Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

Kesri hangulat vásznon Losonci Lillla festményeiből nyílt kiállítás hétfőn délután Dunakeszin a MÁV-tolep területén lévő diákotthon klubjában. Az itt látható vásznakra elsősorban az alagi lo­vaspálya ihlette témáikat festette a művésznő (Vimola Károly felvétele) Hány éves kortól értjük a Bibliáié Csak felmutatja magát! Gyermekkori emlék: első áldozóként állok az oltár előtt, és éppen megfulladni készülök, mert azt tanul­tam, hogy az ostya, amit a plébános néhány pillanat­tal ezelőtt a nyelvemre he­lyezett, Jézus teste. Akkor viszont nem szabad beleha­rapni. Hosszú küszködés után, könnybe lábadt szem­mel sikerül lenyelnem, és .nem értem, mire jó az egész. : Nemcsak a fenti esemény, hanem az előtte végigült ri­deg-szomorú hittanórák is hozzájárultak ahhoz, hogy tíz-egynéhány év után in­kább a keleti vallások felé fordultam. Dosztojevszkij, Bulgakov, Avilai Szent Te­réz és Rudolf Steiner hosz- szú, fáradságos munkája kellett ahhoz, hogy mégis­csak felfedezzem a Biblia igazságát. Ezért aztán min­dig kételkedve figyeltem azokat a törekvéseket, ame­lyek kisgyerekekkel akar­ják bemagoltatni az Ó- és Újszövetség adatait, törté­neteit. Ugyanakkor öröm­mel hallottam, hogy a régi, merev rendszert megpró­bálták már feloldani, vi­dámabb légkörben, játéko­sabb formában ismerhetik meg a gyerekek Isten üze­netét. A budakalászi katolikus plébános, Réczés András hittanóráján valóban ezt tapasztaltam. Tíz-tizenkét éveseknek tartott éppen órát. Isten és Jézus Krisz­tus megkülönböztetéséről beszélt, mert az egyik kis­fiú következetesen elté­vesztette. A gyerekek ne­vetgéltek. közbeszóltak, de figyeltek, és minden kér­désre lelkesen jelentkeztek. Tudták, melyik évben, hol született Jézus, hány könyvből áll az Ó- és Új­szövetség, hány „levélből” áll a Biblia, s hogy mit je­lent ez a szó, valamint a belőle képzett „bibliotéka”. Jelentkezés alapján, szin­tén nagy lelkesedéssel ol­vasták egymás után a tan­könyv éppen sorra kerülő leckéjét, Isten ajándékai­ról, a természet kincseiről. Az óra befejeztével né­hány gyereket megkérdez­tem, mióta jár hittanra, ki vallásos a családban; neki magának mit jelent a val­lás, megváltoztatta-e az életét, és hogy a leckén kí­vül szokott-e imádkozni. Néha egészen meglepő vá­laszokat kaptam. Az egyik kisfiú például azt mondta, hogy náluk az édesapa val­lásos, mindig eljár az éj­féli misére. Egy másik kis­fiú abban látja élete vál­tozását, hogy több tanulni- valója lett, ezért kicsit rosszabbak a jegyei az is­kolában. Később hozzátette, hogy azért nemcsak a hit­tan miatt. Néhány válasz­ban komoly érdeklődést és tudást fedeztem fel. Meg­kérdeztem, hogyan rajzol­nák le Istent, mire Danes Krisztián így felelt: „Istent nem lehet lerajzolni, mert Lélek.” Tállay Zitától Jézus Krisztus felől érdeklődtem, szerinte mi lett volna, ha nem feszítik meg. „Nagyon rendes ember volt. Nem kellett volna megfeszíteni, mert még sok csodát tett volna!” Néhány kivételtől elte­kintve a legtöbb családban nem beszédtéma a vallás, csak a nagyszülők ragasz­kodnak az unoka hittanok­tatásához. Az itt tanultak légüres térben maradnak, nem kapcsolódnak minden­napi életükhöz. Imádkoz­nak, mert fel van adva, néhányan még azért is imádkoznak, hogy jól felel­jenek az iskolában, de csak a templom előtt elmenő­ben. Jó tapasztalatokkal, mégis ellentétes érzelmekkel ül­tem fel a HÉV-re. Kinyi­tottam a nálam levő Ru­dolf Steiner-könyvet, s mintha csak választ kap­tam volna kérdéseimre. Azt mondja, hogy azért szüksé­ges a szellemi-vallásos is­kolázás, mielőtt még ma­gunk megtapasztalnánk a hit áldásait, pontosabban: mielőtt szellemi „látókká” válnánk, hogy a tudás út­jelzői híján ne tévedjünk el később a váratlanul és esetlegesen felbukkanó je­lenségek között. Mégsem érezném szeren­csésnek, ha kötelező tan­anyaggá tennénk a hittant. Parancsra, osztályzatért nem lehet hinni. Mint tud­juk: Isten nem kényszerít. Csak felmutatja magát. (pachner) I. ÉVFOLYAM, »17. SZÁM 1991. