Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

Nem zárnak be az iskolák Most amikor a hagyomá­nyos és a nem hagyomá­nyos pedagógus-szakszerve- zetek azzal rémisztik a szü­lőket, hogy nemsokára lesz majd nagy kivonulás és sztrájk, akkor jó érzés ar­ról hallani, vannak városok és községek, ahol legalább az nem okoz gondot, hogy anyagiak miatt kell bezár­ni az oktatási intézménye­ket. Bordás István, a buda­örsi polgármesteri hivatal művelődési csoportvezetője megelégedéssel nyugtázta, a hivatalnak sikerült úgy átcsoportosítania a rendel­kezésre álló pénzösszege­ket, hogy ebben az eszten­dőben zavartalan körülmé­nyek között szervezhetik az oktató-nevelő munkát. Az már bizonyos, hogy egyetlen iskolában sem kell szüneteltetni a tevékenysé­güket. Az előszámítások szerint némi pénzmaradvánnyal is számolnak, ami kisebb ér­tékű szemléltetőeszköz-vá­sárlásokat is jelenthet az esztendő végén. Bordás István azt is el­mondta, hogy jelenleg nagy erővel folyik a helytörténe­ti gyűjtemény kiállítóter- mének a belső felújítása. Nagyon remélik, hogy a Pest Megyei Múzeumi Igaz­gatóság szakmai közremű­ködésével felújításra kerü­lő bemutatási és kiállítási anyag hamarosan újból megtekinthető lesz. A tervek szerint decem­ber 10-én tartják a hely- történeti gyűjtemény meg­nyitóünnepségét. Addig is azon fáradoznak, hogy újabb kordokumentumokat tudjanak beszerezni, de bő­víteni szeretnék a népraj­zi gyűjteményt is. Pj Ráckeve, Szentendre, Zsámbék N aptár válogató Kereken egymillió nap­tárral köszönti az új esz­tendőt a Képzőművészeti Kiadó. A 23-féle falinaptár a fajtánkénti 20-30 ezres példányszámmal ennek a felét jelenti. Talán a leg­szebb közülük egy XVIII. század végén készült met­szetsorozatot mutat be, amelyek Európa jelentős városainak térképeit és lát­képeit ábrázolják. A ritka­ságnak számító lapok Stras- bourr, London, Berlin, Stockholm, Hamburg, Lisz- szabon, Utrecht, Ostende, Torino, Koppenhága, Lu­xemburg, Bécs és Pest- Buda térképét tartalmaz­zák. A képzőművészetet képviseli a biedermeier ki­emelkedő alakja, Borsos József munkásságát és Szász Endre női fejsoroza­tát bemutató kiadvány. Üjszerűen ábrázolják Molnár Miklós fotói a Szentendrei Szabadtéri Fa­lumúzeum részleteit az egyik szép kivitelű falinap­tárban, míg egy másikban Olasz Ferenc fotóművész kamerája a ráckevei görög katolikus templom belsejé­ben rögzítette a liturgiá­hoz illeszkedő fényeket, hangulatokat. A naptár a Fény dicsérete címet vise­li. A gyerekek jövőre két érdekes, a gyermekszoba hangulatába illő plakát­naptárral vagy Theo Schild­kamp holland grafikus- művész akvarellsorozatá- ból készült falinaptárral díszíthetik a falat. Az asztali naptárok kö­zül bizonyára sok érdeklő­dőt vonz majd a Nemesi címerek, amely a XIX. szá­zad végéig válogat a leg­szebb magyar családi cí­merek közül. Egy másik világhírű műszaki találmá­nyokat mutat be, Darvas Árpád festőművész rajzai segítségével. A háromféle határidő- napló közül — némi rész­rehajlással — azt emeljük ki, amelyik képmellékleté­ben színes fotókon mutatja be a Zsámbéki Lámpamú­zeum legszebb, legérdeke­sebb tárgyait. K. Zs. Nyolc méter mélyen épségbi ten Rajna-vidéki régészek Heinsberg és Grevenbroich között végzett ásatásaik so­rán állítólag rábukkantak a világ legöregebb fahá­zára. A bejelentés szerint Telek i seg ítségével Irány az Elgon A természettudományi kutatások támogatására Teleki Sámuel néven ala­pítványt hozott létre a Ma­gyar Földrajzi Társaság és a Magyar Tudományos Af­rika Expedíció két kft.