Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

MmM AHázi Jogtanácsadó novemberi számában: A kőtelező jótállás szabályozása A Start-hitei A helyi iparűzési adóról Egyes oktatási jogszabályok módosítása Iratminták • Család és jog • Adóelőleg • Röviden • Olvasóink kérdezték r~; —~ • Vállalkozók postája Ára: 39 Ft Tüzes prostituáltak ÉLETFOGYTIGLAN Egy egyiptomi bíróság ká­bítószer-kereskedelem vád­jával életfogytiglani bör­tönre és 150 000 dollár pénz- büntetésre ítélte Talal Nasz- szer A1 Szabah sejket, a kuvaiti uralkodócsalád tag­ját. A rendőrség ugyanis 750 gramm heroint talált a sejknél. Az A1 Ahram je­lentése szerint a sejk védő­ügyvédje a tárgyaláson azt állította, hogy a heroin a vádlott „személyes fo­gyasztására” szolgáit, ugyanis Talal Nasszer A1 Szabah drogfüggőségben szenved. A rendőrségi közlemény szerint ezzel izemben a sejket annak a bejelentés­nek alapján tartóztatták le, hogy fél évvel ezelőtt meg­próbált heroint eladni egyiptomi rendőrtiszteknek. Fohász egy alagútért Sin-toista szertartással kezdődött a világ leghosz- szabb alagút jártaik építése Japánban. A ceremónia a 25,8 kilométer hosszú ala­gút felépítését vezette be, Horasu, a fő japán sziget északi részén, Ivat* körze­tében kezdik el az építést, hogy tízévi munkával ki­terjesszék a Simikanzsn ra­kétavonat pályáját észak felé. A szárazföldi alagu­tak hosszúsági rekordját 22,2 kilométerrel az ugyan­csak japán Osimízu alagút tartja, ezen szintén Sin- kanzen-járatot közleked­tetnek. Az új létesítményhez egy hetven kilométeres vasút­vonal csatlakozik, ezt is még ki kell építeni. Hogy mennyi pénzből, arról csak hozzávetőleges adatokat tettek közzé, a váratlanul felmerülő technikai aka­dályoktól, meg a jószeren­csétől függ ugyanis, hogy kijönnek-e a becsült 1 mil­liárd dollár körüli ősz- szegből. Szakértők szerint a környék altalaja megle­hetősen laza, így a szoká­sosnál is sokkal vastagabb betonburkolattal kell eset­let bevonni az alagutat. Nem mindenki szereti Kolumbuszt A kolumbiai Cartagena kikötőjében több száz in­dián fogadta a szombaton odaérkezett „Santa Ma­ria”-*, Kolumbusz hajójá­nak mását, tiltakozásul a történelmi hajóút emléké­nek felelevenítése ellen. A hajó július 13-án indult út­nak a spanyolországi Bar­celonából 21 japán tenge­résszel a fedélzetén. Kolumbia indián ősla­kosságának vezetői azon a címen sérelmezik Kolum­busz felfedező útjának „megismétlését”, hogy a* sérti a kontinens bennszü­lött lakosságát, amely fél évezredes elnyomást szen­vedett az európai kultúra megjelenése következtébe«. A modern „Santa Maria’* kapitánya, Haruo Jamamo- to azt tervezi, hogy 290 na­pos útja során hét észak- és dél-amerikai kikötőben vet horgonyt, mielőtt Ja­pánban befejezné az ere­detileg a Távol-Keletre igyekvő Kolumbusz felfe­dező útjának „utánzását”. Cartagenát, az amerikai kontinens egyik legrégibb, fallal körülvett városát • spanyolok annak idején arra használták, hogy biz­tosítsa az Európába irá­nyuló arany- és ezüstszái- lí