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK D U N AJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIG ET • DUNAKESZI f RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÓS # FŐT • GÖD Legyen előny a szentendreiség Számon körték a koncepciót Évente egyszer közmeghall­gatás. Amikor is meghall­gatják a közt, vagyis a pol­gárokat, választókat. Nincs ez másként Szentendrén sem. Aki kíváncsi volt rá, hogy s mint történik ez, odautazhatott. Mint én, s tanúja lehetett a hét elején délután négy órától. tókörzet MDF-es ország- gyűlési képviselője az ön- kormányzat fölött gyakorolt erős kritikát. Mint mond­ta, a város lakossága nem volt türelmetlen. Jóval töb­bet, mint száz napot adott, hogy a képviselők belejöj­jenek a gyakorlatba. Most azonban a választók egy része elégedetlen velük. Nem hoztak meg időben minden olyan döntést, amit már lehetett volna. Nem látható a város jövője, hiányzik a koncepció. Kié a laktanya? Az országgyűlési képvi­selő többek között azt is megjegyezte más, később szólásra jelentkezőkkel összhangban, hogy a mai helyzetben a hivatali posz­tokra jelentkezők elbírálá­sakor a szentendreiségnek előnyt kellene jelentenie. Ezt elsősorban a munka- nélküliségre értve hangoz­tatta. Javasolta, hogy aki termelő vállalkozásban vesz részt, kapjon adókedvez­ményt, sürgette a szociál­politikai lépéseket, s kér­te: az önkormányzat tart­son önvizsgálatot, próbál­jon koncepció alapján dol­gozni. talra. Vádolják a város pol­gármesterét, hogy a képvi­selők egyetértése nélkül ad­ta oda, holott gazdasági célra kellene hasznosítani a laktanyát. Mások viszoM emlékeztettek a törvény­ben meghatározott fontos­sági sorrendre, ami szerint a gazdasági hasznosítás utolsó helyen szerepel, s az egészségügy vele szemben prioritást élvez. Tehát nem is annyira városi hatáskör­be tartozik a kérdés. Az intézet elllenzői közül fi­gyelmet érdemel dr. Gyér- kő János főorvos intelme, Az egykori tisztiorvos sze­rint gyógyítók és betegek környezeti ártalomnak len­nének kitéve ott, a II-es főútról rájuk szálló kipu­fogógázok miatt. Bírál az ellenzék A városháza nagytermé­be gyülekezett a hallgató­ság. Foghíjasak voltak ugyan a széksorok, de azért mondhatjuk, hogy népes hallgatóság előtt nyithatta meg a tanácskozást Németh Gábor polgármester. A sok részkérdésen kí­vül, melyeket a városlakók belső ügyeinek tekinthe­tünk, főleg abból a szem­pontból praktikus az újság­író jelenléte, hogy embere­ket, helyzeteket ismer meg. Az embereket itt foglalkoz­tató kérdések bukkannak a felszínre. Ezeket lehet ha- sonlítgatni azokhoz, amik más helyeken előfordulnak. Legyen önvizsgálat A református egyház pél­dául a saját felekezeti is­koláját szeretné ismét meg­nyitni. Szándéknyilatkoza­tukat korábban már bead­ták az önkormányzatnak. Érdeklődtek, mit végeztek ügyükben a bizottságok. Erre, és az egyház tör- ványadta jogokból eredő igényeinek ismertetésére Soós Sándor, az oktatási és kulturális bizottság elnöke tért ki. Kerek csokorrá si­keredett a válasza, amely már azért is megér egy ön­álló misét, mert számtalan kérdés ágazik ki az ügyből. Ha ugyanis át kell adni olyan épületeket, mint a Czóbel-múzeum, vagy egy bölcsőde, akkor gondos­kodni kell az intézmények új helyéről, a költözködé­sek kiadásairól s még sok minden