-vel együtt. Céljuk, hogy anya­gilag segítsék hazai és kül­földi expedíciók lebonyolí­tását, és a kutató-, gyűjtő- utak eredményeit bemutató tudományos, ismeretterjesz­tő művek kiadását, filmek készítését. Az expedíciókat, kutató- utakat a Teleki Sámuel Alapítvány és a Magyar Földrajzi Társaság expedí­ciószervező, tanácsadó iro­dája, a Nomád Szafari bo­nyolítja le. Felfedező, tudo­mányos, kutató-, megfigye­lő-, gyűjtőutakat, vízi és magashegyi expedíciókat szervez ez a vállalkozás, amely nyereségével az ala­pítvány tőkéjét növeli. Égjük első akciójukként támogatják az Elgon-prog- ram megvalósítását. Hazai természettudományi szak­emberek ugyanis Kelet- Afrika egyik kevésbé is­mert, 4000 méter magas tűzhányójának feltárását tervezik. Elsőként az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem növényrendszertani és ökológiai tanszékének fia­tal kutatói kívánják feltár­ni az Elgon tűzhányó térsé­gének növényvilágát. Felte­véseik szerint még ismeret­len növényfajokra és tár­sulásokra is bukkanhatnak itt. A következő év elején indulnak, és több héten át kutathatnak majd Kenya és Uganda határvidékén az alapítvány jóvoltából. A sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem éghajlattani tanszékének kínai s az ELTE térképtudományi tanszékének szaharai expe­díciójához szintén az ala­pítvány nyújt anyagi támo­gatást. a 7300 évesre tehető épület a korai kőkorszakban lakó­helyül szolgált fazekasok számára. A „szokatlanul jó állapotban kiásott” épüle­tet régészeti szenzációnak tekintik és szeptember 30- án mutatják be a nagykö­zönségnek. Addig szigorúan titokban tartják a lelet pontos helyét. A régészek már 1990. de­cemberében nyomára buk­kantak az épületnek nyolc méterrel a földfelszín alatt. Azóta többféle egymást ki­egészítő eljárással — egje- bek közt a fák évgyűrűi­nek megszámlálásával és a C—14 carbonanalízissel — minden kétséget kizáróan megállapították a lakóház életkorát. A házban a ko­rai kőkorszakban Közép- Európában honos fazeka­sok lakhattak, akik sajátos díszítéssel készítették agyagedényeiket. Jogi tanácsok frlé'rpéfiásnél a malom egyenlő malom­mal? • Gyermektartásáig megállapítá­sa as apa 0 SzQlelmnek villanymo­tor-malma volt, fejlett technológiával dolgoztattak 3 embert, míg a nagybá- tyáméknak vízi malma volt, ahol ugyanannyi gabonát IS ember őrölt meg. Ha a létszám alapján kapjuk a kárpótlást, én mint szüleim leszármazó ja, 31« ezer fo­rint értékű jegyet kapok, unokatestvérem pedig 36« ezer forint kárpótlásban ré­szesül. Érvény esi th etem-e az államosított értékes gé­peket is a kárpótlási Igény, bejelentésnél? — kérdezi váci olvasónk. A válaszom: sajnos nem. A kárpótlási törvény a társadalom igazságérzetét és teherbíró-képességét fi­gyelembe véve a magántu­lajdonból jogtalanul elvett vállalatok esetében a kár­pótlás alapjául szolgáló ér­tékek