Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
I. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM 1991. NOVEMBER 1., PÉNTEK BUDA_VIDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA BAG Y • TÖRÖKBÁLINT • PU ISCSABA • NAGYKOVÁCSI 9 BUDAJENO i I PILIS VÖRÖS VAR 9 BUDAKESZI 9 BIATOR* I PATY 9 ZSAMBEK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK PERBAL 9 TÖK O TINNYE 9 UROM Érd helyzete, holnapja A tervező asztalán már rendezett Szeptemberre elkészült Érd általános rendezési terve. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tervtanácsa megvitatta, néhány kiegészítéssel elfogadta. Ezt követte az úgynevezett szakhatósági jóváhagyó tárgyalás, s a lakossági fórumok. Ma már az utolsó szó a képviselő-testületé: életbe léphet-e, s mikor? A vezető tervező Szabóné Pányi Zsuzsa, a város főépítésze. Így aztán a kérdé- *ek címzettje is. 9 Ami számomra szokatlan, hogy nem valamelyik nagy tervezővállalat készítette. Miért? Mennyi időt lehetett ezzel megspórolni? — Tény, hogy az általános rendezési terveket korábban a „három nagy” valamelyike készítette: a VÁTI, a BUVÁTI vagy a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. Kötelező volt valamelyiküktől megrendelni. Ezt a kötelezettséget feloldották, s ma már akinek az egyetem után a gyakorlata megvan, az engedélyt kaphat az önálló, vezető tervezésre. Az idén áprilisban láttam hozzá a tervezéshez, de az úgynevezett vizsgálati részt, például a házankénti átlag- számbavételt, a PTTV készítette el. A vízellátást, a szenny- és csapadékvíz elvezetését, a közlekedést mások tervezték. De így is a szeptembert megelőző három hónapban a napi munka mellett éjszakánként is a rendezési terven dolgoztam. Így készülhetett el öt hónap alatt. Az igaz, hogy a nagy tervezőintézetekben, ahol korábban jómagam is dolgoztam, úgy egy év volt az átfutási idő. • Legjobb tudomásom szerint Érdnél« korábban már volt általános rendezési terve. Miért kellett új? — Az 1980-ban készült tervet már 1986-ban részlegesen módosítani kellett volna. De sem a szakhatóságok, sem a lakosság nem járult hozzá. Így aztán maradt a ’80-as. Melyet például az is jellemzett, hogy 24 ezer ingatlanból hatezerre rendelt el építési tilalmat. S ez a jogszabállyal ellentétben tizenegy éven át élt, öt év helyett! Nem egy esetben elmaradt a tilalom átvezetése a földhivatalban is. Erre akkor derült fény, amikor az ingatlannak új gazdája lett, s építkezni akart, mert azért vette meg. Derült égből villámcsapásként érBUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. ® Munkatársak: J Szabó Irén és Pachner Edit © Fogadónap minden bét főn 14—17 óráig a szerkesz tőségben. Címünk: Rp. VIII Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067. te a tilalom léte. S ugyanakkor a közlekedés, a közműhálózat túlzott szabályozási szélességei, védőtávolságai tarthatatlanná váltak. A túlzott népességszám miatt tartalékolt intézmény és zöldterületek biztosítására sincs ma már mód, ezért kellett új rendezési terv. Az is kiderült, hogy az előző nem vette figyelembe (nem is vehette!) az ön- kormányzati tulajdont, s oda tervezett közintézményeket is. S ugyanakkor Érd sajátossága elsikkadt... 9 Hány évre szól a terv? Hogy sikerültek a lakossági fórumok? Az ÁRT tizenöt évre készül, korábban ötévenként kellett felülvizsgálni, de most évente. Hiszen például azt is figyelembe kell venni, nyomon követni:. melyik vállalkozó mire készül egy adott területen. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok cserélnek vagy sem gazdát. Az alapvető cél a tervhez tartozó, mintegy másfél kiló- nyi szövegrészben a területfelhasználás mikéntje, hogyanja, népességprognózis, az állandó, az ideiglenes vonzáskörzetek népességének becslése, az intézmények, az óvodák, a tantermek befogadóképességének elemzése is szerepel. A lakó, az ipari területek határvonalának meghúzása, a település arculatának védelme, a természetvédelmi területek megerősítő megjelölése, vagy a belterületi részek határának módosítása. Csak példákat mondtam, nem teljes a felsorolás. — A négy lakossági fórum? Legtöbben Ofaluban, a Termál Szállóban voltak. A ligeti is jól sikerült. A parkvárosiakat is érdekelte, mit hozhat a holnap. Sajnos a művelődési házban alig voltunk, talán a nem megfelelő szervezés miatt. 