Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
Környezetvédelmi ankét A napnak is van árnyéka, de a Föld a kezünkben van Térképek, színes felvételek, óvodások és iskolások által készített tárgyak, rajzok, énekszó hozták közelebb a természetet a gödöllői környezetvédelmi ankét részvevőihez, a városháza nagytermében. Mindezek jól kiegészítették az értékes előadásokat, melyek egyaránt szóltak szőkébb pátriánkról, a GödöHői-dombságrói és Magyarországról. A rendezvény előkészítése és lebonyolítása Hajnal Irén érdeme, aki a helyi környezet- és természetvédelmi oktatóközpont vezetője. ÓRIÁSI ESELY Az önkormányzatok számára létkérdés a környezetvédelem, amikor a vízbázisok tisztaságának megőrzéséről, a hulladék megfelelő elhelyezéséről kell gondoskodni. Ahogy dr. Gémest György polgármester megállapította: a környezetvédelmi szemlélet már a hivatalé, a lakosságról — általában — ez, még nem mondható el. Ami az országot kormányzókat illeti, dr. Mis- ley Kárgly közigazgatási államtitkár szerint óriási esély a helyes cselekvésre, hogy az építésügytől a meteorológiai szolgálatig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium egyetlen gazdája azoknak a feladatoknak, melyek alapvetően meghatározzák és befolyásolják környezetünk állapotát. Elmondta, hogy az ország lakosságának csaknem a fele él azon a 10-1.5 százaléknyi területen, ahol komoly gondokat okoz a különböző szennyezés. Igaz, hogy az erdők aránya nőtt az elmúlt évtizedek alatt, de ezek egyre veszélyeztetettebbek, illetve nem felelnek meg minden esetben az erdőkről alkotott képünknek. A tárca szeretné minél előbb a parlament elé vinni az új környezet- védelmi törvény tervezetét, amelyben azt az elvet is érvényesíteni kívánják, hogy a szennyező olyan mértékben fizessen, amilyen kárt okoz. NEM BEFEJEZETT Dr. Szabó Sándor, a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója többek között elmondta, hogy a helyi jelentőségű védett természeti területek száma országosan több mint 800, Pest megyében 87. A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet tavaly jelölték ki, és ennek az volt a célja, hogy megóvják a térség még egységes tájrészletét. a jellemző erdőtípusokat, a vizek tisztasáMozi Petőfi: Irány: Colorado. Színes, amerikai vígjáték, 18 és 20 órakor. A Frckvenciavideo ajánlata: örült szerelem. Feliratos amerikai krimi, 10 órakor. Nam angyalai. Feliratos amerikai akciófilm, 16 órakor. Az elnök emberei. Feliratos amerikai krimi, 18 és 20 órakor. GEMMabdarúgé-íeremtorna Értékes díjak Az agráregyetemen évről évre módját találják annak, hogy télidőben is gondoskodjanak sportolási lehetőségekről. Az esztendőt teremfocival zárják, a GEAC labdarúgó-szakosztálya, és a polgármesteri hivatal közoktatási irodája által az egyetem alapításának 70. évfordulója alkalmából felajánlott vándorkupáért. A mérkőzéssorozatra a Gödöllő és környéke szakszövetségi bajnokságaiban és tömegsportversenyein szereplő csapatok nevezését várják. A torna versenynapjai: december 7., 8., 14., 15., 21. és 22. Három hétvégén, szombaton és vasárnap lesznek tehát a mérkőzések a sportcsarnokban. A nevezési díj ugyan 3000 forint, de a díjazásban nem szerénykednek. A győztes csapat elnyeri a GEAC-ván- dorkupát, melyet a következő évi versenysorozatig megőriz. Emellett 15 000 forintnak megfelelő értékű dijat kap. A második helyezett csapat 10 000, a harmadik 5000 forintos • díj gazdája lesz. A negyedik 3, az ötödik 2, a hatodik helyezett csapat egy futball-labdát kap. A versenybizottság