meghatározásánál az állandó alkalmazottak szá­mához igazodó átalányér­téket határozott meg. A törvény tehát nem tesz kü­lönbséget az egyes vállal­kozások álló- és forgóesz­közeinek értéke szerint, ha­nem úgy rendelkezik, hogy a létszám alapján megha­tározott átalányérték magá­ban foglalja az ingóságok értékét is. E szabályozás in­dokoltságát nézetem sze­rint alátámasztja, hogy <12 államosítás előtti leltárok általában nem állnak ren­delkezésre, így az ingósá­gok tényleges értékének bi­zonyítása, s ennek általá­nossá tétele megoldhatat­lan lenne. Ugyanakkor az állandó létszám — amit ok­iratok hiányában tanúkkal is lehet bizonyítani — ál­talában, az egyedi eseteket kivéve, megbízhatóan meg­állapíthatóvá teszi utóla­gosan is egy-egy vállalko­zás volumenét, értékét is a részleges kárpótlás biztosí­tásához. 0 Miért nem hallgatják meg az apát a bíróságon a gyermek elhelyezéséről és a tartásdíj megállapításá­ról rendelkező határozat meghozatala előírt? — kér­dezi egy olvasónk. Előadá­sa szerint a tárgyalásra nem kapott idézést, a vég­rehajtó azonban megtalál­ta, így 20 ezer forintot kel­lett visszamenőlegesen gyer­mektartásdíj címén megfi­zetnie. Olvasónk bement a bírónőhöz panasznapra, de mint írja, választ nem ka­pott. Gyermekét ugyanak­kor nem Láthatja, pedig a láthatásról rendelkezik a bírósági határozat. Olvasónk leveléből arra következtetek, hogy házas­sági bontóper nélkül, tehát a házasság fenntartása mel­lett — önálló keresettel — kérte házastársa a gyermek elhelyezését és a tartásdíj megállapítását a bíróságtól. A levélből kitűnően a bí­róság a gyermek láthatásá­ról is rendelkezett. A pol­gári perrendtartás úgy ren­delkezik, hogy a bíróságra a feleket — esetünkben ol­vasónkat mint alperest a keresetlevél egyidejű meg­küldésével — a tárgyalásra meg kell idézni, esetleges képviselőiket pedig értesí­teni kell. A gyermek tartá­sa, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos kö­vetelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben, ha az al­peres, az anya vagy a gyer­mek lakóhelye (tartózkodá­si helye) ismeretlen, a bí­róság megkeresésére a rend­őrség elrendeli annak fel­kutatását. Olvasónk leveléből arra következtethetek, hogy cí­me a bíróság előtt nem volt ismeretlen, ezt bizonyítja, hogy a végrehajtó is „meg­találta”, ezért annak kell elsődlegesen utánanéznie, hogy az idézés kézbesítése a jogszabályoknak megfe­lelő volt-e. A hivatalos iratok kézbesítésének rend­jét a 43/1953. (VII. 20.) MT sz. rendelet — a polgári perrendtartásban foglaltak mellett — részletesen is sza­bályozza. A hivatkozott jog­szabályok alapján az idé­zést és a keresetlevelet tér­ti vevényes küldeményként kell a félnek kézbesíttetni. A térti vevényes hivatalos küldemény átvételére — a címzetten kívül — felnőtt családtagja, alkalmazottja, vagy szállásadója jogosult, aki az átvétel tényét a tér­ti vevényen aláírásával iga­zolja. Ha a megadott cí­men átvételre jogosult sze­mély nem található, a le­vélszekrényen vagy a pos­tai küldemények elhelye­zésére szolgáló más helyen, ilyennek hiányában pedig az ajtóra (kapura) kifüg­Hat cég van most ebben a böhöm házban. Egy volt. Megszűnt, eladták az épületet. Hatféle