másról. Vr. Szél Péter, a válasz­Mindezekkel kapcsolat­ban Németh Gábor a fal­adat történelmi újszerűsé­gére hivatkozott, másrészt igyekezett érvekkel bizo­nyítani a koncepció meglé­tét. A helyi adók tervezésé­ről szólva alapelvként szö­gezték le, hogy azoknak mérsékletnek, széles körű teherviselésre alapozótok­nak kell lenniük, s nem ne­hezíthetik a vállalkozáso­kat. Ezzel kapcsolatban töb­ben leszögezték: a mostani időszakban a lakosságot terhelő adók semmilyen formájával sem tudnának egyetérteni. Terv és támogatás Visegrádi tantermek Nehéz időkben négy tan­terem építése is jelentős beruházásnak számít egy kisközségben. Visegrádon ennyivel bővítik jövőre az általános iskolát. Ehhez is kell a központi segítség. Saját forrásai mellett erre, egész pontosan a nemzeti­ségi oktatás céljait szolgáló négy tanterem építési költ­ségeire iigónyeit legutóbb céltámogatást a képviselő- testület. dunatáj hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Melyik az igazi ? Nemrég kapott informá­cióink szerint a volt szov­jet laktanya hasznosítása már lezárt ügynek látszott. Eszerint a Nemzeti Egész­ségmegőrző és Rákellenes Központ jönne létre a te­rületen. Ám mint itt kide­rült, ez még mindig bizott­sági témaként kerül az asz­Kevesebb választó, több közéleti személyiség kért szót a fórumon, ahol kiüt­köztek a vezető testület bel­ső ellentétei. Paulina László, a Független Kisgaz­dapárt önkormányzatba került képviselője ki is hangsúlyozta ellenzéki sze­repét, nem először gyako­rolva éles bírálatot a pol­gármester munkájáról. Töb­bek között a városgazdál­kodási vállalat átszervezé­se körül kialakult ellent­mondások miatt. Erre az­tán Németh Gáboir volt kénytelen reagálni, mond­ván: — Kérem, így műkö­dik ma a demokratikus rendszer — mindamellett megjegyezte, hogy a kópvi-* selő úr feljelentette őt a miniszterelnöknél, a köz­társasági megbízottnál. Jó lenne tehát, ha a feljelen­tések tartalmát, a kapott válaszokat itt most felol­vasná. Paulina László erre azt válaszolta, hogy nem feljelentéseket írt, hanem levelet, s ha a folyamat véget ér, közreadja azt, ami összegezhető lesz. Nyílt színi vitában kap­hatott keresztmetszetet a hallgatóság arról: hogyan csapnak össze a nézetek és az indulatok közügyéit miatt a város parlamentjé­ben. Kovács T. István Az ember csak kapkodja a fejét, amikor Dunakeszin, a vasúti átjáró mellett a legújabb „társasjáték” áldozata lesz — akaratán kívül. A játék lényege: elsőre kitalálni, hogy melyik utcanév nem az, amit keres. Nem értik? Mi sem. Talán a polgármesteri hivatalban tudják a he­lyes választ (Virág Márton felvétele) A mester és műhelye Kisoroszi emléktábla Alkotók neve és munkás­sága nem merülhet feledés­be a szűkebb pátriában. Üj- váry Ignácz festőművész az évszázad első évtizedeiben munkálkodott a kisoroszi tájhoz vonzódva, annak szépségeitől megihletődve. című körkép alkotásának. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, az Operaházban és az egri püspöki palotában. November 23-án, szomba­ton arra az emberre emlé­keznek a községben, aki hosszú éveken át volt az Iparművészeti Főiskola ta­nára, az Operaház és a Nemzeti Színház díszletter­vezője, Ipoly Arnold-, Rökk Szilárd- és Műbarát- díjas. Részese a Feszty Ár­pád Magyarok bejövetele A Közép-Duna-vidéki In­téző Bizottság emléktábla­avató ünnepségét délelőtt 10 órakor rendezik egykori lakásánál és műterménél,1 Kisorosziban, a Széchenyi; utca 153/A. számon. Emlék­beszédet mond dr. Scher Béla, a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. A mester műhelyét és műveit ezután unokája, Űjváry Endre mu­tatja be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents