Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

Vannak-e sikerágazatai a magyar iparnak Ahogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke látja A magyar ipar helyzeté­ről szólva egyszerre, halla­ni a mélyülő válságra uta­ló kijelentéseket, és olyan adatokat, amelyek a válla­latoknak a változó piaci feltételekhez való egyre gyorsabb alkalmazkodását bizonyítják. Hogy mást ne említsünk, a várinál sokkal nagyobb mértékben nőtt Magyarország nyugati ex­portja. Miként értékelhető ez a tény, lehet-e ma a ma­gyar ipar sikerágazatairól beszélni? — kérdeztük Sza­bó Ivánt, az országgyűlés gazdasági bizottságának el­nökét. — Magyarországon igen ellentmondásos a gazdasági jelenségek egésze. Egyrészt a keleti piac elvesztése miatt jelentősen csökkent a nemzeti össztermék (GDP). Különösen erősnek látszik a hanyatlás az iparban. M ásrészt azonban első rá­nézésre szinte hihetetlen folyamatok indultak meg a magyar gazdaságban. Az idei külső fizetési mérleg előreláthatólag egyensúlyi egyenleget mutat majd, és a külkereskedelmi mérleg is kedvezően alakul, Emel­lett érdekes jelenség az is, hogy minden enevgiaész- szerűsítési törekvés és energiaár-emelés ellenére bizonyos területeken ugrás­szerűen nőtt a villamos- energia-felhasználás. A la­kossági felhasználás pél­dául 30 százalékkal nőtt, ami mindenképpen valami­lyen ipari termelésbőv ülés­re utal — fejtegette Szabó Iván, majd így folytatta: Hatékonyabb lett a gépgyártás —• Tehát mindenképpen beszélhetünk pozitív jelen­ségekről, azonban elég ne­héz lenne egy-egy iparágat vagy szakmát kiemelni mint a pozitív jelenségek hordozóját. Annyit azonban el lehet mondani, hogy hosszú évek után a ma­gyar exportban 1990 óta mutatkozó exporttöbblet mintegy 30 százalékban a gépipari termékek eladá­sának növekedéséből adó­dott. Ez azt jelenti, hogy a magyar gépgyártásban megindult a szerkezeivé]-- tás, aminek eredményeként nyugat-európai minőségű, a nyugati piacon versenyké­pes termékeket képes előállítani. Ez nagy siker, főleg, ha figyelembe vesz- szük, hogy ebben az ága­zatban is, mint a magyar iparban általában, rendkí­vül lelassultak, sőt csök­kentek a beruházások. Te­hát itt a meglevő eszköz­állomány hatékonyabb kiS- liuaználásáfjal állunk szemr heti, miközben jelentősen csökkentek az állami támo­gatások is. Ez figyelemre méltó és különösen vonzó lehet a külföldi befektetők­nek. — A piacképességet a tulajdonváltás összefüggé­sében is vizsgálhatjuk.. A tapasztalat szerint: azoknál a cégeknél, amelyek priva­tizáláson mentek keresztül, nemcsak tulajdonváltásra került sor. Az új tulajdonos nemcsak „gondos gazda”, de a tőkén kívül technoló­giát és piacot is hoz a ma­gyar iparnak. Ez annál is fontosabb, mert sok eset­ben az ipari termelésben a visszaesés legfőbb forrása a piacvesztés — a keleti piac elvesztése volt. Lé­nyegi váltást jelent az, hogy a nyugati tőke segít megnyitni a világpiacot ezek előtt a cégek előtt. Előretörnek a kis- és középvállalatok Szintén lényegi váltást jelent azoknak a kis- és középvállalatoknak a meg­jelenése, amelyek az elmúlt években gomba módra sza­porodtak el. Több tízezer kis- és középvállalkozás indult az országban az el­múlt években, részben tel­jesen magánalapon, rész­ben a meglevő állami vál­lalatoknak szerencsés, vagy néha sokat kifogásolt ki­sebb gazdasági társaságok­ra való lebontása révén. Miközben az egész állami iparban jelentős hanyatlás észlelhető, és főleg az ipa­ri termelés visszaesése miatt csökken az idén kö­zel 8 százalékkal a GDP, addig a kis- és középválla­latok termelése rohamosan dőlt. Igaz, ezt a jelenlegi statisztikai módszerek nem képesek kimutatni. A köz- ■ vetett adatok azonban még­is megerősítik ezt a követ­keztetést. Jelentős munka­erőt szív fel ez a vállalko­zási kör. Mint már említet­tem, a vártnál kevésbé csökkent az energiafo­gyasztás is. Több középvál­lalkozás. évi 20-25 száza­lékos termelésbővülést ké­pes felmutatni és termé­kei nagy részét Nyugatra exportálja. Ami igazán ér­dekes ebben