cég, ezerféle em­ber, képzelheti, mi megy itt, uram! Szerencsére fejből ismerem a nyolc emelet mindegyik szobáját. Na per­sze, huszonhetedik éve vagyok itt. „Majd a Marika az eligazítóban”, meg „majd a tudakozóban a Marika megmondja”, ilyen utasítással érkez­nek ide emberek. Én meg mondom. Barta? Hatodik emelet, hatlizcn- nyolc. Keserű? Melyik, kérem? Mert három van! Ja, az a bajuszos? A má­sodikon a kétszáznegyvenegyes. Van olyan, aki semmi mást nem mond, csak beszól az ablakon, „Horák?” Én meg azt felelem, jó napot kívánok! Negyedik emelet, négyszázkettes. Tudja, az ilyenek, akik nem köszön­nek, azt hiszik, egy gép ül itt, nem egy ember, akinek legalább egy jó reggelt, egy jó napot kijárna. Tegnap is jön egy szépen öltözött fiatal hölgy. Olyan dáma. Minden tipp-topp rajta. Rám se nézett, úgy szólt be az ablakon, „Mamuci, a Jár- fás Bélust hol foghatom ki?” Na ugye, felelhetném erre, hogy kedves, nem vagyok magának mamuci, de ha a kedves szülei nem tanították meg illemre, akkor én próbálkozzam az­zal? Mamuci! Vannak ennél cifrább dolgok is, küldtek ide már kézbesí­tőt úgy, hogy annyi volt a borítékon „Takács”. Kilenc Takács dolgozik a Lapszélre írt életek Tudakozó házban! A kézbesítő azt sem tudta megmondani, melyik céghez hozta a levelet... 1 Csak azt hajtogatta, hogy „ráírták ... ráírták.” No azért végül megkapta, akinek hozták... Ö vi­szont megköszönte! Letelefonált, hogy „Marika néni, maga szuper! Köszönöm! Azok a lököttek így cí­mezzenek meg egy borítékot...” Ilyen is van. Szoktam volt az uram­nak mondani egyszer-egyszer, innét a tudakozó fülkéjéből mindent látni. Tudja, a régi cégnél is az volt a szo­kás, hogyha megjelent egy nagyfő­nök a liftek valamelyikénél, akkor rögtön előre engedték az ott várako­zók. Ugye, a fontos embernek drága az ideje. Na most figyeltem, ezek az újak mit tesznek? Ugyanazt! A nagy­főnökök meg bemennek a többiek előtt a liftbe. Az uram persze erre azt mondta, „Marikám, ne foglalkozz te ilyesmivel, az a fontos, hogy meg­van a kenyerünk”, de én nem adok neki igazat. Az embernek igenis nyit­va kell tartani a szemét. Tudja, rokkant az uram, leszáza­lékolták. üzemi baleset, sav fröccsent a szemébe, ennek már kilencedik éve. Az egyik szeme, hála az égnek, megmaradt, a balra viszont vak lett. önérzetes ember volt, de a baleset óta olyan félénk lett, mindig azt em­legeti, hogy „a magunkfajta húzza meg magát”. Ilyet ki nem ejtett vol­na a száján a balesete előtt. Sőt! Ugye, milyen furcsán tud megváltoz­ni egy ember? Mintha nemcsak a fél szeme, hanem a fél lelke is odave­szett volna! Sokszor jut eszembe édes-kedves anyám szava, amikor korholt, „Ma­rika, kislányom, ne légy olyan büsz­ke!” Miért ne legyek? Ugyan nem kérdeztem meg tőle, mert soha nem feleseltem, de ezt gondoltam. Hát hi­szen én is ugyanolyan ember vagyok, mint bárki más, akkor miért kellene lehajtani a fejemet mások előtt? Mert nagyobb a sarzsija? Hát hiszen neki is van főnöke! Tisztelek én min­den rendes embert, de akkor nekem is adják meg a tiszteletet, hát nincs igazam? Tartottam tőle, hogy esetleg elkül­denek, mert hét évvel vagyok túl a nyugdíjkorhatáron, de azt mondta a gondnok úr, ő is régi