tagjai: Sári Géza, a GEAC elnökhelyettese, Pánker László, a közoktatási iroda munkatársa, Ádám József, a Városi Kispályás Labdarúgó Szövetség titkára. A nevezési határidő: december elseje. A jelentkezéseket a GEAC labdarúgószakosztályának kell küldeni. A tornán egy játékos csak egy csapatban szerepelhet. Csiba József gát, a kultúrtörténeti emlékeket. Nem mellékes cél az sem. hogy a vidéket pihenő- és kirándulóközponttá fejlesszék. A körzet megalakulásával, a fóti Somlyó és a turai legelő védetté nyilvánításával nem kerül védelem alá a térség valamennyi arra érdemes értéke, ezzel tovább kell foglalkozni. Az igazgatóság jelentős védetté nyilvánításokat tervez például a Tápió-Hajta vidékén is. — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tizenöt évvel ezelőtt úttörő szerepet vállalt, amikor posztgraduális környezetvédő szakmérnök-képzést indított — mondta dr. Stefa- novits Pál akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár. — Ma már 150 szakmérnök dolgozik hazánkban — köztük Hajnal Irén is. Az egyetem most is újított, környezet- és tájgazdálkodási graduális oktatást kezdett. EGY HEKTÓ BENZIN A professzor 26 éve jár ki Gödöllőre, és az ankét előtt beutazta a gödöllői hátságot, hogy felkészüljön az előadására, melyben a vidék környezeti állapotát elemezte. Mint kifejtette, a fóliás gazdálkodás elősegítette a falvak gazdasági fejlődését, de nem megoldott a használt fóliák sorsa. Mint a napnak, ennek a technológiának is van árnyéka. A tavak — így például a gödöllői Urréti tó — csakúgy megtelnek szeméttel. mint az erdők. A vízfolyások környéke elhanyagolt táji képet mutat, az erdők romlása szintén érzékelhető. A Hungaroring a kerítésen belül rendezett, azon kívül szemetes és elriasztó. Az M3-as autópálya egyik — három kilométeres — szakaszáról az égéstermékek az uralkodó szélirány következtében, a város levegőjét szennyezik. Számítása szerint a háromezer méteren óránként száz liter üzemanyagot égetnek el a járművek. Fasorral, .széltörő gátakkal kellene védekezni. Az ankét előadásaiból, hozzászólásaiból kötetet lehetne szerkeszteni és az ötletek megvalósítása is nagy munka lenne. Az is biztos, hogy nem felesleges. Balázs Gusztáv GÖDÖLLŐI XVIII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1991. NOVEMBER 26., KEDD A maradékelv alapján működött Növekszik a gyereklétszám Pedagógusokkal telt meg a napokban a gödöllői művelődési központ színházterme. A polgármesteri hivatal közoktatási irodájának meghívására tanácskozásra gyűltek össze a város alsó és középfokú nevelési-oktatási intézményeinek — valamint a nevelési tanácsadó, a logopédia és a központi műhely — vezetői, dolgozói. A párbeszédre, közös cselekvési lehetőségek keresésére szolgáló programot régóta tervezte dr. Gémesi György polgár- mester, aki az önkormányzat fennállása óta intézményenként kisebb csoportokban ugyan találkozott már a városban dolgozó 600 pedagógussal, együttes fórumon azonban most először. A meghívottakat, köztük Czimer László miniszteri tanácsost Benkö Akosné, a közoktatási iroda vezetője köszöntötte. Az összejövetel első részében a vendégelőadó tájékoztatta aktuális oktatáspolitikai kérdésekről a résztvevőket. Mindenekelőtt a széles körű vitára bocsátott, készülő közoktatási törvényről szólt, amelynek kidolgozása a középső fázisnál tart. A MUNKAADÓ DÖNT Ismertette a kölcsönös informálásra hivatott, az önkormányzatok döntését elősegítendő területi oktatási központok majdani feladatkörét is. Beszámolt az igazgatóválasztások