Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

A DIAKOK MOST JÁRNÁK ISKOLÁBA A Pro Cultura-pályázaf LUTRA ALBUM Miattuk szóltak a tanárok Szervezzünk népfőiskolát! — Újabb demonstráció? Mit akarnak már megint a pedagógusok? — Nem tőlem tudja — mondta valaki, de azért íelhívta a figyelmemét a hét végi rendezvényre. A szentendrei városháza nagy­termében tíaráth Endréné, a pedagógus-szakszervezet városi és körzeti titkára várta az érkező kollégákat. Persze, nem demonstráció­ra, hanem tanácskozásra, melyen tanárok és szülők mondanák el ötleteiket, j a- vaslataikat az oktatás kö­zeljövőjéről. Az ötletbörze után az intézmények hely­zetéről szerettek volna tá­jékozódni és tájékoztatni. Ezért hívták meg Németh Gábor polgármestert, aki el Is jött. A KÖZOKTATÁS NAPJÁN Ki is fakadtak később a felszólaló tanárnők, mond­ván: — Miért ilyen ez a vá­ros, hogy nincs irányítónk, nincs művelődési osztá­lyunk se? Harmadik témának a jö­vő évi oktatási költségve­tést szánták a tanácsko­zók. Más kollégáikhoz ha­sonlóan, állásfoglalást is sürgetve amiatt, hogy ke­vésnek tartják a tervezett 10 százalékos bérfejlesz­tést, veszélyesnek, hogy a magas infláció ellenére csak öt százalékkal lenne több támogatás a dologi kiadá­sokra. Mint kiderült, tu­lajdonképpen a magyar közoktatás napját mint új szakmai napot igyekeztek ez alkalommal megtartani. Latolgattuk, hányán fog­lalkoznak oktatással, neve­léssel ebben a városban. Volt, aki 400-ra, más az óvónőkkel együtt 600-ra be­csülte a számukat. Többsé­gük nő. A lassan gyüleke­ző részvevők között elvét­ve láttunk egy-két férfit. — Azért nőiesedett el a pálya, mert ebből a kere­setből nem lehet eltartani a családot — jegyezte meg egy fiatal hölgy. — Az átlagkereset brut­tó 12 ezer forint — mon­dotta Baráth Endréné. Nem beszélve a technikai dolgozók 7-8 ezréről, ami­ből a rezsiköltségeket is alig lehet egy lakásban ki­fizetni. — Ezenkívül még szo- rongatóbb egzisztenciális aggodalom foglalkoztatja Szentendre tanári karát az iskolák jövője miatt. A fel­szólalók szerint senki nem tudja, mikor, melyik kerül egyházi tulajdonba, ki vá­lik emiatt állástalanná. Er­re a kérdésre vártak meg­nyugtató választ Németh Gábortól, aki még nem tudta pontosan megmonda­ni, mikor következnek be a konkrét lépések. Minekutá­na viszont nem a pedagó­gusok lecserélése követke­zik. Hosszabb távú, fokoza­tos átmenetről lehet csak szó, s ki kell dolgozni a végleges terveket. — Az idén is tapasztal­tuk, hogy az állami támo­gatásból egyetlen iskola sem tud működni — foly­tatta Németh Gábor. — Szükség esetén ezután is megemeljük a normatív összeget. Takarékos gaz­dálkodás mellett biztosít­juk az iskolák, óvodák mű­ködését, ha lehet segítünk a bérfejlesztésen is, de lát­ni kell a város gazdasági gondjait. Sajnálatos, hogy a költségvetés tíz százalé­kát sem tudjuk az infra­struktúra fejlesztésére for­dítani, mindent a működé­si kiadásokra kell költe­nünk. NEM TUDJÁK ELLENSÚLYOZNI A megbeszélésre érke­zett Borbáth Gábor, a pe­dagógus-szakszervezet főtit­kárhelyettese részben a hozzászólásokra reagálva fejtette ki, hogy a közok­tatás új törvényét megelő­ző vitában a gyerekek miatt kell megszólalni. Értük a tanárok felelnek. A növen­Oktatásellenes a jövő évi költségvetési tervezet — hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szakszerve­zete szombati tanácskozá­sán, amelyen az 1992. évi költségvetést és a közokta­tás jövő évi helyzetét érté­kelték. Ennek alátámasztására Pokorni Zoltán, a PDSZ ügyvivője a plénum előtt aláhúzta: a jövő évre ter­vezett állami finanszírozás egyet jelentene a magyar oktatási rendszer vissza­fordíthatatlan szétesésével, az egész társadalmi újra­termelési folyamat ellehe­tetlenülésével. Az alulfi­nanszírozás intézmények bezárását, magas osztálylét­dékek nem várhatnak. A körülmények javítása sür­gős, mert most járnak is­kolába. Az infláció növe­kedése olyan mértékű, hogy azt az önkormányzatok nem tudják