ember, itt volt a régi cégnél, hogy „ugyan már, Ma­rika, maga nélkül az a sok száz em­ber, aki ide jön, megbolondulhatna”. Ez jólesett! Hazafelé vettem egy üveg drága dán sört az uramnak. Ilyet addig még soha nem ivott. Mészáros Ottó gesztve figyelmeztetést kell hagyni. Ebben közölni kell a címzettel, hogy részére hivatalos irat érkezett, ami­nek kézbesítését a postás mikor kísérli meg újból, s ha az iratot akkor sem le­het kézbesíteni, a címzett azt további öt napon belül a megjelölt postahivatal­ban átveheti. Ha a címzett az iratot a postahivatalban a megjelölt öt napon belül nem veszi át, ennek a ténynek a tér­ti vevényen való feltünteté­sével a küldeményt a fel­adónak. esetünkben a bíró­ságnak visszaküldik. A bí­róság ilyen esetben a kéz­besítés elmaradásáról és annak okáról a felperest értesíti, a felperes kérel­mére az alperes részéi e ügygondnokot rendel ki. és a keresetlevelet ennek kéz- besítteti, egyúttal erről az alperest — lakására címzett ajánlott levélben — értesí­ti. Olvasónknak tehát a bí­rósági kezelőirodában tájé­kozódnia kell arról, hogy a keresetlevelet és az idézést milyen címre postázták, a küldeményt átvette-e vala­ki, s ha igen, ez a személy jogosult volt-e az átvétel­re. Ha a kézbesítés nem jogszerűen történt, úgy ol­vasónk törvényességi óvás iránti kérelemmel fordul­hat a Legfelsőbb Bíróság el­nökéhez vagy a legfőbb ügyészhez. Abban az eset­ben viszont, ha a kézbesí­tés a jogszabálynak megfe­lelő volt, de a bíróság ál- - tál megállapított gyermek­tartásdíj — mint olvasónk írja — jövedelméhez ké­pest aránytalanul magas, olvasónk a gyermektartás­díj mérséklése iránt kere­settel fordulhat a bíróság­hoz. Kérheti egyúttal, hogy a bíróság a keresetet te­kintse perújítási kérelem­nek is. A beadványban fel kell sorolni azokat az új ténye­ket, bizonyítékokat, ame­lyek a gyermek elhelye­zése, tartása és láthatá­sának szabályozása szem­pontjából — olvasónk sze­rint — jelentőséggel bír­nak, de a perújítani kívánt eljárásban nem bíráltak el, holott ezek elbírálása olva­sónk részére kedvezőbb ha­tározatot eredményezhetett volna. A perújítási kérelem előterjesztésének határide­je hat hónap; ezt a határ­időt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, il­letve — az esetlegesen ké­sőbbi — tudomásszerzéstől kell számítani, legfeljebb azonban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül van helye per­újításnak. Ha a bíróság olvasónk perújítási kérelmének nem ad helyt, a keresetet tár­gyalja és a bizonyítási anyag alapján dönt a tar­tásdíj mérsékléséről, illetve a láthatás megváltoztatásá­ról. Felhívom még olva­sónk figyelmét, hogy ha törvényességi óvás iránti kérelmet kíván előterjesz­teni, azt sürgősen tegye még, mivel a törvényességi óvás folytán hozott hatá­rozat hatálya a felekre csak abban az esetben terjed ki, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész az óvást — a meg­támadott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított — egy éven belül terjeszti elő. A láthatási problémákkal kapcsolatosan pedig azt javaslom olva­sónknak, hogy forduljon az illetékes gyámhatósághoz. Dr. Fogarasi Gabriella * • * * ‘ f * I

Next

/
Thumbnails
Contents