lehetséges új formájáról — az eddig érvényben lévőt ugyanis az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, merthogy vétójogot biztosított a tantestületeknek a kinevezővel szemben, s ez sértette az önkormányzati jogot. A jövőben a munkaadó — azaz a képviselő-testület — határozza meg, kit bíz meg az egyes intézmények vezetésével, ám a döntésnél figyelembe kell vennie a tantestület, s a szülők véleményét. A nemzeti alaptantervről elmondta: az abban foglaltak minden iskolára nézve kötelezőek lesznek, de a megvalósítás módját szabadon választhatják meg az intézmények. Az új tankönyvrendszerről megtudhattuk: érdekessége, hogy nem a tankönyvkiadó részesül majd állami támogatásban, hanem a használók, vagyis az iskolák, gyerek- arányosan. Változás előtt áll az iskolaszerkezet is. Megszűnik a 8 osztályos általános iskola plusz 3-4 év középfok rendszerének kizárólagossága, helyette rugalmas, a települések igényeinek, adottságainak megfelelő korszerűbb formák jönnek létre. A 40 év alatt kialakult hagyományos szerkezet persze nem fog egyik napról a másikra megváltozni, de nem is ez a cél: csak ott kell változtatni, ahol értelmes, érdemes. HÁROM TERÜLET Azt is jó lenne elérni — s az illetékesek erre törekednek —, hogy a fejkvóta, amelyet jelenleg sajnos gyereklétszám után kapnak az önkormányzatok, a jövőben tanulócsoportok szerint járjon, mert ezzel csökkenteni lehetne az osztályok zsúfoltságát. Végezetül a miniszteri tanácsos egy félreértést tisztázott. Mint mondta, tévesen terjedt el a köztudatban, a tankötelezettség lényege: az ötéves korban megszabott alsó határ nem az iskolába lépés idejét jelenti, hanem hogy ekkortól kell óvodába járniuk szervezett nevelésben is a gyerekeknek. Cok szó esik mostaná^ ban a mindent ellepő, mindent beborító kommersz irodalomról, a szexipart népszerűsítő pornókiadványokról, az álműveltség meggyökeresedéséről. A másik oldal azon kesereg, hogy ebben az áradatban elvész minden érték, a hitványnak rendelődik alá a nemes, és a hazugságnak az igaz. Azt hiszem, van okunk a töprengésre vagy talán az elkeseredésre is. Gödöllőn, Aszódon, Kerepesen érdeklődtem művelődési házban, könyvtárban: mit igényelnek az itt élők a felhalmozott, létrehozott irodalmi, művészeti értékekből, a kultúrából? Kérdésemre elszomorító válaszokat kaptam. A munkások, akiknek eltelt a fél életük vagy talán a háromnegyed is, hogy felépítsék a lakásukat, aztán megszerezzék a bele valókat, bútort, szőnyeget, tévét, mosógépet, végül megvegyék az autót, a jobban keresők a hétvégi telKi segítsen a közösségeknek? Hozzáértő bábaként két is, kimaradtak minden szellemi művelődésüket szolgáló lehetőségből. Ma pedig a holnaptól rettegnek: megmarad-e az állásuk? Az infláció ellenére tudják-e tartani az elért életszínvonalukat? Előteremtik-e gyermeküknek a beiskolázás költségeit? Ha nagy ritkán könyvet vesznek, akkor az aluljárók kétes kínálatában keresnek, valami horrort, valami szexeset, detektíveset, olyat, ami kikapcsol, ami a napi gondokat elfeledteti. Ha színházba mennek — egy évben egyszer talán megtehetik! —, és valami maradandó dráma eseményei peregnek a színpadon — úgy ülnek ott, mint siketnéma a templomban. Csak a ruhákat, a szertartásokat és a miskulanciát látják. A videón érdemesebb és érdekesebb megnézni a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát és a többi ilyet, mert ezek érthetők, s olyan nóta szól hozzájuk, amely felpezsdíti az embert és még másnap is a fülében zsong, s észre sem veszi, dúdolni kezdi. A