a jelenségben, az az, hogy a fejlődés most már nem egyés termékcso­portokra, hanem a tulajdo­nosi szemléletváltozásra a legjellemzőbb. A magán­szféra gyors felfutása vi­szonylag kis volumene miatt természetesen nem képes teljes mértékben ki­egyenlíteni az .ipari terme­lés. hanyatlását, Azonban Sfté's így valószínűleg 3-5 százalékkal mérsékli a valódi GDP-csökkenést. — Lehet, hngv a jövőben nem is lesz szükség húzó­ágazatokra? Javított versenyképesség — Egy hosszabb távú iparpolitikának minden­képpen húzóágazatokban is gondolkodnia kell, hiszen ez mindenütt a világon így van. Mivel a magyar gaz­daság alapvetően nyitott gazdaság, nem teheti meg azt, hogy ne több lábon áll­jon.- Nem lehet kizárólago­san a gyógyszeriparra, vegyiparra, műszeriparra és bizonyos számítástechni­kai ágazatokra, a jelenlegi húzóágazatokra építeni. Ezek mellett újabb és egyre több ágazatban kell megpróbálni a versenyké­pesség javítását. V. P. HONNAN JÖN AZ IMPORTTOJÁS ? Lembergben tojnak a bábolnai jércék Tojás van, tojás nincs, tojás lesz! Ezek az egy­másnak ellentmondó állí­tások tették bizonytalanná az amúgy is zavaros bel­piaci képet, s zavarták meg a fogyasztókat. A leg­frissebb értesülés a Föld­művelésügyi Miniszté­riumból származik: már a jövő hét elején | megérkez­nek az országba az első importból származó tojás- szállítmányok. A kormány­zat, a tárca bízik abban, hogy a már-már csillagá­szati árak egyik napról a másikra ismét a normális szintre csökkennek. Ám honnan jön a tojás? Az FM-ben elmondták, hogy több beszerzési hely szá­mításba jöhet, elsősorban a Cseh é-s Szlovák Köztár­saság, a Szovjetunió és Románia. Néhány napja nem kis meglepetést keltett az a hír, hogy Bábolnáról az Agria Kft.-tői az idén ta­vasszal jelentős mennyi­ségben szállítottak jércéket a Szovjetunióba. Lemberg- be, s ezért az állományért a vevők tojással fizetnek. Gubis János, az említett bábolnai cég Budapesten működő irodájának a ve­zetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy még az idén 5-6 millió tojás érkezik az országba. Sőt, nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy három kamion már el is indult Lembergbe az áruért. Ez nem is az első fuvar, már érkezett a vá­rosból a közelmúltban is tojás. Gubis úr arról is beszélt, hogy 13 üzletük van a fő­városban. s ezekben na­ponta átlagosan 420-450 ezer tojást kínálnak el­adásra 7 forint 80 filléres áron. Elmondta azt is, hogy cégük húshibridek tartására szakosodott, vagyis keltetésre szánt to­jásokat szállítanak a vi­HÉTÁCÖ GYERTYRTARTÓ KERESZTTEL Bölcs Náthán dédunokái Ügy látszik, nemcsak a nagyvilágban, hanem a kis magyarországi Gyomron is népszerűvé vált Lessing Bölcs Náthánjának alap- gondolata, a vallási türe­lem és megbékélés. A szín­darabban Náthán, a bölcs zsidó nemcsak leányát ad­ja más vallásához, hanem a három nagy világvallás, a keresztény, a zsidó és a mohamedán egy-egy kép­viselőjének kezét összefog­va mondja ki az emberi­séget boldogító varázsiget: egymás megértésére töre­kedjetek! A gyömrői GYÖ- KESZ a lessingi három ke­zet most egy negyedikkel, az ateisták békítő és békü- lékeny kezével is megtol­dotta. Ezért érdekes és fi­gyelemre méltó a kezdemé­nyezés. GYÖKESZ néven gyöm­rői vallásos fiatal értelmi­ségiek egy hónapja öku­menikus szervezetet ala­pítottak. A társulatot, vagy­is a Gyömrői ökumenikus Keresztény Emberbarátok Szövetségét azért hozták létre, hogy a felekezetek egymás és az ateisták köz­ti széthúzását, ellentéteit elsimítsák. Elsősorban szű- kebb környezetükben kí­vánnak tevékenykedni, de hazai és nemzetközi kap­csolatoktól sem zárkóznak el. Az alapító tagok kato- . likus és református humán értelmiségiek, tanárok, óvó­nők, védőnők, ám azóta . műszaki értelmiségiek és más vallásúak, sőt ateisták Is csatlakoztak hozzájuk. Az egyelőre harminc tagú szervezet jelképéül a zsidó hétágú gyertyatartóból ki­növő keresztényi keresztet választotta, ezzel is utalva a megbékélést hirdető ala­pító gondolatra. A GYÖ­KESZ törekvése jól