9 Opponenssel szemben is sikerrel véille a minisztériumban a tervet. A szakhatóság előtt is. Ez persze, gondolom, nem befolyásolja a képviselőtestületet? — Minden bizonnyal nem. Hiszen az átmeneti szabályozási előírásokat pontonként kell majd elfogadni. Hol rendelnek el építési tilalmat, hol lesz úgynevezett intézményi terület. Negyven oldal kerül a képviselő-testület elé. S ha jóváhagyják, attól a pillanattól kezdve az törvényként él Érden. ★ Amiről a vezető tervező hallgatott, de az írásban megadott szakvéleményeket nézve még véletlenül sem elhanyagolható, az Brenner János Ybl-díjas és Hild-érmes építészmérnök, a műszaki tudomány doktora, egyetemi tanár, a volt NSZK Városépítési és Területi Tervezési Akadémiája levelező tagjának néhány mondata: „Érdekes ÁRT-program került a tervtanács elé. Különlegessége készítőinek megnevezésével kezdődik, ameny- nyiben nem egy vállalat, szövetkezet, kft., magántervező iroda vagy más tervező szervezet jegyzi a munkát, hanem maga a felhasználója, Érd Város Polgármesteri Hivatala. A megbízó és a tervező egybeesésének érdekes és a jövőben bizonyára mind gyakoribb esetét — hiszen minden önkormányzat alapvető feladata saját fejlesztési koncepciójának kidolgozását!) vagy kidolgoztatása ... ez a körülmény jelentősen megnöveli a mai tervtárgyalás jelentőségét..” (mármint a minisztériumban tartottat, a bevezetőben említettet.) A szakemberek ehhez hasonlóan díjazták az érdi önálló lépést! Mely talán minden túlzás nélkül példaadó. követésre méltó. Azzal együtt, hogy ma még kevés városi főépítész Vállalkozik ekkora munkára a napi ügyes-bajos dolgok mellett. Varga Edit Zsámbékon Emlékmű az áldozatokért Emlékműavaió ünnepet tartanak Zsámbékon mindenszentek és halottak napján, november elsején. A Magyar utcában, a nyugdíjasok házának kertjében épült meg a harangtorony a II. világháború áldozatainak emlékére. A lélekharang érettük szólal meg majd, az elesett katonákért, a falun átvonuló harcok gyermek, asszony áldozataiért. S azért a harminc- nyolc izraelita hitű családért, kiket egy éjjel hurcoltak el. Túlélő nem jött vissza közülük, hogy tudassa, mi lett a sorsuk. A háború után több mint négyezer zsámbéki lakost kitelepítettek. Alig maradtak pár százan. A falu sokat veszített, egy kissé az emlékezetét is. Mert csak kevesen emlékezhettek. Most elérkezett ennek is az ideje. A ma Wettenberg- ben élő egykori zsámbé- kiak hagyományőrző egyesülete és a helyi önkormányzat közösen emeltette az emlékművet. Az ünnep, a megemlékezés is közös lesz. Melocco Miklós elképzeléseit öntötték formába értő kezekkel az emlékmű készítői. A márványtáblára valamennyi ismert áldozat neve fölkerült. Érettük (Erdősi Ágnes felvétele) kondul meg a harang, hangzik el ünneplő beszéd, vers, gyűl ki a mécses november elsején délután háromkor. —jisz— Felmérés készül A Zsámbéki-medence településeinek polgármesterei megbeszélést tartottak a napokban. Az önkormányzati tulajdontörvény értelmében a vízhálózat is az önkormányzatok tulajdonába kerül. — Ha átveszik — mondta Zink Imre, Zsámbék polgármestere. Hozzátette, hogy ezt akkor érdemes megtenniük, ha a működtetéséről gondoskodni tudnak. Ez az október végi találkozó folytatása volt egy korábban megkezdett beszélgetésnek, melyet a Pest megyei önkormányzatok gazdasági előkészítő bizottsága kezdeményezett. A téma ugyancsak a vízellátás volt. Már azon a tanácskozáson felmerült: nem lehetne csupán egy céggel kapcsolatban állva megoldani a térség vízellását? Ugyanis minél többen kapcsolódnak bele a láncolatba, annál magasabb az ár. Jelenleg a víz köbméterenként 35 forint 20 fillért ér el idáig. A Dunántúli Regionális Vízügyi Vállalat képviselője is részt vett a polgár- mesterek találkozóján. Az általa elmondottakból kiderült, a víz mint termék szabadáras. S hosszú utat „tesz meg” a kiemeléstől a fogyasztóig. Felkérték a polgármesterek a képviselőt, készítsenek egy felmérést arra vonatkozóan, mi kell a vízhálózati rendszer működéséhez, megoldható-e, s miként az a törekvésük, hogy egy vállalattól kapják ezentúl a vizet. — Szomorú kép alakult ki — mondta Zink Imre — azon a tanácskozáson, melyet a megyei gazdasági előkészítő bizottság szorgalmazott. Elhangzott ugyanis, hogy többen nem kívánnak a Pest