fiatalabbaknak meg ott vannak az akciófilmek, de kölcsönözhetik a pornó minden válfaját bemutató alkotások megszámlálhatatlan sokaságát. Most „van értelme” a napi tizenöt-tizenhat órás, durva, nem gyöngytiszta munkának. Meglódult embereinkben a pénzszerzés vágya és rávernek, dolgoznak szombaton, vasárnap, a pénzüket nem linkséggel, hanem erővel, küzdelemmel, bátorsággal szerzik. Megvan már mindenük, de mindig újabb kívánságok fogalmazódnak meg, egészen addig, hogy az „unokáknak is teremtsük meg, amire szükségük lehet!” [Panaszkodnak hát a " népművelők, a könyvtárosok, s töprengenek a lehetőségekről, a kibontakozásról, keresik saját feladatukat. Veresegyházon Czene János igazgatóval beszéltem a minap. Nem nagy dolgokról töprengtünk. A művelődés szerényebb, de eredményesebb módszereiről, az emberi képesség, szellemi-lelki fogékonyságok különbözőségéről, s eljutottunk a kisközösségek szerveződésének szükségességéig. Igen, a szerveződésükig! Mert nem a népművelőnek kell ezeket világra hozni, vagy ezeket megszülni. Szép szóval sem és rábeszéléssel sem. De ott kéne lenni a születésüknél hozzáértő, okos bábaként. Fercsik Mihály A tájékoztató után kérdések, vélemények hangzottak el. A hozzászólók közül Körösfői László országgyűlési képviselő, aki maga is pedagógus, a kormány által az oktatásügy-' nek juttatott összeget keve- selte, s felhívta a figyelmet az országgyűlés előtt álló jövő évi költségvetési vita fontosságára. A jelenlévő pedagógusok miniszterük harcosabb kiállását hiányolták, illetve határozottabb érdekképviseletüket kérték. A tanácskozás második felében dr. Gémesi György polgármester elmondta: megválasztása után, polgár- mesterként három szakterülettel kívánt kiemelten foglalkozni: a szociálpolitikával. az egészségüggyel és az oktatásüggyel. Utóbbival azért, mert az mindig a maradékelv alapján működött, s e helyzeten kíván változtatni. ÚJ ISKOLÁK Ezek után összefoglalta a helyi oktatásügyben az elmúlt egy esztendő alatt történt intézkedéseket, változásokat, eredményeket. Megemlítette: Gödöllőn mindenki megkapta a 30 százalékos bérfejlesztést, ami ugyan nem nagy ösz- szeg, de a lehetőségekhez képest mégiscsak előrelépés. Felvázolta a város költségvetését, azon belül az oktatásügyre fordított ösz- szegeket. Ismertette az iskolák gazdálkodását, az átalakítás előtt álló gamesz működését. Beszélt a jövőre induló új intézményekről — református líceum, katolikus iskola, premontrei gimnázium —, s ecsetelte a meglévő iskolák lerobbant műszaki állapotát. Örömmel említette, hogy Gödöllőn — az általános tendenciával ellentétben — nem csökken, sőt kis mértékben ő is a gyereklétszám; hogy valamennyi általános iskolát végzett tanulót el tudtak helyezni; s hogy itt nem kell tömeges pedagógus-munkanélküliséggel számolni. Sajnálkozását fejezte ki, hogy nincs pedagógus tagja a képviselő-testületnek, ám hozzátette: „kívülről” azért sokan segítik munkájukat. — Továbbra is szívügyemnek tartom a gödöllői oktatásügyet. Mindent meg fogok tenni azért az ügyért, amelyre a városban dolgozó pedagógusok felesküdtek — hangsúlyozta, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. P. É. GÖDÖLLŐI HÍRLAJP Gödöllő, Szabadság tér 10. & A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. © Munkatárs: Pillér Éva. ® Postacím: Gödöllő, Pf. H. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-798. @ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. ® Hirdetésfelvétel: munkanapodon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőségben.