talányokat. Ellentétben Európával és Észak-Amerikával, ahol lelkes hangulatú ünnepsé­gek sorozatával emlékez­tek meg Kolumbusz 500 esztendővel ezelőtti felfe­dező útjáról, Latin-Ameri- kát tiltakozási hullám árasztotta el a fél évezre­des elnyomással és kizsák­mányolással szemben. A tiltakozások kiemelik, hogy az Újvilág felfedezése nyomán Közép- és Latin- Amerika őslakosságát szisz­tematikusan üldözték és rabszolgasorba hajtották, zsákmányolták és legyil­kolták. Az európai hódítás megsemmisítette az ősla­kosság eredeti létalapjait és Latin-Amerika ma a leg­súlyosabb környezeti ka­tasztrófa színhelye. Jaime Paz Zamora bolíviai elnök nemrég rámutatott, hogy a kontinens ökológiai össze­omlása fél évezrede kezdő­dött és még ma is szedi ál­dozatait. Kolumbusz hajónaplójá­ban még így rögzítette első benyomásait az Újvilág­ról: „Hatalmas erdőségek, kristálytiszta patak és óriá­si ismeretlen gyümölcsök, amelyek alatt a fák ágai roskadoznak.” Ma már nyilván nem ismerne rá az által* felfedezett és a spa­nyol koronának elzálogosí­tott földre. Az egykor növényzetben mesésen gazdag Haitin pél­dául ma már alig lehet egy-egy fát látni. Amer­re csak a szem ellát, mindenütt iekopasztott he­gyek és puszta sivatagok. De másutt sem jobb a helyzet. El Salvadorban az erdőségek »8 százalékát ki­pusztították. A trópusi erdők helyén terméketlen földek vagy hatalmas monokultúrák — Kubában cukornád, Hon­duras ban banán és Brazí­liában kávé. Sok helyütt eltűnt az ivóvíz, fuliasztó a levegőszennyeződés, A kontinens metropolisai, el­sősorban Mexikóváros és Sao Paulo jól példázzák, hogy a környezetszennyezés már rég kikerült az ellen­őrzés alól. Az őslakosság reagálása passzív beletörődés és ak­tív ellenállás közt ingado­zik. Sokan közülük rezer­vátumokban élnek, mások valamelyes önállóságra tet­tek szert. Ecuadorban pél­dául az utóbbi időben a bennszülöttek politikai erő­vé szerveződtek. Bolíviában pedig bennszülött gerillacso­portok alakultak, mint a Txipac. Katari csoport, ame­lyek harcolnak „a fehérek zsarnoksága ellen”. Brazíliában és Venezue­lában a bennszülöttek szer­vezetei arra akarják fel­használni az 500 éves jubi­leumot, hogy tiltakozzanak „a második hódítás” ellen, amely szerintük most van folyamatban. Azzal érvel­nek, hogy az ipartelepítés­nek, az olajkitermelésnek és a nemzetközi turizmus­nak ugyanolyan következ­ményei vannak, mint ko­rábban a spanyol invázió­nak — a haladás és a pro­fit nevében elűzik a benn­szülötteket utolsó mene­dékhelyükről is. Bourg-en-Brasse francia­országi városiban a közel­múltban 15, illetve 18 évi börtönbüntetésre ítéltek három lyoni prostituáltat, amiért 1987 decemberében elevenen elégették egy ne­gyedik társukat. A három elítélt, Veroniqut Ferro és Fatiha Sziddhum (ők ketten 18 évet kaptak), illetve a 15 évre ítélt tár­suk, Lila Ben Abdallah, tőr­be csalták a 24 éves Dzsa- mila Szakhrit — „sétára” hívták Lyon elhagyott ke­leti negyedébe. Ott azután mindhárman nekiestek, sú­lyosan megverték, majd le­öntöttek benzinnel