csepel Galériában. Wrábel Sándor képei szürrealizmust sugároznak. Nem is annyira a szürrealista stílus jegyében születtek alkotásai, sokkal inkább az iszonyattá, a megtorlássá nőtt sötét, szürrea- lisztikus időt örökíti meg, mint a maga idejében hasonló közösségi sorsot átélve Goya és Vörösmarty Mihály. Wrábel Sándor képein összegez. Jézus, Don Quijote és a magyar 1956 ötvöződik és aüiterál az általa megfestett R adnóti- emlékművel. Remekül megfestett puskalángja a világ botrányaként látható, a vadállati szintre süllyedt Ilyen meg olyan színfoltok Megy a vita a helyért a szentendrei IIÉV-végállo- máson. A virágárusok — állítólag — eltakarítják maguk után a szemetüket, mégsem nézik jó szemmel őket, hivatkozva az idegenforgalomra. Igen ám, de ha a ncnikék elvonulnak, megjelenik egy másik színfolt; a csövesek. Ki fogja végre eldönteni, hogy kik várják a turistákat a/, állomáson? (Erdősi Ágnes felvételei) ember ördögi valóságaként, Egy biztos, Wrábel Sándor az igazságot, csak az igazságot festette, ezért vállalt üldöztetést. Jellemző, hogy művészetét Dél-Ameriká- ban és Itáliában ismerték el — Milánóban kapott aranyérmet 1966-ban —, itthon erősen mellőzték, ügyész zaklatta. Megmaradt önmaga törvényeinél, bizalmat csak saját lelkiismeretének szavazott. Nem érte el az élet kellemes idill - je — mert szolidáris lett és maradt a nemzet drámájával, mely a nehéz, de vállalt igazságot jelentette életében. Ű ezt az igazságot festi ma is, amikor a Pilis madarait jeleníti, amikor a Szentendre—Pomáz közötti Kőhegy színköltészetét ragad ja meg, amikor — Csanádi Imre szavait kölcsönözve — az Erdei vadak, égi madarak társaságát fogadja el. Így önarcképének környezete is hű kutyája, felületei sasokkal telítődnek, lovakat figyelt a pomázi határban. Újabb képein látható némi oldódás, hiszen erre már » történelem is engedélyt ad. L. M. , : - * -i