iliesz- .kedik számos nemzetközi vallásos ifjúsági, szervezet hasonló szándékához. A GYÖKESZ-t a hazat cégbíróság már bejegyez­te, ezért alapítványt hozha­tott létre, amelynek célja, hogy a gyömrői iskoláik egyikében az ökumenikus szellemnek megfelelő okta­tói. nevelői szemléletre tér­jenek át. Ez nehéz feladat­nak ígérkezik, mert ha kel­lő megfontolás, szakérte­lem és óvatosság nélkül próbálják keresztülvinni szándékukat, számos érdek­be, törvénybe és jogsza­bályba ütközhetnek. Ezért most azon fáradoznak, hogy olyan tanári gárdát alakítsanak ki, amely az ökumenikus szellemet kép­viseli. Távolabbi tervük, hogy önálló, saját ökume­nikus iskolát alapítanak Gyomron. Az alapítványi adományokat most erre gyűjtik. A szervezet nem véletle­nül választotta az iskolát beavatkozási törekvései színteréül, ugyanis az az alapelve, hogy a vallási to­leranciára, megbékélésre nevelést már idejekorán, tehát iskoláskorban kell megkezdeni. A GYÖKESZ már egy gyömrői óvodában is megpróbálta — termé­szetesen demokratikus ala­pon — megismertetni az elveit. Az ott kialakított vallásos gyerekcsoportok­kal azonban nem értek el semmiféle pedagógiai ered­ményt,-ezért az ökumenikus szemlélet óvodai terjeszté­sének ötletét egyelőre le kellett venni a napirend­jükről. Két héttel ezelőtt már egy koncertet is szer­veztek a heivi katolikus templomban, amelyen fő­városi muzsikusok léptek föl. kk lóg legkülönbözőbb térsé­geibe, Észak-Afrikába, a Közel-Keletre, s számos nyugati országba. A Bábolnai Baromfihús- és Tojástermelő Rendszer üzemvezetője, Szabacs Imre a keltetésre szánt tojások osztályozásává h munkáját irányítja. Kész­séggel beszélt arról, hogy naponta átlagosan 30C ezer tojást küldenek légi úton a partnereknek. Slett Imre, a cég főmér­nöke tájékoztatott, hogy ezeknek a keltetésre szánt tojásoknak 15-20 száza­léka tenyésztésre selejtes, de fogyasztásra első osztá­lyú. Ezzel tehát naponts ők is hozzájárulhatnak 15- 20 ezer darabbal a piac: feszültségek enyhítéséhez. Gubis János szerint he­lyes az FM döntése, már ami a tojásimportot illeti. Viszont kételyei vannak a tekintetben, hogy honnan sikerül a terméket behoz­ni. Ugyanis, mint említet­te, Szlovákiában Duna- szerdahelyen működik Közép-Európa egyik leg­nagyobb tojástermelő kom­binátja, ahonnan jobb idő­szakokban hetente nyolc- tíz kamionnyi tojást szál­lítottak el. Most meg he­tente ott is jó, ha 100 ezer darab kerül a rekeszekbe. Tehát északi szomszé­dainknál is jelentkezik a tojáshiány. A Szovjetunió — említette a földműve­lésügyi tárca egyik veze­tő szakembere — rendelke­zik nagy tojástermelő kombinátokkal, tehát on­nan érkezhet áru. Romá­niában tojás van, de vi­szont aggályok merülnek fel a tekintetben, hogy ál­lategészségügyi szempont­ból érdemes-e ezt az üz­letet megkockáztatni. Ahogy mondani szokás, a lényeg a lényeg. Vagyis hazánkban a tojáspiac bő 65 százaléka a kisgazdasá­gokból táplálkozik. A kis­termelők azonban már a nyár közepén felismerlek, hogy cseppnyi haszon sem lesz a végterméken, ha folyvást emelkednek a táp­árak. Ezért sok százan egy­szerűen nem kötöttek szer­ződéseket az eddig biztos átvevőnek és fizetőnek szá­mító gazdaságokkal. Erre Bábolna esetében is van példa. Az említettek ellenére fő az optimizmus. Csak ren­deződik a piac. s remélhe­tően az árak normális szint­re eséséhez a Lembergben tojó bábolnai jércék is hoz­zájárulnak. Gyóesi László Az Aranygallér Rt. szeretné, ha nemcsak kenyerei és péksüteményei tennék ünnepivé karácsonyi asztalát. o Gyűjtse össze legalább 4 különböző témájú hirdetésünket, és december 20-ig névvel és címmel ellátott borítékban küldje el nekünk, vagy dobja be a ^ boltjainkban elhelyezett gyűjtőládákba. A december 22-i sorsolás fődíja egy 50.000 Ft értékű aranylánc, II. és III. díja pedig egy 25.000 Ft-os és egy 10.000 Ft-os betétkönyv. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6,- A&NK^uMr. ET.-EBKY^eK-tGSffee&L I Hirdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér

Next

/
Thumbnails
Contents