Megyei Kerfészkedőknek őszi talaimunkák Manapság sokat beszélnek arról, hogy a talajművelésnél nem szükséges a talaj felásása — egyesek szerint egyenesen káros —, mert a talajban lévő talajbaktériumok és gombák, amelyek a szerves anyagokat elbontják, olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy elpusztulhatnak. Így aztán a talajba kerülő szerves anyag — trágya, komposzt stb. — nem tud megfelelően érvényesülni. Mások szerint az ásás elengedhetetlen a talajművelésben. Tehát ássunk vagy ne ássunk? — ez itt a kérdés. Ennek eldöntéséhez egy kis talaj ismeret is szükséges. A talaj — vagyis az az anyag, amely a növények táplálására alkalmas — kétféle lehet. Nyers talaj, amely tisztán ásványi anyagokból áll. Ebben a talajban az ásványi anyagok egy része a növények számára felvehetetlen állapotban van. A nyers talaj mindig tömött, ülepedett, őszszefüggő, sohasem morzsás. (Ilyen pl. egy gödör aljáról kiásott altalaj.) A másik talajminőség, a termőtalaj, az ásványi anyagokon kívül 1—20 százalék állati és növényi maradványokat is tartalmaz, amit humuszmaradványoknak, vagy röviden humusznak nevezünk. A termőtalajban az ásványi anyagokon és a humuszon kívül megtaláljuk még a talaj élővilágát, növényeket, állatokat, gombákat. A humusz és az élővilág hatására a termőtalaj különböző nagyságú szemcsékké áll össze, a szemcsék közötti üregeket levegő és víz tölti ki. A levegő a talajban lévő élőlények lélegzéséhez szükséges, a víz pedig az ásványi anyagok feloldásához és szállításához. A fel nem ásott — de egész évben taposott — talaj össze- tömörödik, kiszorul belőle a levegő és lefolyik róla a víz. Levegőtlen talajban kipusztul az élővilág, de a növény gyökere sem tud lélegezni, a növény satnyul, vagy rosszabb esetben el is pusztulhat. A lefolyt víz a mélyedésekben összegyűlik, ezeken a helyeken még jobban kiszorítja a levegőt a talajból. Az ősszel felásott talajban a termőréteg jól átszellőzik, a hantos talajra hullott csapadék egyenletesen jut le a talajba, és a talajszemcsék között hosz- szú ideig tárolódik. Minél vastagabb termőréteget forgatunk meg, annál jobb munkát végzünk. Az ásás mélységét még az is meghatározza, hogy milyen növényt szándékozunk termeszteni az adott területen. A legtöbb zöldségfélének elegendő jó ásónyom- nyi mélység, de ha spárgát akarunk ültetni, legalább ötven centi mélyen, ha pedig tormát, akkor hatvan-hetven centi mélyen forgassuk meg a talajt. A fentieket végiggondolva, az én véleményem az, hogy kárt okozunk a talajnak — igy természetesen a zsebünknek is —, ha ősszel nem ássuk fel a kertet. Széli László Víz- és Csatornamű Vállalattal együttműködni, valamilyen más megoldást keresnek. Valahogy azt lehetett érzékelni, talán nem volt szerencsés döntés az, hogy most adják át az ön- kormányzatoknak ezeket a közműveket. A működtetéshez szükséges fedezet nincs meg. S mi történik akkor, ha az önkormányzatok nem - veszik át a közműveket? Marad állami tulajdonban? A vízellátás biztosítása több szempontból — politikaiból is — fontos kérdés, amellett, hogy óriási felelősség. Jövőre ismét emelkedik a víz díja. S ha kiszámítom, hogy egy átlagosnak vehető, négytagú család mennyit fogyaszt évente, és ez mibe fog kerülni, hát elég kerek összeg jön ki az esztendő végére. Ezért is fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy azok a települések, melyek egymáshoz közel vannak, s ebből adódóan egységes vízrendszernek is tekinthetők, fogjanak ösz- sze oly módon, hogy egy üzemeltetőt keresnek. Persze, az a veszély fönnáll, hogy az egyik nem hajlandó erre. Mi lesz akkor? A hálózat kihasználatlanságának is van veszélye, a víz ugyanis fertőződhet. Ha ezt a vízművek kiengedi, annak a költségei ugyancsak jelentkeznek a díjban, mint ahogy az is, hogy ha a vállalat kisebb kapacitással működik. Az üzemeltetés, fenntartás költségei ekkor sem változnak. A Dunántúli Regionális Vízművek szakembere november végére ígérte a felmérés elkészítését. Úgyhogy hamarosan ismét napirendre kerül ez a kérdés. Vagyis az, milyen feltételekkel tudnának minket átvenni. Meglátjuk. A felmérés sok mindenre választ adhat. J. Sz. I. Mozi Tököl: Dózsa: November 2-3-án este 6 órakor: Spionfióka (szín. mb. am. kai.), 4-én este 6 órakor: A hiúságok máglyája (szín. am.).