majd ellensú­lyozni. Kitért arra is, hogy rövid idő múlva a pedagó­gusokat közalkalmazottak­ká minősítik. Ez a döntés tartalmaz pozitív elemeket, de a jelenlegi fogalmazás­ban nem lehet hozzájárul­ni. Kötöttségei ugyanis azonnal érvényesülnének, de a kategória bérrendsze­rét csak 1994-től alkalmaz­nák. SZÜLŐK NÉLKÜL Találkozni a társada­lommal. Megérteni egy­más helyzetét, gondolatait. Hol maradtak a szülők? — kérte számon a főtitkár- helyettes, feltéve a kérdést —: ha nincs velük kapcsolat és eszmecsere, akkor mi­lyen lesz a közös munka? Hogy alakulnak meg pél­dául az iskolaszékek? — Az önkormányzat so­kat tett az iskolaügyért, is­merte el másokkal együtt Hanes László, az izbégi is­kola igazgatója is, de a nincsből hiába követelné­nek. Végül abban állapod­tak meg a szentendrei ta­nárok, igazgatóikat meg­bízva, hogy hétfőn írásba foglalják javaslataikat, s elküldik az országos szer­veknek. számok kialakítását, az épületállomány lepusztulá­sát, az oktatással megvaló­sítható minimális esély- egyenlőség biztosításának feladását jelentené. Ezért a költségvetés alapvető szer­kezeti módosítására van szükség — foglalt állást a PDSZ. A közoktatási törvény koncepciójának vitájára a művelődési tárca által meg­adott — december 10-ig szóló — határidőt rendkí­vül rövidnek tartják. Bírá­latként elhangzott, hogy a koncepció túlzott szerepet szán a központi irányítás­nak. A területi oktatási központokat „a mihiszté­A Magyar Népfőiskolái Társaság Pro Cultura Ala­pítványa pályázatot hirdet népfőiskolák támogatási tervének kidolgozására. A nyertes pályázatok és pá­lyázók anyagi segítségre számíthatnak, mivel idén örvendetesen nőtt a népfő­iskolái kezdeményezések támogatására szánt összeg. A pályázati lehetőség még­is sok településen elkerülte azok figyelmét, akik csak most akarnak ilyen tevé­kenységbe fogni. A Pro Cultura népfőis­kolái alapítvány pályáza­tán a következő témakö­rökben lehet indulni: — Olyan tanfolyamok, faluszemináriumok műkö­dési költségeinek részbeni vagy majdnem teljes tá­mogatására, amelyeknek a programja legalább tíz egy­befüggő összejövetelből áll. — Olyan sikeres népfő­iskolái tanfolyam, falusze­minárium költségeinek tá­mogatására, amely legalább két hétvégét vagy egy tel­jes hetet foglal magában és bentlakásos. — Olyan népfőiskolái kurzusok részbeni támoga­tására, amelyek valamely réteg vagy csoport igényét tartalmazzák, és nem he­lyi jellegűek. A pályázaton felekezeti népfőiskolák is részt ve­hetnek. A pályázatot meghirde­tők szeretnék, ha olyan munkákat küldenének be, amelyek a korszerű önkor­mányzati rendszert és a jogállamiság fejlesztését szolgálják, egyúttal segítik rium meghosszabbított ha­talmi csápjainak” minő­sítették, különös tekintet­tel arra, hogy a tervezet szerint az igazgatókat és munkatársaikat is a műve­lődési miniszter nevezi ki, működésük rendjét pedig a tárca vezetője rendelet­tel állapítja meg. Ugyanakkor pozitív vo­násokat is talált a fórum a tervezetben. Elégedetten szóltak például arról, hogy a koncepció maximálja a diákok és a tanárok ter­helhetőségét, bár aggodal­muknak adtak hangot amiatt, hogy ez esetleg a pedagógus-munkanélküliség növekedéséhez vezethet. a helyi és kistáji régiók át­fogó gazdaságfejlesztési tö­rekvéseit, vagyis egyúttal felkarolják az egyéni kis­vállalkozók, a Hangya szö­vetkezetek, a gazdakörök, az ipartestületek és más gazdasági társulások tevé­kenységét. A népfőiskolái pályáza­tokat december 31-ig kell beküldeni két példányban a Budapest I. kerület, Cor­vin tér 8.