és ele­venen elégették. A szörnyű tettre azután derült fény, hogy a gyil­kosság színhelyétől nem messze megtalálták a ben­zineskannát, amelyet a há­rom prostituált egyike vá­M€Mu p súrolt. Letartóztatásukra ennek ellenére csak egy hó­nappal később, 1988. január 21-én került sor. Kihallgatásukkor mind­hárman egymást vádolták a gyilkosság elkövetésével, és igyekeztek kisebbíteni a saját szerepüket. A nyo­mozás során fény derült arra, hogy a négy prosti­tuált — mindegyikük fran­cia állampolgár és kábító­szer-élvező — már hetek óta többször is súlyosan összeveszett egy jövedel­mező „munkahely”, a vá­rosközponthoz közel fekvő Rhone-rakpart fölött. PADLOSZONYEG OLCSÓ, MUTATÓSj 21 SZÍNBEN^ NÉMET IMPORTBÓL DÚNA1IARASZTJNI Bajcsy-Zsiiinszky U. ií* GYÁÍ.ON: Szilvás u. 19. NAGYKŐRÖSÖN* Fantázia Kw**k*delm! ■Szabadság laf % SZÁJTÁTVA HULLÁM Vannak kézenfekvő összefüggések, ám szinte észrevétlenek maradnak a közgondolkodásban. Napjainkban ilyen összefüggés egyebek között az ellehetetlenülő nagyvállalat és a számára bedol- gozó/beszállító kisiparosok viszonya, sorsa. A me­gyében ugyanis — elsősorban a gépipari cégeknél — eléggé kiterjedt beszállítói hálózattól vásárol­ták meg a nagytermelők azokat az öntvényeket, mikron pontosságú, kis darabszámú alkatrésze­ket, különleges kötőelemeket stb., amelyeket nem volt érdemes nagy sorozatokban előállítani, avagy — mert ez sem tartozott az ismeretlen helyzetek közé — sehol máshol nem lehetett beszerezni, csakis néhány erre specializálódott kisiparosnál. Rendeléshiánnyal küszködnek a nagyvállalatok, csökkentett munkaidőben foglalkoztatják dolgo­zóikat, kényszerszabadságolnak... a termelés mérséklődik — a gép- és gépiberendezés-iparban ez a visszaesés az idén huszonhét százalék —. a viharos hullámok azonban nemcsak a nagyok, hanem a kicsik hájóit is megtáncoltatják. Szájtátva hallom ugyanis, korábban kitűnően boldoguló kisiparosok miként kényszerülnek mű­helyük bezárására, a speciális felszerelés — ben­ne nemegyszer sotk százezer forintot érő célszer­számok — jóval áron alul történő értékesítésére. Az ok: a nagy megrendelők nehéz helyzete. A hullám azonban még nem csitul, sőt! Hiszen a műhelyét bezáró kisiparos nem fizet adót az ön- kormányzatnak, az adóhiány a helyi költségve­tésbe visz be további hullámokat keltő eleme­ket... Nehéz helyzet? Az. Csak éppen nem két­ségbeesést sugall, hanem azt. hogy végre a ter­melés kérdéseivel kell(ene) foglalkozni. Minde­nütt MOTTÓ LAKÁSKULTÚRA, KERT, SZABADIDŐ A BIKAfEJES HÁZBAN • VIRÁGOM, VIRÁGOM VÁROSLAKÓK A VÉRTESBEN « KAPCSOLT KÖRÖÍT AZ A)TÓ HÁZHOZ IÓN » EÜTÉS FÖLDENERGIÁVAt VENDÉGSÉGBEN UR8ÁN ERIKÁNÁL ÉS KABOS FALÓNÁL A m&ARt. váSiesfikosókaf ke arcs meglevő épületében bowlingpálya és az ehhez tartozó sorozo létesítésére és üzemeltetésére Jelentkezni lehet Kovács Lászlónál, o személyügyi és igazgatási osztály vezetőjénél. Cim: Tápiószele, Györgyei út 14. 2766, Telefon: (20)-11-995/133. Fax: (20)-11-629. Telex: 225-223.

Next

/
Thumbnails
Contents