-ba. Akit a rész-, letek érdekelnek, a 201- 4928-as telefonon és faxon jelentkezhet Mihályfi Már­tánál. Megindító és mélyen el­gondolkoztató dokumen­tum-játékfilmet készített a sok éve Németországban élő és dolgozó filmrendező alkotópáros, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna (Pe­tényi Katalin közreműkö­désével) a hajdani volgai német köztársaság Sztálin parancsára a szülőföldjük­ről elűzött, Közép-Azsia térségein szerteszórt német ajkú lakóiról. A Száműzöt- tek — ez a film címe — többszörös koprodukció ía müncheni Satellit-Film GmbH, a GrúziaFilm, a budapesti Europa 2000 Kft., a Mozgókép Innovációs Tár­saság, a Magyar Televízió és a kölni Westdeutscher Rundfunk működött köz­re), és ez azért lényeges, mert Gyüngyössyék első­sorban a nyugati nézők számára dolgoztak (az ARD televízió november 17-én, szombaton már bé is mu­tatta a filmet). A volgai németek törté­nete Nagy Katalin cárnő idején kezdődik, ű hívott be s telepített le a XVlll. században sok ezer néme­tet, s ebből a kolóniából fejlődött ki az a körülbelül 30 ezer négyzetkilométer területű s legvirágzóbb időszakában mintegy hat­százezer lelket számláló német sziget, mely a Volga középső folyása mentén, Szaratovtól délre és kelet­re terült el. 1918-ban a terület autonóm státust ka­pott, 1924-ben pedig auto­nóm szovjetköztársaság rangra emelték. Amikor ki­tört a második világhábo­rú, e német ajkú szovjet ál­lampolgárok közül ezrek vonultak be harcolni a Vö­rös Hadsereg soraiban — a náci német csapatok ellen. Sztálin 1941-ben mégis a haza ellenségeinek, árulók­nak, fasiszta kémeknek nyilvánította őket, s ekkor Kacsamesék Üj Lutra album jelent meg Kacsamesék címmel, amelyet vasárnap egész na­pos program keretében mu­tattak be a Petőfi Csar­nokban. Egyidejűleg meg­tartották a legutóbbi — Se­besség — című album já­tékainak sorsolását, a fő­nyeremény egy Renault Clio gépkocsi volt. A Lutra-cég még az idén két új játékos, mesés al­bummal jelentkezik, az egyik a világ állatait mu­tatja be, a másiknak a cí­me pedig a külföldön jól ismert My Little Ponny (Az én kicsi pónim). Az albu­moknak és a beragasztható képek gyűjtésének sikerét jelzi, hogy az országban ma már több mint 200 Lutra- klub működik. deportálták a volgai néme­teket főleg Kazahsztánba, de Kirgíziába és Tádzsi­kisztánba is. 1964-ben meg­történt a német ajkú szovjet állampolgárok formális re­habilitálása. 1972-től aki akart közülük, visszatérhe­tett a Volgához, szülőföld­jére. A gorbacsovi pe­resztrojka szabadabb moz­gást engedélyező légköré­ben ez a vissszatérés még könnyebbé vált. A Száműzöltek egy ma hetvenöt éves asszony és családja meg német ajkú társai történetét meséli el, s ez a történet valóban vérlázító. A sztálinizmus bűnei közt elöl állnak a sorban ezek az egész népe­ket érintő deportálások (lásd a krími tatárok hasonló esetét). Százezreket hajtot­tak el, mint a barmokat, családok szakadtak szét, tízezrek pusztultak el — nem számított. És hiába adott már a lehetőség a se­bek b egyógyítására, van­nak sérülések, melyeket sem az idő, sem a jó szán­dék nem képes begyógyí­tani. Különösen, ha az öt­ven évvel ezelőtt gerjesz­tett gyűlölet (mint a film­ben is láthatjuk) még ma is elevenen él, s ma is le­fasisztázzák a Volgához visszatérő németeket. Néztem ezt a nyugati té­vénéző számára bizonyosan meglepő tényeket sorakoz­tató alkotást, és közben eszembe jutott az 1945-ös kassai program, és az en­nek nyomán hasonlóképp el(ki)hajtott szlovákiai magyarok sorsa. Legalább olyan tragikus történet ez, mint a volgai németeké. S a következményei és a máig élő gyűlölködés is nagyon ismerős nekünk is. Volga, Volga... De Vág, és Nyitra és Ipoly és Ri­ma és Hernád is .. (lakács) (K. T. I.) PDSZ: Oktatásellenes a költségvetési törvénytervezet Volga, Volga... Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. O' Cegléd, Vadász «. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér Abony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi ÚL 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye.Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. AranygaüérRt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. »Aß» • • ezr^tKÍFt-ir--------AfíAM&juéR. FT- -f- e^feSSk.-----­H irdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. AranygaSlér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents